Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

KŐTELEZŐ ERŐVEL ALTALANOS ELVEK, SAJÁTOS SZABÁLYOZÁS A modern társadalmakban általános, hogy az állam és az önkormányzatok látnak el olyan feladatokat, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi közösségek együttéléséhez. A közigazgatáson túl fontos állami, illetve önkormányza­ti feladat például az egészségügyi ellátás, vagy a közok­tatás megszervezése. A rendszerváltással sür­getően megoldandó problé­maként jelentkezett a mun­kaviszonyok újbóli szabá­lyozása, ezen belül a közal­kalmazotti jogviszonyra vo­natkozóan is a részletes törvényi szabályozás. A közalkalmazotti jogállás el­különült törvényi rendelke­zéseit több sajátosság is in­dokolja, illetve jellemzi. ALKU NINCS A munkáltatók költség- vetésből történő finanszí­rozása alapvetően meghatá­rozza, befolyásolja a mun­kaadóknak és a közalkal­mazottaknak a munkaügyi kapcsolatokban elfoglalt helyét. Elsődlegesen a pénz­ügyi függőség miatt a leg­több kérdésben a felek nin­csenek alkupozícióban, ugyanis az alkalmazást érintő feladatok megoldása nem a közalkalmazott tény­leges munkáltatójától, ha­nem a közhatalmi szerv döntésétől függ. Ezért a fe­lek szabadon nem egyez­kedhetnek a munkajogi kérdésekben, miután az ál­lam — tulajdonosi jelleg­gel — a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdése­ket rendezi. Amellett, hogy a törvény kötelező erővel és részlete­sen szabályozza mindazon kérdéseket, amelyek általá­nos jelleggel, egységesen rendezhetőek valamennyi közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában, figyelembe veszi az egyes szakmákban, valamint munkáltatóknál meglévő sajátosságokból adódó kérdéseket. Ezeket a sajátos problémákat úgy oldja meg, hogy a törvény ■— felhatalmazás alapján — meghatározott területeken lehetőséget biztosít az ága­zati x-endelkezések kiadásá­ra. Így a közalkalmazotti törvény mellett kiemelt sze­repet kapnak az ágazato­kat irányító miniszterek, akiknek lehetőségük van szabályozni azokat a kérdé­seket, amelyeknél törvényi szintű egységes szabályozása szükségtelen, vagy az egyes területek eltérő jellege miatt lehetetlen lenne. A közalkalmazotti mun­káltatói körben jogi eszkö­zökkel garantálni lehet oly kedvező feltételeket, ame­lyek a munkaerőpiac hosz- szabb távú kiszámíthatat­lansága miatt nem biztosít­hatók. A közalkalmazottak által ellátott — a társada­lom szempontjából nélkü­lözhetetlen — közfunkciók miatt a törvény kedvezőbb feltételeket is biztosít. Ilyen például a garantált illet- mény-előmeneteli rendszer, bizonyos kedvezőtlen mun­kaerő-piaci hatások korlá­tozása, amelyek rendkívül fontosak a munkavállalói réteg egzisztenciális stabi­lizációjának megteremtésé­ben. A törvény szervi hatálya meghatározásánál elsődle­ges o munkáltatók pozíció­ja és nem a tevékenységük eltérő jellege. Ezért a tör­vény hatálya alá a társada­lom számára alapvető szol­gáltatást nyújtó munkálta­tók közül kizárólag az álla­mi és önkormányzati költ­ségvetésből működő szerve­zetek kerültek. így a neve­lési, oktatási, a szociális és egészségügyi, a közmű­velődési, sport és művé­szeti, a közgyűjteményi és tudományos intézmények és szolgáltatók. Ennek meg­felelően nem vonatkozik a törvény az elsődlegesen a KOLLÉGIUM, TORNATEREM ELNYERT PÁLYÁZATOK Az alap- és középfokú kollégiumok, valamint a középiskolai tornatermek építése az önkormányzatok részére komoly anyagi meg­TÖKÖLI TELEFONBŐVÍTÉS Aki Magyarországon él, annak aligha kell magya­rázni, hogy még manapság is milyen nagy kincs a te­lefon. Tökölön mindeneset­re kétszázhatvanhat helyi lakosnak jó hétvégéje volt, ugyanis végre megkapták a hőn áhított telefont. Az örömöt még az sem csök­kentette, hogy a határidő egy kicsit elcsúszott. A költségeket a lakosság — fejenként negyvenezer fo­rinttal — és a Matáv áll­ta. A hálózatbővítés lehe­tővé tette, hogy mindenki fővonalat kaphason. terhelést jelent. Számos kö­telezően ellátandó feladat mellett kevés önkormány­zat vállalkozhatna csupán saját pénzforrásból ezek megvalósítására. A saját erőt kiegészítve állami cél- támogatással lehetőség nyí­lik, hogy a költségeiben is jelentős feladatok megva­lósuljanak. A közelmúltban a parla­ment megtárgyalta és elfo­gadta az alap- és középfo­kú kollégiumok, valamint a középiskolai tornatermek építésének céltámogatására vonatkozó kormányzati elő­terjesztést. A parlament ál­tal elfogadott törvény Pest megyére vonatkozóan az alap- és középfokú kollé­giumok építésénél és felújí­tásánál 5 önkormányzat ré­szére 13 millió 359 ezer fo­rint céltámogatást határo­zott meg. Megyénk ugyan­csak 5 önkormányzata kö­zépiskolai tornaterem épí­téséhez 37 millió 347 ezer forint céltámogatásban ré­szesült. magántulajdonból, vagy az alapítványi támogatásból működő magánegyetemek­re, az egyházi iskolákra, a magántulajdonú egészség- ügyi intézményekre. KIZÁR ÉS KORLÁTOZ A munkaügyi kapcsola­tok szabályozása igazodik az új munka törvénykönyve rendelkezéseihez, ugyanak­kor a munkáltatók megkü­lönböztetett pozíciójából és a közalkalmazotti jogvi­szonyból adódó sajátossá­gok miatt lényegi eltérések is megjelentek. A közalkal­mazotti részvételi jogok gyakorlására a közalkalma­zotti közösségek által válasz­tott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti kép­viselő hivatott. Ugyanakkor a munkáltató jellegére te­kintettel lehetőség nyílik e jog közvetlen gyakorlására is. A szakszervezetek — a kollektív szerződés megkö­tésével összefüggő sajátos­ságoktól eltekintve — ren­delkeznek mindazokkal az érdekvédelmi jogokkal, amelyeket az új munka törvénykönyve megállapít. Kiemelt jelentőségűek vi­szont a kormány, az ága­zatot irányító miniszterek és a szakszervezetek speciá­lisan szabályozott viszonya. A közalkalmazotti munka közérdekű volta és az állam tulajdonosi tekintetben való részvétele, illetve képvisele­te megkívánja a munkafel­tételek túlnyomó részénél a feltétlen alkalmazandók meghatározását. Néhány ilyen szabályt kiemelve megállapítható, hogy szá­mos jogintézmény alá-fölé- rendeltségi kapcsolatot ala­kít ki a munkáltató és a közalkalmazott között. Ezt példázza a közalkalmazotti jogviszony létesítési módja, a kinevezés, illetve a fe­gyelmi felelősségi rendszer szabályozása is. Az állam egyik fontos szerepe a közalkalmazotti jogállás rendezésében, hogy kizár, illetve korlátoz bi­zonyos kedvezőtlen mun­kaerő-piaci hatásokat. A közalkalmazotti jogállás stabilitását növelő intéz­mény a munkáltató korlá­tozott lehetősége a közal­kalmazotti jogviszony meg­szüntetésére. A megszünte­tési okok meghatározott fel­sorolásán alapuló felmenté­si rendszert indokolja, hogy az érintett munkáltatók olyan közszolgálatot látnak el, amelyekre fontos társa­dalmi igény van. OSZTÁLYBA SOROLJÁK A közalkalmazotti illet­ményt alapvetően nem a munkáltatók és a szakszer­vezet közötti béralku ha­tározza meg, hanem a tör­vény rendelkezése, amely jogi eszközökkel szavatolja a közalkalmazottak díjazá­sában történő előrehaladá­sát. Minderre a munkálta­tók költségvetésből történő finanszírozása teremt lehe­tőséget, ellentétben a gaz­dasággal, ahol a piac okoz­ta kiszámíthatatlanság miatt ilyen garancia jogi­lag nem szavatolható. A bevezetett illetmény-előme- neteü rendszerben az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség és képesítés alapján a köz- alkalmazottakat osztályba sorolják. Az osztályokhoz összesen hat—tizennégy fi­zetési fokozat kapcsolódik és a fizetési fokozatok kö­zötti várakozási idő eltelté­vel a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozat­ba lép. A feltétlenül alkalmazan­dó fizetési rendszerrel szükségszerűen együtt járó rugalmatlanságot számos tényező oldja, így a jobb munkavégzés anyagilag is elismerhető. A fizetési fo­kozathoz kapcsolódó illet­mény alsó határként tekin­tendő, a munkáltató — a pénzügyi feltételek megléte esetén — többletdíjazást ál­lapíthat meg. Lehetőség van — kiemelkedő munka elismeréseként — a fizetési fokozatok közötti várakozá­si idő csökkentésére is, de egyes pótlékok, valamint az adományozható címek, ju­talmak is a struktúra „la­zítását'’ szolgálják. TELJES JOGGAL Az előmenetel előzőek­ben vázolt meghatározása csak bizonyos részleteiben jellemezhető a zárt karrier­rendszer jegyeivel, mert a közalkalmazotti munkálta­tóhoz történt belépés után az előrejutásnál kiemelt feltétel a közalkalmazásban eltöltött idő. Ugyanakkor a belépéskor megtörtént be­sorolásnál a fizetési foko­zatok meghatározásánál teljes jogú elismerést nyer­nek a munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, mun­kavégzéssel járó szövetke­zeti tagsági viszonyban és közszolgálati jogviszonyban — tehát nem közalkalma­zottként — eltöltött termi­nusok is. Komáromi Gyula Biztosítékokat tartalmazzon ÁTTEKINTHETŐBB LÉPÉSEKET Ahhoz, hogy jól működ­hessen az állam háztartása, nemcsak jól megfogalma­zott elvekre van szükség, hanem arra is, hogy a kö­zelmúltban elfogadott tör­vény minél jobban ösztö­nözze az önkormányzatokat és a költségvetési intézmé­nyeket a takarékosságra. E kritikájának adott hangot az Állami Számvevőszék. Számvevőszéki szem­pontból a szakemberek hangsúlyt helyeznek az ál­lamháztartás ellenőrizhető­ségére. Ezt szintén szabá­lyozni kell, de úgy, hogy áttekinthető legyen a költ­ségvetés valamennyi „lépé­se". A törvény legutóbbi elő­készítési szakaszában az ÁSZ külön felhívta a fi­gyelmet arra, hogy meg kell különböztetni a köz­ponti költségvetési szervek és az alapok kötöttebb gaz­dálkodását az önkormány­zatok nagyobb gazdálkodá­si szabadságától. A pénz­ügyi ütemezésnél azonban figyelembe kell venni azo­kat a kapcsolódási ponto­kat, melyek részint meg­határozzák -az egyes al­rendszerek tartalmát. Az ÁSZ-vélemény leszö­gezi: a hatásköri és eljárá­si szabályok nem szabnak gátat a jelenleg is megfi­gyelhető költekezésnek. A számvevőszéki szakembe­rek úgy vélik, a saját és többnyire nem tervezett bevételek illetve a vissza­igényelt általános forgalmi adó, az elfekvő pénzek utá­ni kamatbevételek, a külön­böző alapokból származó pénzátvételek indokolat­lanul megnövelik az in­tézmények mozgási szabad­ságát. Érdekesség, hogy 1990-ben a maradványérde­keltségű központi szerveze­tek nem tervezett többlet- bevétele meghaladta a tá­mogatás 40 százalékát. Saj­nos azonban ma — a konk­rét és megalapozott terve­zés hiányában — az alap­feladatok tényleges költ­ségigénye nem ellenőrizhe­tő és értékelhető. Mivel az állami költség- vetés általános tartaléka nemcsak az előre nem lát­ható kiadások, hanem az elmaradt bevételek fedeze­tét is képezi, ezért fontos­nak tartanák az ÁSZ-nál, hogy a támogatások fel- használására vonatkozó elő­írásokon túl a törvény biz­tosítékot is tartalmazzon arra az esetre, ha valami­lyen bevételét nem folyósí­tanák az illető költségve­tési intézménynek. Általá­nos tartalékot többek kö­zött ezen költségelemből, mármint az elmaradt bevé­telekből képezik. Az ÁSZ-nál azt tartják, hogy a pénzfelvételeknél az ellenjegyzési kötelezettsé­get célszerű azokra az ese­tekre korlátozni, amikor a költség-átcsoportosítás ai állami költségvetés számá­ra elkötelezettséget jelent. A kormány ugyanis a költ­ségvetési törvényben meg­határozott mértékben vál­lalhat kezességet a hitel­visszafizetésekre. I. M. íj rendszerrel A Belügyminisztérium Pest Megyei TÁKISZ Lajos utcai épületében Pest me­gye 813 munkáltatója által foglalkoztatott több mint 53 ezer dolgozó bér- és egyéb járandóságainak számfejté­sét végzik. A számfejtés április végéig ágazati rend­szerben történt. A TÁKISZ — figyelembe véve a kap­csolattartás egyszerűsítési szempontjait — áttért a te­rületi számfejtési rendszer­re. A TÁKISZ által szám­fejtett alkalmazottak a jú­nius 3-i fizetésüket már az új számfejtéssel kapták. Vtönképzés: visszavonást követően Nem érdemes elmulasztani Az utánképzés Intézmé­nyét a közúti közlekedés­ről szóló 1988. évi I. tör­vény teremtette meg. A törvény hatálya ellenére a végrehajtás feltételei csak ez év január 1-jétől álltak fenn, ugyanakkor a kor­mány tavaly október 29- én kiadott 139/1991. rende­leté határozza meg a vég­rehajtás szervét és mód­ját. Az utánképzés célja a közlekedési képzettség, kul­túra és magatartás hiá­nyosságainak és hibáinak megszüntetése, a közleke­dési szabályok megtartásá­ra nevelés. ítélet alapián Vtánképzésre kell köte­lezni azt a járművezetőt, akinek vezetői engedélyét közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt 1988. június 3Ó-át köve­tően visszavonták. Ugyan­csak utánképzési kötele­zettség alá esnek azok is, akiknek a bíróság, vagy a szabálysértési hatóság csu­pán valamely kategóriára való vezetési jogosultságát vonta be, illetőleg akit egyes járműfajták vezeté­sétől tiltott el. Végül erre kell kötelezni azt a jármű­vezetőt, aki sorozatosan megszegte a közúti forga­lomra vonatkozó szabályo­kat, és emiatt a szabály­sértési hatóság két éven belül harmadik alkalom­mal pénzbírsággal sújtotta. Az utánképzést a terü­leti rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti alosz­tályai, államigazgatási ha­tározattal rendelik el, a jogerős bírói ítélet, illetve a szabálysértési határozat alapján. Hatvan nap A határozat ellen felleb­bezésnek van helye és bí­róság előtti felülvizsgálatot is kérhet az ügyfél. A be­nyújtott fellebbezés és a kérelem a végrehajtásra nem halasztó hatályú. Mindkét beadvány illeték- köteles, hatszáz, illetve ezer forint értékben. A határozat birtokában a vezetői engedély visszavo­nása (eltiltás) idejének le­járta előtt hatvan nappal a megyei (fővárosi) köz­lekedési felügyeletnél kell jelentkezni, ahol az egyé­niesített program meghatá­rozása céljából az ügyfél feltáró foglalkozáson vesz részt. A közlekedési fel­ügyelet a jelentkezőket a 7 program valamelyikébe osztja be, a feltáró foglal­kozás és az elkövetett köz­lekedési cselekmény alap­ján. A közlekedési képzettség hiányosságainak meg­szüntetésére irányuló el­méleti és gyakorlati foglal­kozás után a résztvevők­nek vizsgát kell tenni (I. és II. program), s az után­képzést a jelentkezéstől számított 60 napon belül be kell fejezni. Pest me­gyében utánképzésre az alábbi helyen jelentkezhet­nek: Pest Megyei Közleke­dési Felügyelet utánkép­zési csoportja, Bp. XIV. kér., Komócsy u. 17—19. A tanfolyam elvégzéséről az érintett igazolást kap, amelyet a rendőrhatóság­nál bemutat. Ez a feltéte­le a vezetői engedély visz- szaadásának, illetve a le­járt eltiltás törlésének. Igazolást kap Akit a sorozatos szabály- sértések miatt köteleztek utánképzésre, a határozat, ban megjelölt határidőn belül el kell végezni és az igazolást bemutatni. Amennyiben ezt elmulaszt­ja, a rendőrhatóság a ve­zetői engedélve visszavoná­sára intézkedik. A tájékoztatás teljessé­géhez hozzátartozik az is, hogy ez az utánkénzés pénzbe és időbe is kerül. A programok díja 5400 és 14 000 forint, a foglalkozá­sok Időtartama 6—25 óra között mozog. Sziklás! Jánosné 'Midap5

Next

/
Oldalképek
Tartalom