Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-09 / 135. szám
EEkotmámvbirásági határozatok Nem volt jogszerű a felmentés megtagadása Az Alkotmánybíróság határozatot hozott — dr. Kilényl Géza, dr. Schmidt Péter és dr. Vörös Imre alkotmánybírók különvéleményével — a miniszterelnök indítványáról. Antall József a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével kapcsolatban fordult alkot- mányértclmezésért az Alkotmánybírósághoz. TÖRVÉNYMÓDOSÍTÓ JAVASLATOK Őrség állt a székelykapunál . Az Alkotmánybíróság csakis az indítvány kérdéseiből nyerhető, valódi alkotmányértelmezési problémákkal foglalkozott, megállapította, hogy jogállamban az államszervezet, demokratikus működésének jogi garanciái vannak, amelyek személyre tekintet nélkül működőképesek, azaz az alkotmányosságnak nem személyi biztosítékai vannak. Ha egy kinevezés kapcsán kiderül, hogy a jogi szabályozás hiányos, a jogi garanciák nem elegendőek, akkor a jogi szabályozást kell működőképessé tenni, a kinevezés nem használható fel ennek pótlására. Egyebek közt ezt állapítja meg az Alkotmánybíróság határozata a miniszterelnök indítványával kapcsolatban. Az alkotmánybírósági határozat megállapítja, hogy a köztársasági elnök nem támaszthat a kinevezéshez, vagy felmentéshez a törvényben meghatározott előfeltételeken túlmenő további feltételeket. Különösen nem használható fel a A Miniszterelnöki Sajtóiroda az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatával kapcsolatosan közleményt juttatott el a távirati irodához: „A kormány az Alkotmánybíróság határozatait tudomásul veszi, és reményét fejezi ki, hogy az Alkotmánybíróság egyértelmű döntésével egyszer s mindenkorra rendeződik az a bizonytalannak tűnő helyzet, amely a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetői kinevezése, illetőleg felmentése kapcsán az utóbbi időben kialakult. A kormány megállapítja, hogy korábbi gyakorlatát és álláspontját nem kell felülvizsgálnia, hiszen az eddig is megfelelt az alkotmány rendelkezéseinek. A kormány különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy az alkotmánybírósági döntés egyértelműen kimondja: O A köztársasági elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül, ennek megfelelően a kinevezési jogkör alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni. O A köztársasági elnök a kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltételeinek teljesülésén túlmenően további feltételeket nem támaszthat. A köztársasági elnök részéről a felmentésre tett javaslat megtagadásának — a jogszabályi előfeltételek teljesülése esetén — csak akkor van helye. »ha a felmentett személy hatáskörét vagy feladatát újabb kinevezési aktus közbejötté nélkül olyan személy gyakorolná, akire nézve fenriállanak a kinevezés megtagadásának f°14ételei«. O A kinevezési javaslat teljesítését elutasító döntést indokolni kell, kinevezés megtagadása a vonatkozó jogszabályok rejtett kiegészítésére egy Ott nem szereplő félté cél megkötésével. Az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy alkotmányellenes az az 1974-es kormányhatározat, mely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete' alatt áll. Az alkotmányellenes rendelkezés megsemmisítésének időpontja tekintetében az Alkotmánybíróság az eljárást 1992. november 30-ig felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés elmulasztotta azt az alkotmányban meghatározott feladatát, hogy a közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről, továbbá a kereskedelmi rádió és tévé engedélyezéséről, a rádióval és a televízióval kapcsolatos tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról törvényt, vagy törvéamelyből ki kell tűnnie vagy a jogszabályi feltétel hiányának, vagy azoknak a tényeknek, amelyekből a köztársasági elnök alapos okkal arra következtetett, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. A kormány bízik abban, hogy a korábban meghozott, illetőleg a ma szóban kihirdetett alkotmánybírósági határozatok révén a kinevezéssel és felmentéssel kapcsolatos jogviták megszűnnek. A . miniszter- elnök ezzel kapcsolatban ismételten leszögezte, hogy az ilyen és az ehhez hasonló ügyeket nem személyi, hanem elvi, jogi kérdésként kezeli, és bízik a köztársasági elnökkel való további zavartalan együttműködésben. Az Alkotmánybíróságnak Göncz Árpád köztársasági elnök is nyilatkozatot juttatott el a hírügynökségekhez az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatával kapcsolatban. „Üdvözlöm az Alkotmány- bíróság 1992. június f)-i határozatait, örülök, hogy az Alkotmánybíróság most először kimondta: a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak a fogalmába szervesen beletartozik a tájékoztatás függetlensége az államtól, a kormánytól,- a pártoktól, politikai és más erőktől. Ezzel világosan megfogalmazódott, hogy ennek hiánya súlyos veszély, amelytől demokráciánknak óvakodnia kell. Döntéseimben eddig is ez a tudat vezetett. Jelentős megállapítása az Alkotmánybíróságnak az is, A kormánypártok frakcióvezetői az Alkotmánybíróság hétfőn ismertté vált döntése után sem tervezik, hogy visszavonják a köztársasági elnök hatáskörével kapcsolatos országgyűlési nyilatkozattervezetüket, amelyet az ellenzék az államfő megbélyegzését célzó kísérletnek tart. Füzessy Tibor, a KDNP frákcióve- zetője hétfőn a Parlamentben az MTI munkatársának kérdésére úgy vélekedett, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása tökéletesen megfelel a koalíciós pártok elképzeléseinek. Ha ezt a határozatot Göncz Árpád hasonlóan egyértelműnek értelmezi, mint a kormánypártok, akkor alá kell írnia a Rádió elnökének felmentését — mondta Füzessy Tibor. Amennyiben az államfő aláírja a Rádió elnökének felmentését, a nyilatkozat feleslegessé válik — vélekedett a KDNP képviselő- csoportjának vezetője. Véleményét összegezve még egyszer megerősítette, hogy a Kónya Imre, Pásztor Gyula és Füzessy Tibor nevével jegyzett dokumentumtervezetet a maga réa Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyeletére vonatkozó határozatával kapcsolatban a kormány egyetért azzal, hogy az 1974-ben született kormányhatározat szabályozási szintje és — a felügyelettel kapcsolatos jogi ga- garanciák meghatározásának hiánya miatt — tartalma nem felel meg a korszerű médiaszatoályo- zás követelményrendszerének. Ezért az említett határozat kizárólag a média- törvény hiánya — ugyanakkor a szabályozás létének igénye •— miatt maradt hatályban. A kormány eljárását igazolja, hogy az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg ezt a jogszabályt, hanem határidőt tűzött a médiatörvény megalkotására, s e határidő elteltéig saját eljárását felfüggesztette.” hogy a sajtószabadság nem valósulhat meg teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatás nélkül, s ha a Rádió, Televízió esetleg képtelenné válnék e feladat végrehajtására, abban alapvető feladatának lehetetlenülése nyilvánulna meg. Fontos iránymutatás, hogy mindezeket a veszélyeket alkotmányos módon csak törvényi rendezés háríthatja el; ilyen törvény megalkotását magam is több ízben szorgalmaztam. Ennek hiányában a sajtószabadság garanciáját korábban, demokratikus rendünk megalapozásakor, a politikai erők és a különböző hatalmi ágak a Rádió és Televízió elnökeinek közösen kiválasztott szeméTegnap új arc tűnt fel a parlamenti padsorokban. A Békés megyei 1. számú választókerület új képviselője, Sarkadiné dr. Lukovics Éva ekkor foglalta el helyét az SZDSZ-frakcióban. Ezt követően Szabad György házelnök bejelentette, hogy a kormányfő indítványára június 16-ra összehívta a paralament rendkívüli nyári ülésszakának első ülését. Napirend előtt kért szót Boross Péter belügyminiszter a jugoszláv határ menti kormoránirtással kapcsolatban, amelyről külön számolunk be. Kőszeg Ferenc, az SZDSZ képviselője a történtekkel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az ügyről késedelmesen tájékoztatták a honatyákat és az illetékes bizottságokat. Körösföi László (MSZP) napirend előtt arról szólt, hogy a pedagógusnapot ezentúl is külön kellene megünnepelni, nem a magyar kultúra napjával ösz- szevonva. A Pest megyei képviselő kifejtette, hogy amíg a pedagógusok alacsony bérért áldozatos munkát végeznek, némely politikai erők őket akarják felelőssé tenni az elmúlt rendszer visszásságaiért. Ezek után megkezdődött a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991-es XXVIII. törvény módosítására benyújtott javaslat általános vitája. Schamschu- la György, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondotta, hogy a módosításra azért van szükség, mert a törvény által a szakszervezeti választásokAntall—Bush telefonbeszélgetés George Bush amerikai elnök hétfőn 19.40 órakor telefonon - felhívta Antall József miniszterelnököt, és 15 perces beszélgetést folytattak egymással. Az amerikai elnök érdeklődött . Antall József egészségi állapota iránt, majd véleményt cseréltek a térség eseményeiről. (MTI) lyében látták. E személyi garancia megszüntetésére tett kísérlet anélkül, hogy helyébe azonos súlyú garancia lépne, veszélyeztetné a teljes' körű, kiegyensúlyozott és valósághű tájékoztatás -feltételeit, s így közvetlenül a demokratikus rend súlyos zavarát idézné elő. Ezért nem mentettem fel a Rádió elnökét. Az Alkotmánybíróság döntése lehetőséget ád a felelős politikai erőknek, hogy az alkotmányos előírásoknak megfelelő törvényeket egymással egyetértésben tető alá hozzák, s ily módon hozzájáruljanak a társadalom békéjéhez, demokratikus - rendünk zavartalan működéséhez. Ehhez sok sikert kívánok, és minden tőlem telhető támogatást megadok.” ra és az azt követő vagyonmegosztásra előirt eredeti időpont nem tartható. Az államtitkár szerint az új — október 1-jei és november 30-a közötti — időpontot valamennyi szakszervezet támogatta. Az előterjesztés másik pontja az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a választások után hat hónapos határidőt szab meg a szak- szervezeti vagyon ideiglenes felosztására. A vita során az ellenzéki képviselők hiányolták, hogy a módosító indítvány nem oldja fel a törvény egyes pontjainak alkotmányellenességét. Az MSZP részéről hangsúlyozták, hogy a módosítás szükségessége az ő tavalyi álláspontjukat igazolja, amely elutasította a szakszervezeti törvények meghozatalát. A Fidesz képviselője szerint a törvényre szükség volt, hogy az MSZOSZ ne élje fel a közös szakszervezeti vagyont. A vita ellenére abban mindannyian egyetértettek, á kormányzatnak ösztönöznie és nem gátolnia kellene a szakszervezetek megállapodását a vitás kérdésekben, és ezt a megállapodást kell tükröznie a törvény módosításának. Ehhez kapcsolódott Palkovics Imre (MDF), aki jelezte, a szakszervezetek közötti egyeztetés halad. Erre szükség is lesz, mert a kormánykoalíció képviselői is számos kívánalmat fogalmaztak meg. (Dragon Pál [FKGP — harmincötök] Pest megyei honatyával erről beszélgettünk.) Mile Lajos (MDF) is jelezte, hogy módosító indítványt nyújt be az' esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Az elnöklő Szabad György elnapolta a vitát. Boross Péter belügyminiszter tegnap, a parlamenti ülés napirend előtti felszólalójaként a Dráva menti kormorántelep elleni határsértő horvát vadászakcióval kapcsolatban tájékoztatta a képviselőket. A magyar—jugoszláv határon június 2-án történt a határsértés, amikor mintegy 200-500 méterre magyar területre hatoltak be a vadászok. Két és fél óráig tartott a madárirtás azon a részen, amelyet még tavaly a két ország közös elhatározással természetvédelmi területté nyilvánított. A horvát oldalon egy tógazdaság működik a közelben, és kétségtelen, hogy a A T. Ház folytatta « személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról rendelkező törvényjavaslat általános vitáját. Rövid szóváltások jellemezték az elmúlt rendszerhez kötődő egyes szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos törvénymódosítás részletes vitáját. Az Országgyűlés házbizottságának hétfői ülésén sem sikerült megegyezni a társadalmi szervezeteknek, nyújtandó támogatásról szóló határozat újratárgyalásáról. Minden frakció ragaszkodik korábbi álláspontjához, így a kormánypártok megkísérlik a szavaztatási. Utolsó napirendi pontként felszólalók hiányában lezárta az általános vitát az Országgyűlés környezet- védelmi bizottsága által a Gabcikovo—Nagvmarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről aláírt szerződést kihirdető törvényerejű rendelet, valamint a szerződés módosításáról aláírt jegyzőkönyvet kihirdető törvény- erejű rendelet hatályon kívül helyezését indítványozó törvényjavaslatról. Mivel a képviselők nem kívántak az általános vitában felszólalni, ezért az elnöklő Dörnbach Alajos az általános vitát lezárta, és közölte: a T. Ház a részletes vitáról kedden határoz. Ezzel az Országgyűlés befejezte hétfői munkanapját. Az elnöklő Dornbaeh Alajos este nyolc órakor elnapolta az Országgyűlé« plenáris ülését. A képviselők kedden reggel tíz órakor folytatják a munkájukat. népes kormoránkolónia táplálékául elsősorban az ott tenyésztett halállomány szolgált. Valójában ez indokolta a példátlan lépést. A június negyedikére tervezett második madárirtást a horvát hatóságok megakadályozták. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez a sajnálatos esemény az egyébként jól alakuló magyar—horvát viszonyban nem okoz fennakadást. A miniszter szerint nem tudatos határsértés történt. nyékét alkosson. Az Alkotmánybíróság fel- ... , hívta az Országgyűlést, szerol csak akkor vonná hogy ezeket a törvényeket vissza, ha az államfő aláír- 1992. november 30-ig al- ja a Rádió elnökének fel- kossá meg. mentését. KORMÁNYKÖZLEMÉNY A köztársasági elnök nyilatkozata Komor kormoránok A halászmadarak védett telepén eddig ismeretlen fegyveresek két és fél-háromezer halászmadárból legalább kétezret pusztítottak el június 2-án
