Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-26 / 123. szám

CEGLÉDI ^aíifap XXXVI. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1992. MÁJUS 26., KEDD MAGASABB LETT A MERCE A tehetséggondozás jó kezekben van Közeleg a felvételik ide­je. Kíváncsiak voltunk a zeneiskola — amely spe­ciális oktatási intézmény — növendékeinek továbbtanu­lási lehetőségeire. Ebből az alkalomból kerestük fel Béres Károly igazgatót. ■ A korábbi évekhez ké­pest a zenei pályán is meg­nehezült a továbbtanulás? — Talán azzal kezdeném, hogy ez egy köztes — és valóban speciális — intéz­mény, amely négytől hu­szonöt éves korig foglalko­zik azokkal, akik a muzsi­kával akarnak ismerkedni, vagy esetleg zenei pályára készülnek. Annak ellenére, hogy hozzánk nem kötelező járni, hétszázhatvan növen- dégünk van. Az elmúlt esz­tendőkhöz viszonyítva igen­csak nehezedett a tovább­tanulás feltétele. Elsősor­ban azért, mert amíg tíz évvel ezelőtt az országban hat, addig most tizennégy zeneművészeti szakközép­iskola működik. Ezekben évente mintegy háromszáz- háromszázhúsz tanuló vé­gez. Az szinte biztos, hogy a végzősök kilencven szá­zaléka valamilyen felsőfo­kú zeneoktatás intéz­ménybe jelentkezik. Rajtuk kívül még igen sokan van­nak, akik a mienkhez ha­sonló zeneiskolákból pró­bálkoznak meg a felvételi­vel. Az, hogy napjainkban lényegesen több a szakkö­zépiskola, mint egy évtized­del ezelőtt, magával hozta a színvonalat. Magasabb lett a mérce. A nagyobb követelmények és az alapo­san megnövekedett létszám miatt egyre nehezebb be­jutni bárhová. A zongora és az énekkarvezető szakon négy-ötszörös, míg a töb­binél két-háromszoros a túljelentkezés. ■ Vajon a zeneiskolák növendékei hátrányosabb pozícióban vannak-e? — Attól függ, hogy hová jelentkezik valaki. A zene­iskolákból indulóknak meg­maradtak a korábbi lehető­KOZLEMENY A Magyar Gazdasági Cégmu­tató Szerkesztősége felvesz a megye területén önállóan dol­gozni tudó hirdetésszervezőket. Magas kereseti lehetőség, juta­lékos rendszerben. Jelentkezni levélben: PMS Kft. Budapest, Pf.: 248. 1519. Személyesen: Bp. III., Kaszásdűlő u. 1—3. Tel.: 180-5565, 180-5180. (102 899/ 18H) Mozi A Szabadság filmszínház­ban május 26-án, kedden délután 6 órakor: A prosti (angol film). Este 8 órakor: Elit kommandó (amerikai akciófilm). Az autósmoziban május 26-án. kedden este 9 óra­kor; A prosti (angol film). ségek. Ugyanakkor a taní­tóképző, valamint tanár­képző főiskolán integrált ének-zenei, illetve ének-ze­ne karvezetés szakkal és egyéb szaktárgyak párosá­val bővült — képletesen szólva — a repertoár. Bu­dapesten, Szombathelyen, Nyíregyházán pedig elkez­dődött az egyházzenei kép­zés. Voltaképpen nekünk elsősorban az maradt meg, hogy azokat irányítsuk to­vább, akik zenetanárok sze­retnének lenni. Míg a zene- művészeti szakközépiskolák fő profilja az, hogy a mű­vészpályára készítsenek fel diákokat. Természetesen ez egyáltalán nem zárja ki azt, hogy ne próbálnánk fejleszteni, csiszolni egy- egy jó képességű tanulón­kat. Ráadásul évek óta működik a teheségesek is­kolája, ahová a legalkal­masabb tíz-tizenkét éves gyerekeket felveszik. S tu­lajdonképpen a főiskola már magának készíti fel leendő hallgatóját. ■ Hányán jelentkeznek továbbtanulásra önöktől? — Az idén egy nagyon tehetséges növendékünk van — Banai Szilárd —, aki Debrecenbe megy ütő szakra. Rajta kívül most más nem jelentkezik szak- középiskolába vagy kon­zervatóriumba. Jövőre vi­szont az elképzelések sze­rint öten kísérlik meg a továbbtanulást. A korábbi esztendőkben tízen-tizen- ketten. máskor öten-hatan gondoltak erre. Végül is az új konzervatóriumi rend­szerrel változott a jelentke­zők száma. Mert nem fel­tétlenül nyolcadik osztály után lehet menni zenei gim­náziumba. Egyébként egy­kori növendékeink közül most hárman érettségiznek zeneművészeti szakközépis­kolában. Hárman megpró­bálják a zeneakadémiai fel­vételit. ■ A szavaiból az érződik ki, hogy a továbbtanulók miatt nem kell szégyenkez­niük, — Jelenleg harmincötnél több növendékünk tanul valamilyen művészeti főis­kolán és zeneművészeti szakközépiskolában. Ugyan­akkor harmincöt tanárunk közül huszonhatan egykori tanulóink. Ez alighanem ékes bizonyítéka annak, hogy a tehetséggondozás jó kezekben van nálunk. Ez igazolja vissza legelfogad- hatóbban a munkánkat. F. F. Tudományos tanácskozás Albertirsán TessedikSámuel emlékére A közelmúltban Albert­irsán — mint arról lapunk beszámolt — megünnepel­ték Tessedik Sámuel szüle­tésének 250. évfordulóját, a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum pedig emlékkiállítást szervezett a tudós evangé­likus pap munkásságáról. Nem esett viszont szó arról a tanácskozásról, amely ugyancsak Albertirsán volt nagyszámú résztvevővel a zeneiskola dísztermében. NEM KÜLÖNCKÖDÉS Elsőként Mészáros István, a neveléstudomány dokto­ra, egyetemi tanár érdekes előadásban mutatta be Tes­sedik reformiskoláját, főbb gondolatait és a megvalósí­tását a szarvasi évek alatt. Az újfajta iskolatípus nem Tessedik különcködésének az indikátora, hanem elis­merten Comenius tanainak igazítása a hazai paraszt­fiatalok neveléséhez. 1791- ben ugyanis épp Tessedik jelentette meg a tudós szlo­vák művét A tehetségek ki­műveléséről címen. Arra kereste modelljében a vá­laszt, miként űzhető ki az iskolákból a butaság, a restség. Szükségesnek látta ezért Tessedik a falusi népisko­lák újjászervezését, amely­nek alapja az ember és ter­mészet harmónikus kapcso­latának kialakítása. A nagy tehetségű tudós a tudás megszerzésén túl- nagyfokú empátiával is rendelkezett, tudott az egyszerű emberek esze szerint gondolkodni; könnyen eligazodott a ha­za, a nemzetiségek, az em­berek dolgaiban. 1767-ben lett szarvasi evangélikus pap, az otta­ni népiskolák felügyelője, épp a sok rossz addigi könyv, igen színtelen peda­gógus miatt komoly tanügyi reformot dolgozott ki. Ak­kor tette ezt, amikor ha­zánkban a népiskola és a gimnázium volt a két kizá­rólagos iskolatípus. Szoros kapcsolatot talált a sze­gény ember sanyarú sorsa Olvasónk levele Még nem történt semmi Korábban a kaszinóban megtartott kötetlen beszél­getésen az volt a kérésem, hogy a Ceglédi Hírlapban is jelenjen meg az anyaköny­vi hírek. Akkor ígéretet is kaptam, hogy ez nemsoká­ra megvalósul. Lassan már nyár lesz, és még nem tör­tént semmi. Nem tudom, mi gátolja a helybéli újságíró­kat, hogy leközöljék: ki szü­letett, ki házasodott, és ki halt meg. (Ez Nagykőrösön és Vácon megjelenik.) Más. Alig írnak a bűn­ügyekről. A Monori Hírlap­ban van rendőrségi, mentő- és tűzoltóeseményekről be­számoló rész. Mivel a bűn­ügyeket nem közlik, ezért pletykák és találgatások vannak. Az Árpád utcában egy embert meglőttek, a másikat leütötték. Egy sor nem jelent meg róla. Állí­tólag olyan lövöldözött, aki­hez nem lehet nyúlni. Tisztelettel: Sila József Több olvasónk kérte, hogy rendszeresen közöljük az anyakönyvi híreket. Bár­mennyire hihetetlen, nem a szerkesztőségünkön vagy a polgármesteri hivatalon múlott, hogy ez a kívánság teljesüljön. Egészen egysze­rű oka van a késedelem­nek. Éspedig a jelenleg ha­tályban lévő törvény, amely Adatok a sajtó részére cí­mű fejezetében egyebek mellett ekként rendelkezik: „A sajtó kérésére az anyakönyvi adatokat csak akkor lehet kiadni, ha ah­hoz az érintett személy, il­letőleg az elhalt esetében a hozzátartozók hozzájárul­nak.” „A születés adatait még az érdekelt hozzájárulása esetén sem szabad a sajtó­ban közzétenni akkor, ha a születés anyakönyvezése az apa adatai nélkül történt, vagy a születés újból való anyakönyvezése a családjo­gi helyzet rendezése követ­keztében vált szükségessé.” „Az egyes anyakönyvi eseményekről csak szűkebb körben lehet adatokat a saj­tóban közölni. Az érdekel­tek hozzájárulása nélkül az anyakönyvi adatok sajtóban való közzététele a szemé­lyiségi jogokkal való visz- szaélésnek számít.” A polgármesteri hivatal anyakönyvi csoportja kez­dettől készségesen próbált segíteni abban, hogy né­hány olvasónk kérése telje­süljön. Csendes Jánosné csoportvezető a következő­ket mondotta: — Az elmúlt egy-két év­ben többszöri kísérletezés ellenére kudarcba fulladt az, hogy a helybéli lapok­ban a születések, házasság- kötések és halálesetek ada­tait közzétehessék. Termé­szetesen ez véletlenül sem a mi passzivitásunkon mú­lik. Talán a polgárok itt zárkózottabbak, mint Nagy­kőrösön vagy Vácon. Egy stenciles formanyomtat­ványt készítettünk, amelyen az anyuka nyilatkozik: hoz­zájárulását adja, hogy a sa­ját, a férje és gyermeke adata megjelenjen a hírlap­ban. Ezek a nyilatkozatok nem érkeznek a kórháztól. Véleményem szerint azért, mert a kismamák nem ad­ták belegyezésüket a meg­jelenéshez. A jelek szerint a házasságkötések és halál­esetek közlésének nem lesz akadálya. Bár teljességet ezeknél sem ígérhetek. Az elhangzottak után va­lószínű. hegy az olvasói kí­vánság — legalábbis egy része — hamarosan teljesül. Még talán annyit, hogy rendszeresen jelennek meg rendőrségi és tűzoltóhírek. Ha egy-egy bűncselekmény­ről mindjárt nem ir a lap, az azért van, mert a rend­őrség — amely egyébként nyitott — a nyomozás ér­deke miatt egyelőre nem adhat tájékoztatást. (A úzerk.) és az iskolák korszerűtlen­sége között. A 6 osztályos, így 10—16 éves korig való tanulást igen fontosnak ítélte. A parasztember sor­sa című könyvének kiadá­sa sajátos nézőpontját is jobban megvilágította. Rengeteget dolgozott, tan­terveket készített, monda­nánk, hogy koncepciókat dolgozott ki, miközben pásztoréit, családjáról sem feledkezett el, sőt a napi gazdasági problémákban segítette a falu népét Az új gazdasági iskolában a célokhoz jól illeszkedő tan­terveket látott célszerűnek, az elméletet nem kívánta túlsúlyozni a gyakorlathoz képest. Kitalálta a komplex oktatás előnyeit, így pl. a selyem mint vezérfogalom magában foglalta az eperfa- termesztés, takarmánylomb- gyűjtés, a selyemhernyó­tenyésztés, majd a gubó- és a selyemszál-feldolgozás tudnivalóit. Súlyt helyezett a kétkezi munkára. Elgon­dolása leginkább a régmúlt felsőfokú mezőgazdasági technikum koncepcióhoz állt közel. A KIRÁLYI LEIRAT Parlamenti támogatást szerzett az Iskolaügynek, elmondhatta elképzelését a képviselők előtt, sőt szólt a tanítóképző felállításának jelentőségéről is. Felekezeti alapon gondolta a népisko­lák szervezését, de nem ki­rekesztőén. ' A jól kidolgo­zott program és hatásos ér­vek meghozták az ered­ményt: királyi leirat erősí­tette meg Tessedik törekvé­seit. Olyan fontos népismereti kérdéseket tárgyaltak az iskolában, mint a vizek fer­tőzöttsége és veszélyei, a népegészség alapvető isme­retei, gyógyfüvek ismerete és használata, a tűz- és munkavédelem jelentősége stb. Okos patriotizmust hir­detett meg, de semmiféle nemzetiségi feszültségszí­tást nem vállalt volna. A házasulandók számára próbát írt elő, amely azt a célt szolgálta, hogy az egy­bekelő fiatalok tudjanak megélni a saját lábukon. A kenyérsütés, a szövés-fo­nás, a famunka, az állat­tartás és a földművelés alapvető ismerete nélkül a házasságra nagyon sok ma­teriális veszély leselkedett. Okosan akarta ezt a pró­báló feladatok teljesítésé­vel megelőzni, épp a fia­talok érdekében, HUMANISTA ÖRÖKSÉG Tessedik munkája meg­maradt a Kárpát-medence népei számára, s e hagya­tékot kívánta más megkö­zelítésben, történelmi kite­kintésben bemutatni Fehér György történész, muzeoló­gus, aki meggyőzően bizo­nyította, mennyire fontos volt a nagy reform épp a hanyatló mezőgazdaság föl- virágoztatása érdekében. Tessedik külföldi tanul­mányútjai sem voltak hiá- bavalóak. Aminek ha csak egy kis értelme is volt, ha­zahozta, hogy majd ő maga vagy az utódok kamatoz­tassák azt a parasztság szá­mára. Az aktualizálás je­gyében vizsgálta Tessedik örökségét Bálint György is, majd az esti ökumenikus istentiszteleten Für Lajos miniszter, aki ott agrártör­ténészként szólt az egybe­gyűltekhez. ESDÉ A tettesek őrizetben Megerőszakolták a lányt Ügy gondolom, nincs szörnyűbb érzés annál, mint amikor valakinek a gyermeke este nem tér ha­za. Teljesen érthető a szü­lők aggódása, féltése. Saj­nos, ez nem volt alaptalan B. T. fiatalkorú leány ese­tében sem. — Mi történt a tizenhat éves leánnyal? — kérdez­tem Farkas László alezre­dest, a Ceglédi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályve­zetőjét. — Cegléden május első napjaiban B. T. kiment az udvarra a W. C.-re, de a lakásba már nem tudott visszatérni, mert három férfi nem engedte. Ök, mi­vel a szomszédban voltak, átrántották a kerítésen, és erőszakosan közösültek ve­le. Ezt követően megfenye­gették, hogy amennyiben feljelentést tesz, az nem marad következmény nél­kül. Mivel a szüleitől is félt, így nem mert hazamenni. Május 8-án tért vissza az otthonába, a szülők pedig néhány nap múlva megtet­ték a feljelentést, többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntette miatt. Mivel a leány ismerte az elkövetőket, őrizetbe vet­tük R. I., K. S., P. I. ceglé­di lakosokat. Az ügyészségi indítvány alapján a bíróság az elkövetőket letartóztat­ta. A büntetőeljárás tehát folyamatban van. A sértett eltűnése után levelet írt .szüleinek, amelyből ponto­san regisztrálta a történte­ket. — Ilyen esetben milyen büntetés várható? — A büntetőtörvény­könyv szerint az ilyenkor kiszabható szabadságvesz­tés 5-10 év között van. — Került még valaki az önök hálójába? — Igen. Albertirsán három helyi lakos betört a Bics­kei úton lévő hétvégi ház­ba, ahonnan régiségeket, ruhaneműket loptak el. Es­te tizenegy óra felé igazol­tatták őket, ugyanis kerék­párral voltak, és a náluk levő dolgokkal nem tudtak elszámolni. A bejelentés után gyorsan a helyszínre siettünk, és őrizetbe vettük a tetteseket — fejezte be az alezredes. k. e. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. # A szerkesztőség vezetője Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. O Posta­cím Cegléd, Pl Iíl 2791 Te­lefax és telefon; (20) 114A0. • Telex: 22-6353. + Hirde­tésfelvétel: Hínlai>kladó Vál­lalat K özön séer szolgálata. Cegléd. Teleki u. ,:Ml.: kedd. csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda L0-—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. "Mftdan 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom