Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

GÖDÖLLŐI xJtírlcm XIX. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1992. MÁJUS 21., CSÜTÖRTÖK Hogy önálló életre kelhessenek a kapcsolatok Százharmincán Wageningenbe Autóbuszokkal és sze­mélygépkocsikkal 130-an utaznak Gödöllőről a hét végén a hollandiai Wage­ningenbe. Hogy kik alkot­ják a csoportot, miért ép­pen ők, s miért pont a szó­ban forgó településre esett választásuk, minderről az utazás főszervező,jótól, dr. Fábián Zsolt alpolgármes­tertől kértünk tájékozta­tást. — Gödöllő és Wagenin- gen között már korábban is szövődtek kapcsolatok, elsősorban egyházi és egye­temi vonalon. 1990-ben, a választások előtt még az akkori ellenzék képvisele­tében találkoztunk wage- ningeni képviselőkkel, s felvetettük: milyen jó len­ne a meglevő kapcsolato­kat kibővíteni. Mivel a két település rendkívül hason­lít egymáshoz — mindket­tő harmincezer lakosú, s mindegyük a mezőgazdasá­gi kutatás, fejlesztés felleg­vára —, kölcsönösen úgy éreztük, érdemes lenne több szálon is kötődni, esetleg testvérvárosi kap­csolat formájában. Miután mindkét város képviselő­testülete kedvezően döntött e kérdésben, elhatároztuk, hogy bemutatkozunk Wa- geningenben. Olyan ren­dezvény keretében, ame­lyen városunk — többé-ke- vésbé — teljes keresztmet­szetét tudnánk adni: mi­lyen egyesületeink vannak, milyen a kulturális, a mű­vészeti élet stb. — Mindezek bemutatá­sára kik utaznak Hollan­diába? — Célunk, hogy minél szélesebb körben induljon meg a párbeszéd, minél több csoport, szakmai szer­vezet vegye fel a kapcso­latot a számára megfelelő­vel. Így a kiutazók skálája is széles: köztük van a vá­rosi kamarazenekar s a ze­nei téren legjobban szere­pelt „Ki mit tud?”-os gye­rekek. a Remsey Jenő Kép­zőművészeti Egyesület tag­jai, akik kiállítást rendez­nek odakint alkotásaikból, s a szadai táncosok, akik a mi rendezvényünktől füg­getlenül. de azzal egy idő­ben lépnek fel Wageningen- ben. Egy másik buszban az iskolák, a múzeum, a rend­őrség, a tűzoltóság, a pol­gármesteri hivatal, az egy­házak, a nyugdíjasok, a cserkészek, az egészségügyi és a szociális terület kép­viselői utaznak, valamint a rendezvényt szponzoráló Agrártudományi Egyetem, a Ganz. Humán és a Mos- tev ident küldöttei. — Milyen szempont alap­ján dőlt el, kik utazzanak az egyes intézmények, cé­gek. egyesületek képvisele­tében? — Akik tárgyalóképesek, vagyis beszélnek idegen nyelvet, és ismerik terüle­tüket! Számukra ez az út, minden szépsége mellett, nem turistáskodás, nyara­lás lesz, hanem komoly munka: meg kell teremte­niük, be kell indítaniuk a megfelelő kapcsolatokat, hogy azok azután önálló életre kelhessenek. A vá­rosháza is csupán ezt az indítószerepet vállalja, a későbbiekben már nem kí­ván részt venni a szerve­zésben. A hivatalos kap­csolatokat természetesen ■ folytatja, de egyéb terüle­teken már a különböző egyesületekre, szakmai Éleid (és értelmei) az éveknek í Nem eltartottak A Nyugdíjas Klubok és Idősek Szövetsége kétnapos országos küldöttgyűlésén 508 klub, köztük a gödöllői képviseltette magát. A ta­nácskozás résztvevői ki­hangsúlyozták, hogy nem eltartottak, csak a több év­tizedes munkával kiérde­melt anyagi biztonságot igénylik. Az életkörülmények rom­lása miatt mindinkább elő­térbe került a nyugdíjasok országos és helyi érdekvé­delme. A résztvevők az idősek helyzetelemzése KÖZLEMÉNY A Veresegyház és Vidéke Ta­karékszövetkezet által kibocsá­tott A jelű ÉRTÉKJEGY kama­ta 1992. június 1-jétől 1 hóna­pon belül évi bruttó 19%, 1—6 hónap közötti évi bruttó 25%, 6 hónapon túl évi bruttó 29%. — (110 393/1H) 10 MéMnii alapján közös állásfoglalást alakítottak ki az értékálló nyugdíjak és a helyi ön- kormányzatokon belüli ér­dekvédelem biztosítása mellett; tiltakoztak a nyug­díjasok megadóztatása el­len, és igénylik, hogy a parlament és a kormány a jövőben jobban támaszkod­jék törvényhozó munkájá­ban a nyugdíjas-érdekkép­viseletek — elsősorban a szövetség és a Nyugdíjas Kamara — munkájára. Knoll István országos el­nök elismeréssel szólt a klubok munkájáról. A gö­döllői „Életet az éveknek” Nyugdíjas Klub több mint öt éve alakult, azóta túl vannak a 100. rendezvé­nyen, amelyeken eddig több mint 3500 nyugdíjas jelent meg. Ezalatt 22 nyugdíjas­klubot fogadtak, és körülbe­lül 1600 látogatónak mutat­ták be Gödöllő nevezetessé­geit. A dr. Mélykúti Csabá- né vezetésével működő klub az országos szövetség mun­káját is eredményesen se­gíti. szervezetekre, családokra, egyénekre bízza a folyta­tást. A testvérvárosi kap­csolatnak csak úgy yan ér­telme, ha széles bázison alapszik. — Miből finanszírozzák az utat? — Az utazás költségeit a szponzorok által felaján­lott összeg, a nemzetközi alap, és a személyenkénti 1500 forintos hozzájárulás biztosítja. Az ott-tartóziko- dás költségeit — szállás, étkezés — teljes egészében a hollandok vállalják. Cse­rébe jövőre a most kiuta­zók látják őket vendégül Gödöllőn. Érdekességként megemlítem, hogy saját járművel, egyénileg is töb­ben utaznak, így például a rendezvény idejére „kiköl­tözik” Wageningenbe a Napsugár vendéglő, hogy ott magyaros ételekkel kí­nálja a hollandokat, s egy kereskedő is népművészeti tárgyaival. Számukra ugyanúgy adott a lehetőség különféle kapcsolatok fel­vételére, kialakítására, csak élniük kell vele. Beszélgetésünk végén be­letekintettünk az egyhetes út programjába. A kapcso­latok felvételére biztosí­tott időn kívül kiállítás-, koncertlátogatás, városné­zés, ökumenikus istentiszte­let szerepel a felsorolásban. A kiutazók részt vesznek a Holland—Magyar Partner- települések kongresszusán is, s ünnepélyes keretek között megpecsételik a két város közötti kapcsolatot. S hogy mindebből az itthon maradottak se maradjanak ki: hazaérkezésük után él­ménybeszámol ót tartanak a művelődési központban, ahol bemutatják kiállítási anyagukat, művészeti mű­soraikat, s az utazás során készült fotókat, videofil­meket. P. É. Galgamácsai kezdeményezés Alapítvány a templom felújítására Ha Galgamácsa felé közeledik az utas, elsőnek az ősök által épített templom tornyát látja meg. Ha mácsai em­bernek dicséri az idegen a látványt, gyorsan megtud­ja, hogy sajnos az elmúlt évtizedek erősen megkoptat­ták az épületet, s az felújításra szorul. Tóth András polgármes­ter elmondta, hogy nem­csak az egyházközség, de a képviselő-testület is fog­lalkozott a templom fel­újításának gondjával, le­hetőségével. A munka el­végeztetésére sem az ön- kormányzatnak, sem pedig a híveknek nincs pénzük. TÁMOGATÁS — Az előzetes költségve­tés szerint 6,5-7 millió fo­rintért újulhatna meg Is­ten hajléka. Amikor a kép- viselő-tesületi ülésen 1991. szeptemberben szó esett erről, Garai László képvi­selő javasolta, hogy a templom külső felújításá­hoz járuljon hozzá az ön- kormányzat. Többen azon­nal pénzbeli felajánlást tettek. Ez adta az ötletet — emlékezik a polgármester —, hogy alapítványt te­gyünk a falu templomának felújítására. Decemberben már megvitattuk és jóvá­hagytuk az alapítványi ok­iratot, s az 1991. évi meg­takarítások, többletbevéte­lek terhére egymillió fo­rintot biztosítottunk az ala­pítvány céljaira. Határoza­tunkkal nemcsak anyagi támogatást adtunk, de az úttörő szerepét is vállal­tuk, azt remélve, hogy a testület döntése vonzó és követendő példa lesz a község lakossága előtt; ezért kértük a galgamácsaiakat, csatlakozzanak az alapít­ványhoz. Fogjanak össze a vállalkozók (ácsok, kőmű­vesek), és tegyenek felaján­lást pénzben, munkában. Támogatást remélünk a termelőszövetkezettől is. Az egyháztanács döntése szerint minden első vasár­napi mise perselypénze is befizetésre kerül a Buda­pest Banknál megnyitott Szent Kereszt-templom Ala­pítvány számlájára. A polgármesteri hivatal minden lakoshoz, intéz­ményhez eljuttatta a be­fizetésre alkalmas utal­ványt, s kéri, hogy ki-ki tehetsége szerint adakoz­zon a nemes célra. Fontos tudni, hogy akik szemé­Semmi sincs Furcsa biztosítás Kákebtévés egyesüle­tünk antennájának bizto­sítása végett januárban felkerestem a Hungária Biztosító Rt. gödöllői ki­rendeltségét. Ilyen for­mával még nem talál­koztak, azért hát abban maradtunk, kiküldik üz­letkötőjüket. Ez meg is történt: január 31-én felkeresett kedves, szim­patikus dolgozójuk, a hölgy felvett a február 1-jétől érvényben lévő biztosításra 500 forint előleget azzal, hogy a kötvényt majd küldik. Mindeddig vártuk a kötvényt — de nem jött. Jött helyette egy szigorú levelezőlapon az értesí­tés: „mivel a 21416 szá­mú AVB-módozatú biz­tosításának esedékessé vált díját 1992. január 1. naptól nem egyenlí­tette ki, emiatt biztosí­tásának érvényessége 1992. év január 1. nap­jától megszűnt”. Meghökkentő közlés: mi a múlt évben még nem kötöttünk” biztosí­tást, nincs esedékesség, semmi sincs. A február 1-től esedékes biztosí­tásra kötvényünk nincs, tehát biztosításunk sincs. Egyedül a pénzt vették el, ezek szerint nem tud­juk, mire? Nekünk ezek után bi­zalmunk nincs, így kér­jük a — túl nagy rend­re nem valló felszólítás után, amit visszautasí­tunk — a meg nem kö­tött biztosításra felvett 500 forintot küldjék szé­pen vissza és a követe­lést a tartozással ne ke­verjék össze. __ Ez a — nem túl jelen­tős — biztosítás olyan lett, mint Sybill levele: Elhervadt máris, mielőtt ' kinyílt! Fazekas Mátyás lyi jövedelemadó vagy tár­sasági adó fizetésére köte­lezettek, azok a befizetett összeget a jövedelmükből leírhatják, vagyis az ala­pítvány támogatása adó- csökkentő tényező. Merésznek és nagynak tartom a vállalkozást, s a jelenlegi gazdasági helyzet­ben szinte megvalósítha- tatlannak az elképzelést. Aggodalmamat Tóth And­rás eloszlatja: — Igaz, komoly anyagi gondokkal küzdenek a csa­ládok és a közületek. Mégis reménykedem. A képviselő-testület 1992-re lemondott a helyi adók ki­vetéséről, mert nem akar­tuk a lakosság terheit fo­kozni, s úgy véltük, a sok­szor elátkozott adózás he­lyett kinek-kinek a saját elhatározására bízzuk: döntse el, mennyit tud ad­ni ilyen nemes célra. Lakóházanként 10-12 ezer forint lenne az ideá­lis támogatás, ha 500 épülettel számolunk. De nemcsak a hívektől várjuk a segítséget. Eddig mintegy tíz pályázatot nyújtottunk be különböző szerveknek, s kértük az alapítványhoz történő csatlakozásukat, il­letve támogatásukat. PROGRAMOK Nagy sikere volt az ala­pítvány javára rendezett farsangi bálnak. A helyi kisállattenyésztő szakcsoport 64 983 forintot s annak 1987 óta összegyűlt kamatát utalja át a Szent Kereszt-templom Alapít­vány számlájára. Kuratóriumunk tagjaként Csontos Ferenc, Garai László, Kovács Miklósné, Kurucz József és én ma­gam is naigyon remény­kedünk abban, hogy el­képzeléseinkkel egyetérte­nek Galgamácsa hívő és nem hívő polgárai, ezért a támogatást nem tagadják meg. Képviselőtársaimmal tud­juk, hogy sok más gond is van a faluban: szenny­víztelep és csatornaháló­zat kiépítése, gázellátás tervezése, valamint kivite­lezése, építési programunk befejezése, a családi orvo­si hálózat működéséhez la­boratórium létesítése, szá­mítógép beszerzése, a hír­közlés fejlesztése. BIZAKODVA ­Működtetnünk kell in­tézményeinket, amelyek­nek fejlesztését is biztosí­tottuk: kazáncseréket haj­tottunk végre az egészség­házban, az óvodában. Fej­lesztettük a számítógép- parkot az iskolában, fel? újítottuk a művelődési há­zat. És emellett gaz­dagodott minden területen a község. Több utcában épült aszfaltút. Belvízrendezéseket vé­geztünk, energiatakarékos közvilágítási lámpákat ka­pott több utca, és bővült a* elektromos hálózat is. El­készült a ravatalozó, par­kolóhelyet alakítottunk ki. Működik a távhívó tele­fon. és sok más kedvező dologról szólhatnék még, amelyek mind azt igazol­ják: ha a lakosság támogat bennünket, akkor a reánk váró feladatok sokaságát elvégezzük. Ezért bízom az alapítvány sikerében. Fercsik Mihály Röplabda Sikeres búcsú Idegenbeli győzelemmel fejezte be az idei bajnok­ságot a Gödöllői TRC női röplabdacsapata. A lányok ezúttal Székesfehérvárra látogattak el. Ősszel Gödöl­lőn a játékvezetői tévedé­sekkel tarkított mérkőzésen közel 2 órás küzdelem után a székesfehérvári csapat bizonyult jobbnak 3-2 arányban. Most fényesen sikerült a visszavágás. Gödöllői Tigáz RC—Szé­kesfehérvári SZIM SE 3-1 (15-7, 9-15, 15-15, 15-8) GRC: Bencze, Dóczi, Fe­jéregyházi, Havas, Jávor, Somogy iné. Csere: Schnei­der. Edző: Dóczi István. A mérkőzésen az első perctől kezdve nagy aka­rással játszott a gödöllői csapat. A jól helyezett, hú­zott nyitásokat igen nehe­zen tudta lekezelni az el­lenfél, így kibontakozni sem igen volt lehetősége. 1-0. A második játszmában kissé lanyhult a figyelem, a székesfehérvári csapat ezt jól használta ki, és kiegyen­lítette a játszmaarányt. 1-1. A harmadik játszmában minden pontért nagy küz­delem folyt. 10-10-ig fej fej mellett haladtak a csapa­tok. Ekkor egy jól sikerült nyitássorozattal lányaink megnyerték a játszmát. 2-1. A negyedik játszmában 8-8-ig együtt haladtak a csapatok, de a játszma haj­rájában a magabiztos gö­döllői együttes egyértel­műen jobb volt. 3-1. A csapat minden tagja dicséretet érdemel, de a legegyenletesebb teljesít­ményt Bencze Judit nyúj­totta. Ezzel a győzelemmel szép búcsút vett a gödöllői csapat az 1991—92. évi baj­nokságtól. Gödöllői TRC—Székes­fehérvári SZIM SE 3-0 (15-3, 15-6, 15-8) Ifjúsági mérkőzés. GRC: Ádám, Fejéregy­házi, Hegedűs, Jávor, Ko­vács, Virág. Csere: Bese, Bokor, Pekli, Tátrai. Edző: Dóczi István. A gödöllői ifi csapat mái két hete megnyerte a baj­nokságot, így ennek tuda­tában felszabadultan és jól játszott. A mezőnyben és a hálónál egyaránt jobb volt ellenfelénél, és még a játsz­mavesztés veszélye sem állt fenn. A Gödöllői TRC NB II-es ifjúsági csapata ezzel a győzelemmel nagy bravúrt hajtott végre, mert úgy nyerte meg a bajnokságot, hogy valamennyi mérkőzé­sen győztesen hagyta el a pályát és egyetlen mérkő­zést sem vesztett! Ez a szép siker a következetes után­pótlás-nevelés eredménye. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tár 1». • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv: • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 21M. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 16-től M öráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 11 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom