Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

Budapest után Cegléd, Szentendre, Vác.:: Amerikából érkezett A történet 1889 decem­berében kezdődött. Henry David Lee unatkozva állt üzletének eladópultja mö­gött a kansasbeli Salinában. Hónapok óta csak várta, csak leste a megrendelt ru­haszállítmányokat. Akkor határozta el, hogy megter­vezi élete első munkásru­háját. Az ötletet gyorsan követte a tett, s megszüle­tett a Lee kertésznadrág. Akkor még nem sejthette: világhírre tesz szert. Aho­gyan ma hirdetik, e ker­tésznadrágban és társaiban építették fel Amerikát. Amikor a H. D. Lee Mer­cantile Company megszüle­tett, még nem sejtették a jövőt. Mindenesetre Henry nem érte be az első sike­rekkel. Az 1920-as évek cowboyainak szabatja újra farmerjait és formálja U alakúra a két szárat össze­kötő varrást, hogy minél kényelmesebben ülhessenek a nyeregben. A hátsó zse­mint az ötvenes években Ma éppen olyan divatos:;; beket is lekerekítette, hogy ne zavarja őket lovaglás közben. E zsebek díszítő varrása, a híres „lapított S” szimbolizálja az ameri­kai marha hosszú szarvait. Többek között ezáltal vált legendává. A második világháború előtt az USA vezető mun­karuhát gyártó cégeként tartják számon az 1928-ban elhunyt H. D. Lee vállala­tát. Az itt készült kényelmes ruhadarabokért olyan sztá­rok is lelkesednek, mint Marilyn Monroe, Steve McQueen, James Dean. A jó minőség kedvező áron elv világhódító ter­jeszkedésre ösztönzi a cé­get. A Lee 1963-ban meg­nyitja első európai gyárát, majd Skócia és Spanyolor­szág az állomás. Napjaink­ban 22 európai országban képviseltetik magukat — 1970 óta a Vanity Fair Cor­poration vállalatcsoport ré­szeként, amelynek forgalma tavaly megközelítette a 3 milliárd dollárt. A Lee márka kis hazánk­ban évek óta sláger, Bizo­nyára ennek is köszönhető, hogy a cég Magyarországon ugyancsak megtelepedett a VF Hungária Forgalmazá­si Kit. révén. Első két üz­letük a napokban nyílik Budapesten. Hogy a .ver­senyt komolyan veszik, mi sem bizonyítja jobban: a Ferenciek terén és a József körúton nyíló boltjaikat angol és belga szakemberek tervezték. Mint mondják, azért, hogy náluk élvezet, igazi esemény legyen a vá­sárlás. Természetesen itt a VF Corporation a Lee far­merekből éppúgy árusít, mint a nem kevésbé híres szabadidő-, illetve gyer­mekruházati és egyéb cik keiből. Terveik szerint jövő év végéig az országban 63 üz­letben árusítják majd ter­mékeiket. Márkaboltjuk lesz többek között Cegléden Szentendrén és Vácon is. K. I. A. TBNITESZT Csóktudomány A regényekben anató­miai részletességgel írnak róla. A filmvásznon né­mely csők örökkévalóság­nak tűnik. És a valóság­ban? Te például milyen bizonyítványt állítasz ki e jártasságodról? Jelöld meg azt a választ, melyet ér­vényesnek tartasz magadra nézve. 1. SZERINTED JÁRTÁS VAGY A TÉMÁBAN? A) Igen. B) Inkább a gyakorlat­ban. C) Nem, Tulajdonképpen kezdő. 2. A MOZIBAN MEG­ÖLEL A FIÜ. HOGYAN REAGÁLSZ? A) Közelebb húzódok. B) Ügy teszek, mintha nem venném észre. C) Feszélyez. 3. VÉLEMÉNYED SZE­RINT HOGYAN KELL CSÓKOLNI? A) Nyitott szájjal. B) Félág zárt szájjaL C) Zárt szájjal. 4. TÁNC KÖZBEN, MINTEGY VÉLETLENÜL, CSÖKOT KAPSZ. VI- SZONZOD? A) Igen. B) Nem. De megszorítom a kezét. C) Nem, Megvárom a folytatást. 5. MIT GONDOLSZ, MIÉRT CSÖKOLÖZNAK AZ EMBEREK? A) Mert jó dolog. B) Mert szerelmesek. C) Mert mindenki csi­nálja. 6. FÉLSZ VALAMITŐL CSŐK KÖZBEN? Á) Attól, hogy nagyon belemerülök. B) Hogy elvörösödök. Vagy hogy akadályoz az orrom. C) Hogy kiderül: kezdő vagyok. 7. HOGYAN ÍRNÁD LE A SZÁDAT? A) Nagy, de formás. B) Semmi különös, ér­zéki. C) Normális. 8. MILYEN VOLT, VAGY MILYENNEK KÉP­ZELED AZ ELSŐ CSŐ­KOT? A) Izgató. B) Feledhető. C) Kellemetlen. 9. HA AZ ELSŐ CSÓK CSALÓDÁST KELT, MI­LYEN A FOLYTATÁS? A) A második már jól sikerül. B) Elképzelhető, hogy komplexust okoz. C) Letesz róla az ember, hogy újra kezdje. 10. AZ ALÁBBI RÉSZ­LETEK KÖZÜL MELYIK AZ ELFOGADHATÓ? A) „Ajkam az ajkára ta­padt. s egyszer csak a nyel­vünk is találkozott.” B) ,.Ajkammal könnye­dén megérintettem a félig zárt száját. Aztán a nyel­vével mégsimogatott.” C) „összeforrtunk egy végtelennek tűnő csókban. A szemem csukva, az aj­kam összezárva.” H. SZERINTED MED­DIG KELL EGY CSÓK­NAK TARTANI? A) Nagyon sokáig. B) Nem lehet időhöz köt­ni. C) Rövid ideig. A csók­nál a hatás a fontos, nem az idő. 12. MIÉRT SZOKÁS CSUKOTT SZEMMEL CSÖKOLÖZNI? A) Hogy fokozódjék a hatás. B) Hogy távoltartsák a világot. C) Mert'ebből is látszik, hogy ki mennyire tud. Az A válasz 5, a B vá­lasz 3, a C válasz 1 pon­tot ér. Az eredményed: 42 pont felett: Ügy tű­nik, szerelemből csókoló- zol és nem divatból, mert­hogy mostanában ez járja. Meglehet, nem tartod ma­gadat csókszakértőnek, de ha az embert az érzelmei vezérlik, az mindennél fontosabb. Tehát, ha kétel­kednél magadban, felejtsd el. Gyengéd, kedves, és kissé romantikus vagy — szóval csókra csábító. 42 és 25 pont között: Le­het, hogy csókvirtuóznak gondolod magad és ellen­állhatatlannak. De a vála­szaidból az is kitűnik, hogy á nyilvánvalóan tökéletes technika mellett kevés ér­zelem van a csókjaidban. Hat rád a csók mámora, de ugyanakkor valamiféle mohóság kerít hatalmába. Mint amikor álmaid tortá­jához közelítesz. Legyél szenvedélyes továbbra, de nem feledheted, hogy a gyengédség, a báj is na­gyon fontos női tulajdon­ság. 25 pont alatt: Alighanem egy kissé megrettensz a csóktól. Mintha ez az élet­belépés próbája lenne. Vizsga, melyen nemcsak boldogító módon lehet túl­jutni, hanem ahol el is le­het bukni. Félénkséged bi­zonyára alkati tulajdonság, éppen ezért megváltoztat­ható. Például úgy, hogy nem maradsz az előítéle­teid foglya. Kettőn áll a vásár, s ilt különösen igaz ez. Az érzelmek azonban szubjektivek, egyéniek. Te­hát sem az előítélet, sem az illúzió nem lehet ta­nácsadó — a csókban sem. Sokszor hallom, hogy az emberek egy kézlegyintés­sel elintézik a kamaszok túlkapásait, mondván; „ők hamarabb érnek”, mert mindenről olvashatnak és mindent láthatnak. El lehet intézni, mert valóban így van. Mindent láthatnak és mindenről olvashatnak, de mi az, amit megnéznek és miről olvasnak? Egy biz­tos, a mai kamaszok nem élnek a szépirodalmi és tudományos kiadványok adta lehetőségekkel. Csupán a kíváncsiság haj­tott, amikor bogarászni kezdtem diákberkekben, de a kapott eredménytől nem éreztem magam a he­tedik mennyországban. A megkérdezett középiskolás Elkelt a menyasszonyi Mégpedig nem is akármek­kora összegért. A Rolling Stones up-an flörtölt a ja­pán tulajdonú Sony Music- kal és a holland illetőségű Polygrammal is, de oltár­hoz végül Richard Branson vezette a zenekart: 44 mil­lió dollárért léptek frigyre. S ezzel minden idők „leg­drágább zenekaraként” ke­rült be a Stones a rock an- naleseibe. Csupán emlé­keztetőül: augusztusban a Columbia 37 millióért szer­ződtette le az Aerosmith-t, majd szeptemberben az Elektra 35 millióért a kon­kurens Mötley Crüe-t. De a rekordot mégsem ők tart­ják, hanem — szólistaként —• Michael Jackson, akit 65 millióért édesgetett ma­gához a Sony cég. s ezzel az abszolút rekordot most ő tartja. Ám úgy tűnik, hogy a csillagászati összegekkel dobálózó szerződtetési ver­seny még nem ért véget. Sőt csak most kezdődik, így maga Branson nyilat­kozta, hogy olyan mega- sztárokkal, mint a Dire Straits vagy Janet Jackson, altár a Rolling Stonesét meghaladó összegű szerző­PQP-RQCK VILÁG A legdrágább’ zenekar dést is el tudnak képzelni, megfelelő üzleti feltételek mellett. Ezeken természe­tesen a koncertezéssel kap­csolatos egyéb bevételekből kapott részesedések meg a reklámbevételek értendők, amelyek nagyságrendek­kel nagyobbak, mint a le­mezeladásból befolyó ösz- szegek. De hát világsztárok esetében a lemezekért, ka­zettákért, CD-kért befolyó összegek is óriásiak. S ezt maguk a sztárok is tudják, akik ma már „bagóért” se­hol sem kaphatók. Jellemző a Stones szer­ződéskötésére, hogy azon csupán a zenekar három tagja, Mick Jagger, Keith Richard és Charlie Watts vett részt, csak ők írták alá az okiratokat. Ezzel csaknem egy időben a basz- szusgitáros Bill Wyman vi­szont kijelentette, hogy ele­ge van a zenéléssel járó hercehurcából, elhagyja társait, nem turnézik töb­bé, nem készít lemezeket. Kér viszont a továbbiakban befolyó összegekből, mert alapító tagként a Stones név egynegyede az övé is. Ron Wood gitáros, a zenekar­hoz később csatlakozott ötödik tag körül sincs min­den rendben, de mindez, úgy látszik, nemigen za­varja az üzletembereket, ök Jagger és Richard sze­mélyében garantálva látják a Stones folytathatóságát, s a szerződés értelmében 1993-ban már piacon lesz a zenekar következő Í5j le­meze, s a tagok 25 százalé­kos részesedést kapnak. Ugyanakkor 20 millióért elkelt az utolsó 15 album katalógusának kiadási joga is. A Sticky Fingerstöl a Flashpointig most már a Virgin adja-nyomja majd újra a zenekar régebbi le­mezeit is. De ezzel még nincs vége a dolláresőnek! A hangzó anyagok jogait követően piacra kívánják dobni a filmek, videók jogait is, s természetesen Mick Jagger és Keith Richard szólókar­rierjének szerződéseit Is alá kell még írni. A felsorolásból úgy tű­nik tehát, hogy a szerződő felek egyaránt jól jártak, sőt a Virgin tervei szerint az új technológiát — digi­tális compactkazetta és CD, video — is a Stones fel­vételeivel, termékeivel nép­szerűsítenék. Mindezek után az már csak tejszín a tortán, hogy az új lemezhez kapcsoló­dóan esetlegesen egy vi­lágkörüli turnét, valamint filmek forgatását is tervbe vették. New Yorkban At the Max címmel pedig vetíteni kezd­ték azt a panoráma-kon- certfilmet — tízszer na­gyobb a szélesvászonnál —, amelyet 1990-ben a Steel Whelles/Vrban Jungle-tur- nén forgattak, s amely 10 milliós költséggel készült. Igaz, ebben a moziban már a jegyek is 15 dollárba ke­rülnek. S ha belegondolunk, hogy tulajdonképpen a kilencve­nes években a popüzleti életben ez a színvonal, ak­kor nem csodálkozhatunk, hogy Magyarországon hal­doklik a nemzetközi kon­certélet. Ki bírja ezt pénz­zel? 6. J. lányok majdnem 90 száza­léka azt válaszolta, hogy kedvenc olvasmányai az X kiadó „népszerű szerel­mesregényei'’ közül kerül­nek ki. Csupán egy lány említette Jókai Egy ma­gyar nábob-ját és egy lány vallotta kedvencének A. A Milne Micimackóját. Lehangoló, de igaz, hogy kevesen ismerik a valódi értékeket. A fiúk közt ugyan akadt olyan, aki ra­jong Kari May írásaiért és volt, aki a kalandregénye­ket részesítette előnyben. Persze azért akadt olyan kamasz, aki olvasott úgy­nevezett klasszikus irodal­mat, de már kevesen hal­lottak Orwellről, Bulgakov Mester és Margarítáját már „látták a könyvesboltok­ban” és alig egy ember volt, aki ismerte Gabriel Garda Marquez nevét, de nem tudta eldönteni, hogy az il­lető költő vagy író? Iste­nem, nem hiába írt száz évig tartó magányról! Las­san olyanok leszünk, mint a magányosan tengődő va­dászok, akik tudomást sem vesznek a környezetükről. Természetesen a kapott eredmények nem minősíte­nek senkit és semmit, hi­szen találkoztam már olyan kamasszal, aki jobban ér­tette Platón árnyékelmé­letét, mint a szülei. Ez a tény viszont minő­sítheti Ne életszagú iro­mányokat, ne fontos esz­méket, ne életeket mutas­sunk be a jónépnek, mert azt ismerií?) az utcáról. Tutti recept van a sikerre. Keress egy milliomost, egy lelkileg sérült gyönyö­rű fiatal nőt, szórd meg kisebb-nagyobb félreérté­sekkel, vitákkal, a végén adj hozzá egy boldog egy- másratalálást és rriár kész a sikerregény! A recept be­vált, ezt olvassa gyerek, fiatal és középkorú. És mi marad annak, aki nem igényli? Marad az élet, amely bizony nem lúnyre- gény. Ml kell egy kamasznak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom