Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA Éles bírálat Pozsonyban Pozsonyban előrelátha­tóan csütörtökön fejezi be kétéves munkáját a szlo­vák parlament. A 24. ülés­szak keddi vitájában több magyar nemzetiségű képvi­selő élesen bírálta a kor­mányt. Rózsa Ernő, az Együtt­élés politikai mozgalom képviselője elmarasztaló hangon vetette a szlovák kormány szemére, hogy az semmit sem tett a Szlová­kiában felerősödött ma­gyargyűlölet és a kiélező­dött nemzetiségi ellentétek megfékezése érdekében. Ti- rinda Péter, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom képviselője azért kri­tizálta a kormányt, mert olyan helyzet kialakulását segítette elő, melyben hát­térben maradtak a bősi erőmű kérdéseit érintő „higgadt mérlegelések” és a „politikai szempontok elfojtották a tartalmas vi­tát". A parlamenti vitának ezt a részét a szerdán megje­lent szlovákiai lapok közül egyedül az Űj Szó érinti. Mozgósítás lentán Ezer tartalékost mozgó­sítottak az elmúlt napok­ban Zentán — közölték megbízható források. A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének a a hét végén közzétett ál­lásfoglalásában már rá­mutattak, hogy a Vajda­ságban folytatják a behí­vásokat, annak ellenére, hogy a harmadik Jugo­szlávia kinyilvánította: tiszteletben tartja a füg­getlenné vált délszláv ál­lamok szuverenitását. Új­vidéken összefüggésbe hoz­zák a behívásokat a vá­lasztási előkészületekkel is. Azt hangoztatják, hogy a kormányzat így akar sza­badulni a kisebbségek sza­vazótáborától. A visegrádi hármak együttműködése a térség stabilizáló tényezője A Bundestagban az alapszerződésről A németek nem felejtik el Botond buzogányát A német—magyar alap- szerződést egyöntetűen tá­mogató felszólalások hang­zottak el szerdán a né­met Bundestagban, amely a német—csehszlovák alap- szerződés mellett első ol­vasásban foglalkozott a Budapest és Bonn között februárban aláírt doku­mentummal is. Hans-Diet- rich Genscher, az FDP tisz­teletbeli elnöke külügy­miniszteri minőségében utoljára beszélt a Bundes­tagban, és nagy taps köze­pette úgy fogalmazott, hogy a szerződés új perspektívá­ba helyezte a német—ma­gyar kapcsolatokat, a ha­tár megnyitása 1989 késő nyarán az NDK-ba vissza­térni nem akaró keletné­metek előtt új fejezettel bővítette németek és ma­gyarok hagyományos ba­rátságát. Genscher, aki egy szer­dai bonni pontosítás sze­rint május 21-én adja át ünnepélyesen hivatalát az új külügyminiszternek, le­szögezte, hogy Magyaror­szág döntően hozzájárult Németország újraegyesü­léséhez — ez a szerződésben is visszatükröződik —, s a németek sohasem fogják elfelejteni, hogy a magyar 2 bártan nép ütött rést elsőként a vasfüggönyön. 1989-ben a keletnémeteknek „példa nélkül álló szolidaritással” és bátorsággal segített, hogy utat találjanak a sző. gesdróton át. „Ez népein­ket még szorosabban köti össze egymással, ez az ér­zés kapcsolatainkat az el­múlt években tovább mé­lyítette” — közölte Gen­scher, aki azt is megálla­pította, hogy a magyar nép a kelet—nyugati szemben­állás idején is táplálta a németekkel szembeni ba­ráti érzéseit, sohasem adta fel a szabadságba vetett hitét, és ezért súlyos áldo­zatokat is hajlandó volt vállalni. A Bundestag szerdai ra­tifikációs vitájának többi szónoka — Peter Glotz (az SPD külpolitikai szakértő­je), Karl-Heinz Hornhues (a CDU/CSU-f rakció he­lyettes elnöke), Hermann Otto Solms (az FDP Bun- destag-frakciójának elnö­ke), Hans Modrow (DSZP- képviselő), Gerd Poppe (Szövetség 90/Zöldek) ré­széről — különböző szavak­kal, de tartalmilag egye­zően szögezte le. hogy a Budapesttel kötött szerző­dés „problémamentes eset”, szemben a Prágával alá­írttal, amelyben különösen a bajor Keresztényszociá- lis Unió (CSU) soraiban hiányosságokat fedeznek fel. A német—magyar szer­ződést méltatva, minden szónok példamutatónak mi­nősítette Budapest kisebb­ségi politikáját is. Egye­dül Hans Modrow, az NDK utolsó előtti miniszterelnö­ke, , a keletnémet reform- kommunisták tiszteletbeli elnöke tért ki arra, hogy Magyarországon problé­mák, feszültségek vannak. A Bundestag első ratifi­kációs menetének lezárul­tával a külügyi és a jogi bizottság elé utalták a né­met—magyar és a német— csehszlovák alapszerző­dést. szavazatok nagy többségét a keddi előválasztásokon. Bushnak már megvolt a szükséges támogatása ah­hoz, hogy pártja augusz­tusi kongresszusán újra jelöljék elnöknek, és újabb sikerei után Clinton jelö­léséhez sem fér kétség. A fordulóban Észak-Ka­rolina, Indiana állam és a főváros, Washington lakói szavaztak. Három további májusi forduló után a kü­lönösen fontos június 2-án lesz, az ország legnépesebb államában, Kaliforniában — mégpedig a múlt heti drámai Los Angeles-i ese­ményei után. Az első fel­mérések szerint a történ­tek nem javítottak Bush elnök helyzetén: ha most rendeznék a — novembe­ri — elnökválasztást, szin­te ugyanannyi szavazatot kapna, mint Clinton. Nem maradna el tőlük a szava­zatok számában Ross Perot, egy texasi milliárdos, aki pedig még csak tervezi in­dulását a kampányban. | Külföldi események | egy mondatban mmmem II. JÁNOS PÁL PÁPA és a Vatikán szerdán három összehangolt lépésben sürgette az ENSZ-től és a nemzet­közi közösségtől, hogy tegyenek lépéseket a béke érde­kében Bosznia-Hercegovinában. GEORGE BUSH amerikai elnök kedden Reginald Bar­tholomew eddigi külügyi államtitkárt nevez­te ki az Egyesült Államok új NATO-képviselőjének. ALI HAMENEI, Irán vallási és politikai vezetője szerdai rádióbeszédében ismét elvetette az iráni—amerikai kap­csolatok új raf el vételének lehetőségét. OMAR KARAMI libanoni miniszterelnök és kormánya lemondott, mivel nem sikerült kimozdítania országát a rendkívül súlyos gazdasági válságból. KISS GY. CSABA, a Teleki Pál Intézet igazgatója ked­den este a varsói Magyar Kulturális Intézetben tartott előadást „Hol van Közép-Európa?” címmel e térség kö­zös — és eltérő — vonásairól, lengyelül. KÖZLEMÉNYE Antall József miniszterel­nök, mint már ismert, ked­den találkozott a független képviselők egy csoportjával — Balogh Gábor, Barcsa Imre, Bertha Zoltán, Bilecz Endre, Czoma László, Dé­nes János, Eke Károly, Fo­dor István, Gáli Ákos, Kál- lay Kristóf és Petrenkó Já­nos képviselőkkel. A Miniszterelnöki Sajtó­iroda szerdán az MTI-hez eljuttatott közleménye sze­rint Antall József a talál­kozóról tájékoztatta a kor­mánykoalíció frakcióinak vezetőit. Ennek során hang­súlyozta a három koalíciós partner folyamatos intéz­ményes együttműködésé­nek fontosságát a törvény­hozó munkában, rámutatott továbbá a koalíciós pártok frakciói és a kormány kö­zötti további szoros együtt­működés jelentőségére. A közlemény szerint a miniszterelnök és a függet­len képviselők megbeszé­lésén leszögezték, hogy a független képviselőik se nem kormánypártiak, se nem ellenzékiek, mindegyi­küknek személyes döntése, hogy a kormánypártokhoz állnak-e közelebb vagy va­lamelyik ellenzéki párthoz. A miniszterelnök felaján­lotta annak lehetőségét, hogy a kormány egy-egy kérdésre vonatkozó állás­pontjáról előzetes tájékoz­tatást kaphatnak, és infor­mális együttműködést tart­hatnak fenn. A jelen levő képviselők ezt szívesen fo­gadták. Fodor István — a független képviselőcsoport jelenlegi vezetője — külön­véleményként azt az állás­pontot képviselte, hogy a független képviselőcsoport egészére vonatkozzék ez az együttműködési lehetőség. A miniszterelnök válaszá­ban közölte, hogy a függet­lenek csoportjában vannak olyan képviselők, akik par­lamenten kívüli pártokhoz, szervezetekhez kötődnek, s akiknek ez az együttműkö­dés nyilvánvalóan nehéz­séget okozna, de ugyanak­kor a kormányzat számára is nehezen lenne elfogad­ható. Magyarok III. világkongresszusa Több mint fél évszázad után rendezik meg a ma­gyarok III. világkong­resszusát, amely jelképes értelemben egy mozaik­jaiból újraépíthető nem­zet szellemi parlament­jének is tekinthető — hangzott el a magyarok IIL világkongresszusa szervezőbizottságának szerdai sajtótájékozta­tóján, az MVSZ székhá­zában. Szíjártó István, a szerve­zőbizottság főtitkára el­mondta: az augusztus 19. és 21. között lezajló nagy­szabású eseményre 3000 résztvevőt várnak a diasz­pórában és a környező or­szágokban élő magyarok közül. Az esemény fővéd­nöke Göncz Árpád köztár­sasági elnök. A kongresszus védnökségének tagjai elis­mert hazai és külföldön élő magyar személyiségek: tu­dósok, politikusok, művé­szek, sportolók és üzletem­berek. A szervezőbizottság munkáját külföldről is se­gítik. A világkongresszus ünne­pélyes megnyitóját a Buda­pest Kongresszusi Központ­ban rendezik, a tanácsko­zás központi helyszíne a Pesti Vigadó lesz. \ kong­resszushoz számos kultu­rális, vallási és szakmai rendezvény is kapcsolódik, és nem csal? Budapest ad otthont a programoknak. Napjaink közép-kelet- európai eseményeinek tük­rében kiemelkedő fontossá­gú az emberi jogi és ki­sebbségi kérdések címmel megrendezendő eszmecsere. Első ízben rendezik meg a vállalkozó magyarok világ­találkozóját Székesfehér­váron. Hagyományok és eredmények a mai filozó­fiában címmel tartják ösz- szejövetelüket e tudomány magyar képviselői, és ugyancsak első alkalommal tartanak világtalálkozót az írótársadalom tagjai és a magyar idegenforgalmi szakemberek és utazási iro­dák vezetői is. Veszprém látja vendégül a nagyvilág­ban élő magyar pedagógu­sokat és neveléstudomány­nyal foglalkozó szakembe­reket. Újdonság a prog­ramban a magyar diákok világtalálkozója. Esztergom ad otthont a legrégibb hagyománnyal rendelkező, az immáron VII. anyanyelvi konferen­ciának. A természet- és az orvostudomány művelői­nek tanácskozása a fővá­rosban lesz. ' A magyarok III. világ- kongresszusához számos kulturális rendezvény — filmnapoik, néptánctábor, tánctalálkozó és szakkiállí­tás — is kapcsolódik. Történelmi fordulatok és a Magyar Tudományos Akadémia A nemzeti történelem minden nagy fordulata — bármilyen legyen is a tör­téneti értékelése — mindig megrengette a tisztes és nagy múltú nemzeti in­tézmény, a Magyar Tudo­mányos Akadémia falait — mondta Pataki Ferenc akadémikus, a filozófiai és történettudományok osztályának elnöke szer­dán. A közgyűléshez kap­csolódó tudományos osz­tályülésen a történelmi for­dulatok és az Akadémia kérdéskörét tekintették át a kutatók. Az Akadémia idei köz­gyűléséhez kapcsolódóan szerdán az agrár-, a bio­lógiai és az orvosi tudomá­nyok osztályának együttes tudományos ülésén a kör­nyezet- és az egészségvéde­lem összefüggéseit tekin­tették át a kutatók, a bio­lógiai, valamint orvosi tu­dományok osztályának tu­dományos ülésén pedig az immunológia aktuális kér­déseivel foglalkoztak. Az MTA közgyűlése csü­törtökön délelőtt osztály­ülésekkel folytatódik, dél­után kerül sor a közgyű­lés zárt ülésére. Bush és Clin ton sikere az előválasztásokon George Bush elnök sze­rezte meg a republikánus, Bili Clinton a demokrata telét a Független Államok Közösségének nyújtott nemzetközi támogatásban, és ezáltal a hármak hoz­zájárulnak a stabilizálódás­hoz. Azzal a várakozással tekintenek a május 23—24- én Lisszabonban tartandó konferencia, valamint a G—7 július 6—8. között Münchenben tartandó csúcsértekezlete elé, hogy azok elősegítik Magyaror­szág, Csehszlovákia és Len­gyelország nagyobb mérté­kű részvételét háromoldalú műveletek formájában. A visegrádi hármak hangsúlyozzák annak jelen­tőségét, hogy a volt Szov- jeunió utódállamai mielőbb megállapodjanak az euró­pai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből fakadó kötelezettségek megosztásában, s hogy a szerződést mielőbb ratifi­kálják és végrehajtsák. A prágai csúcstalálkozó résztvevői a volt Szovjet­unió utódállamaival kap­csolatos kérdések mellett foglalkoztak a korábbi Ju­goszlávia területén kiala­kult helyzettel is. Kifejezik mélységes aggodalmukat amiatt, hogy folytatódik a fegyveres konfliktus, a na­cionalista erőszak alkalma­zása. Ez megakadályozza a konfliktus politikai rende­zését — olvasható a prágai nyilatkozatban. A hármak meggyőződése, hogy foly­tatni kell az ENSZ égisze alatt a békekonferenciát, az EBEÉ és az ENSZ erő­feszítéseit. léphessenek. Számítanak arra, hogy az Európa Ta­nács június 26—27-i — Lisszabonban megtartandó — ülés előmozdítja az EK és a hármak országai kö­zötti szerves kapcsolatok és együttműködés fejleszté­sét. A prágai nyilatkozat ki­bocsátói kifejezik meggyő­ződésüket, hogy a NATO fenntartása és az észak­amerikai államok további európai jelenlété alapvető jelentőségű a kontinens stabilitása, egyensúlya és biztonsága szempontjából. A hármak és a NATO kö­zötti kapcsolatokat minő­ségileg új szintre kell emelni — olvasható a nyi­latkozatban, amely szerint a hármak kinyilvánítják: hosszú távú céljuk tovább­ra is teljes jogú NATO- tagság. A visegrádi országok megerősítik az EBEÉ meg­határozó szerepét az egysé­ges és szabad Európa lét­rehozásában. Támogatják a konfliktusok megelőzését és megoldását szolgáló EBEÉ-mechanizmusok lét­rehozását, beleértve az EBEÉ megfigyelői intézmé­nyét. Meggyőződésük, hogy eljött az ideje az EBEÉ bé­kefenntartó erői létrehozá­sának. Üdvözlik azt a lehe­tőséget, hogy a NATO és a Nyugat-európai Unió esz­közeit és mechanizmusait felhasználják az EBEÉ bé­kefenntartási céljaira. Csehszlovákia, Magyaror­szág és Lengyelország kész arra, hogy növelje részvé­Közös nyilatkozat elfoga­dásával fejeződött be szerda délután Prágában a „visegrádi hármak” csúcs­találkozója. A Václav Havel csehszlo­vák és Lech Walesa len­gyel elnök, valamint Antall József magyar kormányfő által elfogadott dokumen­tum megállapítja: a három ország között kialakuló együttműködés a közép­európai kapcsolatok új ke­retévé vált, amely e há­rom ország közös hagyomá­nyain és adottságain, a de­mokrácia és a piacgazda­ság kiépítésében elért ered­ményeiken és az európai integrációban való teljes körű részvételük közös szándékán alapul. A hár­mak a kelet- és közép­európai térség stabilizáló tényezőjének tekintik együttműködésüket. A nyilatkozat szerint a felek különleges figyelmet szentelnek a gazdasági kap­csolatok fejlesztésének, egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásának, a határo­kon átnyúló együttműködés­nek és az állampolgáraik közötti közvetlen kapcsola­toknak. A három ország megerő­síti elhatározását, hogy hozzájárulnak az új euró­pai biztonsági rendszer építéséhez, amely a meg­lévő európai és transzat­lanti intézmények — az Európai Közösségek, a NATO, a Nyugat-európai Unió, az Európa Tanács és az EBEÉ — hatékony, összehangolt és egymást ki­egészítő együttműködésén alapul. A hármak felhívják az EK 12 tagországának par­lamentjét és az EK illeté­kes területeit, hogy még ez év vége előtt fejezzék be a társulási szerződések jó­váhagyási eljárását — an­nak érdekében, hogy azok 1993. január 1-jén életbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom