Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-05 / 105. szám
Pszichiáter kellene az időseknek is Lélek mentők-e vagy dilettánsok? A hazai nagy politikai fordulat számtalan olyan csatornát is megnyitott, amelyre nem is számítottunk. A belső föltárulko- zás igénye tömegessé vált, amely kollektív pszichoterápiát igényelne. Az egészségügy, a hivatalos pszichiátria azonban — szokások, törvények, etikai és anyagi megfontolások béklyói miatt — tehetetlen. Nem így a dilettánsok, féldilettánsok, magánvállalkozók egyre népesebb serege. ök — ügyesen, ilyenolyan fékek nélkül — igyekeznek is kielégíteni a társadalmi igényt: az emberek személyes törődés utáni vágyát. „A mégoly nemes szándék is könnyen célt téveszt kellő szakértelem híján” — vallja dr. Fodor Judit pszichológus és dr. Kovács Zoltán piszi- hiáter, akikkel a SZOTE idegklinikáján beszélgettünk. Ennek az eszmecserének a tanulságait foglaljuk most össze. Megoldás a pohár fenekén Balgaság lenne föltételezni, hogy a diplomás orvosok nem vették észre: hazánk lányai és fiai is tömegével szomjúhozzák most a kitárulkozást, az egyéni törődést, miként teszik ezt évtizedek óta a tőlünk nyugatabbra élők. Ám mit tesz a magyar ma, ha valami lelki fájdalma van? Mivel itt még nem divat, hogy „elmegyek a pszichológusomhoz”, rágódik hát egyedül a gondjain. Aztán ha emészthetetlennek bizonyulnak, iszik rá egyet- kettőt ... Az erősebb, elszántabb egyéniség keres egy orvost. Fölüti a telefonkönyvet, talál egy pszichológust. Fölhívja. Az illető elmondja az állomásokat: esetleg körzeti orvosi rendelő, ideggondozó, klinika ... Ott találkozhat a kiválasztott szakemberrel. „Magánrendelője nincs?” — kérdi a hívó. „Nincs” — hangzik a válasz, mire a reakció: „Intézetbe nem megyünk, ott bolondok vannak”, és klakk... Hogy miért kevés a vállalkozó pszichológus, pszi- cháter? Mert a legjobbaknak van már veszítenivalójuk: a diploma, a szakvizsga után oktatnak, kutatnak, gyógyítanak. Kevesen vállalhatják egy üzlet rizikóját, fizetésből élő ember lévén, talán még a rendelő bérleti díját le tudná fizetni. Útmutató hirdetés a fán kát, az újsághirdetés, a rádióműsor tudatalatti utazásra hívja, hogy menjen el egy lelki tréningre, egy életvezetési tanácsadásra, lázadjon, és lazítson, meditáljon, és vegye kezébe a sorsát. Eszébe sem jut, hogy aki majd századmagával őt is kezelésbe veszi, esetleg jó üzletember, de dilettáns lélekbúvár. Miért is lenne bizalmatlan, hiszen éppen erre vágyik, hogy valaki kinyújtsa érte a kezét. És ha ezt egy mágus, egy mutatványos ígéri is neki, örömmel elfogadja, és nem sajnálja tőle a 3000—6000 forintot sem. Jóllehet, ha hozzáférhető lenne számára egy tanult szakember, kevesebb pénzért valódi lelki megnyugvást kapna. Mi tehát a megoldás ? Ez a jelenség is szabályért kiált. A lehetséges gyógyító módszerek szűkítése nem lehet cél, hiszen a nyugati világban is adott a választás lehetősége. De a gyógyítás különböző szintjeit a maguk helyén kell értékelnünk. Nálunk viszont a legmagasabb szintű tudást széles körben csak nehezen kamatoztathatják a gyógyításra hivatottak. Jelenleg annyira üzletellenes a hivatalos egészségügy, hogy szinte megakadályozza a beteg és az orvos egymásra találását. A szigorú szabályokkal főként a kuruzslók és nem az orvosok kezét-lábát kellene megkötni. Tudománnyal üzletelők Mi történjék a ma any- nyira divatos, ám a tudomány által már rég ismert agykontrollal, a hőátadással, bioenergiával gyógyítókkal, a relaxációs önfejlesztő tanfolyamot vezető vállalkozókkal? Természetesen nekik is van helyük a nap alatt, megfelelő képzettséggel, de semmi esetre sem a fölfedezők palástjában tetszelegve. Ök azok, akik a tudomány értékeivel üzletelnek. Kinek- kinek lelke rajta, hogy nekik vagy a társadalombiztosításnak fizeti ki pénzét a remélt gyógyulásért, az áhított belső békéért. C. A. Nem lesz cukros GYÓGYÍTÓ MOZGÁS Kutatók vizsgálata szerint a testmozgás, de még- inkább a rendszeres sportolás megakadályozhatja az öregkori cukorbetegségek kialakulását. Ennek magyarázata a kedvezőbb anyagcsere és az ún. inzulinrezisztencia csökkenése. Ez az állapot ugyanis a cukorbetegség első stádiuma, amikor csökken a sejtek inzulin iránti érzékenysége: a szervezet úgy védekezik az inzulin ellen, hogy a sejtek felszínén csökkenti a hormon kapcsolódási pontjainak számát. A hasnyálmirigy erre az inzulin többlettermelésével válaszol, mely azonban mégsem éri el célját, a vér cukorszintjének csökkentését, mert a sejtek nem veszik fel. A folyamat végül érelmeszesedés kialakulásához vezet, A mozgás viszont fogadóképesebbé teszi a máj- és izomsejteket az inzulinra, és ezáltal csökkenti az inzulinrezisztenciát. Mi történt hát, Lajos bácsi? Menedék a hegyoldalon Tahitótfalu után két kilométerre haladtam már a kocsival, amikor lovas fogatot kellett megelőznöm. Ezután vissza is húzódtam volna már a jobb oldali sávba, ha nem pillantom meg a bottal csoszogó, idős. gyalogos férfit. Úgy illik, hogy megálljunk, megkérdezzük, hová tart, s fel kell kínálni, hogy elviszem a váci révig. Különben is kockázatos ebben a korban forgalmas közúton gyalog vágni át a szigeten. — A révhez tetszik jönni? Elviszem. — Én Visegrádra igyekszem. — Ellenkező irányba és gyalog? — Miért? Errefelé hová jutnék? — A Duna túloldalán Vácot tetszene találni. Vissza az úton Pók Lajos már a kocsiban mutatkozott be, miután visszafordultunk az úton, s egyenesen Szentgyörgy- puszta felé indultunk. A Fővárosi Szociális Otthon lakója, Szentendrén járt, A FELFEDEZÉS ÉLMÉNYE Eltűnt eletek Hetvenmillió évvel ezelőtt élt orrszarvú-szaurusz hány csontja mai állapotában Ezekben a hetekben vetítette a televízió David Attenborough újabb ter- mészetfilm-sorozatát, melyben földtörténeti múltunk kőzetekbe zárt nyomait kutatja. A történelem előtti, Az életben tébláboló tanácstalan ember mit kezdhet hát háborgó vagy bizonytalan leikével? Kapva kap az alkalmon, ha az út menti fára szögezett plaCsssk a türelem segít NTIM TÉMA Aki vizeletét nem tudja visszatartani, elveszíti a társadalomhoz való tartozás érzését. Ez a meggyőződés legtöbbjükben oly mélyen gyökeret ver, hogy szégyenükben teljesen magukba zárkóznak. Többségük idős, és az agykéregben bekövetkezett elváltozások következtében nem képesek hólyagfunkcióikat kielégítően vezérelni, és gyakran már csak későn érkeznek a toalettre, Fiataloknál fertőzés okozta gyulladások keltenek ilyen panaszokat. Ezeket gyógyszerekkel lehet mérsékelni, az öregkori panaszokkal azonban nagy türelemmel meg kell tanulni együtt élni. E panaszoknak létezik egy tipikusan női változata is. Ennél a hólyagkima- net és a húgycső izmai nem zárnak elég szorosan, mert a szülések következtében a medencealap elvesztette teherbíró képességét. embert megelőző földi élet feltárásának, a földtörténet vaskos könyvébe az őskövületek nyelvén írt betűk kiolvasásának egyetlen lehetősége a kőzetekbe zárt egykori életnyomok, illetve maradványok vizsgálata. A geológiához szorosan kapcsolódó őslénytan tudományának így sikerült feltárnia az ember előtti évmilliárdok élővilágának kialakulását, kalandos történetét, fejlődését, melyben lassanként kirajzolódtak azok az utak, melyeken az élet az evolúciós fejlődés különböző fokozatait és zsákutcáit végigjárva a homo sapiens, az értelmes ember megjelenéséhez vezetett, Attenborough a tőle megszokott eredeti látásmódjával, a tények és kutatási eredmények sajátos, újszerű csoportosításával eleveníti meg Földünk egykori élővilágát, felkínálva a régmúlt idők csodái felfedezésének élményét. hogy kiváltsa a szemüvegét, azután hazafelé eltévesztette a buszjáratot. Nem tisztázódott, hol szállt ki, mennyi ideje gyalogolt. Elbeszélése szerint 73 éves, de már 11 éve lakik a Duna fölötti magaslaton. Gyári munkás volt. Egészségét felemésztette a robot, meg ahogy mondja, az ázsiai kirándulás ártott neki a legtöbbet. Csatád nélkül — Az milyen kirándulás volt? — Hát amikor menni kellett — válaszolta, s amint körülírta a dolgot, megértettem: a háború utáni fogság, az alma-atai kényszerű vendégeskedés okozott maradandó és szomorú emlékeket. — A család hol lakik? —1 Nincs. — Es hogy élnek, mivel töltik az időt az otthonban? — Nézzük a tévét, más nem nagyon van. Ketten lakunk egy szobában. Nekem jó társam van. Csak azokkal szokott baj lenni, akik az ivás miatt összevesznek. — Gyönyörű innét a kilátás — állapítottam meg, miután megérkezve Lajos bácsi törékeny alakja elveszett egy ajtó mögött. Előtte Bán Csanád igazgatónak arra a csodálkozó kérdésére, hogy — Mi történt, Lajos bácsi? — pontosan elmesélte tévedése történetét, meg azt is, hogy újabban baj van a látásával. A Börzsöny kizöldült erdőségei előtt templomtorony fehérsége világít, s a házak mértani formái változtatnak a természetes vonalakon. A lábunk előtt hegyoldalhoz simuló villák sora, melyek volt egzisztenciák, nem kisemberek és titkárnőik tulajdonai. Az otthon lakói éppen napfürdőznek az udvar padjain e csendes, nyugal-* más látvány előterében. — Kik és hogyan kerülhetnek ide? — fordultam kérdéssel az igazgatóhoz. — Száz lakója van az intézménynek. Harminchét százalékuk ágyban .fekvő. Egyáltalán nem a kiváltságosok menedékét láthatja itt. Olyan emberekről van szó, akik teljesen magatehetetlenekké válnak, nincs, aki gondoskodjék róluk. Van, aki talán az utcán lesz rosszul, s úgy kerül később ide, mert nyilvánvalóvá lett a helyzete, amiről korábban nem tudtak. A cipőfűzőtől kezdve mindent megkapnak az itt gondozott emberek. Van részfoglalkozású fodrászunk, jár a pedikűrös. Időnként színházba, isten- tiszteletre visszük az embereket. Van külön buszunk. — Mindezt miből és mennyiért? — Ma még a hetvenes évek normái szerint kell számolnunk. Tizenkét embernek egyáltalán nincs jövedelme. Az évi 174 ezer forint eltartási költséget teljesen az állam fizeti. A többiek a nyugdíjukból fizetik ki a kétezer-negyven forint havi hozzájárulást. A többi pénz őket illeti. Gyakori sajnos, . hogy a nyugdíjfizetés napján jönnek látogatni a hozzátartozók, és elkérik a pénzüket. — Mivel olyankor van hozzátartozó és előkerül? — Hát, igen. Fizet a társadalom Bizonyos élmények hatására félni kezdünk az öregségtől. Vannak betegségek, melyek rabságába kerülve negyvenéveseket is ide sodorhat az élet. Anya és fia ül egymás mellett a napfényes udvaron. Ök is így jártak. A szociális gondozottak közül sok az olyan, aki nem családban nőtt fel. A gyermekkori élményekre sem jó emlékezniük. Az élet követelte társadalmi, életmódbeli normákat is félreismerték, önemésztő módon éltek. Ha ők nem tudnak fizetni, fizet a társadalom azért, amit akkor mulasztottak. A fiatal életekre éppúgy kellene vigyáznunk, mint rájuk, a hegyoldalon menedékre találtakra. Kovács T. István HAT FARKASNAK SOK UTÓDA Vérfertőző jelenség X farkasok is életképességük csökkenésévéi reagálnak a beltenyésztésre — állapították meg a stockholmi egyetem kutatói a skandináv farkasvédelmi program törzskönyveinek vizsgálatából. Eddig abból indultak ki, hogy mivel a ragadozók közt gyakran párosodnak egymással közeli rokonságban levő példányok, beltenyésztésük sem járhat hátrányos következményekkel. A sörényes farkas és a szumátrai tigris esetében ez igaznak is bizonyult, hogy azonban mennyire nem lehet általánosítani, azt a skandináv állatkertekben az utóbbi harminc évben tenyésztett 429 farkas esete jelzi. Ezek az állatok mindnyájan hat farkas utódai. A rokonházasságok következményeként a vakság egy különös formája alakult ki közöttük: élete első évében minden tizennyolcadik állat elveszti látását. Ez a betegség az eredeti hat állat közül csak két finnországi farkas utódai között fordul elő, de egyes családokban halmozottan, ami örököltségét bizonyítja. Ezenfelül a bellenyész- tett farkasok várható élettartama a felére csökkent. Az újszülöttek száma és a nyolc hónapos kölykök súlya is kisebb a szokásosnál. A beltenyésztés okozta károsodások veszélyeztethetik az állatvédő programokat, különösen azökét az állatokét, amelyeket a kipusztulás veszélye feget.
