Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30 / 127. szám

AZ ELET SZAVA FIATALJAI Imádságra invitálnak Nemcsak imára, lesz ott más is. A tóalmást Bocz- kertben — Andrássy-kas- téíy, SZOT-üúüIő, ki mi­nek hívja — kétnapos csa­ládi hétvégét rendez az Amerikában létrehozott. Magyarországion működő Élet Szava nevű ifjúsági vallási alapítvány. A többnyire vallási töl­tetű rendezvénysorozat ma, május 30-án, szomba­ton délben kezdődik, kö­zös, piknikalapú ebéddel. Ezt követően nagyszabású sportvetélkedőre kerül sor a kastélyikértHez tartozó labdarúgó-, kosárlabda- és kézilabdapályán. A sportműsor után zenés, lm as összejövetel lesz', melynek prédikátora Kul­csár Tibor, a budafoki bap .lista gyülekezet lelkipász­tora, aki a hjvek énekka­rával együtt érkezik, s egy­mást kiegészítve szóval és zenével emelik a rendez vény szellemi értékét. A vasárnapi program 10.30-kor kezdődik. Ez al­kalommal a pécsi baptista gyülekezet énekkara mu­tatkozik be, és lelkésze Balogh Miklós szól az egy­begyűltekhez. Ebéd, majd újra muzsi­ka. Az Élet Szava fúvós- zenekara ad koncertet. En­nek keretében fellép Eric Murphy, az alapítvány Igaz­gatója, valamint felesége. Lynne Murphy. A muzsi­káló házaspár trombitán Illetve zongorán játszik. A rendezők vallástól és politikai hovatartozástól függetlenül, mindenkit szí­vesen látnak, aki fogékony a jóra és szépre. Egyetlen kikötés: szaszes italt és do- hányfélaséget bevinni tilos a kastélykertbe. (—gye—) Húsvét utáni hatodik vasárnap A mennybemenetel (Lk 24,46—58. ApCsel 1,1-11.) „Galileai fárjiak! Mit áll­tok itt égre emelt tekintet­tel?" — szól az égi hírnök az apostolokhoz, akik fáj­dalmas szívvel búcsúztak Mesterüktől. Ezután már nem folytatódnak a Fül- támadottál való találkozá­sok. rövidesen új korszak kezdődik Pünkösdkor, az egyház korszaka. Az angyalok kérdését már sokszor és sokan fél­reértelmezték. „Nem az égre kell nézni, nem kell annyit ájtatoskodni, imád­kozni. Cselekedni, tenni kell. A tanítványok ■ köte­lessége tevékenyen mun­kálni a szeretet gyümöl­cseit” — vélték. Sőt ebben a felfogásban született az a bizarr -ítélet is: Vannak hasznos szerzetesrendek (tanítók, gyógyítók) és ke­vésbé hasznosak (szemlélő­dök). Persze az egyház emberi arcának története a végle­tek története is. Akadtak olyanok is, akik azt hirdet­ték, hogy lehetőleg minél távolabb kell tartanunk magunkat a világtól s an­nak dolgaitól. Ki kellene vonulnia a keresztény em­bernek a világból és úgy élnie urának tanításait kö­vetve. Az Evangélium világa a harmónia, az egyensúly bi­rodalma. helyesen olvasva elkerülhetünk minden szél­sőséget. A fenti problémá­ra is találunk jézusi meg­oldást a búcsúbeszéd után elmondott főpapi imában: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a go­nosztól.” (Jn. 17,15.) Tehát a tanítvány feladata az, hogy .szeresse az Isten által alko­tott világot, itt hirdesse a jó hírt, ismerje embertár­sainak gondját, szolgáljon. A hírnökök szavát talán szabad — némi merészség­gel — így átalakítani: Miért néztek az égre? Hiszen Jé­zus újra eljön. Nem csak az idők végezetével, hanem minden nap eljön életetek­be, szívetekbe. Eljön mind­azokhoz, akiknek tettekkel, szavakkal hirdetni fogják- örömhírét. Molnár. Béla lelkész A TEMPLOMÉPÍTÉSBE IS BELESZÓLTAK „Aholaz Úrnak ; ott a szabadság* Másként a Bibliáról Asszonyok helyzete Az ó- és az Újszövet­ségben a lényeget tekintve a patriarchális szemlélet uralkodik, amely a nőt a férfinál alacsonyabb ren­dű lénynek tartja. Épp ezért a zsidóknál valaha igen nagy szégyennek szá­mított. ha egy férfi — fő­ként katona — asszonyi kéztől szenvedett halált-. Jól szemlélteti ezt a tényt a következő történet. A bí­ró Gedeonnak (Jerúbbaal) a sok feleségétől rengeteg, több mint 70 fia született. Mikor elhalálozott, egy fia, a síkembeli ágyastól szár­mazó Abimélck (anyjané­pének a segítségével) ural­kodóvá teszi magát. Fivé­reit pedig — a legkisebb, az elrejtőzött Jotam kivé­telével — e,gy kövön meg­öli. A 'kegyetlen gyilkos azonban néhány év múltán csúfos- véget ér. Amikor ugyanis a már elfoglalt Te­hee (Thébes) város köze­pén álló tornyot ostromol­ta és a kapujához ment, hogy fölgyújtsa, egy asz- szony a fejére dobott egy .malomkövet, amely meg- roncsolta a koponyáját. Ek­kor Abimélek azonnal hí­vatta fegyverhoirdozójá.t és a következőt parancsolta neki: „Vond ki a kardodat és ölj meg, nehogy azt mondhassák rólam az em­berek, hogy asszony ölt meg.” (Bírák 9, 54.) Feltehetően kevés olyan temploma van kis orszá­gunknak, amely a sza­badság szót hordozná nevében. Már csak ezért . is felkelti az érdeklődő figyelmét az ísaszegi Re­formátus Missziói Egy­házközösség szent helyé­nek Szabadságtürckvé- sek Emléktemploma. A név különösen is aktuá­lisan eseng akkor, ha azt is tudjuk, hogy annak hátterében az 1848—49- es szabadságharc esemé­nyei állnak. Vajon hogyan került sor a névadásra, s milyen tör-' lénelmi összefüggései,'nap­jainkhoz szóló üzenete van ? Erről kérdeztük a gyüleke­zet lelkészét, Majsai Ta­mást. — . A templom neve, ha némileg más változatban is, már évtizedekkel felépülé­se előtt, tehát a két világ­háború közötti időszakban is megvolt. Feltehetően a gyülekezet mindmáig legis­mertebb, és még inkább legjelentősebb személyisé­ge, a két évvel ezelőtt el­hunyt, témplőmépitő Szatlymári Zoltán gondola­taiban fogant meg. Zoli bá- osi, az akkor még péceli Mliaként létező kicsiny gyü­lekezet lelkes gondnoka, nagy álmodozója és szerve­zője volt. Ambiciózus auto­didakta helytörténészként és régészként rengeteget foglalkozott a település sza­badságharccal kapcsolatos tárgyi és orális emlékeinek felderítésével. A szabadságharc isaszegi eseményei ismerlek. Ennek keretében került sor ápri­lis 6-án Isaszegen' az első diadalra Windischgraetz egyesült csapatai felett. — Templomunk 1948— 49-ben épült, vagyis a for­Az eredeti templomi érv korabeli rajza szoborral a honvéd­radalom centenáriumának évében. A száz évvel ko­rábbi eseményekhez annyi köze van, hogy a történel­münk e kiemelkedő fejeze­téhez érthető okok folytán sajátos érzelmi szálakkal is kötődő Isaszegen a refor­mátusok a szabadságtörek- vósek névvel is emléket akartak állitani a szabadság • • Ösztöndíj diákoknak Segítő piaristák A Magyar Piarista Diák- szövetség, attól az elvtől vezérelve, hogy anyagi okok miatt lehetőleg minél ke­vesebben legyenek elzárva a továbbtanulástól, a szo­ciálisan hátrányos helyze­tű, Magyarországon tanul­ni vágyó középiskolás korú fiatalok támogatására ösz­töndíjat alapított. Az ösztöndíj névadója Tóth János piarista (1304— 1887), Szeged jeles pedagó­gusa, a természettan kiváló tanóra, a tanyai és városi népiskolák szervezője, a nőnevelés egyik úttörője. Bár a pályázat nyitott, egyelőre csak azon/' hatá­rainkon belül és kívül élő fiúk pályázatát tudjuk koriátozott számban — el­fogadni, akik a szegedi-, kecskeméti vagy váci pia­rista gimnáziumban, vagy a sátoraljaújhelyi Kossuth nulnak vagy kezdik majd Lajos Gimnáziumban ta­íZlT,,i j» meg tanulmányaikat, s kol­légiumi elhelyezésre szo­rulnak. A pályázó indokolt ké­relme alapján a Magyar Piarista Diákszövetség a tanuló nevében, részben vagy teljes egészében kifi­zeti a kollégiumi díjat, az esetleges iskolafenntartási hozzájárulást, n tanköny­vek és taneszközöl árát és évente négyszer a hazauta­zás költségeit. A pályázathoz célszerű valamely felelős intézmény­től vagy személytől (iskola, önkormány za t, 1 elk i pá sztor) származó ajánlólevelet mel­lékelni. Pályázni folyamatosan lehet, akár iskolaév köz­ben is, de áz elbírálás ál­talában a tanév (félév) kezdetéhez kötődik. A pályázatok a Magyar Piarista Diákszövetség cí­mére nyújtandók be (1088 Budapest, Mikszáth Kál­mán tér 1. Levélcím: 1444 Budapest, Postafiók 266). A Magyar Piarista Diákszövetség Piarista Alapítványának kuratóriuma ZENEI SZERETETSZOLGÁLAT Ősöktől lopott läng ősei többféle vallásúak, sokféle foglalkozásúak voltak: a pnlgárdi főjegyzőtől, a zeneszerző-karmesteren és egy hercegi családi házi tanítóján át a vasúti főmérnökig. Apja KistarcSán volt református lelkész, pokoli időkben gyógyította a lelkeket. Ebből a sokszínű emberi színjá­tékból és örökségből ő a lángot vitte tovább, és őrizte meg. Ősei szellemi hagyatéká­ból különösen fontos szá­mára az ökumenikus gon­dolkodás és cselekvés. A másik láng, amit őriz, Al­bert Schweitzer példája. Számára a nagy humanista olyan tiszta forrás, amely- .ből mindig tudott erőt, hi­tet meríteni. A lelkész, az egyetemi tanár, az orgona­művész, a zenetudós, az orvos, az író és filozófus — az Ember — misszionárius­ként hátat fordított Euró­pának, s a század elején elment az isten háta mögé Afrikába feketéje orvosá­nak, őserdők doktorának. A maga építette kórházban mindent csinált: . gyógyí­tott, prédikált, orgonáit. Eközben Európában hang­versenyeket adott, hogy a bevételből finanszírozza kórházát. Kovács Endre a schwéilzéri hitvallások mindegyikével azonosul, de különösképpen az élet tisz­teletéről vallott nézeteivel és szeretet-filozóíiájával. 7. tétel: A világ és Isten átkarolása — Zenei szeretetszolgá­lat — ez az én küldeté­sem. Ezt mondta Kovács End­re orgonaművész az egyik vidéki, bazilika koncertje előtt, amelyet jótékonysá­gi céllal rendeztek az egy­házi iskolák javára. A koncertet úgy építették fel, hogy abban van csöndes fo­hász, majd monumentális kitárulkozás, a. világ és Is­ten átkarolása, végül újra meghitt imádság, szelíd áhítat: Bach-, Mozart-, Wagner- és Donizettidül., vek. Számára az Isten nem más, mint a szeretet. Ami még fontos, az a zene, amellyel szolgálja az em­bereket, boldogítja közön­ségét. Vallja: a ma embe­rének megnyugvás keil, si- mogatás, a zenében is, és kevésbé az úgynevezett mo­dern művek korbácsolta zaklatottság. 2. tétel: A zenével letö­rölni a könnyeket , A sors nem kínált neki könnyű életutat, felhőtlen sikert, de mivel a láng őr­zésére és továbbvitelére vállalkozott, jutalma a bel­ső béke lett. Ezt a kincset nem kapta készen, terem­tő alázata, bölcsessége is formálta, gazdagította. ■— Belső békém persze nem jelent szüntelenül lé­tező harmóniát. Ami raj­tam kívül történik, az is íonlos. számomra, és mos­tanában újra sok nyugta- , lanság van bennem, pedig nincsenek nagyratörő cél­jaim, terveim. Nem akarok mást, mint a zenével letö­rölni a könnyeket, és mo­solyt varázsolni az arcokra. —:: Az emberek jó része azért akar vagyont, kar­riert, látványos sikert, mert nem képes odahajolni a másikhoz, mert sohasem hallotta meg a sóhajtások­ban a kétségbeesést, mert önzetlenül, pusztán a má­sikat szolgálva, segítve még soha nem nyújtotta senki felé a kezét. 3. tétel: A világot nem lehet megváltani, de ... Kovács Endre lehetne gőgös és sértett muzsikus, hiszen oszlályidegenként nem hordta tenyerén az előző rendszer. De a zenei szolgálatban, és nemrég a Nemzeti Filharmóniánál, megtalálta azt a feladatot, amelyben örömét leli. m—p eszméjéért folytatott küz-' deleimnek. Demonstrálni óhajtották e szellemben való elkötelezettségüket. Ehhez járult még a későb­biekben az a formális ok is, hogy a templom és környé­ke egy olyan területen ka­pott helyet, ahol a honvéd­ség hadállásainak egy része elhelyezkedett. Erre utalnak egyébként az alapok ásása során fellelt ágyúgolyók és repeszek is. Ezek vannak kiállítva a templom bejá­ratánál elhelyezett tárlók­ban. Az eredeti elképzelé­sek szerint a templom eme­letes szerkezetű lett volna, s a felső szinten kapott vol­na helyet a mai — ugyan­csak Szathmári Zoltán ak­tivitása nyomán megszüle­tett — falumúzeum. Erre azonban már nem kerülhe­tett sor. Visszaemlékezések arra utalnak, s ez részben az ífá- sos források tükrében is megerősíthető, hogy a poli­tikai hatalmat egyre jobban kisajátító kommunista párt határozottan ellenezte a szabadságharc emlékezeté­nek egyházi közegben vaió ápolását. , S hogy mi az üzenete a nemzet forradalmi és prog­resszív hagyományaihoz közismerten szervesen kötő­dő református egyházban a szabadságharcnak ? A szabadság és annak át­fogó értelmű megvalósításá­hoz segítő utak biblikus hitelességgel és elkötelezett­séggel való támogatósa örömüzenetet hirdető szol­gálatunknak ma is feladha- tatlan része. Ennek leglé­nyegibb eleme azonban mindenekelőtt az, s legelső- sorban ez is bízatott ránk, hogy gyülekezeteinkben, s így a szabadság nemes eszméjét reprezentáló isa- szegi református templom falai között i* rendületlen erővel hirdessük a bizonyos­ságot: „Ahol az Úrnak leike, ott a szabadság”. (II. I Kor. 3:17.) 1 — tea —

Next

/
Oldalképek
Tartalom