Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

BUDAPESTEN A britek elkötelezettek a magyar EK-tagság mellett (Folytatás az 1. oldalról.) déglátója előtt, hogy el nő­id tisztében a brit ideál, az európai „nyitott, pozitív szabad piac” megvalósítá­sán fáradozik majd. Gya­korlati lépésként azon lesz, hogy a közép-európai ál­lamok társulási szerződé­seit mihamarabb ratifikál­ják a nemzeti parlamen­tek, illetve az EK törvény­hozása, az Európai Parla­ment. John Major hangoztatta: London nagy jelentőséget tulajdonít a visegrádi hár­makhoz fűződő kapcsola­tainak. A három ország és az EK kontaktusait Nagy- Britannia oly módon is erő­síteni kívánja, hogy elnö­ki tisztében javasolni fog­ja a 12-ek és a visegrádi hármak külügyminiszte­reinek, állam- és kormány­főinek találkozóját. Az el­képzelések szerint a csúcs­találkozóra még az idén sor kerülhetne. Antall József hangsú­lyozta: Magyarország gaz­dasági, politikai és bizton­sági szempontból egyaránt kiemelt jelentőséget tulaj­donít a Nagy-Brátanniához fűződő kapcsolatoknak. Bu­dapest nagy várakozással tekint az EK-beli brit el­nöklés fél éve elé, már csak azért is, mert az EK szerepét, jövőjét illetően jó néhány kérdésben kö­zel áll a magyar és a brit felfogás. Magyarország most azt tartja legfontosabb felada­tának, hogy minél több tartalommal töltse meg a közösséggel kötött társu­lási szerződését, és minél eredményesebben felké­szüljön a teljes jogú tag­ság kihívásaira. Magyarország közös piaci tagságának kérdésében Bu­dapest egyeztetésre törek­szik a visegrádi hármak­kal és el szeretné kerülni, hogy ez ügyben valamiféle vetélkedés alakuljon ki Varsó, Prága és Budapest között A magyar kormánytő egy gyakorlati javaslattal is élt. Azt indítványozta, hagy az EK dolgozzon ki normarendszert az újon­nan jelentkezők felvételét illetően. Ez mindkét fél felkészülését megkönnyíte­né. A magyar kormányfő biz­tonságpolitikai kérdéseket érintve megerősítette Ma­gyarország elkötelezettsé­gét a transzatlanti gondo­lat. valamint a NATO. az Egyesült Államok európai jelenléte mellett. A magyar kormányfő szólt a délszláv válságról is. amely megítélése sze­rint a térség biztonsága- szempontjából a legfonto­sabb kockázati tényezővé lépett elő. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a ma­Major ellátogatott az Állami Fejlesztési Intézetbe is (Vimola Károly felvétele) gyár megítélés szerint Bosznia Hercegovinában új veszélyforrásként je­lentkezik az iszlám világ esetleges bekapcsolódása a konfliktuba. aminek kö­vetkeztében még jobban elfajulhatnak az esemé­nyek. Antall József rámuta­tott arra is. hogy a vajda­sági magyar kisebbség lel­ki, fizikai nyomás alá ke­rült. Etnikai homogenizáló törekvésekkel arra akar­ják rávenni az ott élő ma­gyarságot. hogy menekül­jön el szülőföldjéről. Antall József kormány­fő és John Major. Nagy- Britannia miniszterelnö­ke. a tárgyalásokat köve­tően közös nyilatkozatot írt alá az Országház dele­gáció® termében. Göncz Árpád köztársasá­gi elnök csütörtökön dél­után a Parlamentben fo­gadta John Majort. Ezt megelőzően a brit kor­mányfő a déli óráikban lá­togatást tett a budapesti tőzsdén, majd Antall Jó­zsef kormányfő díszebédet adott Jolin Major tisztele­tére a Parlamentben. A magyar államfő a meg­beszélés alkalmával meg­erősítette azt a meghívást, amelyet még tavaly no­vemberben adott át az Egyesült Királyság ural­kodójának, 11. Erzsébet­nek. A remények szerint a 'királynő már 1993-ban ele­get tud tenni a magyaror­szági látogatásra szóló meghívónak. Gazdasági kérdéseket érintve Göncz Árpád ki­emelte annak a 25 millió fontos know-how-alapnak a jelentőségét, amellyel Nagy-Britannia támogatja a magyar műszaki-tudo­mányos megújulást. Az ál­lamfő szólt arról is. hogy jó lehetőségeket lát a ma­gyarországi brit befekte­tések élénkítésére. Csütörtök délután a két kormányfő sajtókonferen­ciát tartott a Hilton Szál­lóban, melyen John Major többek között kijelentette: Szerbia hozzáállása a jugoszláviai válsághoz a nemzetközi közösség dip­lomáciai rábeszélő akciói nyomán sem változott meg, ezért elérkezett- az idő az erőteljesebb lépésekre. Szankciók, életbeléptetésé­vel kell hatni Szerbiára a szavak helyett. PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSEI Zárt tárgyalás Hankiss alkalmasságáról A kialakult parlamenti menetrend szerint a plená­ris üléseket követő napokon a képviselők az Országgyű­lés különböző bizottságai­ban folytatják a munkát, a törvény-előkészítést. A szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság szerdán áttekintette és vi­tára alkalmasnak tartotta az idei korrekciós nyugdíj­emelésekről szóló kormány- eláterjesztést. A javaslat a korábbi évek nyugdíjeme­lési gyakorlata miatt na­gyobb értékcsökkenést szen­vedett nyugdíjak korrekció­ját célozza. Az önkormányzati bizott­ságban arról tanácskoztak, hogy — bár törvény írja. elő — az országot nem lehat 1994-ig ellátni egészséges ivóvízzel. Ehhez 60-80 mil­liárd forintra lenne szükség, és sem a rendelkezésre álló idő. sem a meglevő kapa­citás nem elegendő a ki­tűzött cél eléréséhez. A honvédelmi bizottság a készülő honvédelmi törvény koncepciójával foglalkozott. A kormánypárti és az el­lenzéki képviselők egyetér­tettek abban, hogy — noha a jogszabály egyes pontjait kétharmados többséggel kell elfogadni — örvendetes len­ne. ha az egész törvény hat­párti konszenzuson nyu­godna. A külügyi bizottság a dél­szláv válsággal, illetve a nemzetközi közösség ezzel kapcsolatos reakciójával kapcsolatos témakörről ta­nácskozott. Jeszenszky Géza külügyminiszter arról be­szélt, hogy az újkori Európa történetében precedens nél­küli, ami déli határainknál történ ik. A költségvetési■ bizottság a privatizációs törvénycso­maghoz beérkezett módosító- indítványokat tárgyalta meg. Végül az ellenzéki vé­lemény győzött, a bizottság úgv foglalt állást, hogy ma­radjon ki a törvényből a banki részvények elvonását kötelezővé tevő paragrafus. A társadalombiztosítás „immunrendszere ellen­anyagokat termel” az egész rendszert gyökeresen meg­változtatni kívánó felügye­lőbizottságok ellen, vagyis úgy viselkedik, mint amikor élő szervezetbe idegen anyagot ültetnek be. Ekkép­pen sommázta véleményét Bőd Péter, a Nyugdíj-bizto­sítási Felügyelőbizottság el­nöke az OTF és a bizottsá­gok viszonyát illetően azon a csütörtöki megbeszélésen, amelyen a tb- alapot fel­ügyelő bizottságok az eltelt három hónapban végzett munkájukról számoltak be az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédel­mi bizottságának. Az Országgyűlés nemzet- biztonsági bizottsága csü­törtöki ülésén folytatta a Belügyminisztérium volt ITI/III. Csoportfőnöksége hivatásos, valamint „szigo­rúan titkos” állományú tisztjei és hálózati szemé­ivel adatait tartalmazó, 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továb­bá, az egykori államvédel­mi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatai­nak felhasználásáról szóló törvényjavaslathoz be­nyújtott módosító indítvá­nyok tárgyalását. A Belügyminisztérium sajtófőosztályától kapott tájékoztatás szerint, a bi­zottság tagjainak egy cso­portja látogatást tett a Bel­ügyminisztériumban. Az országgyűlési képviselőket Boross Péter miniszter fo­gadta és tájékoztatta a BM nyilvántartásairól. A bizott­sági tagok megtekintették a dokumentumok elhelye­zését: informálódtak azok tárolási és őrzési rendjé­ről. Az elmúlt rendszer el­számolásra kötelezett tár­sadalmi szervezetei va­gyontárgyaikat 1992. de­cember 31-ig ne idegenít- héssék el. illetve terhel­hessék meg —. az erről rendelkező törvénymódo­sítást támogatta csütörtö­ki ülésén az Országgyűlés alkotmány ügyi, törvény­előkészítő és igazságügyi bizottsága. A testület kormánypárti tagjai általános vitára al­kalmasnak találták a szak- szervezeti választás elha­lasztásáról szóló javasla­tot. Eszerint a választások­ra 1992. október 1. és no­vember 30. .között kerülne sor. és az elért támoga­tottság alapján történne a szakszervezeti vagyon ideiglenes megosztása. A bizottság többsége egyetértett az ez év elején meghozott szövetkezeti át­meneti törvény módosítá­sára irányuló indítvány vitára bocsátásával. A ja­vaslat szerint a vételi jog­gal szemben elsőbbséget kell biztosítani a rész­arány-földtulajdonosoknak és a kárpótlásra jogosul­taknak. Az Országgyűlés főbi­zottsága folytatta a Mun­kavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény­javaslathoz benyújtott in­dítványok megtárgyalását. Az Országgyűlés kultu­rális bizottsága tegnap folytatta Hankiss Elemér tévéelnök meghallgatá­sát. Kulin Ferenc, a bi­zottság elnöke kijelentet­te. hogy a kormány nem egyszerűen törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Televízió esetében, hanem felügyeleti joggal bír a közszolgálati média felett. A koalíciós pártok közös állásfoglalását is­mertetve reflektált Han­kiss egy héttel ezelőtti nyi­latkozatára. amelyben ed­digi tevékenységét, a tele­vízióban megkezdett át­alakítást összegezte. A bi­zottság elnöke vitatta, hogy az átszervezés kezdettől az illetékes bizottság egyet­értésével zajlott, és ellent­mondásosnak találta a té­véelnök korábbi bizottsá­gi üléseken tett megnyi­latkozásait. A koalíciós pártok a pénzügyi gazdál­kodással kapcsolatos fel­vetésekre sem tartották kielégítőnek Hankiss Ele­mér válaszait. Szerintük ugyanazon személyek ke­zében maradt a televízió egyes részlegeinek irányí­tása. továbbra is vannak jelok pazarlásra, visszaélé­sekre, különféle tranzak­ciókra engednek követ­keztetni. Délután zárt tárgyalást rendeltek el. mivel az MTV üzleti titoknak minősülő belső pénzügyi kérdései is terítékre kerültek. A meg­hallgatás második forduló­jában sem született döntés Hankiss alkalmasságának megítélésében. Tárcaközi egyeztetés előtt Közoktatási törvénytervezet A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium elkészí­tette a közoktatási törvény- tervezet tárcaközi egyezte­tésre kerülő változatát — értesült az MTI munkatár­sa csütörtökön Kálmán Attilától, a tárca politikai államtitkárától. A tervezetet várhatóan az Országgyűlés őszi üléssza­kának kezdetén nyújtják be a Tisztelt Háznak. A közoktatási törvény- tervezet tárcaközi egyezte­tésre kerülő változatát az Érdekegyeztető Tanács tag­jainak is megküldik véle­ményezésre. Kárpótlási jegyek — életjáradék Havonta, utólag A kormány rendeletét al­kotott a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának szabályairól — közölte Ju­hász Judit szóvivő a kor­mányülés határozatait is­mertető csütörtöki tájékoz­tatón. Eszerint a kárpótlási jegy tulajdonosai a jogosultsá­guk megállapítását követő 60 napon belül dönthetnek arról, hogy a jegyeket át kívánják-e váltani életjá­radékra vagy sem. Ameny- nyiben az életjáradék mel­lett döntenek, s' a jegyet átruházzák az Országos Társadalombiztosítási Fel­ügyeletre, ezt a' döntést visszavonni már nem lehet. Az így átadott kárpótlási jegy a jogosult halála ese­tén sem követelhető visz- sza. függetlenül áltól, hogy folyósították-e az életjára­dekot. Az összeg megálla­pításánál a kárpótlási jegy kamattal növelt névértókét veszik alapul. A pénzt a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság havonta, utólag utalja ki. Aki az éle* járadék mel­lett dönt, ezt az igényét külön formanyomtatványon, a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igaz­gatási szervnél jelentheti be. Amennyiben a kérelme­ző állandó lakhelye külföl­dön . van, akkor az ügyben a Budapesti és Pest Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság az illetékes. A kabinet elfogadta és hamarosan . az Országgyű­lés elé terjeszti az idei t>a- gyonpolitikai irányelveket. Abban rögzítik az ez évre érvényes privatizációs cé­lokat. Idén egyébként mint­egy 50 milliárd forint net­tó privatizációs bevételre számít a kormányzat. Szerkezetváltással Titokzatos munkahelyteremtő A hajdani Budaflax-cent- rum, amely Budalcalászon volt, a részvénytársasággá való átalakulás során, a textilipar fokozatos leépíté­se miatt nehéz helyzetbe került. Jelenleg a Budaflax Rt. különböző cégekkel tár­gyal arról, hogy új munka­helyeket létesítsenek Buda- kalászon. A privatizáció alatt, amely elkezdődött — a részvénytársaságon belül — negyven százalékban már ilyen formában műkö­dik. Hatvan százalékot pe­dig most értékesítenek, il­letve fektetnek be külön­böző külföldi cégeknél. A budakalászi Textil Rt. eladásával kapcsolatban előrehaladott tárgyalások folynak. Az új vevő két­ezer embert foglalkoztató munlcahelyet kíván létre­hozni, ám nem textilipari területen. Egészségügyi és környezetvédelmi eszközök gyártásával fognak foglal­kozni. Hogy ki lesz az új tulajdonos, azt csak június közepén, a konkrét aláírás­kor hozzák majd nyilvá­nosságra. Előszerződés már van, s hogy Budakalászon valóban lesz-e ilyen lehető­ség, az rövidesen kiderül. Mindenesetre a Budaflax Rt. vezetése mindent meg­tesz azért, hogy a kétezer embernek kenyeret adó munkahely, ha szerkezet­váltással is, de létrejöjjön. (koppány)

Next

/
Oldalképek
Tartalom