Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-05 / 105. szám
TVR-TŰKOR Leleplező kamera A kamera kegyetlenül leleplező. Szinte naponta érhetjük tetten — elsősorban a televíziós tudósítások nyomán — a kép és az alámondott szöveg ellentmondásosságát. Láthatjuk a törvényhozás házában ásítozó képviselőket éppúgy, mint egy-egy szórakoztatónak hitt műsor unatkozó közönségét. Metakommunikációnak hívja a szociológia tudománya ezen jelenségeket. Nyer-e, avagy veszít a néző? Nyer, hiszen olyan jelenségeket figyelhet meg a képsorok segítségével, amelyeket például az írott szó semmilyen formában sem adhat. Nyer, még akkor is. ha látszólag veszít. A néző' a szöveg mögé lát, gondolkodásra kényszerül. A metakommunikáció sajátos jegyeit fedezhettük, fel Római Róbert producer sorozatában. A „Ma-. gyarok Amerikában’’ önmagában jelentős vállalkozás volt. A stáb alapos terepkutatást végzett, a leg-, megfelelőbb riportalanyokat. szólaltatta meg. A két világháborúban „kitántor- gottaktól” napjaink ván-. dóráig sok mindent bemutattak. Ám számunkra nem az volt a legizgalmasabb, hogyan vállalkozott valaki, miként boldogult, avagy miért kesereg. A létkérdés legfontosabbika a magyar beszéd, a magyarságtudat megőrzése vagy elvesztése. Nem tudni, hogy a szerkesztő-rendező, Hoppál Pál, és az operatőr, Nádorji Lajos vajon tudatosan hívta-e segítségül a metakommunikáció eszközrendszerét. Csupán véletlen volt-e Tóth Fe- rencék családjának bemutatása? Bizonyára nem. Éppen itt domboríthatták ki igazán mondandójuk lényegét. A családi összejövetelen ugyanis minden szóba került. A családfő ízes zalai tájszólásban mutatta be otthonát, s a disznóvágás hajdani szokását megőrző videofilmét. A riportert viszont váltig az érdekelte, vajon a gyerekek, az unokák is ilyen szépen beszélnek-e. „Ez csak természetes!” — mondotta Tóth Ferenc. S a végszóra érkező lányai csak a szemüket forgatták. Az apai szigor ellenére sem szólaltak meg az anyanyelvükön. Elég volt a kamerának végigpásztázni a négy lány arcán. Egyértelműen bizonyos volt: ők már egy másik világ, egy másik kultúra részesei. Lőrincze tanár úr Ismerős, rég nem hallott hang ütötte meg a fülemet a minap rádióhallgatás közben. Az Édes anyanyelvűnk műsorában Lőrincze tanár úr éppen tájszólása- eredetét ecsetelte. S azt, hogy egy-egy vidék jellegzetessége milyen színessé teheti az anyanyelvet. Neki igazán nem szükséges bizonygatnia, miért oly fontos a szép szó becsülete. Hosszas betegeskedés után tért vissza kedvenc műsorához. Máris megosztotta -hallgatóival kórházi élményeit. Azt, ahogyan a gyógyító orvos nyelvtani leckéket kért a betegágynál. A kórházi nyelvi ismeretterjesztés állította lábra — mondotta. hogy a beteg is ember, nem pedig darab. „Darab beteg”. Ugyancsak elkelt volna Lőrincze tanár- úr nyelvművelő igyekezete a Napközben egyik riportjánál. A nyilatkozó orvos nem is akármiről, a készülő háziorvosi ellátásról és a magánpraxisról beszélt. Bevallom, lassacskán a szavaira már nem is figyeltem. Ugyanis következetesen „x darab be- teg”-et emlegetett példáiban. Senki sem szóit rá, Műsorrend. Reméljük, hogy ettől a héttől valóban helyreáll a „rend” a rádióban. Ugyanis kedvenc műsoraink — a Reggeli krónikától az Édes anyanyelvűnkig — úgy elkeveredtek, hogy alig-alig találjuk. Pedig egy szociológiai felmérés taqúsága szerint: a hallgató az állandó időpontokra a legkényesebb. Valahogyan zokon veszi, ha a Déli krónika után nem hangzik fel a Ki nyer ma? ismert szignálja. Márvány! Péter szerkesztőtől -megtudhattuk: a Reggeli krónika a közönség kérésére ismét fél ötkor jelentkezik. S a népszerű Határok nélkül négy óra negyventől négy óra ötvenötig hallgatható. Majd a Törvény- könyv és a Mindennapi tudomány népszerű adásai is itt hangzanak el. Az ultrarövid hullámon mindenképpen fogható e héttől. A többi? Ügymond a műsorszóró feladata. Az viszont a rádiós szerkesztőké, hogy minden megszokott, állandó műsor a helyére kerüljön. Erdősi Katalin VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ-TALÁLKOZÓ Erdőkertes ’92 Kellemes, baráti hangulatban zajlott le az „Anyám, fekete rózsa” vers- és prózamondó találkozó döntője Erdőkertesen. Odakünn vidám, kirándulásra, tópartra csábító hétvégi napsütés, benn, az Ady Endre Művelődési Házban hűvös, sötét. Csak a színpad úszik a reflektorok fényében, s már kezdetben érezhető a zsúfolt teremben a várakozás ízgal- ma. Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye versmondói mérték össze képességeiket e napon. A rendezvény, immár második alkalommal fűzte egybe a költészetet, s az anyák napját. Csoóri Sándor verscíme adta a. találkozóét is. A költő — mint a találkozó egyik védnöke — néhány gondolatát, az anyanyelvvel, irodalommal kapcsolatban, megosztotta a jelenlévőkkel. — Rilke írta azt — mondta Csoóri Sándor — amikor alkotok, igaz vagyok. Minden költészet hadakozás az igaztalan élettel. Az igaz vers mindig küzdelem. S, remélem, jövőre is lesz ilyen találkozó. A résztvevőket Cserepka András. Erdőkertes polgár- mestere köszöntötte. A három megye múzeumainak anyagából nyílt gazdag képkiállítást poros Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. Vennes Emmy színművész József Attila Fiatal asszonyok éneke című versét szavalta el, s a találkozónak is nevet adó Csoóri Sándor-költeményt. A vers- és prózamondó verseny fővédnöke dr. Skultéty Sándor, a három megye köztársasági megbízottja volt. A proramot Kopeczky Lajos tv-riporter vezette. A gyermekek versonye előtt fellépett a kengyeli Nefelejcs pávakor. Az előadott, székely dalok megteremtették a megméretés alaphan- gulatát. A lírai légkörben hangzott el az első vers. A három megyéből összesen százkilencvenketten jelentkeztek a versenyre. A döntőbe huszonnégy gyermek, és hús onegy felnőtt jutott be. Többségük Jász-Nagy- kun-Stolnok megyéből, de megyénkből is sokan jelentkeztek, s. jutottak el a döntőig. Inárcsról hatan, Erdőkertesről négyen, Érdi'ől ketten, s volt versenyző Vácról, Galgahévíz- ről, Gödöllőről, Maglódról. Sok költőt szólaltattak meg, Szabó Lőrinctől Petőfi Sándorig. A versenyzők életkora is változatos volt. A tízesztendős gyermek mellett, a felnőttek között nagymamák (és egy nagypapa) is bemutatkoztak. Amíg a zsűri — Magyar Fruzsina dramaturg, Kerekes László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium miniszteri tanácsosa, grafikusművész, Kiss László színjátszó-rendező, és Máté Lajos, a Magyar Közművelődési Intézet osztályvezetője, színházi rendező, a zsűri elnöke — .visszavonult, hogy meghozza döntését, addig a közönség az erdőkertesi gyermekszínpad előadását nézhette' végig. Antoine- De Saint-Exupéry A kis herceg című színpadi változatát mutatták be mély átéléssel. Majd megszületett a verses prózamondó - találkozó eredménye. Különdíjat a gyermekkategóriában az inárcsi Dán Tímea kapott. Valamint Pencsok Barbara, Szolnokról, s Szanyi Ildikó a nógrádi Etyek községből. Első. Maczd/c Ibolya inárcsi tanuló lett, második az erdőkertesi Dániel Kornél, harmadik, ugyancsak inár- csi leányka, Kende Anikó lett. A felnőtt kategóriában különdíjat vihetett haza a szolnoki - Kollár Pál, a gödöllői Virág Gallért, s a kengyeli Szőlősi Lajosné. Első helyezést a tiszafüredi Elek Katalin ért el a felnőttek között, második maglód! Szűcsné Bar, Zsófia, harmadik a kenő. resi Tasnúdi Nóra lett. K nyei eményeket, á könyveket, könyvutalványokat, vázát és magnót, s az emléklapokat a találkozó támogatói, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Nógrád megye Köztársasági Hivatala, Gödöllő Város önkormányzata, Veresegyház nagyközség, Ör- bottyán község, Szada és Erdőkertes község önkormányzata biztosította, s képviselőik nyújtották át a verteseknek a jutalmakat. Ahogy Máté Lajos, a zsűri elnöke az eredményhirdetés előtt elmondotta, a találkozón az volt a legfontosabb, hogy ilyen létszámban gyűltek össze részvevők a költészet szeretető, tisztelete kapcsán. Ünnep volt ez a nap, ezért is. S jöhet a folytatás, jövőre. — jisz — Immár fél esztendő telt el a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda megalakulása óta. Az önkormányzat képviselő-testületének, tavaly szeptemberi határozata megszüntette a jogelődöt, a megyei Pedagógai Intézetet, s életre hívta az új szervezetet. Mindez radikális átszervezéssel, létszámcsökkentéssel járt. Megyei Pedagógiai Szolgáltaid Iroda Előtérben a tanácsadás A Városház utca .a székhelye az irodának, mely te-' vékenységében mindazt megtartotta, ami korábban az intézet feladatai közé tartozott. Azt a szakértői munkát, amivel rendelkeznek, az önkormányzatok irányába is kiterjesztették. A pályaválasztási tanácsadás hangsúlyosan szerepel az iroda teendői között, hiszen a napjainkra jellemző változások, a gazdasági helyzet megnehezíti a fiatalok elhelyezkedését. Farkas Lajosnéval és Sza• bő Sándornéval munkájuk• ról beszélgettünk. Egyikük az iroda vezetője, másikuk a pályaválasztási tanácsadás szakembere. Különböző formák — Az elmúlt év kilencedik hónapjától ez év február végéig elsősorban az általános iskoláktól beérkezett tanácsadási igényeket elégítettük ki — mondta Szabó Sándorné. — A beérkezett kéréseket — probléma szerinti csoportosítással — különböző tanácsadási formák keretében biztosítottuk. Az egyik: a megváltozott munkaképességű, azaz egészségileg károsodott tanulók számára előzetes pályaalkalmassági tanácsadást végeztünk, ez idáig közel ötszáz esetben. Mindenkor olyan továbbtanulá- ■si lehetőséget javasoltunk a jelentkezőknek, melynek elvégzése nem okoz további egészségkárosodást, s tanulmányi eredményük alapján esélyük is van a felvételre. Halmozott, speciálisan súlyos egészségi probléma esetén intézeti elhelyezésükről is gondoskodtunk. — A szülök is kérhetnek az irodától segítséget, tanácsot? — Természetesen — válaszolt Farkas Lajosné. >— Az információért egyaránt hozzánk fordulnak a szülők és az általános, iskolák. Ezt a pályaválasztási időszakot megelőzően érdemes elvégezni, amikor még nem döntött a gyerek, s a család, az iskola segíteni szeretne ebben. — Milyen kérdéssel fordulnak önökhöz? Vannak visszaköszönő, tipikus kérdések? — Igen, azt hiszem, ez érthető — fűzte hozzá Sza- bóné. — Általában, azt sze- retnék tudni, milyenek a felvételi követelmények az elképzelt, választani kívánt iskolában, és szakmában, melyok azok a szakmunkásképző intézetek, ahol az iskola rendelkezik a gyakorlati oktatást biztosító tanműhellyel vagy munkáltatóval. A szülők ugyanis szinte egyáltalán nem találnak ilyen helyeket, ahol előre ad a munkáltató olyan „nyilatkozatot”, amelyben vállalja a gyakorlati képzést. A segítséget kérők nagyobb része igen gyenge tanulmányi eredménnyel rendelkezett, és főleg ezért volt tanácstalan. romszáz ilyen esetünk volt ez ideig, úgy gondolom, ez nem is rossz arány — válaszolt Szabó Sándorné. — Az iroda szolgáltatásai pénzbe kerülnek? Kisebb módosítás Speciális tanácsok — A harmadik tanácsadási forma — vette át a szót Farkas Lajosné — az általános iskolákban vagy önállóan működő speciális osztályokban, kisegítőben végzett tanulók pályaalkalmassági pszichológiai vizsgálata. Részültre a speciális szakiskolákban oktatott szakmákat' tudtuk javasolni, olyanokat, melyekre értelmi képességeit, testi, valamint egészségi állapotuk alapján alkalmasak. — Azok a gyerekek is az irodához kerülnek, akiket nem vettek fel a középiskolába? — Nagy részük hozzánk fordul tanácsért, s .ez a negyedik forma. Ez a tanácsadás jelenleg is zajlik. Az eddigiekből már látható, hogy idén is sokan keresik föl irodánkat, mivel már most sokan kézhez kapták az elutasító határozatot, annak ellenére, hogy csak az első forduló ért véget. — Sikerült ezeket a gyerekeket elhelyezniük? — Kisebb pályamódosítással szinte valamennyi tikét. Mivel több mint há— Mi is piacosodtunk — mondta Farkas Lajosné. — Kevesen vagyunk, s viszonylag kevésből kell gazdálkodnunk. Bizonyos szol- gúltatásinknak vannak áraik, a pályaválasztás esetében úgy éreztük, etikátlan lenne a pénz elfogadása. Segítségért jönnek hozzánk, olykor nagyon messziről, s már az útiköltség - is sokba kerül. Nem akartuk tovább terhelni a szülőket. Ügy vélem, szolgáltatásainkra szükség lesz. Itt, egy helyen, mondhatnám, kézben gyűlnek össze az .információk, megyeiek, fővárosiak. S mivel régi szakemberek dolgoznakazirodában, többéves munkával a hátuk mögött olyan kapcsolataik vannak, amivel szinte minden kérdésre megtalálják a választ. Bár mint már említettem, kevesen vagyunk, nagy leterheléssel végezzük feladatainkat, mégis megtesszük, mert hajt a segítő szándék. Nem panaszkodunk, csak szeretnénk, ha a tevékenységünk, szolgáltatásaink, továbbra is a szülők, iskolák munkájának, gondjainak ilyenfajta támogatása — talán valamivel kedvezőbb feltételek között — megmaradhatna... J. Sz. X. Biatorbágy Gyermekbábosok Gyermekbábosok találkozója lesz Biatorbágyon 1992. május 9-én a Pros- pero Alapítvány, Biatorbágy Nagyközség Önkormányzata és a Budapesti Művelődési Központ szervezésében. Az úttörőszemlék és a különböző területi bemutatók elmaradása után a gyermek bábcsoportoknak csali korlátozott lehetőségeik vannak produkciók bemutatására, egymás munkájának megismerésére. E hiányosságot igyekeznek pótolni, amikor á jövőben új formát és helyszínt biztosítanak évente egy alkalommal a budapesti és a közeli megyékben működő gyermekcsoportoknak fesztivál jellegű bemutatkozásra. Biztatják az összes csoportvezetőt, hogy készüljenek, próbáljanak, tartsanak bemutatót saját területükön és májusban a biatorbágyi gyermekbábos-találkozón! A részt vevő csoportok utazási költségeit térítik, a csoportok szép emléktárgyakat kapnak. Mindenekelőtt azonban olyan tartalmas élményben lesz részük, ami újabb szép előadások létrehozására ösztönzi őkét. A találkozó szombaton egész napos lesz. Ismer szakemberek is megtekin tik. A bemutatók közöl* játszóház, bábkészítés, tái ház, vásár várja majd gyerekeket. A rendezvén egy-egy felnőttegyüttes bemutatója nyitja és zárja. Immáron a hetedik Ismét karmesterverseny Huszonöt ország 58 versenyzője részvételével május 8—24. között rendezi meg' a Magyar Televízió hetedik nemzetközi karmesterversenyét. A Feren- csík János emlékének ajánlott verseny a fiatal, karmester-tehetségeknek szinte egyedülálló bemutatkozási lehetőséget jelent. A Szombathelyen zajló válogatón, majd á Budapest Ko'ngresz- szusi Központban sorra kerülő'középdöntőn, illétve a döntőn szereplő verseny- műveket a televízió és a Bartók rádió . közvetíti részben folyamatosan, részben pedig összefoglalók formájában. Jelentős adásidőt szentelnek a tehetségek bemutatásának is. A televíziós szerepléssel járó népszerűség mellett a legjobbakat pénzjutalomban részesítik. Az első helyezett 5000, a második 3000, a harmadik pedig 2000 dollárral lesz gazdagabb a verseny •után. Díjazottak Pest megyei sikerrel zárult a múlt hét végén a csurgói országos diákszín- játszó-találkozö. A fődíjat a gödöllői Kerékasztal Színházi Társulás kapta meg „A lovagsereg éneke” című: színpadi játékra, a legjobb alakításért járó kitüntetést Körömi Gábor. a társulat egyik szereplője, a legjobb rendezésért járó díjat pedig Kaposi László rendező vc-i lieí'te át. A váciak diák színjátszói sem mentek haza üres kézzel. ők kapták a legtöbb közön ségszavazatot.
