Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-28 / 125. szám
Pilisrörösvdr legöregebb óvodája Lelemény és szeretet A nemzeti megújhodás programjának első két éve Félúton —1992 Faragott kapu, üde zöld gyep, járda: az elmúlt év „szerzeményei”, A legöregebb — alapítása 55. évfordulóját ünneplő — pi- lisvörösvári óvoda még ma sem tartozik a legjobban felszerelt gyermekintézmények közé. de — a szülőknek hála — nem kell már porban, sárban járni az udvaron. A belső tereket szintén a lelemény és a szeretet formálja. A szegénység ötletessé teszi az óvónőket: papírból hajtogatott pillangók, gyümölcsök, festett mesejelenetek díszítik a falakat, fonalakon függő papírvirágok és .-méhecskék töltik be a térelválasztó függöny szerepét, s szintén egytől-egyig házi készítésűek a polcokon sorakozó ujj- és kesztyűbábok. A folyosón egy szép formájú száraz ág függ. húsvéti dekorációval díszítve. Aktuális fjág Ideje lenne leszedni, mondja Krupp Jánosáé óvónő (Kati néni), aki az egyik legügyesebb játékkészítő. Az ágat mindig a megfelelő évszaknak, illetve az aktuális ünnepnek megfelelően díszítik fel. A kisebbik csoportszobában, ahol a berendezéssel ismerkedem, a gyerekek alváshoz készülődnek. Fáradtak, majd leragad a szemük — „kirándulni” voltak Pilisvörösvár egyetlen (de annál elhanyagol- tabb) játszóterén —. de azért maradék erejükkel még feltápászkodnak, hogy megnézzék, ki a váratlan látogató. Nincs sok helyük, az ágyak szorosan egymás mellett állnak, pedig most nincs is itt minden óvodás. Az óvoda két csoportjában összesen 58-an vannak, 27 nagycsoportos és 31 kis- és középső csoportos gyerek. A zsúfoltság és a szegénység e.llenére azonban — úgy hallom — Pilisvörösvár 6 óvodája közül ebben a legjobb a légkör. Az óvónők nem vezeti tek be direkt kísérleti módszereket, de kreativitásuk olyan nevelő erő. mely minden kísérletezés alapja. Lehetőleg mindent a "verekek előtt készítenek, akiknek persze nem kell kétszer mondani, hogy maguk is hajtogassanak, ragasszanak, próbálják ki a só-liszt gyurmái, vagy a libatollal való tojásfestést. Szalvctacsibe Kati házi készítésű játékokat mutat, s ha nem mondaná, némelyikről nem is tudnám megállapítani, miből van. összehajtogatott és -tekert szalvétákból készítettek például nyuszit és csibét, dugóból csigát, mackófejet, kígyót. Tablók őrzik az óvoda életének meghitt pillanatait, a szüreti mulatságot, ahol a gyerekek maguk készítették a mustot — paradicsomdarálóval —, a karácsonyi ünnepséget, a katolikus templomban megrendezett előadásaikat. A híveknek eljátszott anyák napi és betlehemes műsoruk ötlete a mélyen vallásos vezető óvónőtől, Kreiszl Antalnétól származik. Szintén ő kezdeményezte a vallásos nevelés bevezetését, de a kényszer legcsekélyebb jele nélkül. Tapintatosan, óvatosan ismerteti meg a gyerekekkel a keresztény tanítás alapjait. A nagycsoportos szoba egyik sarkába tett egy asztalt, rá szentképeket, bibliákat, vallásos képeskönyveket, s aki akar, odamegy, megnézegeti. (Kreiszl Antalné tudja —- amit napjainkban néhány hitoktató sajnos elfelejtett —, hogy a Gonosz kényszerít, az Ür „csak” felmutatja magát!) Egv regi óvodás Mivel Pilisvörösvár suáb hagyományokkal rendelkező település, már az óvodában is németül tanulnak a gyerekek — és nemcsak a rendszerváltás óta! Éppen ezért érdekes, hogy a II. világháború előtt viszont nem tanítottak németet. Bartl Edéné. aki 30 éve dajka, hajdan maga is itt töltötte óvodáséveit. ök bizony nem tanultak, nem is beszéltek németül, csak odahaza. Egyébként nem túl sok különbséget tapasztal az akkori és a mai óvodai szokások között. Amit furcsának talál: hogy kötetlenek a foglalkozások és az óvónőknek nincs akkora tekintélyük, mint az ő gyerekkorában. Nekik is kevés játékuk volt, ők is maguk készítették, amit lehetett. Eszközigényes szórakozás helyett azonban sokkal több közösségi játékot tanultak. Az óvónők hallgatnak rá, szívesen felhasználják ötleteit, javaslatait. Ahogy büszkék „legöregebb” óvodájukra, úgy büszkék „legidősebb óvodásukra” is. Az „öreg” —- volt Bajcsy-Zsilinszky úti, most — Szent István úti óvoda 55. születésnapja alkalmából jótékonysági bált rendeztek a múlt szombaton. A bevételt fiatalítására fordítják. Pachner Edit Zsámbéki szombatok Jubileum és kezdet Ebben az esztendőben, immár tizedik évadjába lépett a zsámbéki szombatok elnevezésű rendezvénysorozat. Május 30-án majálissal, futó- és fözőverseny- nyel, családi . sportvetélkedőkkel veszi kezdetét a program. Zsámbéki és környékbeli amatőr művészeti csoportok műsora, tábortűz a Csillagerdőn és a honvédségi klubkönyvtárnál utcabál zárja az első napot. Köztudott, hogy az An- tall-kormány működésének a félidejéhez érkezett. Ebből az alkalomból a Miniszterelnöki Sajtóiroda „dióhéjban” összefoglalta az eddig megtett út főbb állomásait. eredményeit, nem hallgatva el a kudarcokat és hibákat sem. A kiadvány hét nagy fejezetben tárgyalja hazánk két utolsó évét. Ezek közül kiemelkedően figyelem- keitőek a II. Külpolitika és külgazdaság. III. Belpolitika — Honvédelem — ön- kormányzatok — Jogalkotás. IV. A kormány gazdaságpolitikai stratégiája. VII. Célok, teendők a^ következő két évre. Természetesen a könyv meg akarja győzni olvasóinak azon részét, akik eddig még nem vagy kevésbé helyeselték az MDF—KDNP—FKGP koalíciós kormányzását. Ezt oly módon kívánja elérni, hogy ellenőrizhető tények és adatok sokaságát sorakoztatja fel. És éppen ebben van ennek a kiadványnak a rendkívüli erénye. Azt kapja ugyanis kezébe az olvasó, amit maga is megélt az utóbbi két évben. aminek maga is cselekvő részese volt akármelyik oldalon, akármelyik párt tagjaként vagy népéért-nemzetéért aggódó párton kívüliként. Ha tetszik. ha nem. hazánk történetének utolsó két évét reprezentálja ez a könyv, melyhez hasonló nem található a könyvpiacon. Időrendi függeléke egyenesen lenyűgöző olvasmány, mert ebben napról napra követhetjük nyomon a változásokat. A munka 160 oldalból és 16 oldalas képmellékletböl áll. Egyelőre megjelent 30 ezer példányban, ára nincs. Ebből is látszik, hogy az An- tall-kormány nem használja ki egészen a hagyományos propaganda adta lehetőségeket. Szolid módon arra számít, hogy a jól végzett. becsületes munka és eredményei előbb-utóbb mégiscsak mellé állítják azokat az embereket is. akik többé-kevésbé még régi beidegződéseik foglyai, és értékrendjüket ezért még nem igazították át az európai rendszerre. Horváth Lajos NYELVTANÁROKAT KEPEZNEK Kodolányi János Alapítványi Főiskola Német és angol szakos nyelvtanárokat képező alapítványi főiskola kezdi meg működését szeptemberben Székesfehérvárott. A helyi önkormányzat, valamint a Comenius Tanulmányi Társaság által létrehozott Kodolányi Jánosról elnevezett alapítvány „zöld utat” kapott a művelődési és közoktatási tárcától és a kormánytól, s így az általa létrehozott intézmény falai között már az új tanévben 120 egyszakos nyelvtanár- jelölt kezdheti meg tanulmányait. A hallgatók a harmadik év végén olyan diplomát kapnak, amellyel mind általános. mind középiskolában taníthatnak. Az oktatói gárda a budapesti Eötvös Lorá nd Tudományegyetemről kerül majd ki. A hallgatók tandíjat fizetnek, de kiadásaikat jelentősen csökkenthetik majd nyelvórák adásával. Az épületet — hajdani MSZMP oktatási központot — a székesfehérvári önkormányzat juttatta a Kodolányi János Alapítványi Főiskolának, s fizeti a főiskolán dolgozó technikai személyzet bérét is. Az önálló főiskola létrehozásával a székesfehérváriak régi vágya teljesült, a dunántúli megyeszékhely ugyanis 1794 óta dédelgette — mindeddig hiába — egy önálló univerzitás létrehozásának a gondolatát. Székesfehérvár — az új főiskolára alapozva — szeretné megvalósítani a dunaújvárosi, tatabányai, valamint székesfehérvári felsőfokú oktatási intézmények szövetségét. Május 31-től végre nem csupán romokat láthat a visegrádi fellegvárba látó? gató — évente több százezer turista, hanem látványos kiállítás is várja az érdeklődőket. Ember és természet címmel a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, a Néprajzi Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum rendez — várhatóan több éven át nyitva tartó — bemutatót. A kiállítást Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára nyitja meg. A fellegvár — amelyet 1702-ben, /, Lipát osztrák császár parancsára földig romboltak — több mint másfél évszázadon át érintetlen kőhalmaz maradt. Az 1870-es évektől időnként kisebb ásatások folytak területén, de a módszeres feltárás csak az 1960-as években kezdődött el. A vár — legalább részbeni — helyreállítása 1984-től gyorsult fel, amikor a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság vette át kezelését. Hasznosítási ötletpályázat lebonyolítása, majd a tervezési munkák után 1987- től folyamatosan zajlik a rekonstrukció, illetve a turisztikai kiszolgáló létesít-' menyek építése. Megújult a visegrádi fellegvár Emberek és természet 6 <J(íAnn A nagy sziklaárok, a falszorosok, a különböző szinteken elhelyezkedő palotaszárnyak, a bástya és a kaputorony lassan olyan állapotba kerül, hogy a látogató immár fogalmat alkothat a fellegvár eredeti alakjáról. _ A rekonstrukcióval és a régészeti feltárássá] párhuzamosan a parkerdőgazdaság kiépítette a fellegvár és környezete infrastruktúráját; ez az állagmegóvás, a további rekonstrukció, illetve a turisták méltó fogadása és az állandó kiállítások megnyitása érdekében elengedhetetlen volt. Elkészült az elektromos, a víz- és telefonhálózat, lezajlottak a legfontosabb szigetelési és tetőszerkezet-felújítási munkák, s ma már korszerű, tágas autóparkoló, valamint tetszetős, a táj ha illő pavilonsor fogadja a kirándulókat. A felleg- vári rekonstrukció és feltárás költsége. — csak az utóbbi években — meghaladta a 60 millió . forintot, amelyből 15 milliót a parkerdőgazdaság saját forrásaiból biztosított. A fellegvár most jutott abba az állapotba, hogy jelentősebb kiállításnak is otthont adhat. Eddig csak egy kis, fényképes vártörténeti bemutatót tekinthettek meg az érdeklődők. A most nyíló, összesen 300 négyzetméteres kiállítást nem tekintik véglegesnek a rendezők. Az a szándék vezette őket, hogy addig is, amíg a helyi régészeti anyag értékelése, elemzése lezajlik, s a fellegvár. történeti jelentősé-, géhez méltó középkor-történeti, Dunakanyar-történeti tárlat valósítható meg — erre sajnos, néhány évet még várni kell —, a'látogatókat érdekes, a helyhez illő kiállítás várja. Az Ember és természet kiállítás két részből áll. A nyugati palotaszárnyban a főúri vadászat, a keletiben a hagyományos népi élet bemutatása kapott helyet. A két tematika szervesen kapcsolódik egymáshoz: látványos enteriőrökkel idézi fel a középkor rendi tagolódását. Bemutatja, hogy az erdő, a víz (a Duna) mit jelentett a nemesség, illetve a jobbágyi rend számára. A vadászati kiállításon, trófeakollekciókon jellegzetes vadász- (soly- mász-, pecér-, íjász-) visc- leieket éppúgy láthatunk, mirtt a XIV—XVI. századi vadászéletet bemutató metszeteket, vadászeszközökét és -felszereléseket, avagy egy látványosan megrendezett főúri vadászlakoma - jelenetet. A hagyományos népéletet reprezentáló kiállítás a halászat, a vadfogás, a gyűjtögetés, a méhészet, a favágás, a faszénégetés, a szőlőkaró-készítés, a mész- égetés, a kőbányászat és a kőfaragás eszközeit, metszeteken ábrázolt jeleneteit mutatja be, elsősorban a késő középkorból. Mindenekelőtt a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság nyolcesztendős munkájának köszönhető, hogy a visegrádi fellegvár végre vonzóbb, érdekesebb mind a bel- és külföldi turisták számára, mind — s talán ez a legfontosabb — az évente idelátogató több tízezer iskolás számára, akiknek történe- lemfelfogási, illetve természetvédelmi nevelését egyaránt jól szolgálja a május 31-én megnyíló kiállítás. A parkerdőgazdaság — amely az úgynevezett közjóléti erdőgazdálkodást: az erdészet, a természet- és tájvédelem, a Dunakanyar történeti jelentősége és az idegenforgalom integráns egységét helyezi tevékenysége . középpontjába, s amely több más műemlék, például a pilisi pálos és cisztercita kolostorok gondozásában is jelentős érdemeket szerzett — a fellegvára kiállítás megnyitásával még vonzóbbá tette Visegrádot. Heti filmtegyzet HAMM! Pszichopatológusok feltehetőleg jól meg tudnák magyarázni, miért mostanában a sokkoló kannibalizmus elburjánzása a filmekben. Az ember, mint faj ősidőből előbukkanó atavizmu- sa? A valaha nyilvánvalóan létezett (de egyes primitív törzseknél még ma is fellelhető) emberevés szokása kísért vissza évtízezredek távlatából? Vagy ez már a modern ember újkori kegyetlensége? Vagy a kettő együtt? Ha arra gondolunk, milyen elborzasztó képsorokkal traktál bennünket a tévéhíradó naponta, milyen szörnyűségesen megcsonkított holttestek látványával riogat, s miféle iszonyatos bűntettekről hoz hírt a mi napi sajtónk is, a legvadabb horrorfilmekbe illő képekkel körítve, akkor azt is mondhatjuk: talán nem is tűnt az évezredek mesz- szeségébe ez az állati vonásunk. Rövid időn belül két film szólt erről a kannibalizmusról. Az egyik Oscar- díjak fényében tündököl. A bárányok hallgatnak, gyom- rot-lelket felkavaró képsorai dacára is, öt szobrocskát érdemelt ki. (De az is lehet: a szörnyű téma, ma szerfölött divatos lévén, esetleg még bele is segített a sikerekbe). Kevésbé sokkoló, de végkicsengésében mégiscsak a kannibalizmust mutatja be, Marco Ferreri A hús című filmje. Ügy indul, mint egy szabvány, erotikus szerelmi történet. A nem éppen daliás, s már nem is nagyon fiatal Paolo, aki külön él a feleségétől, a gyerekeitől és a kutyájától, egy este véletlenül találkozik egy fantasztikus erotikus kisugárzású, pompás testű nővel, Fran- cescával. A lány, talán unalmában, elmegy Paoló- val. Hetekig vannak együtt, Francesca valósággal felhabzsolja Paolót, akit állandó szerelemre kész állapotban tart egy indiai módszer segítségével. De aztán ráun a férfira. Az viszont nem un rá Francescára. És amikor a lány el akar menni. jobblétre szenderíti, berakja a mélyhűtő szekrénybe, s hogy minél tökéletesebben a birtokába vehesse-, időnként falatozik belőle egy .kicsit. Hát nem éppen étvágy- gerjesztő finálé. De a film éttől eltekintve érdekes, helyenként remek fanyar humorral és sok ötlettel. Ferreri ráadásul talál egy valóban fantasztikusan étvágygerjesztő teremtést Francesca szerepére. Francesca Dellera színészi produktumot ugyan nemigen nyúlt, de amikor arról van szó, hogy megmutassa magát, abban a pillanatban ez feleslegessé is válik. Általa kap értelmet a film címé: a hús, a női test főszereplő. A mindenféle lila magyarázatot, hogy itt férfi és nőörök küzdelméről volna szó, meg hogy a modern ember hirtoklásvágyának szélsőséges megnyilatkozását látnánk, nyugodtan el lehet hagyni. Ferreri minden filmjében szívesen vállalta a polgárpukkasztó szerepét. Most is ezt teszi, mellesleg pedig csinál egy filmet, amelyet a férfiak is, a nők is ugyanazért néznek meg: a benne leplezetlenül és bőségesen előadott szexért. Takács István
