Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-27 / 124. szám
Isten nevét hiába ne vegyed Az állam a buzios nyerő Hódít a kaparós játék Egész iparágaink kerültek mély válságba amiatt, hogy az egykori Szovjetunió területén kialakított piaci kapcsolataik egy csapásra eltűntek a történelem süllyesztőiben. Az sem titok, hogy az ország valószínűleg bottal ütheti annak a több mint 200 millió rubelnyi kinnlevőségünknek a nyomát, amit a szovjet politika és gazdaság fordulata következtében nem tudunk megkapni. Ám van egy kis szervezet Magyar- országon, amely éppen e zűrzavaros időszakban képes a FÁK-ban százmilliós üzlet megkötésére, és a pénz bekasszírozása sem okoz számára gondot. Még hogy gond lenne? Szinte gyerekjáték a behajtása! Százhúsz országban Hát persze, hiszen amit „a világ egyhatodának” is nevezett, mára széthulló egykori birodalomban kínálnak, az valóban játék. Es nem csupán gyerekeknek, mindenkinek való, aki hajlandó egy keveset áldozni arra, hogy megkísértse a szerencsét. A Manhattan nevű kaparós sorsjegyről van szó. a tetszetős kartonok ezüstös réteggel fedett titka mozgatja meg az emberek fantáziáját, és éleszti a nyerésben bízók reményeit — persze nemcsak keleti szomszédunknál, hanem néhány hónapja már idehaza is. A játék alapformái egyébként a világ 20 országban ismertek és régóta népszerűek. Nálunk az Express Money volt az úttörő, s a Manhattan kibocsátói — az IGM (Instant Game Marketing) Játékszervező Kft. tagjai — egy percig sem tagadták, hogy a szakmát (mert ez bizony igenis az) velük együtt tanulták. Angol neve ellenére a kft. színtisztán magyar tagokból áll. Az ügyvezető igazgató, Bessenyei Erika így magyarázza idegen hangzású elnevezésüket: — Mivel külföldön is forgalmazzuk a sorsjegyeinket, nem lett volna szerencsés olyan nevet választani, amit csak határainkon belül értenek és tudnak helyesen kimondani. Az „ájdzsiem” betűszó viszont „igéem”-nek ejtve is elfogadható. A Manhattan pedig — véleményem szerint — azért is jó név a sorsjegyeinknek, mert könnyen kimondható, világszerte jól ismert földrajzi fogalom, és mindenkiben amerikai asszociációkat kelt, márpedig nemzetközi tapasztalat, ami mostanában idehaza még föl is erősödött, hogy a közönséget minden vonzza, ami amerikai. — Nincs is amerikai kapcsolatuk? — Dehogy nincs! Magát a játékot egy Tom Little nevű úr találta ki, akinek azóta hatalmas gyára és A példás férj bigámista Gerard Depardieu, a francia szupersztár, a közkedvelt filmszínész nem az, akinek eddig hitték. Ezt igyekezett dokumentumokkal is bizonyítani az egyébként pletykalap hírében álló Voici, s éppen akkor, amikor az érdeklődés Franciaországra irányult: a cannes-i filmfesztivál záróünnepsége, a díjkiosztás napján. Az újság fényképeket közölt, azt állítva, hogy a példás családapa és férj hírében álló Depardieu bigámista, van egy másik családja is. A Voici fotóján együtt látható Karin Sylla 25 éves hölggyel, egy szenegáli diplomata lányával. Az előttük lévő babakocsiban pedig öt hónapos gyermekük szendereg. Roxana — a Cyranóra utal a név — januárban született, és a lap szerint „az apaságot elismerte a boldog apa”. Hogy mindebből mennyi igaz, nem tudni. Tény azonban, hogy a 45. fesztivál megnyitójára Depardieu a felesége, Elizabeth asszony, valamint a gyerekei, a 22 éyes Guillaume és a 19 éves Julie kíséretében érkezett. Korábban, hasonló alkalmakkor Depardieu mindig egyedül jelent meg — írta a Voici. Tudni véli ugyanakkor, hogy a csinos, barna bőrű szerető Spanyolországban és Costa Ricában is vele volt, amikor a Kolumbusz- filmet forgatták. Depardieu, számos film főszereplője, 44 éves, és fiatalon nősült. Jóllehet példás férj és családapa hírében állt, úgy látszik, nem tudott ellenállni a viszonylag későn érkező újabb nagy szerelem kísértésének — állítja a francia lap. HIROSIMA „Tiszta” erőmű Környezetbarát kísérleti erőmű kezdte meg működését Japánban; Hirosima kormányzóságban avatták föl a metanolfűtésű erőművet, amely sem nitrogént, sem pedig kén-dioxi- dot nem bocsát a környezetbe. A természeti erőforrások minisztériuma rendelte meg az erőművet az új energiaforrásokat kutató egyik kormányzati intézménytől. A metanolból katalizátoros eljárással választják le a szén-dioxidot és a hidrogént, és ez utóbbi elégetésével keletkező energia hajtja az erőmű turbináit. Az ezer kilowat- tos kapacitású erőművet kétévi tesztvizsgálatnak vetik most alá. nyomdája van már Kaliforniában. Sőt megépült és működik már az új, atlantai gyár is, ahol a mi sorsjegyeinket is készítik. — A. különleges technológia és a nagy távolság nem teszi túlságosan magas ön- költségűvé a játékot? JÖEL a Kölyök — Mi tagadás, jelentősek a kiadásaink, amit még tetéz, hogy idehaza — a szerencsejáték-törvénynek megfelelően — egy-egy sorozat esetén az elszámolásokkal egy időben kell az államkasszába befizetnünk a nyereményalap 10 százalékát. Sőt. már az egyes játékok engedélyezésének is egyik feltétele, hogy e nyereményalap fél ezrelékét befizessük. De nem untatom könyveléssel, illeték-, forrásadó, vám- • és nyomdai költségelszámolási kötelezettségeink részletezésével, ezért csak a vég- eredménjd mondom: egy 15 millió darabos sorozatunk teljes elfogyása után 7-8 millió forint marad az adózatlan eredményünk. — Azért ez sem rossz pénz, s még hozzájönnek a külföldi forgalmazás utáni bevételek. Jól gondolom, hogy csak egyszer kellett a játékot „megcsinálni”, s aztán pörög magától a kerék? — Ó, ha ilyen egyszerű lenne! Már a Manhattan- nek is több típusát hoztuk forgalomba. Van olyan sorsjegyünk, amely — ha nyerő —, megegyező számpárt rejt a latexréteg alatt. A Manhattan „Félkarú” viszont a szórakozóhelyek automatáihoz hasonlóan a „három egyforma figura egy sorban” elv alapján fizet, mint a „félkarú rablódnak nevezett. igen népszerű gépek. És dolgozunk újabb típusokon, például a „Kölyök” nevű — reményeink szerint — hamarosan forgalomba kerülő új játékunkon is, amely — mint neve is sejteti — az ifjú korosztályt is célba veszi. — Nem okoz önöknek lelkifurdalást, ha a fiatalokat is úgymond „megmételyezik” a szerencsejáték szenvedélyével? — Nem hiszem, hogy éppen ránk várnak a tinik, hiszen körülöttük az élet nélkülünk is tele van csábító lehetőségekkel. A „Kölyök” sorsjegy viszont éppen äz ő javukat fogja szolgálni, mert kibocsátásában több alapítvány lesz a társunk, amennyiben ezt engedélyezik. — Megtudhatjuk, kikről van szó? Arák ellen — Elsősorban a Madarász utcai kórházról, amely a főváros nagy hírű gyermekkórháza. Ók — a közérdekű célokkal működő alapítványokat megillető APEH-kedvezménnyel élve — műszerparkjukat, berendezéseiket fogják majd korszerűsíteni, bővíteni a nyereségből. Rákellenes és sportalapítvány-part- nereink a nevükben foglalt céllal forgatják majd a sorsjegyekért befolyt tőkét, ugyancsak elsősorban az ifjúság javára. Ezen a játékon nekünk nem marad hasznunk, csupán erkölcsi értelemben. / — Aki szerencsejátékot szervez, annak viszont erre éppoly szüksége van, mint a nyereségre. Vagy mint a „kölyöknek" az egészségre. — Egyetértek. Schöffer Jenő A szandál és a pénz veszélyes lehet Egy pár női szandál any- nyira felkorbácsolta a londoni muzulmánok haragját, hogy Salman Rushdie sorsát ígérték egy cipőbolt tulajdonosának. A Sátáni versek költőjét, mint ismeretes, néhány évvel ezelőtt halálra ítélték a fanatikus hívők vallásgyalázás miatt. „Amit Rushdie tett, az megbocsáthatatlan, de ennél ezerszer súlyosabb sértés, amit a szandálokkal okoztak”, jelentette ki a brit főváros iszlám közösségének egyik vezetője. Rushdie a Koránt gúnyolta ki, most viszont a Korán „népszerűsítése” a harag oka. Egy olasz cipőgyár ugyanis a szent könyv egyik idézetét írta a lábbelire: „Egy az Isten, és Mohamed áz ő prófétája.” A Londonban árusított szandál — egy táncosnő lábán — a bosszút indította útjára: az üzlet tulajdonosa a fenyegetések özönét kapta. Egy arab üzletember a zavargásoknak úgy kívánta elején venni, hogy az összes lábbelit megvásárolta, a haragot azonban már nem tudta lecsillapítani. Elszánt kommandósok autóval behajtottak a cipőboltba, felgyújtották a kocsit, de még előtte szétverték a berendezést. Egy másik felekezet, az izraeli szefárd, a Földközi- tenger vidékéről származó zsidó közösség vezetője, Eliahu főrabbi ugyanakkor figyelmeztette a hívőket, hogy mielőtt WC-re mennének, nézzék meg, van-e a zsebükben amerikai pénz. S ha igen, tegyék ki. Az ok: a dolláron ott a Szentírás szövege: „Higy- gyünk az Istenben.” Szabadság-szobor — miniszoknyában A halcsont fűzőtől a farmerig Vajon hogy nézhet ki a New York-i Szabadság-szobor — miniszoknyában? A párizsi Louvre egyik szárnyában június 25-én megnyíló kiállítás erre is megadja majd a választ. A „Divat és szabadság” jelszóval megrendezésre kerülő kiállításon 36 „manöken” öltözik majd „Miss Liberty”-nek — Christian Ml VAN A LEV Nálunk még elviselhető A légköri szennyező anyagok kibocsátása Magyarország fölött évi 800 ezer tonna szilárd részecske, több mint 1,3 millió tonna kén-dioxid és közel 300 ezer tonna nitrogén- oxid. Ez túl sok Magyarország méretéhez és fejlettségéhez képest; a lakosság 44 százaléka súlyosan veszélyeztetett körzetekben lakik. Ám Magyarország, Bulgáriával együtt, még így is a kelet-európai országok azon második csoportjába tartozik, ahol a környezeti problémák meglehetősen korlátozottak és helyi jellegűek, kezelhetők és feltartóztathatok — olvasható a The Economist Intelligence Unit, a The Economist című brit gazdasági hetilappal társult nemzetközi gazdaságkutató intézet hétvégén nyilvánosságra hozott jelentésében. Az első csoportba a tanulmány szerint Lengyel- ország, Csehszlovákia és a volt NDK tartozik, ahol a környezeti problémák általában óriásiak, és kiterjedt körzeteket fenyeget katasztrófa. Néhány adat: Csehszlovákiában a kén-dioxid-ki- bocsátás évi 2,9 millió tonna, Lengyelországban 4,2 millió tonna; egy főre számítva 182,5 kilogramm, illetve 109,9 kilogramm, Magyarországon pedig 134,3 kilogramm (de ez utóbbi is kétszerese például a nagy- britanniai szintnek). A nit- rogén-oxid-kibocsátás Csehszlovákiában 950 ezer tonna, Lengyelországban 1,55 millió tonna; egy főre számítva 60,8 kilogramm és 40,1 kilogramm, Magyarországon pedig 24,5 kilogramm. 1980 és 1987 között a kén-dioxid-kibocsátás Csehszlovákiában 6 százalékkal csökkent, Lengyelországban 10 százalékkal nőtt, Magyarországbn pedig 13 százalékkal esett vissza. Magyarország a montreali „30 százalékos klub” tagjaként célra tart: a kibocsátás 1989-ig 25 százalékkal csökkent (a szerződő országok vállalták, hogy 1993-ig 30 százalékkal csökkentik a kén-dioxid-kibocsátást). Magyarországon a legnagyobb viszont a hazai eredetű kénlerakódás aránya: 56 százalék (a többi 21 százalékban a környező országokból. 23 százalékban még messzebbről származik). A hazai eredet aránya 50 százalék Csehszlovákiában és 53 százalék Lengyelországban. Csehszlovákiában a nyolcvanas években a felszíni vizek 44 százaléka volt első, illetve másod- osztályú, Lengyelországban az arány 30,9 százalék. Magyarországon a felszíni vizek csaknem teljes egészében első és másodosztályú minőségűek. A nyolcvanas évek végén Csehszlovákiában az erdők 29,5 százalékában nem volt fapusztulás; Lengyelországban az arány 50,6 százalék, Magyarországon pedig az egészséges erdők aránya 78,5 százalék — írta a The Economist Intelligence Unit. Bős—Nagymarosról a nemzetközi kutatóintézet munkatársai így vélekedtek: „A kormány egyelőre szilárd a tervről való lemondásban. A terv jelképes jelentősége nagy: ellenzése mérföldkő volt a kommunista rendszer összeomlásában. Ezért — legalábbis a közeljövőben — nehéz lenne bármilyen kormánynak átértékelnie hozzáállását. Ám ha a volt Szovjetunióból származó energiaimport problémái hosszú távon tovább súlyosbodnak, feléledhet a hivatalos érdeklődés a terv iránt, különös tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi mozgalom jelenleg politikailag gyenge”. Lacroix és Yvés Saint Laurent legújabb divatkreációiba. A Divat és Texliliák Múzeumának szóvivője a napokban tartott sajtóértekezletén elmondotta, hogy az életnagyságú bábuk, a „manökenek” háta mögött a New York-i Szabadságszobor hét méter nagyságú feje lesz látható. Nadine Gase, a kiállítás kurátora szerint pedig „az Újvilág felfedezésének 500. évfordulója kitűnő alkalom egy múzeum számára, hogy bemutassa, miként áll összhangban a divat a szabadság fogalmával”. Elmondotta, hogy a kiállítás két részből áll majd. Az első, a történelmi rész XVIII. századi ruhákat mutat be azokból az időkből, amikor a női divatot még a halcsont fűző és az alsószoknya határozta meg. A második rész azt mutatja be, hogy napjaink legkiválóbb ruhatervezői miként képzelik el „Miss Liberty” fel- öltöztetését. Ismeretes, hogy az eredeti New York-i Szabadságszobor, Frederic Auguste Bartholdi alkotása, Franciaország ajándéka volt az Egyesült Államoknak 1886- ban, emlékeztetőül az 1776- os amerikai forradalomra. A kiállításon „Miss Liberty” bemutatkozik majd a korai, fűző nélküli ruhákban (Paul Poiret), a húszas évek lábakat felfedő első kreációiban, sortban (Paco Rabanne), miniszoknyában (Courreges), sőt még „esti fürdőruhakosztümben” is (Thierry Mugler). Természetesen a jears és a T-shirt sem fog hiányozni a ruhatárból. iJfíAtm13
