Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-26 / 123. szám

KELEBIÁIG KÉTSZÁZZAL? Két évre szóló MÁV-menetrend (Folytatás az 1. oldalról.) va az elmúlt évtizedben mintegy 120 milliárd forin­tos fejlesztés maradt el. A megoldást a vasúti szolgál­tatások piaci alapra való helyezése jelentheti, ami­nek lényege: 1993. január 1-létől a vasúti infrastruk­túra-építés állami feladat lesz, amiért viszont a vasút használati díjat fizet. Lé­nyeges változást hoz majd az új vasúti törvény is — ezt-szeptember 30-áig kell a kormány elé terjeszteni —, amely megszünteti pél­dául a fuvarozási kötele­zettséget, és más, évtizedek óta megoldatlan kérdéseket is tisztázni fog. A MÁV azonban már az idén is bővíteni kívánja a belföldi szolgáltatásait, szeptember 27-étől beveze­tik a Budapest—Hajdúszo­boszló—Debrecen—N yiregy- háza vonalon közlekedő Intercity expresszi, mely mindkét irányból három- óránkénti indulással 2 óra 55 perc alatt teszi meg a távolságot. Ugyancsak meg­született a vasút és a Ganz— Hunslett—Jenbach-gyár kö­zött az a megállapodás, amelynek alapján az Inter­city villamos motorvona­tokhoz három darab proto­típust készítenek. A kizáró­lag hazai gyártású kocsik klimatizáltak lesznek,' és végsebességük elérheti a 160 kilo-méter/órát is. Jövő év júliusában jele­nik meg a nemrégiben vá­sárolt 76 darab korszerű nemzetközi vagon első hat Alapjogot sértő rendelkezések (Folytatás az I. oldalról.) semlegesség elvét sérti, hogy a felújítási alap keze­lésére egyedül az OTP jo­gosult. Ez a kizárólagos jog a rendelet módosításával már megszűnt. A testület ugyancsak al­kotmányellenesnek ítélte, és megsemmisítette az ön- kormányzati törvény azon rendelkezéseit, amelyek korlátozták a képviselő­testületi ülések és jegyző­könyveik . nyilvánosságát. Az indokolás szerint a pon­tosan körül nem határolt megfogalmazás, miszerint a képviselő-testület „indo­kolt esetben” nyilvánossá­gát korlátozhatja, teljes kö­rű mérlegelést tesz lehető­vé, és így nem zárja ki a közérdekű adatok megis­merésének alkotmányelle­nes korlátozását. Ugyan­csak sérti ezért az alapjo­got az a szabály, amely szerint a zárt ülések jegy­zőkönyvei tartalmuktól függetlenül nyilváníthatók hozzáférhetetlenné a pol­gárok számára. A testület elutasította azt az indítványt, amely szerint az önkormányzati törvény alkotmányellene­sen nem állapított meg határidőt a szervezeti és működési szabályzat meg­alkotására, illetve a jegy­ző kinevezésére. Az indo­kolás szerint az alkotmány­ból nem származik olyan kötelezettség, hogy e teen­dők elvégzését határidőhöz kell kötnie a törvényalko­tónak. Az Alkotmánybíróság el­utasította azt az indítványt is, amely azt kifogásolta, hogy az önkormányzatok önállóságát sértve, a mi­niszter állapíthatja meg az óvodavezetői és iskolaigaz­gatói pályázat szabályait. Nem jelenti az önkormány­zat döntési jogának alkot­mányellenes korlátozását, ha az eljárás szabályait, a döntés során figyelembe veendő 'szakmai követel­ményeket miniszteri ren­delet állapítja meg. Tepepjmrék, menték A hét végén Ismét E NSZ-békefenntartó erők vonultak át Magyarország területén. Mint Krisán At­tila helyettes határőrségi szóvivő elmondta: három német szerelvény haladt át hazánk területén. A vago­nok terepjárókat, teher­autókat, mentőkocsikat és tábori konyhákat szállítot­tak. A szerelvények He­gyeshalomnál érkeztek, s Gyékényesnél léptek át Horvátországba. MSZP Biztonságpolitika, haderőreform Á biztonságpolitika és a haderőreform kérdéseivel foglalkozott hétfői tanács­kozásán az MSZP közép- kelet-európai tagozata, el­sősorban arra keresve vá­laszt:- milyen Magyarország veszélyeztetettsége jelenleg a régióban. A tanácskozás résztvevői ;— közöttük a honvédelmi és a külügyi tárcq képviselői — azon az állásponton vol­tak, hogy - hazánk számára elsősorban a gazdasági erő­forrásoktól való elzárás, a határon túli- magyarság jog­bizonytalansága, valamint a különféle környezeti káro­sodások sorolhatók elsőd­legesen a veszélyforrások közé. és csak ezek után em­líthető a katonai fenyege­tettség. példánya, amelyek várha­tóan a Pozsony—Prága— Berlin útvonalon közleked­nek majd. Előzetes tárgya­lások folynak egy francia céggel is a budapest—kele- biai vonal teljes rekonst­rukciójáról, aminek ered­ményeként ezen a szaka­szon 200 kilométer óra le­het majd az utazósebesség. Ugyancsak új menetrend lép érvénybe a Volán Egye­sülésnél is — erről Saslics Elemér vezérigazgató tájé­koztatta a megjelenteket. Mint elmondta, tavaly 8 százalékos utasszámcsök- kenést regisztráltak, ám forgalmuk így is óriási, a helyi járatokon egymil- líárd, a helyközieken pe­dig félmilliárd utast szállí­tottak el. Május 31-étől a nemzetközi forgalomban ' a járatok 50 százaléka, a bel­földi távolsági járatokon 27 ■százaléka változik meg. A Volán-vállalatoknál a leg­nagyobb gondot szintén az eszközpark elöregedése je­lenti, egyelőre keresik a megoldását annak, hogy miként lehetne három év alatt 3000 autóbuszt lecse­rélni. Nagy parlamenti vihar várhatói Göncz ellen fordult a koalíció Az Országgyűlésben hét­főn délután napirend előtt Vass István (SZDSZ) a pénteki vasutassztrájk ügyében kért szót. Kifogá­solta, hogy a rendőrség néhány perceel a munka- beszüntetés befejezése előtt vett őrizetbe sztráj kólókat. A rendőri beavatkozást in­dokolatlannak, jogszerűt­lennek nevezte. Az elnöklő Szabad György az Országgyűlés plenáris ülésén bejelentette, hogy Kónya Imre (MDF), Fü- zessy Tibor (KDNP) és Pásztor Gyula (35-ök) kö­zös nyilatkozattervezetet nyújtott be az Ország- gyűlésnek „A köztársasági elnök hatáskörének alkot­mányos gyakorlásáról” címmel. Az előterjesztők kérik a T. Házat, hogy ja­vaslatukat sürgősséggel tűzze napirendre. A nyilatkozatban a többi között ez áll: A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatát elutasítva nem mentette fel tisztségéből a Magyar Rá­dió elnökét, aki az Ország- gyűlés illetékes bizottságá­val szembehelyezkedve sú­lyos alkotmánysértést kö­vetett el. A javasolt nyilatkozat leszögezi: „A Magyar Köz­társaságban a végrehajtó hatalmat az Országgyűlés­nek felelős kormány gya­JUmUSBMN SZENTELIK FEL A Újjáépült a sziklatemplom (Folytatás az t. oldalról.) tosított PlIARE-program- bó! fedezték. Emellett több- millió forintra tehető az a felajánlás is, amellyel kü­lönböző magánszemélyek és intézmények járultak hozzá az 1920—30-as évek­ben kialakított barlang, il­letve a sziklakápolna hely­reállításához. P. Árva. Vince OSP., a pálos rend országos gond­noka, templomigazgató, a rekonstrukcióban részt vett személyek és szerveze­tek összefogását méltatva rámutatott arra: tevékeny­ségükkel nemcsak a rend, hanem a. főváros, illetve az egész magyar társadalom vált gazdagabbá. Az öku­menikus gondolat jegyében pedig kifejezte azt a remé­nyét, hogy a szentély ösz- szekötő kapocs lehet a kü­lönböző - felekezeti hívők között, s egyúttal segítséget is nyújthat évszázados gondjaink feloldásához, az egymásra találáshoz. Az újjáépült sziklatemp­lom Lourdes-i kápolnáját június 6-án délelőtt Gyulai Endre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüs­pöké szenteli majd fel. Ezt követően a hívők mellett a hazai és a külföldi látoga­tók is naponta megtekint­hetik a helyreállított bar­langtemplomot. korolja.” Továbbá: „Az al­kotmány 29. paragrafus (1) bekezdése értelmében a köztársasági elnök köteles­sége, hogy őrködjék az ál­lamszervezet demokratikus működése felett. A Magyar Rádió elnökének alkot­mánysértő magatartását követően az államfő e kö­telezettségének csak a fel­mentéssel tehetett volna eleget.” Végül: „Az Or­szággyűlés attól a mélysé­ges aggodalomtól indíttat­va, hogy az államfő eljárá­sa veszélybe sodorhatja a parlamentáris demokráciát, felhívja Göncz Árpád köz- társasági elnököt, hogy ha­táskörét mindenkor a Ma­gyar Köztársaság alkotmá­nyának megfelelően gya­korolja.” Az ellenzéki pártok saj­tótájékoztatót tartottak a nyilatkozattervezettel kap­csolatban. Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője elmondotta, hogy. a szabad- demokraták szerint az el­járás alkotmányellenes, és a nyilatkozat olyan forma, amely a magyar törvény­kezésben nem ismeretes. Az SZDSZ egyeztető tár­gyalást folytatott a Fidesz- szel és az MSZP-vel is. Az MSZP frakcióvezető­je, Gál Zoltán szerint eb­ben a kérdésben komoly ügyrendi vita várható, mi­vel a nyilatkozat formát nem ismeri a Házszabály. A szocialisták már a napi­rendre tűzéskor nemmel fognak szavazni. Az ellen­zék arról konzultál, milyen közös formát találhat a til­takozásra. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlésnek nincs semmilyen jogosítványa, hogy nyilatkozatában el­ítélje a köztársasági elnö­köt, vagy bármire felszólít­sa. Legfeljebb kiadhatja az Alkotmánybíróságnak a ve­le szembeni eljárás lefoly­tatását. Torgyán József FKGP- elnök megerősítette koráb­bi kijelentését, hogy bizal­matlansági indítványt nyújt be a miniszterelnök ellen, ha az MDF a par­lamentet felhasználva kí­ván lépéseket tenni a köz- társasági elnök ellen. Az Országgyűlés vélemé­nyének kifejezésére megfe­lelő formának tartja a nyi­latkozatot Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője. A koalíciós pártok képviselő- csoportjainak vezetői, akik a köztársasági elnökkel kap­csolatos nyilatkozatterve­zetet jegyzik, azért nem az elterjedtebb határozatfer- mát választották — mondta —, mert az Országgyűlés határozatokkal saját műkö­dését, illetve a hozzá tarto­zó szervek működését sza­bályozza. Az Országgyűlés­nek jogában áll kötetlen formában kifejteni a véle­ményét politikai, jogi, az alkotmánnyal összefüggő kérdésekben és konkrét ügyekben is. Az Országgyűlés folytat­ta a polgárok személyi ada­tainak és lakcímének nyil­vántartásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitá­ját. Éles véleménykülönbség alakult ki a kormánykoalí­cióhoz és az ellenzékbe* tartozó képviselők között.’ Ellenzéki padsorokból a leggyakrabban hangoztatott kifogás, hogy a törvény nem áll összhangban az Alkotmánybíróság határo­zatával, amely az alaptör­vénnyel ellentétesnek ítélte a személyiség teljes „pro­filjának” átvilágítására alkalmas, univerzális adat­rendszerek működtetését. Ezzel kapcsolatban legin­kább azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat személyt azonosító jel néven meg­tartja az alkotmányelle­nesnek ítélt személyi szá­mot. A kormánypártok szó­nokai ezzel szemben utal­tak arra, hogy a közigazga­tás zökkenőmentes műkö­dése megkívánja színvona­las nyilvántartási rendsze­rek működtetését. Ezt szol­gálja a személyi azonosító jel is, amelyhez hasonló technikákat a fejlett pol­gári demokráciák is alkal­maznak. A személyi kód csak 1995-ig használható fel. Ellenzéki honatyák ezt éppen ellentétesen ítélték meg. Szerintük a személyi azonosító jel ’!)5-ig tartó „átmeneti” használata _ an­nak beismerése, hogy a sze­mélyiség teljes átvilágításá­ra alkalmas azonosító kód nem áll összhangban az al­kotmánnyal, A hiányosságok miatt sem a Fidesz, sem a* MSZP, sem az SZDSZ ve­zérszónoka nem találta el­fogadásra alkalmasnak je­lenlegi formájában a tör­vényjavaslatot. Az Országgyűlés meg­kezdte az 1992. évi költség- vetés módosítására benyúj­tott módosító indítvány vi­táját, melynek célja, hegy 800 millió forintot átcsopor­tosítson a Népjóléti Minisz­térium keretéből a Munka­ügyi Minisztérium hatáskö­rébe a munkanélküliek el­látásának javítására. A távközlésről szóló tör­vényjavaslat általános vi­tájának elnapolásával ért véget a hétfő délutáni ülés. á, (Erdős! Ágnes felvételei) Ember és szám Aprócska zöld cédula. A gyűrött,- régóta ma­gunkkal hordott személyi igazolványok tartozéka. Utólag ragasztották be, nem sok helyet foglal el. Rajta csupán egy tizenegy jegyű szám áll. Ez va­gyok én. Fénykép, betű és szám azonosít. A szá­mot rég megtanultam. Nem volt nehéz, hiszen születésem dátumához biggyesztették még: 1906. Szinte automatikusan írom a különféle űrlapok­ra, folyamodványokra. Megszoktam, hogy ez a kódom. Az adóhivatalban, az SZTK-ban így tar­tanak nyilván — és fogalmam sincs, hogy hol, hány helyen még. Engem nem zavar. Bizakodó természet lévén még sohasem fordult meg a fe­jemben, hogy valaki visszaélhet vele. Tegnap a honatyák egész délután ezzel a szám- . mai foglalkoztak, mert a személyi adatok és lak­címek nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatról folyt a vita. Az ellenzék azt- kifogásolta, hogy az alkotmányellenesnek ítélt számot megtartja a ter­vezet. A kormánypárti szónokod védelmükbe vet­ték, mondván, hogy a világ számos demokratikus berendezkedésű államában jól bevált. Érvek hangzottak el mindkét megközelítésből, pedig ebben az esetben logikus válasz csak egy le­het: számítógépes világunkban ez a kód (vagy va­lami hasonló) nélkülözhetetlen. (I. t.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom