Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

NAGYKOR os| \/tílííl XXXVI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1992. MÁJUS 25., HÉTFŐ E'anzervgyári átalakulások (I.) A privatizáció kiút A városban igen nagy érdeklődés kíséri a Nagykőrösi Konzervgyár gazdasági tevékenységét, ezek között is ki­tüntetetten a privatizációt. Ez az érdeklődés egyáltalán nem véletlen, hiszen úgy a város, mint gazdasági egy­ség, úgy az itt lakók, mint közülük sokan, ;t konzervgyár dolgozói, sok-sok szállal kötődnek a nagy múltú válla­lathoz. Az átalakulásról és a konzervgyár terveiről Détári Endrével, a Nagykőrösi Konzervgyár vezérigazgató-he­lyettesével beszélgettünk. — A Nagykőrösi Kon­zervgyár az idén meny- nyiségben az 1989-es felét termeli csak meg. Annak ellenére történik mindez, hogy az úgynevezett tőkés .exportot dinamikusan tud­tuk növelni. Tudni kell azonban, hogy • ebben az időszakban a keleti piac szinte teljesen megszűnt, a belföldire pedig a stagnálás a jellemző. A PIAC ÍTÉL Nyugatra 1990-ben 34 ezer, tavaly 40 ezer 400, s az idei tervek szerint 44 ezer tonnát készítettünk. Dollárértékben számítva is nagy az emelkedés, hiszen 1990-ben 22 milliót, tavaly 31 milliót tett ki a kiszállí­tott áruk értéke. Az ideit természetesen a különböző árfolyamváltozások módo­síthatják. beleszól abba az infláció is. Azt azonban . mindenképpen látni kell, hogy a piac ez utóbbit nem ismeri el. Annyiból viszont pontosan idetartozik emlí­tése, hogy a termelés fi­nanszírozása egyre na­gyobb mennyiségű pénztö­meget igényel — kezdi a beszélgetést Détári Endre. — A keleti exportnak, ha nem is túl sok, de azért mégis volt jó oldala is. Például a szovjeteknek azonnal szállítottuk a ter­mékeket, és néhány héten belül itt volt az átutalt pénz. Most. a legyártott áru hosszú ideig raktárban van, a pénzt leköti. Miután saját forrásaink nagysága nem változott meg, több hitelt kell felvennünk a gazdálkodáshoz. A kamatok ismertek, csak ezekből a kiadásunk évente több százmillió forint. Mind­ezekből az is következik, a termelés zsugorodásával egyértelműen látszik, hogy ennyi foglalkoztatottat a gyár nem tud eltartani. A kiutat csak a szelektá­lás, a jó minőségű termé­kek meghagyása jelent­heti. Ugyanakkor egy ■ bi­zonyos határon túl tovább már nem lehet csökkenteni a termelést sem, .hiszen bi­zonyos rezsiköltségek vál­tozatlanul megvannak, és azok a termékek árát ön­magában növelnék. Mind­ezek a feltételek szinte ki­jelölik a privatizáció lehe­tőségét, útját, hiszen tőke­bevonással pénzhez kell jutni, hogy kevesebb le­NVGYRÖRÖS! HÍRLAP Nagykörös, Széchenyi tér 17. © A szerkesztőség ve­zetője: Dáliái Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. O Postacím: 2750 Nagykőrös, Pl 2.1. Telefax és telefon: (53)-51-398. 9 Hirdetésfel­vétel kedden 10—13, csü­törtökön H—IS óra között. © Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. gyen a hitel, tehát a ki­adás. Szerencsére ma a privatizáció gazdaságilag is, politikailag is forszíro­zott, állami akarattal. A gond abban van, hogy a vállalatok Magyarországon nem a maguk természetes útján kapták meg mai mé­reteiket, hanem felülről vezérelve, éppen a keleti piac kiszolgálására. Mind­ebből következik, hogy a konzervgyáraknak sem méretük, sem termékszer­kezetük nem optimális. Piacgazdaságban nem léte­zik ekkora és ilyen kon­zervgyár, mint a nagykő­rösi. aminek az a folyomá­nya, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár jelenlegi for­májában, nagyságában nem kell senkinek sem. A KETTES AZ ELSŐ A vállalat helyzetét lát­va a privatizáció lehetsé­ges útjai közüj kiútként a részvénytársasági forma kínálkozik, mint közbülső lépcső. Ezt az átalakulást követhetné a bizonyos ré­szekre tagolt privatizáció. A vállalat ez irányú kérel­mét az Állami Vagyonügy­nökséghez beadta, ugyan­akkor ezzel egy időben in­tenzív tárgyalások folytak a nagykőrösiek által is­mert kettes telep vonatko­zásában. A tárgyalások mai állása mellett elmondható, hogy ezt előbb privatizál­juk. KÖRÜLMÉNYEK A továbbiakban a vezér­igazgató-helyettes az oko­kat idézte fel. — A termeléscsökkenés legjobban ezt a telepet érinti. Az itt feldolgozott zöldborsó, zöldbab döntő része a keleti piacra ment a lecsóval egyetemben. A zakuszkáról nem is beszél­ve, hiszen azt teljes egé­szében szovjet piacra ter­meltük. A vállalat kiútke­resési szándékát már előbb jelezte: a kukorica vonal megvásárlása, pontosabban lízingelése, illetve odatele­pítése. De maradjunk még a zöldborsónál és a zöld­babnál. Ez ugyanis a nyu­gat-európaival nem ver­senyképes, nálunk más az éghajlat, és a terméket vám terheli. A ráfizetés tehát garantált. A cseme­gekukorica a vonal telepí­tésekor viszonylag kedvező profitot hozott, ám időr közben az amerikaiak is felfedezték a nyugat-euró­pai piacot, és ez az import — mármint az amerikai Nvugat-Európában — le­nyomta az árakat. Vég­eredményben ezek azok a körülmények, amelyek a Nagykőrösi Konzervgyár mint vállalat gazdasági döntéseit befolyásolták, meghatározták — mondot­ta Détári Endre. Ballai Ottó (Folytatjuk.) Autószalon lesz Végre-valahára! — só­hajthat fel a nagykőrösi ember, ha most megtudja, hogy- megindult az „ideig­lenesen hazánkban tartóz­kodó” szovjet csapa’ok ál­tal hátrahagyott objektu­mok értékesítése városunk­ban is. A figyelmes olvasó még az árverési hirdetményre is emlékezhet, ez ugyanis la­punkban is megjelent. A március 31-én megtar­tott hivatalos eseményen többek között a volt jár- ványkórházat, vagyis a szovjetek álfal disznóhizlal­dának használt ingatlant' bocsátottak árverésre. Az aktuson megjelent egy nagykőrösi vállalkozó is. és ajánlatot tett. Ez később a hivatalos csatornákon át- áramlott. és megerősítést nyert — hogy az ilyenkor állítólag elkerülhetetlen „hivatali” stílushoz ido­muljunk ... Ami a lényeg: az ingat­lan kétmillió forintért Sza- lay Antal és Franz Käfer tulajdonába került. A ma­gyar és az osztrák vállalko­zó Ford autószalont kíván ott létrehozni. , B. O. Tavaszy-tárlat Katona emlékére Nem sokkal a jeles drá- makölíő születésének két- századik évfordulója után a? Arany János Múzeum­ban Katona Józsefre emlé­kező grafikai kiállítás nyílt a közelmúltban. A Bánk bán kecskeméti szerzőjé­nek alakját és immár klasszikussá lényegült mű­vét Tavaszy Noémi festő­művész nagyszerű grafikai lapjai tárják a közönség elé. Bortnyik Sándor egykori tanítványa festőnek ké­szült, ám a körülmények úgy hozták, hogy az elmúlt negyedszázadban, amióta első önálló kiállítását meg­rendezte, grafikusként fu­tott be és érdemelt elis­merést. Szépen megszer­kesztett, nyugalmas képeit oly korban alkotta, amikor káosz vette körül.-é-s mű­vészi eszközeivel próbált rendet teremteni maga körül. Próbálkozott fametsze­tekkel, tusrajzokkal, fo­Piaci jelentés Sok a palánta Még mindig jelentős volt a palántafelhozatal a leg­utóbbi péntek hetipiacán. A paprika szálát (tépett) 1-1,20-ért. 2-ért. a paradi­csomot csomóban porcióz­va 10-ért, a zellert ugyan­így és ugyanannyiért adták az őstermelők. Zöldség-gyümölcs félékből is szép volt a kínálat, ez alól talán csak a korai cse­resznye a kivétel. Az alig mogyoró , nagyságúra nőtt szemeket 40-C0 forintra mondták kilónként. Az újkrumpli 50-60, a ta­valyi 18. a zöldborsó 60-30, a piszke 10-15, a szamóca 140-200. az alma 40 forintba került. Sok asztalon meg­jelentek a fóliák alatt ter­mett paprikák is, a hegye­seket mérettől függően 6-15. a fehért 15-17 forintért adták darabonként. Az uborka kilója 50-60 forint között mozgott, a káposzta 30. a paradicsom 168-180, az újhagyma csomója 8-10, a hónapos retek 10-15, a sa­láta 10, az új vegyeszöld- ségcsomag 20. ä karfiol 90, a sóska rakása 8, a fok­hagyma ára 160 forint kö­rül alakult. tografikákkal, végül a li­nómetszésnél kötött ki, amelyet maga sokszorosít. A fekete-fehér megjelení­tés mellett jelentős szere­pet kapott tevékenységében az olajpasztell, amely gaz­dag színvilágú, speciális grafikai eljárás eredménye. Mostani tárlatán is főként ezeket láthatjuk. Katona Józseffel foglalkozó soro­zatánál a linómetszetet és az olajpasztellt vegyítette. Tónusgazdagság jellemzi lapjait, amelyek egyedi példányoknak tekintendők, mivel ugyanarról a dúcról sem lehet kétszer ugyan- .oiyan alkotást előállítani. A művész általában so­rozatokban gondolkodik. Alapos tanulmányozás, elő­készület után lát munká­hoz, és szinte egy lendület­tel, ugyanabban a hangu­latban hozza létre a kol­lekció darabjait. Adyról és Petőfiről készített munkái mellé idővel szeretné felso­rakoztatni azokat a képe­ket, amelyeket Balassi és Csokonai műveinek inspi­rációjára kíván megalkotni. Tavaszy Noémi kétszáza- dik önálló kiállítása pün­kösdkor nyílik Tiszakécs- kén. Ezt az anyagot szep­tember elejéig láthatják az Arany János Múzeum láto­gatói. Utána Kecskeméten folytatódik bemutatása a Katona József középiskolá­ban. (tamási) Új szolgáltatások A Hantháza melleit fekvő Tamás-tanya az idén új szolgáltatásokkal csábítja a honi vendégeket is. A minden igényt kielégítő és elsősorban a nyugati vendégek elvárá­sainak, igényeinek megfelelő tanya komplexum az idén vendégfogadói részt is üze­meltet már, azaz, azok is nagyon jó helyzetbe kerültek, akikhez mondjuk váratlan látogatók érkeznek és a rövid idő alatt mégis teljes körű kiszolgálást kívánnak nekik nyújtani. A Tamás-tanyán mindezt mérsékelt árak mellett megtehetik. Felvételünk az idénynyitó május elsejei majálison -készült (Varga Irén felvétele) P0RTHIREK Kosárlabdássikerek Bács-Kiskun megyei férfi bajnoki kosárlabda-mér­kőzésen, a Petőíi-torna- csarnokban. IVfc. Kosárlab­da Klub II.—Honvéd Rad­nóti SE (Szabadszállás) 120- 93 (60-43). Nk.: Józan (16), Kapás, Pijakovics (24), ifj. Ábrahám (21), Mocsai (26); dr, Gáspár (21), Danóczi (6), dr. Hrabovszky (6). A fiata­labb vendégek kezdtek job­ban, de a helyiek (I-6-ról fordítva, átvették a vezetést. Mindkét fél jó csapatjáté­kot nyújtott és lendülete­sen. gyorsan játszott. Szín­vonalas mérkőzésen a tava­szi legjobb játékukat pro­dukáló körösiek 11 triplát is dobtak. Mindkét fél nagy játékkedvű volt. Jugoszláviai-vajdasági fiatal fiúcsapatok jártak városunkban. Az ottani A ligások utánpótlásgárdái­val barátságos nemzetközi találkozók voltak a Petőfi- tornacsarnokban. Nk. KK serdülők—Spartak Subótica !Szabadka) serdülők 112-47; a körösiek igen jól játszot­tak; legjobb dobók: Deák Attila (35) és Mészáros (22). Spartak Subótica minik— Nk. KK minik 75-10; itt a vendégek egy évvel időseb­bek voltak; Deák Csaba jól küzdött. A fiú kosárlabda országos serdülő kupában az eddigi­ektől eltérően nem három, hanem két csoportra osztot­ták hazánkat. A keleti or­szágrészi elődöntőt Mező- berényben rendezték. A kö­rösiek jól helytálltak az eléggé erős mezőnyben és ötödikként bejutottak az országos 12-es fináléba. Az első nap csoportmérkőzé­sein: Bajai Bácska KSE— Nk. KK 64-59 (32-28) és Nk. KK—Nyíregyházi Sotex TKFSE 76-53 (32-33). A másodikon: Bp. Honvéd— Nk. 78-55 (37-35), az 5-8. helyekért. Nk.—Mezőberé- nyi 1. Sz. Isk. 76-58 (35-21) . A harmadikon, az 5-6. he- I Ivekért : Nk.—Debreceni i Városi Sportiskola 60-49 (33-26). Csapattagok: Deák i A. (150 pont, az igen ered­ményes körösi fiú 19 pont­nál kevesebbet egyik mér­kőzésen sem dobott). Mé­száros G. (80), Patay (43), Rosta (14), Mester (13), Sző­ke Á. (12), Danóczi ( 6), Nagy (4), Szőke K. (2), Mé­száros Zs. (2) és Hegedűs. Edző: Mocsai László. A Pest megyei utánpótlás­bajnokságban, idegenben: kadett és IV. korcsoportos diákfiúk: Szentendrei DSE —Nk. Gimnázium 143-26 (74-11); az elsőségre esélyes ellenfél óriási magasságkü­lönbsége döntő volt; legjobb dobók: N. Szűcs és Szakáll. (12-12). Kadett és IV. kor­csoportos diákleányok: Nk. Gimnázium—Szentendrei DSE 118-26 (59-11); a körö­siek jó játékkal megérde­melten nyertek; ld.: Orbán, (30) és Zsuzsandor (24). HÉTFŐI PROGRAM Kosárlabda. Budapest: területi kadett fiú váloga­tottak befejező tornája. Labdarúgás. Kinizsi­sporttelep, 16.30: Juventus li. f.—Kék Nefelejcs Szer­viz, 17.30: Delicatesse—TM III. d., 18.30: Remix Telco Kft. (Tiszakécske)—Turbó FC rangadó; Október 23. téri pálya. 16.30: Pedagógus •—Lendület SK, 17.30: Favo­rit-Trafó, 18.30: Ipartestü­let—PIK Kőrös Kft., kis­pályás városi bajnoki mér­kőzés. S. Z. Mozi« Május 25-én a nagyte­remben: A hús. Amikor a test és a szex már nem elég. Színes olasz film. Csak Í6 éven felülieknek. Előadás 6 és 8 órakor. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom