Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

ÁLOM ÉS VALÓSÁG RAJZLAPON Öszvér járművel? X— «ur? -+■ m MOhlQRI XXXIV. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1993. MÁJUS 33., SZOMBAT így ábrázol ja a felső tagozatosok első helyezettje. Németh Gábor Tamás, a Strázsahc­gyet — linómetszeten Lakóhelyünk, Monor — ez volt a rajzkiállítás címe, amelyet a Monori májusi napok keretében Sipos Ist­ván önkormányzati képvi­selő, bizottsági elnök és Tóth L ászióné, a városi könyvtár igazgatója nyitott meg. Azt nem tudom, hogy a pályázat, amire a gyere­kek benyújthatták alkotá­saikat, ugyanezt • címet viselte-e, mert a legkülön­félébb témájú rajzok, met­szetek, festmények, kollá­zsok készültek, s közülük Jó néhányat nemigen lehe­tett összefüggésbe ' hozni lakóhelyükkel, Monorral’. Hacsak úgy nem, hogy a gyerekek mindannyian monori óvodások, általános és középiskolások. Pedig roppant kíváncsi lettem volna rá, mit lát­nak meg a városból ezek az ügyes, tehetséges lányok és fiúk. Mi az, ami ideköti őket, mit szeretnek, mit nem szeretnek, mi tetszik, mi nem tetszik nekik. Az 6 szemük és szellemük a legnyitottabb és a legfris­sebb arra, hogy észreve­gyék és láttassák azt, amit az idősebb generáció vál­toztatni vagy megőrizni hi­vatott. De hát ez nemigen derült ki. Az igen, hogy szeretnek és tudnak rajzolni, értő szaktanárok és szakkörve­zetők keze alatt tanulgat­ják a technikákat. Mégis az volt a legüdítőbb, ha si­került felfedezni a köz­ponti könyvtár halijában és földszinti folyosójának falán elhelyezett képek kö­zött az egyéni ötletet, a sa­játos látásmódot. Szelei Fe­renc, a gimnázium diákja például egy karikatúrát hozott. — Igen, polgármes­ter úr, ez az a típus, me­lyet kimondottan Monor utcáira terveztünk — szól a képaláírás, s a rajzon egy öszvér jármű próbál megbirkózni a Petőfi utcai „tereppel”. Zsíros Orsolya Monor jövőjéről álmodott a rajzlapon: van ott kór­ház, színház, állatkert és még ufóleszálló-pálya is ... Alkotásaiért dicséretet és oklevelet kapott harmincöt gyerek négy korcsoport­ban. Az óvodások közül az első négy: Győri Anett, Demeter Dóra, Huszthy Boglárka (Petőfi utcai óvo­da) és Németh Ági (Jászai téri óvoda). Az általános iskolások alsó tagozatosai közül a négy legjobb: Kiss Adél, Pásztor Teodóra, Nyitrai Nikoletté (alkotó­kör) és Selei Adrienn (Já- szai-iskola). A legügyesebb felső tagozatosok: Németh Gábor Tamás, Dobrovolni Ilona és Izsáki Erika a Já- szai-iskolából, s Kruchió László, az alkotókor tagja. A középiskolások kategó­riájában a harmadéves rajzfakultációs diákok ké­peit tartotta oklevélre ér­demesnek a zsűri: Darányi Anna, Dézsi Krisztina, Sze­lei Ferenc, Mátyás Katalin és Benedikti Brigitta vol­tak az alkotók. K. Zs. Labdarúgás Bronzérmesek öregfiúk labdarúgó baj-; noksága megyei II. osztály, Déli csoport: Örkény—Mo­nor 0-1 (0-1), Örkény, 50 néző. Vezette: Bállá József. Titokban én a magam részéről egy pontért jöttem Örkénybe, mert akkor még » második vagy a harma­dik hely a monori öregek­nek kijár, de ez majd a mérkőzés végén eldől. Monor: -Szőnyi — Ger­gely, Gudra G., Kiss B., Jarábik, Kécskei L., Kiss Gy., Richter, Pokornyik, Parág, Varga. Csere: Kre- kács (kapus). Fekete B. Nagy meglepetésre a monori old boy csapat idei legjobb játékát nyújtotta. A 15. percben Kécskei L. ragyogó labdával indította Pokornyikot, aki két csel után hatalmas^ gólt ragasz­tott az Örkényi hálóba. Ez­után az Örkény is próbál­Némeljuhász-kölykfik oltva, tetoválva eladók, Paksi László, Monor, Alkotmány u. Í4. — <109 588/3K) 8 "VJfírian kozott, de a védelem vagy a kapus hárított. A máso­dik félidőben Is folytatta a Monor a támadásokat. Richter Gy. ötször ment el a jobbszélen, de most a gólgyártással adós maradt. Megérdemelt monori győ­zelem született, és így a monoriak a dicséretes har­madik helyezést érték el. Kivétel nélkül jó az egész, monori csapat. * Ezúton mondunk köszö­netét a szertáros Boriká­nak és férjének, a pálya­gondnok Lacinak, az irán­tunk nyilvánított becsüle­tes és odaadó munkáju­kért, hogy ugyanúgy tö­rődtek velünk is, mint az NB III-as monori csapat­tal. Az öregek nevében: Szőnyi Gábor monori hírlap Monor, Kossuth a. 71. • A ««erkesitöség vezetője: Vereszki János. • Munka­társak: Gér József és Köb­lénél Zsuzsa. • Postacím: Monor. Pf. SÍ. »01. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől * péntekig l-tóJ U-Ig. Előadás Ferencsik István termé­szetgyógyász tart előadást Monoron a művelődési köz­pontban május 25-én, hét­főn délután 5 órakor. Bornula uram nem Veres Péter-i alkat. Ezzel alaposan rácáfol a várakozásomra, mert mikor közvetítők útján nagy nehezen sikerült nyélbe ütni a találkozásunkat, úgy gondoljam, egy tipikusan régi vágású parasztem­berrel hoz majd össze a sors. S bár ő azt is mondja: nem szégyellem a szót, paraszt vagyok, sőt a fiamat is ez a sors üldözi..., mentalitása, gondolkodásmódja már inkább vállalkozóra vall. Bernula István nyáregyházi gazdálkodó, a gazdakörök megyei szövetségének elnö­ke. fgy hát „balkézről'’ hivatalnok is, tehát nem kellene meglepődnöm az öltönyön, nyakkendőn sem. Rendőrségi krónika „Márkák” márkáért Összetáncolt ösztöndíj « A Monori májusi napok rendezvénysorozata bállal zárul, amelyet a Jászai Mari téri új iskola aulájában tartanak május 30-án 20 órai kezdettel. Tavaly is volt már ilyen bál, amelynek célja már akkor is — csakúgy, mint az idén — az Oláh István-alapítvány támogatása volt. Azaz: a bevé­tel a gimnázium tehetséges, rászoruló diákjainak ösztöndíjaként kerül felhasználásra. Az ötszáz fo­rintos báli belépőket a polgármesteri hivatal 117-es számit szobájában vásárolhatják meg az érdeklődők. Ugyanott lehet leadni azokat a tár­gyakat, amelyeket a bálbán a tombolán kisorsol nak — ezzel is gazdagítva az alapítvány összegét. Köszönettel fogadják egyébként az alapítványt támogató pénzösszegeket is, amelyeket a Monori Takarékszövetkezetnél nyitott 217-98498-234 szá­mú számlára fizethetnek be mindazok, akiknek erre anyagilag lehetőségük van, s nem sajnálnak némi pénzt arra, hogy városunk kiművelt főinek száma gyarapodjék. Előnyét mindenki élvezné Nehéz profétaság államtól. Érti? S ezzel a helyzettel bizony jó né­hány régi szövetkezeti ve­zető visszaél... Bernula István Nyáregy­házán helyi önkormányzati képviselő is. Mint ilyen, szorgalmazza, hogy tisztáz­zák, - mennyi a település vagyona, s ami ott van, azt vegyék vissza a pilisi Aranykalász Tsz-től, a Mo- norvidéki ÁFÉSZ-tól. — Ez a falu mindig gyarmati sorba* élt. Hol ide, hol oda tartoztunk. Nem csoda, hogy helyben nincs munkalehetőség, hogy eljárnak az emberek. Csak aludni jönnek haza. KÉT HOLDON Egyszer csak kibújik be­lőle a konok, nyakas gaz­dálkodó: — Kellene, nem több, kellene itt helyben 10-15 ember, aki hozzám hasonló szemellenzősséggel hajlan­dó lenne legalább egy-két évet ezért a faluért dolgoz­ni. Ha elérnénk egy szintet, ha talpra állnánk, mindenki élvezné az előnyét, s utána mindenkinek könnyebb lenne. Biztosan megtérülne a befektetett energia. — Hát igen, Bernula uram, nehéz a hazai prófé- taság. De ugye jól érzem, ha elégedetlen is, mégsem pesszimista? — Soha nem is voltam. Kibújtam a tsz-szervezés alól, két holdon kezdtem a szabadföldi kertészkedést. Azután belevágtam a fóliá­zásba ... Én sohasem szé­gyelltem elmenni máshoz ellesni, amit jobbaa tud nálam. Senkire nem tudok haragudni, csak arra, aki nem csinál semmit. Kerül­het kátyúba az .ember, de tennie kell azért, hogy op­timista helyzetbe hozza magát. Mert hiába panasz­kodom, hogy milyen aszály van, hogy fúj a szél, attól nem ered el az eső. Ügy vagyok vele, aki nem tud leutánozni engem, az ke­rüljön meg. Ha az embe­reket a tenni akarás, a gya­rapodás vágya mozgatja, akkor fejlődnek majd iga­zán a kisgazdaságok meg a nagy gazdaság is. Igaza legyen, Bernula uraml Vereszki János Mentegetőzik: egy óra múlva indulnia kell Pestre a Gazdakörök Országos Szövetsége elnökségének — szintén tagja — ülésére. A fóliaházból . egyenesen a minisztériumba. ADATBANK — Szerencsére a tárcá­val, különösen dr. Sárossy államtitkár úrral, de az országgyűlési képviselők­kel, bizottságokkal is jók a kapcsolataink. Nem azt mondom, hogy döntő lenne a szavunk, de bevonnak minket a törvény-előkészí­tésbe, részletesen tájékozód­hatunk. Így azután a szer­vezeteinken keresztül mi is tudunk „súgni" az érdeklő­dő gazdáknak. A gazdakörök a „hőskor­ban” a magyar parasztság sokoldalú szakmai szerve­zetei voltak. Kereteikben tapasztalatokat cseréltek, arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyamokat, sőt műkedvelő előadásokat szerveztek. A pár évvel ezelőtti újjászerveződéssel érdekvédelmi feladatokat is felvállaltak. — Pest megyében 14 a cégbíróságon bejegyzett gazdakör működik. Többen is lehetnénk, többen is va­gyunk, de sok helyen ódz­kodnak a bejelentkezéstől, pedig ez semmi kötelezett­séggel nem jár. Sőt segítsé­get, támogatást kaphat az a kör, amelyik a nyilván­tartásunkban szerepel — mondja Bernula István. Azután zsörtölődik egy sort. Kevés helyen élnek a vidéki emberek a lehetősé­gekkel. Ott van például a minisztériumban egy szá­mítógépen az adatbankjuk. Folyamatosan futnak át rajta az információk: mit keresnek, mit kínálnak a piacon. Egy vidéki gazda­kör, ha van telefonja, 20 ezer forintért megvehetne és rákapcsolhatna egy ha­sonló gépet, s házhoz men­nének az információk. De azért „kiosztja” egy kicsjt a minisztériumot, az orszá­gos elnökséget meg a saj­tót is Bernula uram a sat­nya propaganda miatt. VEGYÉK VISSZA — Fönt ugye azt mond­ják, ne várjuk, hogy min­dent központilag szervezze­nek meg. Tessék alulról szerveződni. Igen ám, de az emberek, főleg az idős pa­rasztemberek nemigen vannak tisztában ennek a lehetőségével, módjával. Előbb alapvető dolgokat kellene tisztázni, meg a tu­lajdonviszonyokat. Ha ma­ga elment volna mondjuk a pilisi Aranykalász köz­gyűlésére, és megkérdezte volna a legidősebbeket, va­jon honnan kapják a nyug­díjukat, jó, ha csak hat­van százalék mondta vol­na: a tsz-től. És nem az rendszeresen „eladta az albertirsai kamionparko­lóban, cserébe élelmet és szállást kaptak a lányok. Érdekelt volt még a dolog­ban több férfi is. Egy idő után aztán a szexpartikban részt vevő autóstoppos hölgyek unni kezdték a rendszeres nemi életet, s ilyenkor panasz­kodni próbáltak B. József­nél. Ö azonban kíméletlen volt velük szemben, mert kellett neki a valuta. Ilyen­kor ütlegeléssel, fenyegető­zéssel próbálta őket jobb belátásra — azaz a szex­partik folytatására bírni. Az olasz és török ka­mionsofőrök persze ebből mit sem sejtettek, nekik csak a lényeg, azaz a két hölgy kellett. Ilyen olcsón Ugyanis sem Szegeden, sem Kecskeméten — a főváros­ról már nem is beszélve — nem élvezhették volna a magyar nők bájait... A városban már hóna­pok óta beszédtéma volt B. József eléggé el nem ítél­hető cselekménye, mígnem a rendőrség is tudomást szerzett az ügyről. Üzlet­szerű kéjelgés elősegítése és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt — előzetes letartóztatás mel­lett megindult ellene a bűnügyi eljárás. Az idő­sebb hölgy szintén előze­tesben van, de a fiatalko­rút szabadlábra helyezte a rendőrség. A vizsgálat tovább folyik a szerteágazó bűnügyben. G. J. Hogyan lehet valutát sze­rezni egy nyugati autóra? — ezt a kérdést fel lehet­ne tenni annak a monorl fiatalembernek, aki két lányt futtatott tavaly nyá­ron, s a pénzt jórészt ma­ga zsebelte be. A rendőrség hűvös fog­dájában lelt „ideiglenes otthonra” B. József 26 éves monori fuvarozó vállalko­zó, aki tavaly nyáron rend­hagyó módon ismerkedett meg egy 17 éves csolnoki lánnyal és egy 20 éves fóti nővel. Autóstopposként In­tegettek neki, s ő felvette kocsijába őket. Nyilván már akkor látott némi ke­csegtető üzleti lehetőséget a két lányban, mert a „végállomáson” sem hagy­ta magukra őket. Szállást ígért nekik egy hétvégi házban, s egyéb rendsze­res „munkaalkalmakat" is. A két hölgy így jutott sokszor napi „munkához” az albertirsai nemzetközi kamionparkolóban. Az üzletet általában B. József kötötte a jobbára olasz és török kamionsofőrökkel, akik egy-egy szerelmi légyottért minden alkalom­mal 30—50 német márkát fizettek. A valuta azonban nem a két hölgy retiküljé- be vándorolt, hanem B. József zsebébe. Nem is tit­kolta, egy márkás nyugati autóra gyűjtötte a márká­kat — feltehetőleg nem is eredménytelenül, bár ez még nem bizonyított. Szóval a két hölgyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom