Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
. Jöjjetek én kozzam mindnyáján ; akik megfáradtatok. (MSte It. 28.) Görögkeleti templom Újraszentelés Felszentelték a Tiszántúl egyetlen görögkeleti templomát, a felújított karcagi Szent György nagyvértanú imaházat. A mai formájában 1797-ben épített templomot a szentesi székhelyű görögkeleti egyház a hívők és az önkormányzat segítségével kívül-belijl tataroztatta. A műemlék jellegűnek számító épület belsejét csodálatos színpompájú ikonosztá- zok díszítik. Görögkeletiek ugyan ma már csak szerény számban élnek ezen a vidéken, de a megújított templom a nagykun város egyik kiemelkedő idegenforgalmi nevezetessége is. Lengyel kiállítás Kegytárgyak A fővárosban a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, valamint a Veritas Stúdió Mai lepgyel liturgikus eszközök és tárgyak címmel kiállítást rendezett. A tárlatot dr. Nagy Imre budapesti érseki általános helynök nyitotta meg. Az érdeklődők egész hónapban reggel 9 és délután 4 óra között tekinthetik meg a kiállítást a Lengyel Kulturális Központban, Budapest, Nagymező ti. 15. Pompás ötvösmunka a szentség tar ló Húsvet utáni ötödik vasárnap Jéz us békéje „Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja." Milyen a világ békéje? Ezt a fajta békét „tetten érhetjük” a történelemben minden ún. békekötésnél. Ezek tulajdoképpen szerződések, amelyekben a felek elismerik a háború végére kialakult erőviszonyokat. Az egyik fél beismeri, hogy veszített, a másik fél ennek megfelelően . — hisz ő jelenleg az erősebb — diktál, követel és szigorúan végrehajt. Egyetlen tollvonással dől el milliók sorsa, hovatartozása, jövendőbeli rabsága, nyomorúsága. A felszín a szerződés, a mély a nyomor, kiszolgáltatottság... A világ békéje mindig magában hordozza a következő világ- vagy helyi háborúk sorsát. Ezt tapasztaljuk napjainkban is sajnos oly gyakran ... Ez a béke tehát külsődleges, alig nyújt tartós megoldást. Jézus más békét ígér tanítványainak. Az előző ellentétét, teljes, benső békét. Az Ö békéjének az elnyerése is egy olyan folyamat. amely egy belső felismerésen alapul. Ez pedig Isten békéje, amivel szeretetét, bűnbocsánatát adta. Én sem tehetek másképp, más retnd szerint. Aki ezt fölborítja, olyan, mint a példabeszéd kegyetlen szolgája: Ura csillagászati összeget engedett el, ő pedig nevetségesen kis tartozás miatt fojtogatta szolgatársát. (Vő.: Mt 18. 23.) A béke kezdete mindig a szív békéje, amely a helyes önismereten alapuló bűnbámaton épül. Erre a válasz: Istennek, az Atyának feloldó szereteíe. Ez a visszafogadó, áldó mozdulat nemcsak bennem teremt csendet és harmóniát, hanem küld is. Kényszere- dettség nélkül, önként, kis körökben kezdve elhinteni ezt a fajta békét. Ez nem oly látványos, mint a nagy békekötések, de kovászként járja át a világot. Molnár Béla lelkész Megismerhetik Pomázt Szombati templomjárás Pomázon és környékén már mintegy ötvenezer évvel ezelőtt megtelepedett az ember. Az elmúlt évezredek során minden kor embere megfordult községünk jelenlegi területén. Jelenlétüket számos régészeti lelet, történelmi emlék igazolja. A településen sajnos sokan élnek még olyanok, akik lakóhelyük történelmi múltját, műtárgyait és műemlékeit nem ismerik. A megismerés elősegítése érdekében határozta el a Pomáziak Baráti Köre, hogy a község lakóinak, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt, folyamatosan mutatja be lakóhelyüket. Az érdeklődőkkel rendszeresen felkeresik a község műemlékeit, műemlék jellegű épületeit, régészeti lelőhelyeit, ahol szakértő vezető ismerteti a látottakat. Megismertetik a résztvevőket a környék növény- és állatvilágával, földtani adottságaival, és mint nemzetiségi települést, annak néprajzával. Az első ilyen bemutatásra május 30-án 11 órakor kerül sor, amikor a római katolikus templommal, a templom műtárgyaival, kegytárgyaival ismerkedhetnek meg a résztvevők. A műtárgyakat Harangozó Imre esperesplébános mu tatja be, és ő ismerteti a templom történetét is. A bemutatókon videófel vételeket készítenek, amelyek a későbbiek során az iskolai oktatást is segítik. Balogh Gyula Pomáz HALLGATNAK A TANÚK PÉTERIBEN A mártír p emléke Negyvenhét éve, 1945. május 1-je éjjelén autó állt meg a péteri evangélikus papiak előtt. Csaba Gyulát, alti akkor már harmincegyedik éve volt a kisközség lelkésze, betuszkoi- ták a kocsiba, és elrobogtak vele. A lelkipásztornak azóta nyoma veszett. Sem a holtteste nem került elő. sem külföldi tartózkodásáról nem tudnak. Csupán legendák, hallomásokra épülő találgatások maradtak utána. Azóta faluszerte, sőt a környéken szájról szájra tárnak a feltételezések, hogy mi is történhetett vele. NEM NÉMA A LEVÉLTÁR Mindössze két ember él még Péteriben, aki elhurcolása óta látta az eltűnt papot, azonban ők senkinek sem hajlandók nyilatkozni. Talán félelemből? Talán politikai vagy személyes megfontolásokból? Ki tudja. Mindenesetre a lelkésznek, akit levéltári kutatások alapján a Legfőbb Ügyészség nemrég az úgynevezett gyömrői gyilkosságok utolsó áldozatai közé sorolt, idén május elején. elhurcolásának évfordulója alkalmából díszsírt, pontosabban emlékművet állíttatott a péteri temetőben a helyi önkormányzat, a Pest megyei evangélikus egyházmegye lelkészi kara és a család. A Legfőbb Ügyészség és a levéltár kutatásai alapján az már valószínűsíthető, hogy az egykori lelkészt ávósok — „policá- rok” — hurcolták el, több mint száz környékbeli emberrel együtt, egy úgyneEgyházi énekkarok Ócsán Cantatevasámap Az elmúlt napokban énekkari találkozón vehettem részt Ócsán. A cantateva- sárnapon a Dél-Pest megyei egyházkerület énekkarai szerepeltek. Az ócsai gyülekezeti teremben tartották meg a rendezvényt, mivel a XIII. Egy darab kenyérre mondta: „Ez az én testem”, egy ital borra mondta: „Ez az én vérem.” Mit kezdhetünk ezzel a kijelentéssel? Van, aki ennyit mond: „Nem értem, de Jézus mondta, hát hiszem. S eszem abból, amit én kenyérnek látok, de amit hitem szerint nem kenyérnek vallók már, hanem Jézus testének. Eszem, hogy Jézussal eggyé légyek.” Bizonyos, hogy az eucha- risztia s az utolsó vacsorát megújító szentmise: titok. „Hitünk szent titka” —- amint mondani szoktuk. De Jézus nem hitünk próbájának szánta ezt az ajándékát, nem azért akart 6 '<Jéírian épp a kenyér és a bor „színe alatt” megjelenni köztünk, hogy értelmünket kerékbe törje. Minden bizonnyal beszédes jelnek találta a kenyér és a bor „színét”, valamint meg akart könnyíteni azzal, hogy eledelként és italként adta testét és vérét az egyház kezébe. „Testem, amelyet soka- kért/értetek adok; vérem, amely sokakért/értetek kiömlik ...” Jézus nem egyszerűen a testét s a vérét kívánta látható színek alatt jelenvalóvá tenni oltáraink asztalán, hanem értünk odaadott testét, értünk kiöntött vérét. Vagyis testével, vérével együtt az odaadásnak azt a gesztusát is, amellyel épp nagycsütörtök este elszánta magát arra, hogy Jeruzsálemben marad, és vállalja értünk a kereszthalált. Mit ad az ember? Ma talán pénzt adunk legszívesebben. mert az egyetemes helyettesítője minden anyagi értéknek. Akkoriban kenyeret adott, s egy pohár bort. Aki ezt kapta, tudta, hogy nemcsak testi éhét-szomját csillapíthatja vele, személyes kapcsolatok megteremtője s kifejezője is a falat kenyér, a kortynyi bor. Aki pedig adta, többnyire, nem a fölöslegéből adott, a maga szájától vonta el, amit kínált. A családapa, amikor kenyeret tör a gyermekeinek, saját életét, munkája gyümölcsét osztja szét kör zöttük. Ehhez a nagyszerű és mindennapos „adáshoz” akarta odakapcsolni Jézus a maga áldozatát, amellyel testét adta. először kenyér színe alatt az utolsó vacsorán, aztán „valóságosan” a nagypénteki áldozatban. Ha ezt újra meg újra meggondoljuk, közelebb jutunk az oltáriszent- ség titkához ... (Jeleníts István Betű és lélek című, köteléből.) századi műemlék templomot most újítják fel. A találkozót Hamar István üdvözlő szavai nyitották meg, majd ezután az énekkarok bemutatkozása következett. Készt vett itt nagykőrösi, szolnoki, ceglédi, monori, veesési, döm- söd-dabi, dömsödi, jászberényi, szigetszentmiklósi, kiskőrösi, s természetesen ócsai éneklő kedvű — s lelkű — keresztény. Zengett a terem, amint egy-egy kar az ismert, vagy kevésbé ismert énekére rákezdett. Tulajdonképpen három művet lehetett volna bemutatni, de bizony sok gyülekezet túlteljesítette a tervezett 1-2 éneket. Kissé hosszúra nyúlt így az ösz- szejövetel, amit persze senki sem bánt. A számokat néha-néha egy hívő bizonyságtétel, vers szakította meg. A különböző énekkarok bemutatkozása. után, a közös éneklés során az Ű felséges Űr, mi kegyes Istenünk kezdetű 8. zsoltárt tanultuk meg, majd Villányi Péter esperes tartott rövid áhítatot. Az ünnepség végén az ócsai gyülekezet kis szere- tetvendégségre invitált bennünket. őszintén: ki-ki csodálatos élménnyel gazdagodva térhetett otthonába. Orosz Adrienn Vecsés vezett tisztogatás során. Az elvittek között nemcsak a péteri, hanem a szomszédos települések akkor ellenzékinek számító prominens személyiségei — jegyzők, papok, orvosok, postamester stb. — találhatók. Közülük jó néhány előkerült. Csaba Gyula azonban nem. A lelkész a falubeliek állítása szerint egyetlen előző rendszerben sem tett lakatot a szájára, nyíltan mindent és mindenkit kiprédikált a szószékről, ha úgy vélte, hogy valaki Istennek nem tetsző dolgot cselekszik. Prédikált az első világháború, a tanács-' uralom, a Horthy-éra, a nácik és a nyilasok ellen, sőt az 1945-ös szovjet- rendszer visszaélései ellen is. Érthető, ha az ilyen lelkipásztornak sokíelőil támad ellensége. SZÓBESZÉDRE ALAPOZVA Elvitele okára azonban nemcsak politikai, hanem magánéleti verzió is született, nem is olyan régen. Ezt lapunk, olvasói levélként, 1991. január 9-én közölte. A verzió fölvezetője Vámos-mikoláról Kóroknál Géza volt, aki hallomásra alapozva állította: a péteri lelkészt hadi szalmaözvegyek elcsábításáért a bosszúálló férjek hurcolták a temetőbe, s ott végeztek vele bestiálisán. A vámosmikolai verzió ellen a jelenlegi péteri evangélikus lelkész, Foltyn Brúnó felháborodottan tiltakozott, amit ugyancsak olvasói levélként közöltünk 1991. január 16-án. A lelkész — aki egyébként papi hivatása mellett művészettörténész és szakíró — érveit a Legfőbb Ügyészség és' a levéltár dokumentumaira alapozza. Eszerint Csaba Gyula a gyömrői gyilkosságok politikai áldozat,a. Az emlékműavatás után felkerestem a 74 éves Püspök Jánosné péteri özve- gyet, aki fiatalon libapász- torlányként és mindenesként szolgált Csaba Gyu- láéknál. Szerinte Csaba Gyula a falu szellemi vezetője volt, feleségéről, három gyerekéről és a reá bízott faluközösségről felelősségteljesen gondoskodott. ESKE NÉNI ÁTÉLTE Püspök Jánosné, azaz Brzsólka, Eske néni a lelkészt, mint magánembert, a parókián család- szerető, otthontisztelő embernek ismerte meg: „...a főtisztelendő úr engem gyermekének, leányainak nevezett, a béremet becsületesen megfizette, és később sorsomról is gondoskodott.” Az egyik Csaba lány zongorázni, énekelni tanítgat- ta Eskót. Szomjasan ittam a tudást, és a tisztelendő úrék ezt a lehetőséget nem tagadták meg tőlem, emlékezik Püspök néni. Csak jót mondhatok róla. Leány- nyál, nőszeméllyel sosem lépte át az illendőség har- tárát, én nem tudok ilyes-. miről. A péteri temetőben A friss síremlékén még ott vannak az avatóünnepség hervadó koszorúi. Ott vannak az eseményre meghívott családtagoknak és a község vezetőinek a virágai mellett a péteri lakosok csokrai is. Érthetően hiába kerestem a síron a két makacsul hallgató szemtanú csokrát. Tudom, ma Magyarországon senki sem kényszeríthet valakit vallomásra. A két néma tanú azonban segíthetne megvédeni a megvádolt demokrata lelkész becsületét. A sarat fröcskö- lőknek talán megálljt parancsolhatnának megszólalásukkal. Kocsis Klára „Ez az én testem ”
