Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

Äz első ceglédi óvoda Az első óvodák a kapita­lizmus térhódítása nyomán a XVIII. század második felében jöttek létre Nyugat- Európában. Legkorábban Angliában, ahol ekkor már nagy számban voltak kény­telenek az anyák „házon kívül” munkát vállalni, és ez a körülmény szükséges­sé tette a kisgyerekek in­tézményes gondozását. A mai értelemben vett óvodák megalapítója a né­met Friedrich Fröbel (1782 —1852), Pestalozzi követő­je volt, aki „gyermekkert- , joiben” a játékra alapozta óvodai nevelési módszerét. Emiatt viszont a ,/kaszár­nyapedagógiát” hirdető porosz hatóságok kiutasí­tották hazájából, és Fröbel csak Svájcban tudta foly­tatni munkáját. így aztán Svájcból terjedt el egész Európában a Fröbel-féle óvodai pedagógia. x Fröbel hatására szervez­te meg hazánkban Brunsz- vik Teréz grófnő az első magyar gyermekkertet Bu­dán 1828-ban. Ez a nagy­szerű magyar asszony egész életét az óvodák ügyének szentelte. 1836-ban életre- hívta a „Kisdedóvó Intéze­teket Magyarországban Terjesztő Egyesületet”, melynek kezdeményezésé­re sorra alakultak az óvo­dák vidéki városainkban is. Az első ceglédi óvoda megálmodója és létrehozó­ja egy Hollandiából ide­származott nemes lelkületű grófnő, Kaás Melánia volt. (Később Matolcsy Mátyás közjegyző felesége. Matol­csy is neves ceglédi közéleti ember, aki a szabadság- harcban főhadnagyként harcolt, utána évekig búj- dosott. 1872-ben került Ceg­lédre). 1874-ben alapította meg a Ceglédi Kisdedóvó Egyletet, mely két évtize­den át társadalmi erőből tartotta fenn a város első óvodáját. Az első alapsza­bály szerint az egylet célja: „A kis gyerekek társas ne­velése, mérsékelt fokozatos testi és szellemi fejlesztése, s általában az iskoláztatás­hoz való előkészítése, mire nézve óvodát tart fenn.” Az alapszabályban jól tükrö­ződik a korabeli liberaliz­mus hatása: kimondja, hogy az óvoda felekezet nélküli, akkor hangsúlyoz­za ezt, amikor a városban csak a felekezetek tartottak fenn iskolákat; kimondja, hogy „rangkülönbség” nél­kül minden szülő gyermeke élvezheti az óvodai foglal­kozásokat. Az egylet vezetősége ala­pítványokat hozott létre, „óvodai bálokat” rendezett, különböző műsoros este­ken, sőt nem egyszer „per- selyezéssel” gyűjtötte ösz- sze a működéshez szüksé­ges anyagi fedezetet, mert a város és az állam csak az iskoláskorúak nevelését tekintette feladatának. Kaás Melánia már „akkor ébren volt Czegléden. ami­kor ott még mindenki aludt. Aludtak az egyhá­zak, a városi magisztrátus, az egész polgárság... és a tanácsban 200 darab »Mi- neka« nevű városatya üldö­gélt” (minek a! — mondo­gatták a nagygazdák, ami­kor kulturális célra kellett adót megszavazni). A Kisdedóvó Egylet 20 éven át működött Cegléden kitűnő eredménnyel. Ez alatt az idő alatt „gyermek­forgalma” 2261 fő volt, az egylet maga 569 tagot szám­lált soraiban ennyi idő alatt, köztük a város leg­tekintélyesebb polgárait, akik mind önként vállalták ezt a munkát. A város 1893-ban vette át az óvodák fenntartásá­nak gondját. A Kisdedóvó Egylet 1893. június 4-én tar­totta utolsó ülését. A bú­csúzó Matolcsyné „örömmel konstatálta, hogy az ügy, mely kezdetben a társada­lomnak csak mostoha gyer­meke volt, ma már országos üggyé vált.” A Ceglédi Kisdedóvó Egylet működése is fénye­sen bizonyítja, hogy régen a társadalom nem várt mindent „felülről”, hanem amikor felismert egy új szükségletet, öntevékenyen cselekedett, és maga oldotta meg a felmerülő problé­mát. Ma újra szükségünk len­ne erre a „felismerésre”. Kürti Béla Slágerlista 18-19. két 1. (1) Fümslágerek magyarul II. Válogatás 2. (6) Queen Greatest Hits II. 3. (2) Edda Edda 13 4. (4) Bonanza Banzai Bonanza Live Banzai 5. (5) Twin Peaks Eredeti filmzene 6. (3) Tóni Ex-Express­slágerek­7. (7) Genesis We Can’t Dance 8. (13) Ossian Kitörés 9. (9) Szandi Szerelmes szívek 10. (17) Tina Turner Simply the Best KONCZ ZSUZSA ILLÚZIÓI Illúzió nélkül címmel mu­tatta be huszonharmadik új nagylemezét, s énekelte le­gendás számait vidéki tur­néján Koncz Zsuza. — Azt mondja, a színpa­don nem szereti a nosztal­giát. Én mégis úgy érzem, hogy a múlt élményei nagy szerepet kapnak dalaiban. — Nem érdekel a múlt. Ami megtörtént, azon kár rágódni. Ügy vélem: talán még nem vagyok abban a korban, amikor az ember feltétlenül szívesen emléke­zik. Természetesen a régi dalok sokféle efnléket éb­reszthetnek a hallgatóság­ban, s nagyon jól ismerik azokat. Én is szeretek is­mert melódiákat hallgatni a koncerteken. Ezeket a régi dalokat ugyanolyan aktuálisnak érzem, mint évekkel ezelőtt. — Eléggé heterogén ösz- szetételű közönsége van. Talán azért, mert számai­ban az érzelem és a gondo­lat olyan együttest alkot, amely öreghez, fiatalhoz egyaránt szólhat. — Néha éppen attól fé­lek, hogy dalaimban túl sok a gondolat, a mondanivaló. De ezek a dallamok és szö­vegek —- életkortól függet­Koncz Zsuzsa portréja (Dolezsál László felvétele) Csak semmi szex, forradalmi ifjúság! Az élelmiszer, a benzin és a luxus fogyasztási cikkek után Fidel Castro ésszerű­síteni akarja a szexuális szokásokat • is. Tiltásról egyelőre nincs szó. A gaz­dasági katasztrófa meg­előzésében eddig az anyagi természetű „racionalizálá­sok” játszottak szerepet, először fordult elő, hogy a szerelemmel is lehet — mi több, kell! — takarékoskod­ni. De nem egyszer-kétszer, hanem folyamatosan. Erre utal mind a tény, mind a hangnem: a Juventud Re- belde, a kubai KISZ hiva­talos lapja vezércikket szentelt a témának, kifejt­ve, hogy népgazdasági ká­rok származnak abból, ha a fiatalok éjszakánként a sze­relemmel foglalkoznak. „Ennek az állapotnak azon­nal véget kell vetni. Megen­gedhetetlen minden olyan tevékenység, amely csök­kenti a termelékenységet és a parasztok munkaerejét, ideszámítva a mezőgazda­ságban önkéntesként dol­gozó egyetemistákat is.” A jelszó tehát így hang­zik: Fiatalok, inkább aludjatok egy jót, és álmod­jatok szépet! Bár Mennuni professzor, a katolikus egyetem pro­fesszora Rómában, a fris­sen közzétett tanulmányá­ban éppen azt hangsúlyoz­za, hogy az esti szex nyu- godtabb alvást biztosít, és mentesít az álmoktól... Intarzia elöl, hátul Egy intarziás és egy ^átmeneti” mintás pulóver és egyszeriek. Mármint pu­lóverenként változóan. A nagyméretű, meleg és az ugyancsak jókora bősé- gű tavaszi, nyári pulóverek legfőbb dísze egy-egy ma­dár, fa, virágcsokor, tájkép vagy arckép. Mindez ele­ve belekötve, beleszőve az anyagba. Jól kivehető ábra díszíti a divatpulóvereknek többnyire az elejét, de gyak­ran a hátoldalon következik a „történet” folytatása. Pél­dául úgy, hogy elöl egy nyi­tott ajtajú ház látszik, míg hátul a ház és kert vége mutatkozik. Egy másik fan­táziadús modellen egy fiú és egy lány közelít egymás­hoz. Hogy mi van hátul? Nos, nem az, amire gon­dolnak. Ott már éppen el­hagyja egymást a szerel­mespár. A mintáknak, sztoriknak se szeri, se szá­ma. Itt aztán mindenki el­engedheti a fantáziáját. Le­het a rajz humoros és nosz­talgiázó, lehet gyermeteg és nagyvonalú, művészi és érdekes. De mielőtt teljesen bele­merülnénk az intarziázás- ba, érdemes arra gondolni, hogy ezt a pulóvert bizony hordani is fogjuk. És a túl feltűnő, a'túl extrém minta ugyancsak hamar megun­ható. Megunhatja viselője és környezete is. Az sem mindegy, hogyan bánunk a színekkel. Ter­mészetesen az intarzia azért készül, hogy látható, feltű­nő legyen. Hogy díszítse, egyénivé tegye az egyszínű, és a legegyszerűbb kötés­mintákkal készült pulóve­reket is. Az.intarziás pul­csihoz viszont célszerű to­vábbi egyszínű — az intar­zia, vagy a pulóver alap­színével megegyező —1 ru­hadarabokat viselni. Aki nem vállalkozik a bonyolult, intarziás kötés­re. megunt pulóverjét rá­applikált mintával teheti „intarziássá” és divatossá. A rávarrandó anyag min­dig könnyebb legyen, mint az alapholmi. És vagy na­gyon gondosan dolgozzuk el a mintaszéleket, vagy hang­súlyozzuk nagy öltésekkel, szegőzéssel, színes, fényes szegőkkel. A mintaválasz- ték ez esetben is korlátlan, (kádár) lenül — sok, hozzánk ha­sonlóan érző embernek je­lenthetnek valamit. Van, aki csak háttérzenének használja ezt a zenét. Ez pedig arra nem alkalmas. Mindenképpen kell valami­féle együttélés, hiszen ezek értelmes dalok, ame­lyek többféle üzenetet hor­doznak. A zene az érzelem, az értelmet pedig a szöveg képviseli. Akiben pedig megmozdul valami, az a számoknak nem csak futó időszakra barátja. Az ér­zelmi kikapcsolódáson kí­vül talán egyfajta szellemi izgalmat is okoznak ezek a dalok. — Gyakran énekel a sze­relemről. Mit jelent önnek ez az érzelem? — Fontos, ha nem az egyik legfontosabb érzés, ami a világ mozgatórugó­ja. Az emberi élet szerelem nélkül nem lehet teljes. — Gyakpri dalszövegíró­ja Bródy János, szívesen énekli számait. Ezt azt is jelentheti, hogy azonosul gondolatvilágával, amely­ben a gyermeki lét, a játék gyakran felszínre tör. — Mindnyájunkban, s talán életünk végéig marad valami a hajdani gyerek­ből. Akinek a munkája fo­kozott érzékenységet köve­tel — hiszen az ember a sa­ját bőrét viszi ki a színpad­ra, és önmagából alkotja újra dalait —, abban talán kicsit több marad a gyer­mekből.' És mindenkinek, aki őrizni tud valamit a hajdani gyerekből, annak talán egy picit könnyebb az élete. — Ez azt igazolja, hogy szép gyermekkora volt? — Igen, bár ha a dolog materiális részére gondo­lok, akkor azt mondhatom, hogy nem volt gazdag és rendezett. Azonban mégis kaptam olyan élményeket, emlékeket, amelyekből meg tudtam alkotni felnőtt­koromat» — A megzenésített vers is felcsillan egy-egy lemezén, műsorán. Miért vonzódik ehhez a műfajhoz? — A versnek természetes megjelenési formája az, hogy éneklik, hiszen haj­dan a versbe szedett híre­ket zenével jegyezték meg, énekelve adtál? tovább, és ez hosszú időn át megma­radt a költészetben. A köl­tészet is valahol zene. Már első lemezemen is volt meg­zenésített vers. A 'versének­lésnek az örömét Bródy Já­nostól kaptam. Fontosnak tartom ezt a műfajt. Annak ellenére, hogy nincsenek illúzióim, hogy az emberek dalaim által szeretik meg a költészetet. De hogyha valaki kíváncsiságból le­emeli a verseskötetet, és utánanéz egy-egy versnek, és mellette talál egy mási­kat, vagy felfedez egy har­madikat, akkor ez már ÓFiási eredmény. — Az elmúlt időszakban miként fogadták „politikus” dalait az „illetékes elvtár- sak”? — A három T-ből az utol­só kettő között lavíroztam. Akadtak olyan dalok, ame­lyeket nem lehetett eléne­kelni, voltak dal-ok. melye­ket utólag tiltottak be. Jó, hogy ez mára megszűnt, és nyugodtan leírhatjuk azt, amit gondolunk, hiszen da­laim nem lázítók. Közös ta­pasztalatokat. észrevétele­ket fejeznek ki. . — Tervei, vágyai? — A rólam szóló könyv kapcsán — Varjas Endre író, költő, publicista írja — több koncertem lesz, amelyeken minden bizony­nyal még több régi szám hangzik majd el. Most egy erdélyi meghívás szakadt félbe. Van egy brüsszeli felkérésem is, és Párizsban egy rádiókoncertre hívtak meg. . . — Elégedett ember ön? — Nem. Elégedett soha­sem vagyok. Mindig akad­nak olyan dolgok, amelye­ket másként szeretnék. De mindazonáltal a tükörbe nyugodtan nézhetek. És ez bizony megelégedettséget és önbizalmat azért ad az embernek. Lőrincz Sándor CD-tent Évekkel ezelőtt, amikor megjelent a piacon, úgy reklámozták a kompaktle­mezt, mint elpusztíthatat- lant, a tökéletes hangminő­ség hordozóját. Négy évvel ezelőtt azonban kiderült, hogy bizonyos CD-k né- hány évi használat után tönkremennek. Ezért az eu­rópai gyártó cégek most egységes tesztelési rend­szerben állapodtak meg. Egy szakértő máris kijelen­tette : e megpróbáltatások eredményeként olyan leme­zeket gyártanak, amelyek ezer évig is használhatóak lesznek, de legrosszabb esetben legalább feleany- nyi ideig. nyéke tele van mintákkal. Nem a hagyományos, ismét­lődő, kötött-horgolt „sor­mintákkal”, norvég min­tákkal. A minták egyediek Intarzia a divat.. No, nem a bútorban. Ott amúgy is megfizethetetlen lenne a gondos kézi munkát igény­lő intarziakészítés. Ezúttal is kézimunkáról van szó, de jóval olcsóbb­ról, könnyebben elkészíthe­tő változatról. Arról tudni­illik, hogy a pulóverek ele­je. hátulja, ujja és váll kör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom