Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

OPERAKALAUZ Bayreuthi ünnepi játékok Richard Wagner, a német operairodalom óriása adta a világnak a modern ope­rafesztivál, az ünnepi já­tékok gondolatát, alapel­veit, és életműve betető­zéseként felépíttette Bay- reuthban a világ — talán a mai napig is — legtöké­letesebb akusztikájú ope­raházát. 120 évvel ezelőtt, Wag­ner 59. születésnapján, 1872. május 22-én volt az alapkőletétel. Az első há­rom kalapácsütést Wagner 'könnyező szemekkel végzi el, a következő szavak kí­séretében : „Sei gesegnet mein Stein, stehe lang, und halte fest.” (Áldott légy kövem, so­ká állj, és erősen tarts!) A Bayreuthi Ünnepi Játé­kok létrehozásának ez volt az első hivatalos aktusa. Ma már nehéz megálla­pítani, mikor és hogyan fogant meg Wagner lelké­ben a fesztivál gondolata. Annyi bizonyos — s ez írá­saiból világosan kiderül —, hogy szinte egész életében foglalkoztatta ez a gondo­lat, de hosszú és küzdel­mes volt az út, amíg Wag­ner életének nagy műve beteljesedett: megterem­tette a bayreuthi Fest- tpialét. Leveleiből nyomon kö­vethető, hogy a múlt szá­zad közepén — a Siegfried komponálása közben — döbben rá, hogy művészi elveit, zenei és színpadi elképzeléseit csak ünnepi játékok keretében és sa­ját színházában képes ma­radéktalanul megvalósí­tani, Egy 1856-ban bará­taihoz írt levelében olvas­hatjuk: ......ünnepi drá­ma i színjátékokról, ame­lyek olyan, addig teljesen semleges helyen valósul­nának meg. hogy az elő­adásokat már azok helyé­nek megválasztása is füg­getlenné tenné az általá­nos színházi gyakorlattól.” Itt még csak vágyálom, de 1863-ban a Ring első kiadásához írt előszavá­ban Wagner már ponto­sabban körülhatárolta: „Igen egyszerű kivitelű, amfiteátrumszerű nézőtér­rel, és láthatatlan zene­karral rendelkező épít­ményt kell létrehozni, amelyben az ünnepi elő­adások alkalomszerűen, te­hát nemcsak egy város né­zőközönsége, hanem a mű­vészet minden távoli és közeli barátja számára ke­rülnének bemutatásra.” Richard Wagner unokája, Wolfgang Wagner, a mos­tani ünnepi játékok igaz­gatója. 1871 áprilisában felesé­gével, Cosimával (Liszt Ferenc leányával) eljut a festői szépségű, rokokó kis­városba, Bayreuthba, ame­lyet első pillantásra meg­szeret. Elhatározza: itt fog­ja megrendezni az ünnepi játékokat. A kisváros lel­kes tanácstagjai szép, és előnyös fekvésű telket ajánlottak fel 14 000 már­ka vételárért. Megtörténik a végleges helykijelölés: a színház a dombtetőn épül fel! A hatvanadik életévéhez közel járó Wagner bámu­latos energiával lát mun­kához. A színház építési költsége közel egymillió márka. Ezt a hatalmas ösz- szeget Wagner ezer darab részjegy kibocsátásával sze­retné előteremteni. A né­met városok mellett Bu­dapest is jelentős összeget jegyez. Wagner hangver­senyeinek jövedelméből és magánvagyonából 177 000 márkával járult hozzá az építési költségekhez, még­is csupán a szükséges pénz egyharmada gyűlt össze. Csak II. Bajos bajor király nagy anyagi támogatásával sikerült sok nehézséggel befejezni a színház építé­sét. Végül is Wagner el­szántsága legyőzött min­den akadályt, létrehozta az ünnepi játékok színhá­zát. és kitalálta az egész világ számára az opera- fesztivál gondolatát. Négy év alatt épült fel a színház, és 1876. augusztus 13-án, az egyik legnagyobb magyar származású Wag- ner-karmesiternek, a győri születésű Richter Jánosnak Herder-díjak Barabás Jenő néprajzku­tató személyében magyar tudós is van az idei Her- der-díjasok között. A dí­jat a bécsi egyetemen nyúj­tották át ünnepélyes külső­ségek között — csakúgy mint 1964 óta minden esz­tendőben — hét dél- illet­ve kelet-európai művész­nek, tudósnak. A hamburgi F. V. S. és a baseli Goethe- alapítvány által 1963-ban létrehozott díj kitüntetett­jei azok lehetnek, akik a bírálóbizottság szerint so­kat tettek országuk, népük kulturális, tudományos kap­csolataiért. Az 1920-as születésű Ba­rabás Jenő egyetemi tanár, elsősorban települési, épít­kezési és gazdálkodási kér­désekkel foglalkozik, kö­tetei jelentek meg a ma­gyar népi építészetről, is­mert magyar néprajzi atla­sza. Szentendrei nyár Nyitány Rossinival Ez a fúvósegyütfces ka­maraegyüttesként és zene­karként egyaránt működik, hiszen valójában egy-két oboa, két klarinét, két kürt, és két fagott összeállítás tíktett, vagy ha úgy tet­szik. harmónia. A kétszáz évvel ezelőtt divatos fúvós- együttesforma, mely an­nak Idején szerenádokat Játszott, és átiratok segítsé­gével ismertette meg kora közönségét az új operák leginkább népszerűségre számot tartó részleteivel, igen gazdag repertoárral rendelkezik, és még gazda­gabbal rendelkezhet. A Budapesti fúvósegyüttes Berkes Kálmán vezetésé­vel már sztárzenekar Magyarországon, és sorra ismerteti meg a közönség­gel ezeket a nagyszerű da­6 Váci fúvósok sikere Együtt muzsikáló középiskolások rabokat, briliáns átirato­kat (például a Mozart-ope- rák korabeli vagy éppen a 6zerző által készített hangszereléseit), A Váci Zeneművészeti Szakközépiskola fagott-ta­nára, Bokor György egy ilyen együttest hozott létre növendékeiből 1989 nyarán, nyíltan követve Berkes Kálmánék útját, kikérve az ő tanácsaikat, büszkén vi­selve barátságukat. A nyolc fúvós hangszert az ő együttesükben is nagybőgő egészíti ki — akárcsak Mo­zart idejében —, hogy tö­mörebb és puhább legyen a basszus szólam. Az első nyilvános sze­replés Bokor György mű­vészeti vezető számára kü­lön személyes sikert is ho­zott: 1989 októberében a Hincz-múzeumban ját­szott az együttes, amikor a Hincz Gyula által alapí­tott Neufeld Anna-emlék- díj zenei részét kapta meg Bokor György. Ekkor hangzott el Farkas Ferenc eredetileg vonós kamara- zenekarra komponált Cont- rafacta Hungarica című darabjának három tétele a szerző átdolgozásában és Színek, formák játéka Közös kiállítás A füst útja — Tőrös Gábor néhány kompozíciója (Erdősi Ágnes felvétele) Kiss Elek festőművész és Tőrös Gábor szobrász kiál­lítása május 23-ig várja az érdeklődőket a Csók István Galériában. Nem először lépnek a közönség elé együtt alkotásaikkal. Las­san két évtizede annak, hogy Nagyváradon meg­nyílt közös tárlatuk. Élet­útjuk is sok hasonlóságot mutat. Mindketten erdélyi művészek, akik pár eszten­deje élnek itt, az anyaor­szágban. Kiss Elek gobelinkészí­téssel kezdte munkásságát, majd váltott, s festeni kez­dett. Képei a színek, foltok játéka, ha valamilyen irányzathoz kéne sorol­nunk, talán az absztrakt­impresszionizmushoz lehet­ne. Munkái megtalálhatók múzeumokban és magán- gyűjteményekben. Festmé­nyeinek gondolatisága a változásban, a bizonytalan­ságban, lebegésben fogal- mazható meg, ezek követ­hetők bennük nyomon. Ami nem véletlen, hiszen ■ a letelepedéshez szükséges iratai még nincsenek rend­ben. Bár ez nem az őt be­fogadó településen, Török­bálinton múlt. Il.yen a hi­vatali átfutási idő ... Tőrös Gábor érdekes szobrai egyszerűek, elgon­dolkodtatóak. Köztéren is állnak művei, Nagybányán, Csíkszeredán, Zilahon. Legutóbbi kiállításának a szentendrei Művésztelepi Galéria adott otthont. E két sajátos világot, a képeket s szobrokat érde­mes megtekinteniük a mű­vészetet kedvelőknek. — jisz — a kiállításokhoz szükséges berendezésekből mindazt, amire tehetségükből és szorgalmukból telik, hogy olyan környezetet teremtse­nek a kiállító művésznek, amelyben személye és mü­vei valóban méltóan jelen­hetnek meg. 1986 óta olyan jónevű művészek állították ki, mint Szabó Gábor, Szabó Iván, Várady Sándor szob- ráiszok. Szász Endre, Fe­kete István és Losonci Lil­la grafikus és festőmű­vész. Értékálló művekkel je­lentkezett valamennyi mű­vész, s mindegyikük olyan színvonalú meghívót és ka­talógust kapott, amely or­szágos jelentőségű mú­zeumnak és galériának is becsületére válna. Néme­lyik. mint Fekete Istvánná magyar, angol, német nyel­ven, Szász Endréé magyar, német nyelven jelent meg. Külön érdeme Horpácsi- né Horváth Emíliának, hogy e kiadványok megjelente­téséhez a pénzbeli támo­gatókat (fölösleges idegen szóval: a szponzorokat) is megszerzi, s javára íran­dó, hogy azokat a kiad­ványban név szerint meg­említi. Ezekről a kiállításokról videofilmek is készülnek. Ezeket a szombathelyi Der- kovits Képtár őrzi, és szükség esetén levetítik a tanulóknak, a megjelent közönségnek. Nem mindennapi sikeres vállalkozásba kezdett Hor- p ácsi Miklósné Horváth Emília, a Dunakeszi Gár­donyi Géza Szakmun kés­és Szakközépiskola peda­gógusa, amikor a hátrányos helyzetű szakmunkásta­nulók között művészeti íz­lésnevelő munkát kezde­ményezett, s evégből ön­képzőkör szervezésére, ve­zetésére, valamint „Gár­donyi-galéria” néven kiál­lítások rendezésére adta a fejét. S mindezt úgy, hogy ki­vívta az iskolai vezetőség és a gyerekek támogatá­sát. Az utóbbiak készítik Értékteremtés Dunakeszin Többnyelvű katalógusok Megkezdődtek az előké­születek a Szentendrei nyár programjának összeállítá­sára. A nyári idegenforgal­mi szezon egyik fő attrak­ciójának ígérkező sorozat július 9-én, a Fő téren fel­állítandó szabadtéri színpa­don Rossini A Sevillai bor­bély című vígoperájával veszi kezdetét, amelyet összesen hatszor adnak majd elő; a főszereplők Gregor József, Vlbrich And­rea és Páka Balázs lesznek. Ugyanitt a Honvéd Együt­tes is fellép négy alkalom­mal a tavaly már sikert aratott néptáncműsorával. Újdonság, hogy a szent­endrei városháza udvarán hétvégeken gyerekeknek szóló előadásokat láthat a közönség, és a Postás strand augusztus 20-án nemzetközi dzsessztalálkozó színhelye lesz. A régi hagyományok felelevenítéseként a Péter Pál-templomban hangver­senyt tartanak, a Nosztal­gia kávéház pedig szomba­tonként talk-shoiv-nak ad helyet. Augusztusban a templomdombon kétnapos néptáncfesztivál zajlik majd, amelyen csángó együttesek is fellépnek. A Szentendrei nyár idején a városbeli művészek alkotá­sait tekinthetik meg a lá­togatók több bemutatóte­remben. A korábbi években si­keresnek értékelt kulturá­lis rendezvény anyagi fede­zet híján sokáig szünetelt, s tavaly indult újra. Az idén a rendezés több mil­lió forintos költségvetését a szentendrei önkormány­zat és az Art 20 Művészet- pártoló Alapítvány fedezi. vezényletével felcsendül­tek A Rajiia kincse dalla­mai, és megkezdődött a négy estét betöltő zene- drámaciklus: a Ring (A Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Az istenek al­konya) előadása. Azóta Bayreuth, ez a hangulatos bajor városka, a „wagne- riánusok” fővárosa lett. ahova a Wagner-rajongók évenként elzarándokolnak, s így — július 25-től au­gusztus 23-ig Bayreuth — világváros. Az előadások délután négy órakor kezdődnek, de a közönség már három óra tájban gyalogosan, estélyi ruhában felsétád a „Zöld- domb”-ra, a „Grüne-Hü- gel”-re. Háromnegyed négykor hangzik fél az el­ső harsanaszó, amely öt- percenként figyelmezteti a közönséget a pontos kez­désre. Wagner művészi végren­delete szerint, az ünnepi játékokon lehetőleg min­den szezonban elő kell ad­ni a Ringet és a Parsifalt, egyéb művei közül pedig kettőt-kettőt. Ebben az év­ben a Ring és a Par&ifal mellett, a Tannhäuser és A bolygó hollandi szerepel a programban. Az ünnepi játékok sze­replőinek névsorát vizs­gálva gyakran találkozunk honfitársaink nevével is. A jelen idő legsikeresebb bayreuthi magyarja két­ségkívül Operaházunk ki­tűnő hősbaritonja. Sólyom- Nagy Sándor, aki idén ti­zenkettedik szezonjára uta­zik Bayreuthba. és már túljutott a 100. bayreuthi fellépésén. Ez kiemelkedő teljesítmény, mert a Bay­reuthi Ünnepi Játékokon állandó közreműködőnek lenni rangot, méltóságot jelent a nemzetközi ope- ravilágban! Dr. Viola György jelenlétében. Az új művek bemutatása Nógrádi Péter Intrádájának és a két kürtre és fagottra hang­szerelt Amulettjének ősbe­mutatójával folytatódott, melyeket a zeneszerző a Váci fúvósegyüttes számá­ra írt. A nagyszerűen együtt muzsikáló középiskolások, akik közül a legidősebb is csak jövőre fog érettségiz­ni, ismertek már a város határain túl is. Budapes­ten is rendszeresen fellép­nek, és jártak már külföl­dön is. Részt vettek — töb­bek. között — finnországi és egy németországi turnén is. Repertoárjukon a klasz- sziikus harmóniairodalom darabjai mellett sok adap­tált mű is szerepel. Próbahelyiséget, másolá­si lehetőséget az iskola nyújt, ami gyakorlatilag megoldja a legégetőbb problémákat. D. A. Waldorf-fórum Találkozó Dunakeszin A Magyarországi Waldorf- fórum következő összejö­vetelére május 23-án, szom­baton 14 órai kezdettel Du­nakeszin, a József Attila utca 2. szám alatt kerül sor. A tanácskozás témája ez­úttal a miskolci Waldorf- napok előkészítése lesz. A húszezer lakosú Bia- torbágy három bélyeggyűj­tő szakkörrel is dicseked­het. A felnőttek csoport­jában húszán, a közép- és szakközépiskolások köré­ben 19-en, az általános is­kolások közül pedig 26-an hódolnak a gyűjtés szen­vedélyének. A legmozgal­masabb életet a 2. számú általános iskolában műkö­dő bélyegesek mondhatják a magukénak. A kilenc éve alakult kis közösség a bu­dapesti csillaghegyi szak­kör évenként rendezett versenyein rendszeresen jó eredménnyel szerepel. Bélyeggyűjtő torbágyiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom