Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-20 / 118. szám
OPERAKALAUZ Bayreuthi ünnepi játékok Richard Wagner, a német operairodalom óriása adta a világnak a modern operafesztivál, az ünnepi játékok gondolatát, alapelveit, és életműve betetőzéseként felépíttette Bay- reuthban a világ — talán a mai napig is — legtökéletesebb akusztikájú operaházát. 120 évvel ezelőtt, Wagner 59. születésnapján, 1872. május 22-én volt az alapkőletétel. Az első három kalapácsütést Wagner 'könnyező szemekkel végzi el, a következő szavak kíséretében : „Sei gesegnet mein Stein, stehe lang, und halte fest.” (Áldott légy kövem, soká állj, és erősen tarts!) A Bayreuthi Ünnepi Játékok létrehozásának ez volt az első hivatalos aktusa. Ma már nehéz megállapítani, mikor és hogyan fogant meg Wagner lelkében a fesztivál gondolata. Annyi bizonyos — s ez írásaiból világosan kiderül —, hogy szinte egész életében foglalkoztatta ez a gondolat, de hosszú és küzdelmes volt az út, amíg Wagner életének nagy műve beteljesedett: megteremtette a bayreuthi Fest- tpialét. Leveleiből nyomon követhető, hogy a múlt század közepén — a Siegfried komponálása közben — döbben rá, hogy művészi elveit, zenei és színpadi elképzeléseit csak ünnepi játékok keretében és saját színházában képes maradéktalanul megvalósítani, Egy 1856-ban barátaihoz írt levelében olvashatjuk: ......ünnepi dráma i színjátékokról, amelyek olyan, addig teljesen semleges helyen valósulnának meg. hogy az előadásokat már azok helyének megválasztása is függetlenné tenné az általános színházi gyakorlattól.” Itt még csak vágyálom, de 1863-ban a Ring első kiadásához írt előszavában Wagner már pontosabban körülhatárolta: „Igen egyszerű kivitelű, amfiteátrumszerű nézőtérrel, és láthatatlan zenekarral rendelkező építményt kell létrehozni, amelyben az ünnepi előadások alkalomszerűen, tehát nemcsak egy város nézőközönsége, hanem a művészet minden távoli és közeli barátja számára kerülnének bemutatásra.” Richard Wagner unokája, Wolfgang Wagner, a mostani ünnepi játékok igazgatója. 1871 áprilisában feleségével, Cosimával (Liszt Ferenc leányával) eljut a festői szépségű, rokokó kisvárosba, Bayreuthba, amelyet első pillantásra megszeret. Elhatározza: itt fogja megrendezni az ünnepi játékokat. A kisváros lelkes tanácstagjai szép, és előnyös fekvésű telket ajánlottak fel 14 000 márka vételárért. Megtörténik a végleges helykijelölés: a színház a dombtetőn épül fel! A hatvanadik életévéhez közel járó Wagner bámulatos energiával lát munkához. A színház építési költsége közel egymillió márka. Ezt a hatalmas ösz- szeget Wagner ezer darab részjegy kibocsátásával szeretné előteremteni. A német városok mellett Budapest is jelentős összeget jegyez. Wagner hangversenyeinek jövedelméből és magánvagyonából 177 000 márkával járult hozzá az építési költségekhez, mégis csupán a szükséges pénz egyharmada gyűlt össze. Csak II. Bajos bajor király nagy anyagi támogatásával sikerült sok nehézséggel befejezni a színház építését. Végül is Wagner elszántsága legyőzött minden akadályt, létrehozta az ünnepi játékok színházát. és kitalálta az egész világ számára az opera- fesztivál gondolatát. Négy év alatt épült fel a színház, és 1876. augusztus 13-án, az egyik legnagyobb magyar származású Wag- ner-karmesiternek, a győri születésű Richter Jánosnak Herder-díjak Barabás Jenő néprajzkutató személyében magyar tudós is van az idei Her- der-díjasok között. A díjat a bécsi egyetemen nyújtották át ünnepélyes külsőségek között — csakúgy mint 1964 óta minden esztendőben — hét dél- illetve kelet-európai művésznek, tudósnak. A hamburgi F. V. S. és a baseli Goethe- alapítvány által 1963-ban létrehozott díj kitüntetettjei azok lehetnek, akik a bírálóbizottság szerint sokat tettek országuk, népük kulturális, tudományos kapcsolataiért. Az 1920-as születésű Barabás Jenő egyetemi tanár, elsősorban települési, építkezési és gazdálkodási kérdésekkel foglalkozik, kötetei jelentek meg a magyar népi építészetről, ismert magyar néprajzi atlasza. Szentendrei nyár Nyitány Rossinival Ez a fúvósegyütfces kamaraegyüttesként és zenekarként egyaránt működik, hiszen valójában egy-két oboa, két klarinét, két kürt, és két fagott összeállítás tíktett, vagy ha úgy tetszik. harmónia. A kétszáz évvel ezelőtt divatos fúvós- együttesforma, mely annak Idején szerenádokat Játszott, és átiratok segítségével ismertette meg kora közönségét az új operák leginkább népszerűségre számot tartó részleteivel, igen gazdag repertoárral rendelkezik, és még gazdagabbal rendelkezhet. A Budapesti fúvósegyüttes Berkes Kálmán vezetésével már sztárzenekar Magyarországon, és sorra ismerteti meg a közönséggel ezeket a nagyszerű da6 Váci fúvósok sikere Együtt muzsikáló középiskolások rabokat, briliáns átiratokat (például a Mozart-ope- rák korabeli vagy éppen a 6zerző által készített hangszereléseit), A Váci Zeneművészeti Szakközépiskola fagott-tanára, Bokor György egy ilyen együttest hozott létre növendékeiből 1989 nyarán, nyíltan követve Berkes Kálmánék útját, kikérve az ő tanácsaikat, büszkén viselve barátságukat. A nyolc fúvós hangszert az ő együttesükben is nagybőgő egészíti ki — akárcsak Mozart idejében —, hogy tömörebb és puhább legyen a basszus szólam. Az első nyilvános szereplés Bokor György művészeti vezető számára külön személyes sikert is hozott: 1989 októberében a Hincz-múzeumban játszott az együttes, amikor a Hincz Gyula által alapított Neufeld Anna-emlék- díj zenei részét kapta meg Bokor György. Ekkor hangzott el Farkas Ferenc eredetileg vonós kamara- zenekarra komponált Cont- rafacta Hungarica című darabjának három tétele a szerző átdolgozásában és Színek, formák játéka Közös kiállítás A füst útja — Tőrös Gábor néhány kompozíciója (Erdősi Ágnes felvétele) Kiss Elek festőművész és Tőrös Gábor szobrász kiállítása május 23-ig várja az érdeklődőket a Csók István Galériában. Nem először lépnek a közönség elé együtt alkotásaikkal. Lassan két évtizede annak, hogy Nagyváradon megnyílt közös tárlatuk. Életútjuk is sok hasonlóságot mutat. Mindketten erdélyi művészek, akik pár esztendeje élnek itt, az anyaországban. Kiss Elek gobelinkészítéssel kezdte munkásságát, majd váltott, s festeni kezdett. Képei a színek, foltok játéka, ha valamilyen irányzathoz kéne sorolnunk, talán az absztraktimpresszionizmushoz lehetne. Munkái megtalálhatók múzeumokban és magán- gyűjteményekben. Festményeinek gondolatisága a változásban, a bizonytalanságban, lebegésben fogal- mazható meg, ezek követhetők bennük nyomon. Ami nem véletlen, hiszen ■ a letelepedéshez szükséges iratai még nincsenek rendben. Bár ez nem az őt befogadó településen, Törökbálinton múlt. Il.yen a hivatali átfutási idő ... Tőrös Gábor érdekes szobrai egyszerűek, elgondolkodtatóak. Köztéren is állnak művei, Nagybányán, Csíkszeredán, Zilahon. Legutóbbi kiállításának a szentendrei Művésztelepi Galéria adott otthont. E két sajátos világot, a képeket s szobrokat érdemes megtekinteniük a művészetet kedvelőknek. — jisz — a kiállításokhoz szükséges berendezésekből mindazt, amire tehetségükből és szorgalmukból telik, hogy olyan környezetet teremtsenek a kiállító művésznek, amelyben személye és müvei valóban méltóan jelenhetnek meg. 1986 óta olyan jónevű művészek állították ki, mint Szabó Gábor, Szabó Iván, Várady Sándor szob- ráiszok. Szász Endre, Fekete István és Losonci Lilla grafikus és festőművész. Értékálló művekkel jelentkezett valamennyi művész, s mindegyikük olyan színvonalú meghívót és katalógust kapott, amely országos jelentőségű múzeumnak és galériának is becsületére válna. Némelyik. mint Fekete Istvánná magyar, angol, német nyelven, Szász Endréé magyar, német nyelven jelent meg. Külön érdeme Horpácsi- né Horváth Emíliának, hogy e kiadványok megjelentetéséhez a pénzbeli támogatókat (fölösleges idegen szóval: a szponzorokat) is megszerzi, s javára írandó, hogy azokat a kiadványban név szerint megemlíti. Ezekről a kiállításokról videofilmek is készülnek. Ezeket a szombathelyi Der- kovits Képtár őrzi, és szükség esetén levetítik a tanulóknak, a megjelent közönségnek. Nem mindennapi sikeres vállalkozásba kezdett Hor- p ácsi Miklósné Horváth Emília, a Dunakeszi Gárdonyi Géza Szakmun késés Szakközépiskola pedagógusa, amikor a hátrányos helyzetű szakmunkástanulók között művészeti ízlésnevelő munkát kezdeményezett, s evégből önképzőkör szervezésére, vezetésére, valamint „Gárdonyi-galéria” néven kiállítások rendezésére adta a fejét. S mindezt úgy, hogy kivívta az iskolai vezetőség és a gyerekek támogatását. Az utóbbiak készítik Értékteremtés Dunakeszin Többnyelvű katalógusok Megkezdődtek az előkészületek a Szentendrei nyár programjának összeállítására. A nyári idegenforgalmi szezon egyik fő attrakciójának ígérkező sorozat július 9-én, a Fő téren felállítandó szabadtéri színpadon Rossini A Sevillai borbély című vígoperájával veszi kezdetét, amelyet összesen hatszor adnak majd elő; a főszereplők Gregor József, Vlbrich Andrea és Páka Balázs lesznek. Ugyanitt a Honvéd Együttes is fellép négy alkalommal a tavaly már sikert aratott néptáncműsorával. Újdonság, hogy a szentendrei városháza udvarán hétvégeken gyerekeknek szóló előadásokat láthat a közönség, és a Postás strand augusztus 20-án nemzetközi dzsessztalálkozó színhelye lesz. A régi hagyományok felelevenítéseként a Péter Pál-templomban hangversenyt tartanak, a Nosztalgia kávéház pedig szombatonként talk-shoiv-nak ad helyet. Augusztusban a templomdombon kétnapos néptáncfesztivál zajlik majd, amelyen csángó együttesek is fellépnek. A Szentendrei nyár idején a városbeli művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók több bemutatóteremben. A korábbi években sikeresnek értékelt kulturális rendezvény anyagi fedezet híján sokáig szünetelt, s tavaly indult újra. Az idén a rendezés több millió forintos költségvetését a szentendrei önkormányzat és az Art 20 Művészet- pártoló Alapítvány fedezi. vezényletével felcsendültek A Rajiia kincse dallamai, és megkezdődött a négy estét betöltő zene- drámaciklus: a Ring (A Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Az istenek alkonya) előadása. Azóta Bayreuth, ez a hangulatos bajor városka, a „wagne- riánusok” fővárosa lett. ahova a Wagner-rajongók évenként elzarándokolnak, s így — július 25-től augusztus 23-ig Bayreuth — világváros. Az előadások délután négy órakor kezdődnek, de a közönség már három óra tájban gyalogosan, estélyi ruhában felsétád a „Zöld- domb”-ra, a „Grüne-Hü- gel”-re. Háromnegyed négykor hangzik fél az első harsanaszó, amely öt- percenként figyelmezteti a közönséget a pontos kezdésre. Wagner művészi végrendelete szerint, az ünnepi játékokon lehetőleg minden szezonban elő kell adni a Ringet és a Parsifalt, egyéb művei közül pedig kettőt-kettőt. Ebben az évben a Ring és a Par&ifal mellett, a Tannhäuser és A bolygó hollandi szerepel a programban. Az ünnepi játékok szereplőinek névsorát vizsgálva gyakran találkozunk honfitársaink nevével is. A jelen idő legsikeresebb bayreuthi magyarja kétségkívül Operaházunk kitűnő hősbaritonja. Sólyom- Nagy Sándor, aki idén tizenkettedik szezonjára utazik Bayreuthba. és már túljutott a 100. bayreuthi fellépésén. Ez kiemelkedő teljesítmény, mert a Bayreuthi Ünnepi Játékokon állandó közreműködőnek lenni rangot, méltóságot jelent a nemzetközi ope- ravilágban! Dr. Viola György jelenlétében. Az új művek bemutatása Nógrádi Péter Intrádájának és a két kürtre és fagottra hangszerelt Amulettjének ősbemutatójával folytatódott, melyeket a zeneszerző a Váci fúvósegyüttes számára írt. A nagyszerűen együtt muzsikáló középiskolások, akik közül a legidősebb is csak jövőre fog érettségizni, ismertek már a város határain túl is. Budapesten is rendszeresen fellépnek, és jártak már külföldön is. Részt vettek — többek. között — finnországi és egy németországi turnén is. Repertoárjukon a klasz- sziikus harmóniairodalom darabjai mellett sok adaptált mű is szerepel. Próbahelyiséget, másolási lehetőséget az iskola nyújt, ami gyakorlatilag megoldja a legégetőbb problémákat. D. A. Waldorf-fórum Találkozó Dunakeszin A Magyarországi Waldorf- fórum következő összejövetelére május 23-án, szombaton 14 órai kezdettel Dunakeszin, a József Attila utca 2. szám alatt kerül sor. A tanácskozás témája ezúttal a miskolci Waldorf- napok előkészítése lesz. A húszezer lakosú Bia- torbágy három bélyeggyűjtő szakkörrel is dicsekedhet. A felnőttek csoportjában húszán, a közép- és szakközépiskolások körében 19-en, az általános iskolások közül pedig 26-an hódolnak a gyűjtés szenvedélyének. A legmozgalmasabb életet a 2. számú általános iskolában működő bélyegesek mondhatják a magukénak. A kilenc éve alakult kis közösség a budapesti csillaghegyi szakkör évenként rendezett versenyein rendszeresen jó eredménnyel szerepel. Bélyeggyűjtő torbágyiak
