Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-20 / 118. szám
HOZZÁSZÓLÁS CIKK Nem a polgármester székével van a baj, hanem...! • • •• r KÉPVISELŐ A DOMSODI FÓRUMON Erdőt, földet kér vissza a falu A tények és a tények mögött álló személyek ismeretében szokásomtól eltérően nem állhatom meg, hogy szó nélkül hagyjam Kocsis Klárának a Pest Megyei Hírlap 1992. május 18-i számában megjelent Cikkét. Nem áll szándékomban kétségbe vonni a cikk szerzőjének jóindulatát, ugyanakkor azonban az is tény, hogy az egész íráson végighömpölyög egy olyan mértékű elfogultság, amely az objektivitást mint elérendőt. a legkisebb mértékben sem célozza meg. A fentiek okán már csak az a kérdés, hogy milyen sorrendben „pontosítsam” a fent említett írás tényszerűnek tálalt, cáfolhatatlannak feltüntetett kinyilatkoztatásait. Akár tiltakozhatnék is a megfogalmazásért, miszerint az etikai bizottság Wittinghoff Tamás polgár- mestert „úgymond vétkeiért” ítélte el. Szeretném közölni Önnel, hogy Wittinghoff Tamás polgármestert az etikai bizottság javaslata alapján a testület emberi és jellembeli hiányosságai, valamint szakmai alkalmatlansága miatt szólította fel a lemondásra. Olvasom, hogy a jegyzőkönyvek kapcsán a szegény polgármestert olyan hibákért pellengérezték ki, amelyek minden önkormányzatnál előfordulnak. Kénytelen vagyok emlékeztetni a magát oly ártatlan színben feltüntető polgár- mestert, hogy az általa mesterien megfúrt elődjét ugyanilyen okok miatt a legkeményebb támadásokkal illette, amiért a jegyzőkönyvek néhány hetet késtek. De nem azért, mert elődje nem akarta a jegyzőkönyveket elkészíttetni, hanem azért, mert az apparátus ezzel foglalkozó része egyszerűen fizikai értelemben képtelen volt elkészíteni a heti két-három alkalommal esetenként 6-8 órásra terebélyesedett testületi ülések jegyzőkönyveit. Akkortájt, még Csathó István polgármestersége idején, Wittinghoff Tamás volt a legádázabb szószólója ennek a dolognak. Ahogy fordult a- kocka, úgy értékelődött át sok más mellett a jegyzőkönyvek kiadásával kapcsolatos véleménye is. És most elárulom, nyugodtan tessék meglepődni, hogy Wittinghoff Tamás polgármester 8 hónapig nem adta ki a képviselőknek a jegyzőkönyveket, és messze nem igaz az, hogy azért nem, mert a jegyzőkönyvek gépelésében lett volna restancia. A készre gépelt jegyzőkönyvek hónapokat vártak aláírásra, és amikor a képviselők rendre szóvá tették, hogy még mindig nem kapták meg a jegyzőkönyveket, akkor az a banális kifogás került elő Wittinghoff Tamás kelléktárából, hogy drága a papír. Azt már csak a pontosítás kedvéért teszem hozzá, hogy amikor Csathó István a testületi ülések gyakorisága és azok hosszúsága miatt valóban indokoltan a költségekre hivatkozott, akkor Wittinghoff Tamás volt az, aki a legkajánabb vigyorral és a legcinikusabb kiszólásokkal hárította el ugyanazon érveket. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezt a magatartásformát elegendő pusztán egyetlen, általam leírni nem kívánt szóval jellemezni.) A testület tehát 8 hónapig nem kapott jegyzőkönyvet, és éppen azért nem, hogy ne tudjon eleget tenni egyebek mellett ellenőrzési kötelezettségének. Falugyűlés Május 22-én, pénteken délután 17 órakor (az' általános iskola aulájában) falugyűlésre várja Cso- bánka lakóit a község ön- kormányzata. A polgár- mester és a képviselők beszámolnak elmúlt évi munkájukról, sikereikről és kudarcaikról; tájékoztatják a részvevőket, hol tart a Egyébként, ha valaki nem tudná, így is lehet egy testületet manipulálni! Még csak annyit, hogy nem a testület volt az, amely igaztalan vádakkal illette a polgármestert, hanem talán fordítva, arra pedig külön kíváncsi lennék, hogy vajon mi az, amit Wittinghoff Tamás perre vihetett volna. Amit pedig most írok le, azért már jó előre sajnálkozásomat kell „kifejeznem”, és ez a fegyelmi vizsgálat ügye. Ez esetben Wittinghoff Tamás nem holmi gyanúba fogott fél, hanem alapos indokkal gyanúsított, egyebek mellett illetékcsalásba keveredett személy. Azonban tekintettel arra, hogy a vizsgálat nem zárult le, nem lenne célszerű részletekbe menően foglalkozni az üggyel. És már csak egyetlen röpke kis gondolat: Meglepődve olvasom, hogy éppen Wittinghoff Tamás az, aki a budaörsi lakosság bizalmára hivatkozik, annak a lakosságnak a bizalmára, amelyet értesüléseim szerint Budaörs egyik hivatalos helyiségében lekezelően csőcseléknek nevezett. Szintén a polgármester baráti köréből értesültünk, hogy Budaörsön az igazán nem jelenthet előnyt, ha valaki budaörsi. Alig kétéves budaörsi „állampolgárság” után természetesen ez logikus! Tarján Ernő képviselő ★ (A témára jövő keddi Számunkban visszatérünk.) Csobánkán telefon és a gáz bevezetése; újból napirendre tűzik az Ózon kempinggel és a Hanfland nevű területtel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekéit, s falugyűlés elé tárják a 300 éves évforduló alkalmából tervezett ünnepségsorozat programjait. Bár manapság a volt jugoszláv államok területére utazni nem feltétlenül ajánlatos, egy hattagú rác- kevei delegáció biztonságosan kelt át az ellenőrző pontokon. Amikor a katonák meglátták a budapesti jugoszláv nagykövet levelét, azonnal visszaadták és jó utat kívántak. A levélben ugyanis ez állt: a ráckevei küldöttség Kovin szerbiai város meghívására baráti kapcsolatfelvételre utazik. Az al-dunai Kovin város már 12 évvel ezelőtt kezdeményezte a kapcsolatok kialakítását, de akkor ez pénzhiány miatt meghiúsult. A két város polgárai távol tartják magukat a nagypolitikától, a történelmi kapcsolatokat akarják feleleveníteni. Hiszen Kovin néhány száz évvel ezelőtt Magyarországhoz tartozott Keve néven. A török elől menekülő lakói a Cse- pel-szigeten letelepedve magukkal hozták a városnevet is. Bár ma Ráckevé- nek hívják a települést, mindössze 15 szerb ember él a városban. A dr. Kulcsár István ráckevei polgármester vezette hattagú küldöttséget nagy szeretettel fogadták. A vendéglátók szoros programot szerveztek a négy napra, mert a lehető legtöbbet akarták megmutatni nekik a környékből. A 13 ezer 680 lakosú Kovin 38 ezres népességű körzet központja, ahol 23 nemzetiség él együtt békében, barátságban. Közöttük 3 ezer 840 magyar is. Döntő többségük, 3 ezer 600 ember Szé- kelykevén lakik. Székelykevén található Európa legdélibb magyar iskolája. Kulcsár István elmondta, nagyon megható volt a számára, hogy a szülőföldjétől 600 kilométerre magyarul köszöntötték a gyerekek és magyarul mutatkoztak be. Ä tanári karból a torna- és az énektanár kivételével mindenki magyar nemzetiségű. A helyi római katolikus templomba is elvitték őket, amelynek oltárképén Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kovini vendéglátók már az első napra sajtótájékoztatót hívtak össze, amelyen Jovan Szekurity kovini és Kulcsár István ráckevei polgármester beszélt a kapcsolatfelvétel céljáról. A belgrádi televízió ezután különinterjút készített a ráckevei polgár- mesterrel és a magyar delegáció egy másik tagjával, Alekszov Ljubomirral, a szerbek lakta Lórév polgármesterével. Dr. Kulcsár István elmondta az interjúban, hogy Magyarországon a szerbek szétszórtan élnek. Ezért nagyon sokba kerülne az iskolai oktatásuk megszervezése. Reméli, hogy a nemzetiségi törvényben európai megoldást találnak a problémára. A Dömsödön nem vádolható érdektelenséggel a lakosság. Háromszázhatva- nan jelenteik meg a legutóbbi falugyűlésen, melyen részt vett dr. Vatta Ferenc, a körzet ország- gyűlési képviselője is. A település 1991-es költségvetéséről dr. Sitnikie- wicz László polgármester számolt be. Nagy érdeklődés kísérte a telefonhálózat fejlesztésével, majd a gázbevezetés lehetőségével foglalkozó beszámolókat, melyekkel kapcsolatban már sok kérdés merült fel a részletekre vonatkozóan. A súlyos kérdések, kérések azonban dr. Vona Ferencnek a kárpótlási törvényről és a szövetkezeti törvényről szóló tájékoztatóját kísérték. Sáfrán József elmondta, hogy a dömsödi lakosoknak 3000 jiold földje van jelenleg a Kiskunsági Állami Gazdaság tulajdonában. Erre a 3000 holdra a dömsödieknek . szükségük lenne, hiszen a helyi termelőszövetkezetnek nincs annyi területe, hogy kielégíthetné a kárpótlási igényeket. Kérte a képviselő segítségét, hogy a volt tulajdonosok visszakaphassák földjüket. Ö is, mások is jobb, több, alaposabb tájékoztatást látnának szükségesnek a kárpótlásról, a vagyonnevesítésről. A kárpótlási törvénybe foglalt határidők mind jogvesztők, és ezekre a határidőkre nem hívják fel megfelelően a figyelmet. Ispán Sándomé szerint nem tesznek meg mindent, hogy az idős emberek — akiket pedig leginkább érdekelne — tisztában lehessenek a szövetkezeti törvénnyel, az átmeneti törvénnyel. Tóth Antal megkérdezte, lesz-e a közeljövőben lehetőség arra, hogy a Dunánál levő erdőiket a volt tulajdonosok visszakapják? Dr. Vona Ferenc válaszolt a kérdésekre. Ameny- myiben a helyi termelő- szövetkezet nem tudja kielégíteni a kárpótlási igényeket, mindenképpen állami területből kell megoldani ezt a gondot. A Földművelésügyi M misztériumban egyetértenek azzal, hogy a Kiskunsági Állami Gazdaság területéből kárpótolják a volt tulajdonosokat. A szövetkezeti, kárpótlási és egyéb törvényekkel kapcsolatos tudnivalók megismerése, az érdekek érvényesülésének segítése miatt a megyei kárrendezési hivatalból eljönnek tájékoztatót, jogszabály- magyarázatot tartani, amennyiben ezt legalább öten írásban kérik. Az erdők kárpótlásra ki- jelölt Kerületté nyilvánítását szabályozza majd az erdészeti, halászati, vadászati törvény, ynelyet várhatóan őszi ülésszakában tűz napirendre az ország- gyűlés. (Nádudvari) A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK JÖVŐJE Nincs két egyforma Vízzel is drágán oltjuk a szomj unkát. Sokba kerül a mosás, a tisztálkodás. Megfékezhető-e a közszolgáltatások drágulása? Erre kértünk választ Ritecz Györgytől, a Gödöllői Víz- és Csatornamű Társulat elnökétől. Mint Ritecz György elmondta, január 6-tól érvé- nyez az a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendelet, amely meghatározza a közüzemi vízműszolgáltatások és',a csatornahasználat díjait. — Közigazgatási területünkön, a Pest Megyei Vizes Csatornamű Vállalat, valamint a Duna Menti Regionális Vízművek szolgáltató- hálózata működik — folylórévi polgármester pedig arról beszélt, hogy szerb újságokat, könyveket rendelnek, és egy olyan műholdas rendszert alakítottak ki, ami fogja a belgrádi tévé adásait. A kovini művelődési központtól szerb nyelvű szépirodalmi és mesekönyveket kapott ajándékba a magyar küldöttség, viszonzásul ők is szeretnének majd magyar nyelvű könyveket ajándékozni a székelykevei iskolának. Természetesen nemcsak a kulturális kapcsolatok építésével foglalkoztak, hanem üzletemberekkel is találkoztak. Szorgalmazták az üzleti kapcsolatok kialakítását. Megvalósítás előtt áll ugyanis egy vámszabad terület létrehozása Kovin- ban. Ez óriási lehetőség a két város számára, hiszen összeköti őket a Duna, és a vízi szállítás lehetőségével nagyon kedvezően lehetne gazdasági kapcsolatokat kialakítani. A két város polgármestere vállalta, hogy közvetít az üzletemberek között. Azt keresik ugyanis, ami összeköt, nem azt, ami szétválaszt. A ráckeveiek természetesen viszontlátogatásra hívták meg a koviniakat, akik augusztus végén, a lórévi búcsú idején jönnek Magyarországra. H. Cs. 1 tatta az elnök. — A PVCSV területén köbméterenként 42 forint kilencven fillér a víz-, harmincegy húsz a csatornadíj köbméterenként. Ezekre a szolgáltatásokra az idén 1 milliárd 500 ezer forint hozzájárulást ad az állam. így a fogyasztók 1 köbméter vízért maximum negyven forintot, a csatorna-hozzájárulással együtt 60 forintot kell hogy fizessenek. A társulati elnök utalt arra, hogy a díjemelés az állami támogatás egyidejű csökkentésével az elmúlt évi hasonló költségek megduplázódását eredményezi. A rendelet már negyedéve érvényben van, de csak napjainkban lett aktuális. Vagyis most vált igazán húsba vágó kérdéssé, mert a szolgáltatóvállalatok díjbeszedői hozzáláttak a felemelt díjakkal készített számlák kézbesítéséhez. Az állampolgár, miután a számla végösszegét megpillantva magához tér, első reakciója az, hogy, elmegy és reklamál a szolgáltatónál. A felkeresett vállalat képviselői pedig széttárják a karjukat, hogy a díjakat nem ők, hanem a miniszter határozza meg. Vagyis az ár hatóságilag lett megállapítva, s így nincs mit tenni, sajnos fizetni kell! Ma az üzemeltető vállalat működésébe, költségeinek alakításába, a közüzemi díjak megállapításába, az amortizációból eredő rekonstrukciós pénzeszközök felhasználásába, no és végül a vezető kiválasztásába a helyi önkormányzatoknak nincs beleszólási lehetőségük. Az önkormányzati és vagyonátadási törvény viszont lehetőséget teremt a kialakult helyzet megváltoztatására azzal, hogy az önkormányzatok számára lehetővé teszi: valódi tulajdonosává váljanak az általuk és a lakosság által főleg társulati formában és állami támogatással létrehozott vízi közműveknek. Ritecz György kitért arra, hogy a jelenlegi üzemeltető közüzemi vállalatok a jövőben is működni szeretnének. Számos cég részvénytársasággá kíván átalakulni. Ugyanakkor a regionális rendszerek a jövőben, is állami tulajdonban maradnak, s ez azt jelenti, hogy ezek az átalakított szervezetek fogják ezután is a térségi vízműrendszereket üzemeltetni. A széteső megyei víz- és csatornamű vállalatok helyébe kisebb, egy-egy vagy néhány települést ellátó üzemeltető cégek lépnek. Az irányító minisztérium is elismeri, hogy a vízellátás rendszere ugyancsak megérett az átalakításra, s ez magában foglalja a tulajdonviszonyok, a díjrendszer és a finanszírozás struktúrájának a megváltoztatását. Ausztriában és Németországban az a jellemző, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő vízműveket saját maguk vagy magánvállalkozók üzemeltetik. Hogy a hazai társulatoknak melyik a jó és szakmailag előnyös megoldás. az a jövőben kiderül. A megindult átalakulási folyamat viszont megállíthatatlan! Az önkormányzatok hozzáláttak a saját üzemeltető szervezetek' alapító okiratának elkészítéséhez, sőt mi több, tárgyalásokat folytatnak szakmailag felkészült vállalkozókkal a víz- és csatornaművek jövőbeni üzemeltetéséről. A beszélgetés végén Ritecz György elmondta, hogy nincs két egyforma vízmű, s így más és más fajlagos költségek merülnek fel. Viszont lesz több település, ahol az önkormányzat a vízdíjat a jelenleginek felére, reálisan a tavalyi szintre csökkenti. Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy szakmailag valóban nem látszik célravezetőnek a jelenlegi vízmű-üzemeltető szervezetek szétdarabolása, mert így mindenütt külön-külön kell raktározni a biztonsági anyagkészletet, felszerelni a hibaelhárítást végzőket gépekkel, szerszámokkal, s ami a leglényegesebb, felkészült irányító szakembereket alkalmazni. (gyócsi) A katonák jó utat kívántak
