Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

HA Tű-szeminárium A hadiipar átállítás® Nem tartják be a tűzszünetet Gránáteső hullt ladarra A betegségéből felépült Manfred Wörner NATO-fő- tltkár nyitja meg szerdán reggel a szövetség brüsszeli központjában azt a három­napos szemináriumot, amelynek témája a „kon­verzió”, vagyis a hadiipar és a védelmi erők átállítása Kelet-Közép-Európában az új körülmények között. A NATO ehhez az Észak­atlanti Együttműködési Ta­nács keretében kíván segít­séget nyújtani rendelkezés­re bocsátva ezzel kapcsola­tos tapasztalatait. A szeminárium iránt nagy érdeklődést tanúsítanak a témakörben szakosodott nyugati nagyvállalatok is. Manfred Wörner hétfőn több mint egy hónapos tá­voliét után tért vissza brüsszeli hivatalába, miután közelebbről meg nem hatá­rozott természetű bélműté­tet hajtottak rajta végre Németországban. A NATO .konverziós’ szemináriumán magyar részről jelen lesz Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutató Intézet igazgatója és Szabó János kutató. A zágrábi rádió értesülé­sei szerint szó sincs a hét­főn kötött tűzszüneti meg­állapodás betartásáról Bosznia-Hercegovinában. Szarajevó szinte minden negyedére gránátok hullot­tak kedden. A városközpont elleni támadás következté­ben két személy súlyosan megsebesült. A nap folya­mán légiriadó is volt, de a szerb légierő gépei nem bombázták a boszniai fővá­rost. A repülőgépek megje­lenését a szarajevói lakta­nyák tervezett kiürítésével hozzák összefüggésbe. Mu­zulmán források azt állít­ják, hogy a volt jugoszláv néphadsereg elodázza a ki­vonulást. Egy másik boszniai vá­rost, Bihacot viszont ked­den elhagyta a volt szö­vetségi hadsereg utolsó ka­tonája is. Zvornik körzeté­ben a szerb szabadcsapatok több muzulmán települést felgyújtottak — állítja a zágrábi rádió. A félig le­rombolt Mostart továbbra is nehéztüzérséggel lövik. A városban több helyütt tűz ütött ki. A szerb alakulatok szin­te egész nap lőtték a tenger­parti Zadart, amelynek la­kosai már a második napot töltötték az óvóhelyeken. Magára a horvátországi Külföldi események egy mondatban KAZAHSZTÁN mint atomegyvérmentes ország fog csat­lakozni az atomsorompó-szerződéshez — jelentette ki Washingtonban Nurszultan Nazarbajev kazah államfő. BANGKOKBAN kedden sem szüneteltek az összecsapá­sok, ezért Japán a demokratikus elvek tiszteletben tar­tására szólította föl az ország vezetését. OROSZORSZÁGBAN a régi párt-, rendőr- és katonai apparátus fenyegeti a reformokat, nincs piacgazdaság, így eltűnhetnek a nyugati segélyek — jelentette ki Oleg Kalugin, a KGB egyik volt vezetője egy washingtoni zártkörű rendezvényen. MOLDOVA soha nem fogja feladni a dnveszteri körze­tet, szögezte le Mircea Snegur moldovai elnök Ion Iliescu román elnökkel tárgyalva. BULGÁRIA egyik új miniszterelnök-jelöltje Sztefan Szavov, a parlament elnöke, a Demokrata Párt vezetője. ALOIS MOCK osztrák külügyminiszter üdvözölte a sváj­ci kormány döntését arról, hogy Bern mielőbb benyújtja az ország csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez. BORISZ JELCIN orosz elnök hétfőn Pavel Gracsovot nevezte ki Oroszország új védelmi miniszterévé. városra is több tucat gránát hullott. Az utóbbi 24 órá­ban a körzetben 6 személy vesztette életét. Eszéken szokatlan nyuga­lomban telt el a nap. To­vább tart azonban a kör­nyező megszállt területeken a nem szerb lakosság üldö­zése. A horvát kormány ér­tesítette az ENSZ-erők pa­rancsnokságát, hogy hétfőn este Miklósévá faluból 98 ruszin nemzetiségű polgár érkezett Vinkovciba, a szerb megszállók kényszerí­tették távozásra őket. Az Európai Közösség szerdára ismét tanácskozás­ra hívta Lisszabonba a bosznia-hercegovinai pol­gárháborúban szemben álló feleket — közölte kedden a portugál külügyminiszté­rium. A kiadott nyilatkozat szerint Lord Carrington, az Európai Közösség támoga­tásával életre hívott Jugo- szlávia-konferencia elnöke felkérte Lisszabont, hogy folytassák a május elsején felfüggesztett tanácskozást a boszniai szerb, horvát és mohamedán közösségek képviselői között — jelen­tette kedden az APA hír- ügynökség. A megszegett eskü Bíróság elé Corbacsovval! Mihail Gorbacsov szovjet államfő megszegte esküjét, alkotmányba ütköző dönté­seket hozott, ártott az or­szág biztonságának, és ezért bíróság előtt kell fe­lelnie. Erre a következte­tésre jutott az exelnök szerepét vizsgáló társadal­mi bizottság, amelyet a szovjet rendszert visszasíró ortodox kommunisták hív­tak életre egy idén áprili­si moszkvai tüntetésen. A Pravdában, a kom­munisták szócsövében ked­den megjelent tájékoztatás szerint a bizottság ilyen értelmű levelet intézett az orosz főügyészhez is, akit felszólítottak arra, hogy in­dítson vizsgálatot Gorba­csov ellen. A kommunista szerveződés vizsgálatot kö­vetel annak kiderítésére is, hogy Gorbacsov miként, milyen pénzügyi források­ból szervezte meg alapítvá­nyát. Külföldi lapokból Magyarország szerencséje Magyarországnak szeren­cséje van, hogy oly kiváló vezetője akadt, mint Antali József — írta a The Times című brit lap keddi számá­ban Woodrow Wyatt Bu­dapestről. A szerző a Parlamentben beszélgetett a miniszterel­nökkel. Ismertette Antall József élettörténetét, és ré­gi angolbarátként mutatta be az angol olvasóknak. „Ö vezette a Varsói Szerződés feloszlatását. Ö mérte a halálos csapást a KGST-re. A régi szovjet táborbeli miniszterelnökök közül ő volt az első, aki fölkereste a NATO-t, és társulásról kezdett tárgyal­ni. Ö fejezte be a szovjet csapatok kivonásának ne­héz feladatát” — olvasható a The Times-ban. Antall József örül, hogy Nagy-Britannia az EK bő­vítésének híve, és meggyő­ződése, hogy Közép-Európa számára létfontosságú az erős angolszász befolyás. Biztonsági aggodalmairól ezt mondta: — „naivság nem látni, hogy a szovjet tábornokok háborúkat robbanthatnak ki, ame­lyekbe Nyugat-Európa és Amerika is belekevered­het.” Riasztónak találta azokat az elképzeléseket, hogy a NATO szerepe csök­kenhet, valamilyen nem hatékony, tisztán európai pótszerek javára. Most, hogy már nincs Gorbacsov, Antall József káosztól tart — írta a The Times. AZ ÖTVENÖT ÉVES po­litikus, aki hétfő óta irá­nyítja a bonni diplomáciát, nem éppen könnyű felada­tot vállalt. Elődje ugyanis Hans-Dietrich Genscher, akit a „nagy túlélőnek” is neveztek, mert három kan­cellár kabinetjében, két tel­jesen különböző színezetű koalícióban töltötte be 18 éven át a külügyminiszteri tisztséget, és egyénisége annyira meghatározó volt a bonni külügyekben, hogy el­terjedt róla a „ravasz szász róka” elnevezés is. Klaus Kinkéinek, a tárca új birto­kosának, bár Genscher „szű- kebb köréhez” tartozik a CDU—CSU-val koalíciót alkotó Szabad Demokrata Pártban (FDP), meg kell birkóznia a nagy előd ár­nyékával, hiszen minden lé­pését majd patikamérlegre teszik, és összehasonlítják a világpolitikai porondon majd két évtizedig nagy te­kintélyt és megbecsülést szerzett, oly hirtelenül lekö­szöni és csupán a tisztelet­beli pártelnöki funkció be­töltésére és parlamenti kép­viselői mandátumának meg­tartására vállalkozó 65 éves politikussal. Kinkel azt ígérte, hogy nem lesz változás dip­lomáciavezetői tevékenysé­ge alatt sem a bonni külpo­2 ^«P VILÁGPOLITIKAI ARCKÉP FO ERENYE: A GYORS FELISMERÉS litikában. De Genscher le­mondása nyilván nemcsak azzal függ össze, hogy át akarja adni helyét a fiata­labb korosztálynak, hanem mert új realitások vannak kialakulóban a világpoliti­kai porondon, s ezek gyors felismerése és a hozzájuk alkalmazkodó, nemegyszer merésznek és előrelátónak számító döntések meghoza­talára, úgy érzi, friss erő szükséges. A Kohl-kormány belső helyzete ugyanis bi­zonyos mértékig meggyen­gült amiatt, hogy a német újraegyesítés számlái súlyo­sabb terheket rónak a gaz­daságra, mint azt várták, és a múlt hetekben lezajlott sztrájkok már jielezték, hogy viharfelhők tornyosulnak. Ugyanakkor a 80 millióssá vált Németország olyan rea­litást jelent, hogy megnöve­kedett súlyának érződnie kell a világpolitikai poron­don. A német diplomácia a közelmúltban már nemcsak egyfajta egyeztető, közvetí­tői szerepet játszott, mint korábban, a kompromisszu­mok kidolgozására, hanem erélyes fellépésekhez is fo­lyamodott. Így történt, ami­kor egyoldalúan megszün­tette fegyverszállításait a vele NATO-szövetségben lé­vő Törökországnak, mivel ezeket a hadieszközöket Ankara a kurdok elleni har­ci cselekményekben hasz­nálta fel. Az EK-ban Bonn azt követelte, hogy a fran­cia és az angol mellett a német is váljék hivatalos munkanyelvvé, arra hivat­kozva, hogy Ausztria és Svájc majdani felvételével 100 millióra növekszik az Európai Közösségen belül a németül beszélők száma. Bonn sürgetőleg lépett fel, hogy az EK gyorsítsa fel a délszláv utódállamok elis­merési folyamatát, s egy­oldalú akciójával való fe­nyegetőzéssel igyekezett ezt elérni —> mint a Times cí­mű amerikai hetilap kere­ken megfogalmazta. A német külügyek élére Kinkel személyében olyan politikus került, aki akár­csak 18 éve Genscher a bel­ügyminisztérium éléről, ő is tárcavezetőként, mint igazságügy-miniszter került a diplomácia vezetőjének szerepkörébe. A jogi vég­zettségű Kinkel számára nem újdonság ez a munka, hiszen 1974 és 1979 között a külügyrrünisztérium irá­nyítási, majd tervezési cso­portfőnöke volt. De előző­leg már a belügyminiszter személyi titkáraként és a miniszteri kabinetiroda ve­zetőjeként tapasztalatokat szerzett nemegyszer ké­nyes problémák megoldásá­ban. Gyors helyzetfelisme­rési képességei miatt a kül­ügyminisztériumból a bonni szövetségi hírszerző szol­gálat elnöki tisztségébe emelkedett, majd 1982-től igazságügyi államtitkár, majd tavaly miniszter lett. E tárca élén néhány hete a figyelem középpontjába került, amikor felhívta a figyelmet, hogy az egykor oly félelmetes terrorista, Vörös Hadsereg Frakció (RAF) feladni készül gyil­kos hadjáratát, s ezt elő­segítené, ha néhány, bör­tönben lévő terroristáját szabadon bdcsátanák. Kin­kel megnyilatkozása nagy vihart kavart, de felismeré­sét igazolta, hogy a RAF valóban hamarosan ilyen, kapitulációra hajlandó nyi­latkozatot tett. AZ ÜJ KÜLÜGYMI­NISZTER már hivatalba lé­pésének napján Párizsba utazott, hogy előkészítsen egy német—francia csúcsta­lálkozót. Ez is csak arról tanúskodik, hogy késleke­dés nélkül, azonnal bele­veti magát, mint profi, a diplomáciai munka sűrű­jébe. Árkus István íewé! & kormányfőnek Göncz nem menti fel Gombárt (Folytatás az 1. oldalról.) MTI-nek. Hozzátette: mérle­gelésem szerint Gombár felmentése ugyanis a sajtó- szabadság alkotmányos el­vének sérelmén keresztül az államszervezet demokra­tikus működését súlyosan zavaimá. A köztársasági elnök — a hírügynökségnek adott nyilatkozatában — ezzel egyidejűleg hangot adott örömének, hogy a koalíciós és ellenzéki pártok hosszú és fáradságos előkészítő munkájának eredményeként a kormány az, Országgyűlés elé terjesztette a rádióról és a televízióról szóló tör­vényjavaslatot és az Or­szággyűlés megkezdte annak tárgyalását.. ■— Szívemből remélem, hogy a törvényt az Ország- gyűlés mielőbb — az alkot­mányos követelményekkel összhangban — elfogadja, ezzel megteremti a két köz- szolgálati intézmény pártat­lan működésének törvényi feltételeit. Magától értető­dik, hogy a médiatörvény hatályba lépése esetén kész vagyok a rádió, valamint a televízió jelenlegi elnökének felmentésére, s ezzel egy­idejűleg a kormánykoalíció és az ellenzék pártjainak előzetes egyetértésével ki­választott új elnökjelöltek kinevezésére. ★ Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke az MTI ér­deklődésére nem kívánta sem értékelni, sem értel­mezni Göncz Árpád dönté­sét, amely szerint a köztár­sasági elnök nem menti fel tisztségéből. ★ Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum frakció- vezetője: Az Alkotmánybí­róság alkotmányértelmezése szerint csak az államszerve­zet demokratikus működé­sének olyan súlyos veszé­lyeztetése esetén lenne jo­gos a köztársasági elnöknek ilyen döntésre, amely egyenértékű például az Or­szággyűlés rendkívüli ösz- szehívására okot szolgáltató helyzettel. Az alkotmány szerint ehhez szükséghely­zetre, háborús veszélyre, vagy hadiállapotra van szükség. A miniszterelnök törvé­nyes kötelességét teljesítve egy olyan személy felmen­tésére tett javaslatot, aki szembehelyezkedett a ma­gyar parlamenttel, és ki­vonta magát a jogrendből. Tardos Márton (SZDSZ) frakcióvezető szerint Göncz Árpád köztársasági elnök a sajtószabadság jegyében teljesen jogosan járt el — nem is járhatott volna el másképp —, hiszen az al­kotmány egyik legfontosabb előírása, hogy a sajtó füg­getlenségének és szabadsá­gának kérdésében az Or­szággyűlés csak kétharma­dos döntéseket fogadhat el. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyoz­ta : egyetért az államfő döntésének indoklásával. Elfogadható jogi érvelés, hogy a médiatörvény elfo­gadása előtt a személyi vál­tozások az alkotmányos rendet veszélyeztetnék. A Fidesz frakcióvezetője szerint a felmentés köriüi huzavona teljesen felesle­ges ..műbalhé” a magyar politikai életben, hiszen a médiatörvény elfogadása után — és nem előtte — lehet azon gondolkodni, ho­gyan lehet megoldani a lét­rejövő törvényi keretek kö­zött a két közintézmény ve­zetését. Füzessy Tibor, a Keresz­ténydemokrata Néppárt parlamenti csoportjának ve­zetője úgy értékelte, hogy a probléma messze megha­ladja a médiatörvény körét, és már alkotmányossági kérdéseket érint, — A ma­gyar alkotmány számos he­lyen alkalmazza azt a meg­fogalmazást — mutatott rá Füzessy Tibor —, amely szerint a köztársasági el­nök a miniszterelnök ja­vaslatára nevez ki. illet­ve ment fel bizonyos beosz­tásokra javasolt személye­ket, így a minisztereket, az államtitkárokat és egy kü­lön jogszabály alapján a rádió és a televízió elnö­két is. Gál Zoltán, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának vezetője ki­emelte: az államfő döntése politikai és alkotmányos szempontból egyaránt az egyedül helyes megoldás volt. Különös tekintettel ar­ra a helyzetre, amely a kulturális bizottsági herce­hurca nyomán alakult ki, illetve figyelemmel arra, hogy a Ház folytatja a mé­diatörvény vitáját. Prepeliczay Istvánt, a 35-ös képviselőcsoport mé­diaszakértőjét nem lepte meg, hogy a köztársasági el­nök így döntött. A képvise­lő nem tartja jó megoldás­nak, hogy a miniszterelnök akkor kérte fel a kulturális bizottságot a két médium el­nöke alkalmasságának vizs­gálatára, amikor végre már megvolt a remény arra, ho,gy a parlament elé kerül a médiatörvény. Haraszti Miklós (SZDSZ) az MTI munkatársának azon kérdésére, hogy nem fogják-e Göncz Árpádot szabaddemokrata elfogult­sággal vádolni, rámutatott: a köztársasági elnök nem egy párt eltérő véleménye, hanem az alapvető kon­szenzushiány miatt döntött így. . Csurka István (MDF) la- konikus tömörséggel fejezte ki Göncz Árpád döntésével kapcsolatos véleményét: — Lelke rajta ... ★ . — Egyetértek Göncz Ár­pád döntésével: amíg nincs médiatörvény, illetve nin­csenek konszenzussal kije­lölt utódok, nem lett volna helyes a Magyar Rádió el­nökének felmentése — nyi­latkozta az MTI-nek Han- kiss Elemér, a Magyar Te­levízió elnöke, majd kije­lentette, elmegy a meghall­gatásra. ★ A Rádió és a Televízió elnökének kinevezéséről és felmentéséről 98 százalékos parlamenti szavazati több­séggel meghozott törvény rendelkezik. E törvény sze­rint a parlamenti bizottsági meg-hallgatást követően az elnököket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. illetve men­ti fel. Az Alkotmánybíró­ság döntése szerint a jelen esetben a köztársasági el­nök nem bírálhatja felül a miniszterelnök előterjeszté­sét. Következésképpen al­kotmányos kötelessége lett volna Gombár Csaba fel­mentése. Egyes ellenzéki frakcióvezetők ezzel ellen­tétes álláspontja alkotmány- ellenes. A sajtószabadság sérelméhez nem az vezet, hogy a Rádió elnökét kine­vezik vagy felmentik, ha­nem az vezetne, ha például a Rádió műsorait az állam valamely szerve cenzúráz­ná, vagy a műsorok tartal­mát meghatározná. A sajtó- tisztességet pedig vélemé­nyünk szerint az jelenti, ha erről az eseményről úgy tu­dósítunk, hogy a valós jog­helyzetet feltárjuk és nem próbáljuk megtéveszteni az olvasókat politikai indítta­tású félremagyarázásokkal. Kérdés, kinek használ, ha egyszerűen megítélhető, tisztán szakmai alapon ke­zelhető jogi kérdésekből egyesek újabb és újabb válságot akarnak kreálni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom