Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
Tököliek vidám órái Eletet az éveknek Hétfőn a Prelóban A tököli Prelo — nyugdíjasklub — tagjai minden héten hétfő délután, a helyi művelődési házban tartják meg összejöveteleiket, ahol beszélgetéssel, énekléssel múlatják az időt. Vagy negyvenen gyűlnek össze rendszeresen. A magyar szó, meg a dal a horváttal keveredik. Elnevezésük — horvátból lefordítva — klubot jelent. Gyakran este tíz óráig nem fogynak ki a mondanivalókból, s a kártyázást — ez a férfiak kedvelt elfoglaltsága — is nehéz hirtelen befejezni. Persze névnapok, születésnapok ugyancsak bőven akadnak — hiszen nagy a létszám —, szinte hetente megün- nepelhetők. Ilyenkor finom falatok, egy-két pohár ital fogadja a tagokat s az ünnepeltet. S mindez, ha lehet, még vonzóbbá teszi a találkozókat, még inkább összefűzi a tagságot. Találkozó Az Életet az éveknek országos szövetsége és a Társadalmi Egyesülések Szövetségének Pest megyei elnöksége közösen összejövetelt rendezett a megyében működő nyugdíjasklubok vezetőinek. A tanácskozáson Knoll István, az országos szövetség elnöke adott tájékoztatót a klubok működéséről. Ezt követően a résztvevők számoltak be tapasztalataikról. és tettek figyelemre méltó javaslatokat a klubok munkájára vonatkozóan. AZ IDŐSÖK ÉLŐKÉ JELZIK Mióta divat a front? Vajon csak napjaink divatja a front? Helytelen ez a feltevés. Már Hippokra- tész, a két és fél évezreddel ezelőtt élt kiváló görög orvos megállapította, hogy a járványos fültőmirigy-gyul- ladás összefügg az időjárással. Manapság egyre több ember panaszkodik a különféle frontokra. Mi ennek az oka? Szervezetünk szoros, dinamikus kapcsolatban van környezetével. Ennek bármilyen változása alkalmazkodásra készteti az embert. Például, ha hideg van, A Négust megölték Kiderült titok Etiópia gyászol és örül: megtalálták a Négus, Hailé Szelasszié császár földi maradványait. A történet voltaképpen alfejezete a diktatúrák feltáruló titkainak. Az addisz-abebai rádió 1975. augusztus 27-én közölte, hogy kicsiny szobájában holtan találták a trónjától megfosztott uralkodót. A halál okaként az elhanyagolt prosztatabetegségét nevezték meg. Boncolást nem engedélyeztek. A londoni Times egy évvel később azt írta, hogy a császárt megölték, bizonyítékai azonban nem voltak a lapnak. És most, az etiópiai rendszerváltás után először is az derült ki, hogy a 83 éves uralkodóval az új rendszer diktátora személyesen végzett, hat katonatiszt asszisztálásával. Éterrel átitatott párnát szorítottak a fejére, majd megfojtották. Most már keresni kezdték a holttestet is. Egy idős mérnök emlékezett, hogy hol ástak annak idején a palotában. Sőt megtalálták azt az öreg sírásót is, aki a munkát végezte. Négy nap dolgoztak a munkások és a markológépek — épületrészeket is lebontottak —, és végül is rábukkantak a volt uralkodó földi maradványaira, az épen maradt koponyára. A leletet a Szent- háromságról elnevezett kopt keresztény templomba vitték. A holttestet végül is a Manelik palota egyik irodájának a padozata alatt lelték meg, Mengisztu szobájának közelében. A rádió szerint a diktátor azért te- mettette ide, „mert biztos akart lenni, hogy a néhai uralkodó soha ne térhessen vissza a síron túli világból”. akkor dideregni kezdünk — izommozgással termelünk energiát, és fűtjüik testünket. Az időjárás-érzékenység is alkalmazkodás, hiszen a természeti környezet egyik legfontosabb része a levegő, s a légkör. Nehéz az alkalmazkodás a nagy, jelentős időjárás-változásokhoz, mert több szervünket, sejtünket érinti. Az edzett, egészséges ember ezt nem érzi meg, az idős, a beteg sokkal inkább. Az egészségi állapot szempontjából is jelentős időváltozásoknak az a lényege, hogy az egyik nagyobb légtömeg helyébe egy másik légtömeg kerül. Ilyenkor egyes betegségek fokozottan fordulnak elő. A hidegfront a sarkvidékről jövő hidegebb, tiszta levegő beáramlása. Hőmérséklete és páratartalma alacsony. Ilyenkor gyakoribbá válnak a görcsös fájdal/'’feanády nagymama ké- zen fogott, és körülvezetett Ulrik Gyuri bácsiék birodalmán. Nagyanyám, Simon Erzsébet még fiatal volt akkor — én voltam az első unoka —, s a Templom utcában mindenki tanítóné asszonynak szólította. Négyéves korom táján vett magához szüleimtől, még nagyapám is tanított sikkor az iskolában, a református iskolában, míg az agyvérzés le nem ütötte. Korai halála volt életem első megrendítő eseménye. Dex ekkor még teljes volt a család, s én naponta nagyszüleim szeretetében fürödtem. Nagyanyám el-elvitt a templomba is, elámultam a kis református templom számomra szédítő belső terén, az addig nem látott arányokon, ebből az áhítat-ámulatból érzek valamit ma is, ha templomot látok. Érzem és őrzöm az ősi tapasztalást, az első élményt. Akárcsak a riadalomnak, elveszettségnek azt a megrendítő pillanatát azon a havas délelőttön, mikor nagyapa koporsójával befordult a menet a temetőbe, s én lélekszakadva kiáltottam utánuk: Nagyapám, ne menj el! Onnan, a téli ködbe vesző, kopasz gesztenyefákkal szegélyezett havas te- metőútról visszhangzik máig első verssorom. — mák, lassul a vérkeringés, csökken a vérnyomás. A melegfront trópusi eredetű, hőmérséklete magas, páratartalomban gazdag. Ennél a frontnál ingerlékenyebbek leszünk, élénkülnek reflexeink, szaporább lesz a pulzusunk. Növekszik a vérnyomás, gyorsul az anyagcsere. Általában csökken a szervezet ellenálló-képessége, ezért ifyenkor sok a felső légúti, hurutos megbetegedés. Ha a szervezet ellenálló- képessége, alkalmazkodó- .képessége csökken, frontátvonuláskor megjelennek az ún. lappangó betegségek, az idült, de megnyugodott elváltozások kiújulnak. Gondoljanak csak a reumás, az asztmás és a migrénre hajlamos emberekre, ök nemcsak a frontokat érzik meg, hanem előre jelzik, hogy frontváltozás lesz. Simon Erzsébet nagyanyám, a szigetvári kovács kisebbik lánya körülvezetett a birodalomban ; a hosszú ház két szobáját laktuk, ha a közös konyhából az udvarra léptem, rebbent a népes baromfitábor, vagy a nagy, fehér komondor döntött a földre játékosan. Megesett, hogy előttem vezették el a komor, fekete lebernye- gű bikát, rózsaszín orrába fűzött vaskarikával egy könnyű kenderkötélen, s ment, mint az engedelmes kiskutya; s alkonyattájt szép pár piros ló gördítette be a kapun az ekével, taligával, zöldtakarmány- nyál rakott könnyű szekeret. S míg átadta nekem a világot, ahogy végigvezetett a parasztbirodalomban; az udvaron, a gazdasági udvaron, a tágas szérűn, ahol csuta, szalma és takarmányszéna száraz boglyái emelték borzas homlokukat a langaléta akácfák alatt. Megmutatta az ólakat és az istállókat, a nagy parasztkamrát a szecskavágóval és kukoricadarálóval, még a szénapadlásra is felmehettem, s borzongva néztem rejtett zugait. Végül a házzal szemben, az elkerített ve- teményeskertbe vezetett, kezembe adott egy köny- nyű kis kapát, azzal tettem életem első kapavágáK. E. A pszichológus elemzése Nagyi nevelő meséi Több népmesében szerepel ez a fordulat: a szép királylány találkozik egy csúf békával, melynek az a kívánsága, hogy csókolja meg. Ha a királylány undorát legyőzve megcsókolja a csúnyja jószágot, csoda történik: megtörik a gonosz varázs, a béka visszaváltozik daliás királyfivá, és egymásba szeretnek. A JELKÉPEK VILÁGA A népmesék fordulatai, eseményei, szereplői a konkrét jelentésen túl mindig valaminek a jelképei, olykor egészen mély pszichológiai igazságokat fejeznek ki a költészet sűrített, képes nyelvén (akkor is, ha a meseköltők, mesemondók nincsenek ennek tudatában). A mese igazságkereső, igazságszolgáltató funkciója miatt kézenfekvő a történetben, hogy a dölyfös, másokat lenéző lány (aki nem teljesíti a béka kérését), nem érdemel jó partit; a szép és gazdag vőlegényt csak az a lány nyerheti el, aki jószívű és szerény (megesik a szíve a szegény békán). Kissé elvontabb mondanivaló, hogy az áldozatvállalás el kell hogy nyerje méltó jutalmát, illetve, hogy szerencséje csak annak lehet, aki akar, mer tenni érte valamit. Maga a csók is jelképes. A szeretetet, az elfogadást szimbolizálja, és így még árnyaltabb, még gazdagabb értelmet nyer a történet. Ha valakit elfogadnak, szeretnek, akkor az megváltozik, mintegy megjavul, illetve megmutatkozik rejtett, igazi énje. Ez valóságos' pszichológiai igazság, mellyel naponta találkozhatunk. A beszélgetéssel való gyógyításban, a pszichoterápiában a kapcsolati tényezők a döntők. Ha kialakul a páciens és a terapeuta (gyógyító szakember) között egy teherbíró, bizalom- teli kapcsolat, ez alapja lesz bármilyen pozitív változássát. Az üdvösségemet nagyanya már apró gyermekkoromban elintézte az Úristennel: nemcsak hitét, hanem az életről való minden tudását is belém plántálta. Míg átadta nekem a világot, valósággal megifjo- dott, miközben öregedett, nagyapám, elvesztése óta mondogatta: Én se élek tovább, mint a dédanyád, édesanyám; én sem élem túl a 68. évemet — s úgy vette tudomásul az idő múlását, mint egy Ló- rántffy Zsuzsanna, mint egy várvédő Zrínyi Ilona. Görnyedezett sokat, de elhivatottságából egy jottányit sem engedett. A lassított halál udvara a magának szívósan utat törő élet udvara lett. légyre régebbi históriák- ról regélt, szigetvári, nemeskei gyermekkoráról, egyre népesebb rokonságról tudósított a számomra roppant nagynak tűnő ország- és világrészekről, So- mogyról, Baranyáról, s a gyermekkori népdalait énekelgette. Szinte megállította és elém tette az elsuhanó időt, fél évszázad eseményeit sorolgatta, a csengő, szikrázó kovácsüllőt körültáncoló gyerekkort. Szinte halhatatlanná regölte magát. Néha azt érzem, ez is hozzájárult magas életkorához, amikor elhagyott bennünket. Az emlékekből ma is visszhangzik még: „édesapja!” — ahogy szólította nagyapámat. Csanády János nak, gyógyulásnak — ennek híján érdemben semmi sem történik. A páciens megérzi, ha valaki figyel rá, együtt érez vele, ha valakinek fontos lett a személye, és ez javítja önértékelését, növeli önbizalmát, folyamatosan gerjeszti benne a változáshoz szükséges energiát. A SZERETET HATALMA Nemcsak a pszichoterápiában, hanem a mindennapokban is megfigyelhető ez a jelenség. Például a szülő-gyermek kapcsolatban. Ha a kisgyermek érzi, hogy szeretik, elfogadják — hibáival együtt! —, akkor úgy érzi, érdemes erőfeszítéseket tenni a jobbu- lás érdekében. Ha nincs meg a szeretetkapcsolat, a jobbítónak vélt prédikáció pusztába kiáltott szó marad. Az elfogadó, lelkes pedagógus is lényegesen többet és jobbat tud kihozni a gyermekből a tanulás és a viselkedés terén, mint a közömbös vagy ellenséges kollégája. Felnőttkorban a szerelem és a barátság is ilyen lehetőség. „Valaki szeret, tehát mégis vagyok valaki, a hibáim ellenére is; érdemes az ő kedvéért magamra figyelnem és fejlődnöm” — érezheti az az ember, akit szeretnek. Joggal beszélünk a szeretet vagy szerelem hatalmáról, arról, hogy ez az érzés szárnyakat ad. AZ ELFOGADÁS VARÁZSLATA Fontos nemcsak a másik ember, hanem a saját magunk elfogadása is. Ez egy újabb mélységi szint a mesében, és újabb tanulsággal szolgál. Az emberi személyiséget gyakran ábrázolják, jelképezik a mesék és más művészetek állatok alakjaival. A béka csúf és kicsi, földhözragadt, mocsárlakó. Az ember hibáit, ösztönös lényét, alantasságát méltán szimbolizálhatja. Tanulság az, hogy az ösztöneink, hibáink, alantas vágyaink is részei az énünknek, elválaszthatatlanul hozzánk tartoznak, nem szabad le- és megtagadnunk őket, mert az visz* szaüt. Aki képes ezekkel a tulajdonságaival szembenézni magában, és foglalkozni velük, illetve elfogadni őket, az éppen ezáltal tudja megváltoztatni ezeket úgy, hogy békében élhessen velük. Ne felejtsük el: személyiségfejlődésünk hosszú folyamatában és bonyolult emberi kapcsolatrendszerünkben mindannyian békák is. királylányok is vagyunk egyszerre,. Gyakoroljuk többet az elfogadás varázslatát! Dr. Ignác? Piroska Mindig hu társ a kutya Madarat tolláról, embert szagáról A gyanúsítottak felsorakoztak. A felügyelő óvatosan elővette a gyilkosság színhelyéről származó zsebkendőt. A kutya izgatottan rángatta a pórázát, várta, hogy elvégezhesse a munkáját. A felügyelő az orra alá tartotta a zsebkendőt, a kutya szagot vett róla. A gyanúsítottak feszülten figyelték a kutya mozdulatait. Az egész csak néhány pillanatig tartott. A középső testvérnél a kutya megállt, vad ugatással jelezte, hogy ő az, megvan a gyilkos. A gyanúsított az egyértelmű bizonyíték súlya alatt megtörve, részletes, beismerő vallomást tett. Milyen sokszor láttunk hasonló képsorozat a filmekben, vagy olvastunk a krimikben! De vajon tényleg ennyire megbízhatók a kutyák? Igaz-e, hogy minden embernek más a szaga, és ezek egymástól határozottan elkülöníthetők? Amerikai kutatók erre kerestek választ, és igencsak megdöbbentő eredményeket kaptak. Egy kísérlet során különböző tárgyak közül kellett a kutyáknak kiválasztaniuk azokat, amelyeken a gazdájuk kezének szagát érezték. Ez az esetek 93 százalékában sikerült. A könyökhajlatból vett szagmintákkal jelölt tárgyak közül is hasonló sikerrel választották ki a kutyák a gazdiét. Ezután jött az igazi meghökkentő kísérleti eredmény. A gazdi könyökének szagával jelölték meg az egyik csomagot, a másikat viszont egy idegen kezének (tenyerének) a szagával. A két csomag közül csak az esetek 58 százalékában választott jól a kutya. Ez pedig szinte olyan, mintha véletlenszerűen választott volna, hiszen várhatóan 50 százalékban akkor is jó lett volna az eredmény, ha semmilyen szag nincs. A kísérletnek legalább két nagy tanulsága van. Egyáltalán nem igaz, hogy minden embernek jellegzetesen egyedi szaga van (vagy ha van is, a kutyák «zt nem tudják megkülönböztetni), A másik tanulság pedig az, hogy testünk különböző részeinek másmás a szaga, és két emberi kézé jobban hasonlíthat- egymásra, mint ugyanannak az embernek a térdéé és a könyökéé Ezek után igencsak megfontolandó, hogy a büntető- eljárások során mennyire szabad a kutyák azonosí* tását bizonyítékként kezelni. A vizsgálatot végzők ismertettek egy gyilkossági esetet, amikor pont ez volt a döntő bizonyíték a halálbüntetés kiszabásakor. Vajon tényleg jól döntött ott az a kutya? Az biztos, hogy a kutya hűséges társa az embernek a bűnüldözésben is, de vajon lehet-e döntőbíró Ha az nem is, de a bizonyítást gyorsítja. B. K. iJlíiítin13 Az élet udvara
