Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-19 / 117. szám
Lakossági szolgáltatást végez a tanuló NEM ÍGÉRNEK GONDTALAN PÁLYAKEZDÉST „CSUPÁN A FORDOMAT VISZEM. Hírbe hozott igazgató De más problémák áthidalásában is segíteni kell a diákokat. Elég nehéz szembesülni a valósággal, rájönni a karosszérialakatos-ifjoncnak, hogy a csil- logó-villogó, szép fényű autó végtermék, amellyel ő egy folyamat utolsó fázisában találkozik. Addig pedig sok van: meg kell szelídíteni az anyagot, idomítva kezét a szerszámhoz. (Folytatás az 1. oldalról.) szét. A jól értesültek szerint a HŰK betétmotorgyártása is odakerül, s ezzel elveszik — írja a levélíró — az utolsó munkalehetőséget is az Ikladon dolgozóktól. Az már az enyhébb vádak közé tartozik, hogy a gyár igazgatója állítólag a csődbejelentési kötelezettségének sem tett eleget. Ezt a Trabant teljesen megújul, nemcsak kívül, de belül is. Kétütemű motorja helyett négyüteműt építenek be a gyerekek A méretes épületegyüttest öreg fák őrzik. Dús lombjaik üde zölden pompáznak — vajon hány itt végzett, s mára már felnőtté lett ember emlékszik vissza a koranyári ballagásra? Sokan lehetnek. Csakhogy míg az a régi generáció örömteli kíváncsisággal hagyta itt az intézetet, a maiak szorongató kérdésekkel készülnek az életre. Hagy a baj — Alaposan megváltozott minden — fogad a kapuban Zaremba Gyula, a szigetszentmiklósi Csonka János Műszaki Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója —, legfőképpen azonban a gyerekek kilátásai. Nehéz ma az itt szerzett szakmák rangját tudatosítani a diákokban, hiszen nincs mit kezdeni a mesterséggel. Sokan munkanélküliként indulnak a felnőtt életnek. Pedig jól felkészülten kerülnek ki az iskolapadból, legyen szó repülőgép- és autószerelőkről, vagy esztergályosokról. Kiváló szakoktatóktól tanulják a mesterséget, még- sincs számukra hely. A nagy cégek sorra tönkrementek, a kisüzemek pedig még nem erősödtek meg. A vészjelek már két évvel ezelőtt láthatóvá váltak, ekkor azonban még sokan a válság megtorpanásában bíztak. Tavaly viszont Ifi derült: nagy a baj, egyetlen gyerek sem tud elhelyezkedni a szakmájában, hacsak nem a szülők kapcsolataira alapoznak. A A hatmillióért vásárolt hú- zatőpad nagy siker: milliméterre kiegyenesíti — mindhárom dimenzióban — a sérült kocsit. É korszerű berendezés még a jól felszerelt műhelyek mindegyikében sincs gyárak létszámleépítései ugyanis elsősorban a szakmunkásokat érintik. Melléjük állnak — Mi azt mondtuk — magyarázza az igazgató —, mivel ezek a gyerekek teljesen ártatlanok, a gazdasági problémáknak ők is áldozatai, így melléjük kell állnunk. Megpróbálunk tehát számukra egy életképes átképzési rendszert kialakítani — várhatóan a jövő tanévben már .működik —, illetve mindenáron fenntartjuk a tanműhely tevékenységét. Az igazgatónak manapság szigorúan vállalni kell a menedzser szerepét, s munkáért nyakába venni a megyét. Én 5s kilincselek és házalok, kérek és szervezek, de van Védje a gyereket A másodikos autószerelő, Kiss Csaba ügyes gyerek hírében áll. Jól tanul — készül a mesterségére. Tudja, amit nem mindenki érez, hogy ma különösen nagy a verseny. Amikor az elbocsátások korát éljük, csak a legjobbaknak lesz helyük, ha lesz. A gyengének viszont semmilyen esélye nem lehet. — Sajnos nem tudunk senkinek gondtalan pályakezdést ígérni — mondja Zaremba Gyula. — Ha lesz is, mert lennie kell, egyelőre nincs a gazdaságban kellő élénkülés, a gyerekek tehát túlságosan korán találkoznak a buktatókkal. Sokuknak apja-any- ja is munkanélküli, tapasztalatból tudják a gyerekek, mivel jár mindez. Ezért is olyan fontos, hogy az iskola — amíg lehet, s ahogyan lehet — védje a gyereket. És olyan útra- valóval lássa el, amely biztonsággal eligazíthatja e nyugtalan időkben. Vasvári Éva Nincs megállás, a gyerekeknek mindig van elfoglaltságuk. Ezt szeretik ők is — a ténfergés számukra is terhesebb, mint a munka (Erdősi Ágnes felvételei) A levélben felvetett vádakra először a legilletékesebbtől, az igazgatótól kértünk választ. Molnár József nem tagadta, hogy valóban távozni készül Ikladról, s ezt a tényt vezetőtársainak már május 11-én bejelentette. Üj helyéről nem kívánt nyilatkozni, mondván: az az ő magánügye. Azt azonban kereken cáfolta, hogy bármiféle gépet, termelőberendezést, technológiát átvittek volna a berceli kft.-be. Arról sincs szó, hogy a betétmotor gyártása elkerülne Ikladról. — Ezt bármilyen vizsgálóbizottság ellenőrizheti — mondta az igazgató. — Ikladról egyedül az 5 éves Ford Escortomat viszem el, ami már idejövetelemkor is az enyém volt, ez az én „vagyonáímentésem” — tette hozzá némi iróniával Molnár József. Az igazgató elmondta, sokaknak a vállalatnál nem tetszett, hogy — úgymond — átvilágíttattam a céget, s annak eredményeképpen ezer embert bocsátottak el a gyárból. Közülük nem neveznék mindenkit dolgozónak — értékelte utólagosan a döntését az igazgató —, hiszen voltak olyanok is, akik inkább csak bejártak a munkahelyükre. Molnár József szerint a megmaradt ezerötszázas létszám is túlméretezett, s a mostani termelés mellett csak ezerkétszáz ember foglalkoztatása lenne indokolt. Az igazgató nem tagadta azt sem, hogy sok magyar vállalathoz hasonlóan ők is likviditási gondokkal küszködnek, s az rt. helyzetén csak a tényleges privatizáció, a külföldi tőkebevonás segítene. Ilyen külhoni partnerre azonban sok magyar iparvállalat áhítozik. Ami pedig a csődeljárást és lesz munkája a gyerekeknek. A tanműhelyben mindenki dolgozik. Nem csupán látszatelfoglaltsággal bíbelődnek a gyerekek, hasznos munkájuk van: az autószerelő-tanulók például lakossági szolgáltatást végeznek, teljes felújításokat vállalnak. Csak produktív, termelőmunkában foglalkoztatják őket — meg is tanulják a mesterséget. — Az elmúlt három évben mintegy húszmillió forintos fejlesztés történt a tanműhelyben — kalauzol Fórika Tibor, a gyakorlati oktatás vezetője. — Vásároltunk CNC-vezérlésű esztergagépeket, a karosz- szérialakatosoknak hatmillióért egy húzatópadot, új csúcsesztergákat; itt most ideális technikai feltételek között lehet tanulni. Mindig értelmes munkával kötjük le a gyerekeket, s ez nemcsak szakmailag, de morálisan is lényeges. Ha nincs munka, nincs fegyelem, még felnőtteknél is így van ez. Érvényben: 1992. május 18. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladás! árfolyam 1 egységre forintban angol font 142,70 145,50 ausztrál doliár 59,03 60,27 belga frank (100) 236,43 241,09 dán korona 12,61 12,87 finn márka 17,90 18,30 francia frank 14,50 14,78 görög drachma (100) 40,87 41,71 holland forint 43,23 44,09 ir font 129,98 132,58 japán jen (100) 60,18 61,38 kandai dollár 64,86 66,26 kuvaiti dinár 266,31 271,81 német márkái 48,67 49,63 norvég korona 12,41 12,71 olasz líra (1000) 64,63 65,91 osztrák schilling (100) 691,29 704,89 portugál escudo (100) 58,56 59,66 spanyol peseta (100) 77,93 79,43 svájci frank 52,91 54,02 svéd korona 13,51 13,77 USA-dollár 78,00 79,56 ECU (Közös piac) 99,96 101,92 illeti, az nem érzelmi kérdés, nem voltak meg azok a feltételek — hangsúlyozta az igazgató —, hogy csődöt jelenthettek volna. Az állítólagos vagyonát- mentés hírét megdöbbenéssel fogadta Siska József műszaki igazgató is. Megerősítette, hogy a kft.-t megvásároló multinacionális cégnek csak a telephelyet, épületet adták el, s mindezt az ÁVÜ jóváhagyásával. Nem titok az sem, hogy értékesíteni kívánják a fehérgyarmati gyáregységüket is. Ez azonban aligha teszi tönkre az ikladi gyárat. A mi termelőberendezéseink egyébként sem kellenek az új tulajdonosnak — tette hozzá Siska József —. hiszen neki modernebb gépei vannak. A még ott lévő segédberendezéseket, targoncákat, használt gépeket is visszaviszik Ikladra. A már említett betétmotor gyártására pedig szintén nem lesznek rászorulva az új tulajdonosok. Bercelen egyébként — ha felfut a termelés — várható, hogy a létszámot is bővítik, s nem kizárt az sem, hogy oda ikladiak is mehetnek majd, hiszen a község csak 25-30 kilométerre fekszik tőlük. A műszaki igazgatótól megtudtuk továbbá, hogy régi értelemben vett munkásgyűléseket ugyan nem tartottak, de a céget érintő kérdésekben folyamatosan tájékoztatták a vezetőket, s tőlük az őket érintő kérdésekről informálódhattak a dolgozók. Lehet, hogy ez a kommunikációs lánc szakadt meg, s a munkapadok mellett dolgozókhoz már csak információmorzsák jutottak el, s ezekből kerekedett egy megalapozatlannak látszó vagyonátmentési történet? Vagy a folyosói pletykák azért születtek, mert a dolgozók maguk is bizonytalannak ítélik meg helyzetüket, féltik a kenyerüket, s ilyenkor jó, ha akad egy bűnbak, akit okolni lehet a történtekért? Ki tudja, kívülállóként csak találgatni lehet, mi indította el a szóbeszédet. Aa azonban bizonyosnak látszik, hogy a tényekkel meg nem alapozott vádaskodások aligha húzzák majd ki az IMI-t a bajból. Hargitai Éva Következik a második kárpótlási törvény Árverés szeptemberben A megyei kárrendezési és kárpótlási hivatal dolgozói nem lazíthatnak, teendőjük jócskán akad. Személyesen és telefonon gyakran érdeklődnek náluk a türelmetlenebbek, köztük is elsősorban a termőföldre várók. Dr. Sztáray Mihályt, a hivatal vezetőjét e témában kértük tájékoztatásra. — Miként állnak a földelkülönítési tervezetek elbírálásával? — Közel száz nagyüzemmel állunk kapcsolatban. Tőlük többnyire már megkaptuk az előírt munkarészeket és térképeket, hogy ezek birtokában gyors szak- vélemény elkészítését kérjük a körzeti földhivataltól. Ez idáig 42 üzemi szintű elbíráló határozatot hoztunk, s csak három esetben nem hagyták jóvá a termőföld-kijelölést. Ugyanis a közös gazdaságok — jogszabály-ellenesen — más tulajdonában álló termőföldet is kijelöltek. Egyébként szeretném hangsúlyozni, hogy hivatalunkban a szak- vélemény kézhezvételétől számított két napon belül határozatot hozunk, s ezt a tempót ezután is szeretnénk megtartani. — Mint ar.ról értesültünk, önökhöz több levél is érkezik. Ezek tartalma azt mutatja: a károsultak mindinkább attól félnek, hogy a szűkös földalapok miatt nem jutnak árverésen termőföldhöz. Erről mi a véleménye? — Továbbra is tartjuk az álláspontunkat, miszerint a károsultak földhöz jutnak. Erre garanciát adnak a nagyüzemek területei, s ezt még növeli az állami földek kijelölése, mégpedig elsősorban ott, ahol feszültséget tapasztalunk. Várhatóan a termőterületek iránti keresletnek megfeddi a kínálat is. — A helyi érdekegyeztető fórumok befejezték a munkájukat. Hogyan dolgoztak? — A megyében megalakult fórumok zömében alapos munkát végeztek. A szakvélemény birtokában meghozott határozatunkat ezek a fórumok is megkapják, de később, az árverések kapcsán is komoly szerep vár e helyi szervezetekre. — Mikor várható az első termőföldárverés? — Ügy vélem, nincs akadálya annak, hogy már szeptemberben megkezdjük az árveréseket. Utána folyamatosan lebonyolítjuk a jogszabályban előírt határidőkig valamennyit. Ehhez megtettük az összes szükséges szervezeti változtatást. Személyileg és technikailag alaposan előkészítve szeretnénk megkezdeni a károsultak által már nagyon várt árveréseket. — Még az elsőn sem jutottak túl, máris sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy miként áll az úgynevezett második kárpótlási törvény végrehajtása. — Várhatóan a jövő hónap középén kezdődik a kárigény benyújtásának 120 napos határideje, de az erre irányuló ügyfélfogadást már az új székhelyünkön, a főváros V. kerületében, a Kecskeméti utca 12—14. szám alatt, a földszinten levő ügyfélszolgálati irodában szeretnénk lebonyolítani. Gy. L.
