Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

jöhetek én hozzam mindnyájan, akik megfáradtatok. ." ' (Mate 11,-28.) Nemes hagyomány Szent János-mise — németül Német nyelvű szentmisét tartanak a dunaharaszti Fő úti plébániatemplom­ban ma, május 16-án szom­baton 16 órakor. A misét dr. Peczár-Sziegl Péter ce­lebrálja. Azt a nemes ha­gyományt folytatják ezzel, hogy Nepomuki Szent Já­nos, a hajósok védőszentje ünnepén Dunaharaszti né­met lakosai megemlékez­nek őseikről, akik a Du­nán hajóval érkeztek Né­metországból, hogy itt új otthont építsenek maguk­nak. Ugyanezen a napon este 20 órai kezdettel sváb­bált is rendeznek a duna- haraszti művelődési ház­ban, a vidám emlékezés jegyében. Húsvét utáni negyedik vasárnap Az új parancs „Űj parancsot adok nek­tek: szeressétek egymást!” — hangzik Jézus ajkáról a búcsúbeszédben. Vajon le­het-e parancsra szeret­ni? A legtöbb ember ké­szen áll a válasszal: nem. És meg is indokolja: a sze­retet nagyon benső, jó ér­zéssel párosuló, kellemes valami, amit a parancs­csal párosítani képtelenség. Szeretjük szüléinkét, test­véreinket, házastársunkat, gyermekeinket, barátain­kat. És ők szeretnék min­ket. A fenti általános véle­mény nem hamis, de sán­tító féligazság. Épp az a valami sejteti, hogy sokak­ban, keresztényekben is, nincs tisztázott elgondolás a szeretet lényegéről. A szeretet egy nagy fel­ismerésből táplálkozó élet. A felismerés: létem első percétől irányít, vezet és gondoskodik rólam a sze­mélyes Szeretet, Isten. Sze- retetét a Fiú végtelen oda-, adása nyilvánította ki. A felismerés folytatódik, minden ember, kivétel nél­kül. ebből a forrásból él. Nem tehetek úgy, mintha több, nagyobb lennék a A hívők postájából Keresztény magatartás — Megcsinálom a lecké­met, azután eszem, majd átmegyek Katihoz — Zsu­zsa eddig jutott a gondola­taiban, amikor egy nagy lökést érzett, és a villamos közepén ülve találta ma­gát. Mi történt? Kisiklot­tunk? — Bocsásson meg ked­ves! Igazán nem akartam, csak hát ez a villamos, akár egy hullámvasút! — mondta egy ősz hajú idős asszony. — Remélem, nem ütötte meg magát! — Nem, semmi bajom! — felelte mogorván Zsuzsi, miközben föltápászkodott. Na, a mai napom is el van rontva! Itt mindenki előtt leülni a földre, és a ruhám is koszos lett. Ne félj, ezt niég megbosszulom! Ezt bizonyítva, a következő megállónál — ott kellett leszállnia — ő is meglökte a nénit, aki csak az utolsó percben kapaszkodott meg egy másik utasban, hogy el ne essen. Zsuzsa most megtette, amit akart, de nem lett boldog. Sőt, még mintha lelkiismeretíurdalása is lett volna. Otthon azután még­sem úgy lett, ahogy tervez­te. Csak ült a fotelban órák hosszat, és kereste rosszkedvének okát. Biztos ez is a reggeli esettel' függ össze! Talán nem kellett volna így vi­selkednem, hiszen nem akarattal tette. De ezt a gondolatot rögtön el is hes- segette. Akkor is nekem volt igazam. Még többet is megérdemelt volna áz az öregasszony. Zsuzsi, ezt te Min gondoltad komolyan. Ez neked keresztény viselke­dés? Hát így él az az em­ber. aki elfogadta az Űr­jézust? Nem — adott ma­gának most igazat Zsuzsi —, a múltkori bibliaórán is erről volt szó. Egy kér­dést is kaptak útravalóul: miről ismernék fel, hogy hívő i’agyok, ha néma len­nék? Ezen még nem is gon­dolkodtam. Ha így visel­kednék, mint ma reggel, akkor senki sem hinné el, hogy megtértem. Zsuzsá­nak ekkor már nagyon fájt a szíve. A kisasztalon meg­6 <Z€íiian pillantotta Bibliáját, la­pozgatni kezdte, de az nem mondott neki semmit. Egyszer csak egy igén akadt meg a szeme: „Jöj­jetek én hozzám mindnyá­jan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugo&ztalak titeket" (Máté 11:28). Ez az, erre van nekem most szüksé­gem — gondolta, és elkez­dett imádkozni. „Uram, rájöttem, hogy vétkeztem, és emiatt fáj annyira a szívem. Tudom, hogy ez a bűnöm most el­választ tőled, kérlek, bo­csáss meg nekem. Ígérem, hogy többet nem fogok így viselkedni, hanem keresz­tényhez méltóan élek. Kö­szönöm, hogy meghallgat­tál". Utána elgondolkozott, és megtapasztalta azt a nyu­galmat, amelyről az ige ír. Most már nem volt rossz kedvű. Hamar megcsinálta a leckéjét, és később se­gített édesanyjának. A kér­dés azonban, melyet a bib­liaórán kapott, egész éleién át végigkísérte. Orosz Adrienn Vecséí másiknál. Ezért érthető, miért ez a főparancs indo­ka: „... mint önmagád”. A felismerést a tettek köve­tik. Kicsit talán száraz e gondolat, de lényegét a Ilegyibeszédben még tömö­rebben olvashatjuk: „Amit akartok, hogy veletek te­gyenek az emberek, ti is tegyétek velük.” (Mt 7, 13) Közös Atya gyermekei egy családban, az emberi­ség családjában. Jók, rosz- szak, igazak, hamisak, el- botlók, fölkelők, eltávozok és visszatérők: mégis egy család. Nincs más út, más lehetőség. És ha jól bele­gondolunk, ebben a nagy családban logikusan felsej­lik az ellenségszeretet pa­rancsa is. Hiszen az egysé­get bomlasztót, a családot elhagyót nem a mindig visszaváró Szeretet öltöz­teti új ruhába? Akkor ugyanannak az Atyának másik gyermeke nem vo­nulhat félre duzzogva, ha­nem a vigasság házában a helye. (Vö.: Lk 15!) Lehet-e parancsra sze­retni? Lehet. Nem kívülről jövő száraz parancsra, ha­nem belső felismerésből fa­kadó, bő termést hozó élet­re gondol Jézus. Természe­tes válasz arra, hogy Ö előbb szeretett minket. Molnár Béla lelkész IZGALMASOK AZ ORFI-BAN Rendi Kommt Paslzai László bíboros prímás, esztergomi érsek felszentelte az Országos Reumatológiai és Fizioterá- piás Intézetben (ORFI) működő irgalmas rendi konventet. Több mint egy évvel ez­előtt kezdődtek meg a tár­gyalások arról: milyen fel­tételek mellett települhetne vissza a rend konventje abba a kórházba, amelyet 1951-ben az irgalmas rendi kórház beolvasztásával hoztak létre. Negyven év elteltével, a konvent ta­valy decemberben kezdte meg újra működését, átvé­ve az utcában működő ká­polnát is. Itt,, és a kórház osztályain folytatják azóta is a rendtagok lelki segít­séget nyújtó és egyházi te­vékenységüket, de folyta­tódnak a tárgyalások az irgalmas rend jogos tulaj­donosi igényeinek kielégí­téséről. A szegények orvosa Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási perc A hercegi címet, a kör­mendi birtokot, a kastélyt, a parkot és a Strattmann nevet 1915-ben örökölte meg dr. Batthyány László: Negyvenöt éves volt, híres szemész, tizenöt éve ope­rálta, gyógyította már a szegényeket Köpcsényben (Pozsony közelében, ma Ausztriához tartozik) ma­gánkórházában. Trianon után, 1920-ban Körmendre költözött népes családjával (14 gyermeket szült felesé­ge, Coreth Mária, tizen­egyet fel is neveltek). Bir­tokai jövedelméből itt is kórházat rendezett be. BECS LEPETT ELSŐNEK Folytatta azt az életet, amely kortársaiból meg­rendülést, csodálatot vál­tott ki. Szent életűnek, imádságos lelkűnek tartot­ták, aki különös érzékeny­séggel viseltetett a szegé­nyek iránt. Ingyen kezelte, operálta őket. Feltérképez­te Körmend nyomorúságát. Még 1920-ból maradt meg egy füzet, amelyben csalá­donként, személyenként írja le az emberek testi- lqlki állapotát, tesz javas­latot gyámolításukra. A se­gítő legtöbbször saját ma­ga volt. Évekig, 1929 őszéig operált, akkor súlyos, fáj­dalmas betegség támadta meg, s 1931-ben meghalt. Betegek ezrei siratták, és őrizték emlékezetükben. Az egyház példamutató hívét gyászolta. Bécs érseke szentelte be koporsóját, a szombathelyi Mikes püspök temette el Németújváron (ma Ausztria, Güssing) a családi kriptában. A boldoggá avatási eljá­rást 1944-ben a bécsi egy­házmegye indította el, de 1951-ben elakadt az ügy, a politika megbénította a magyar katolikus egyházat. íjjas József, a magyar püs­pöki kar akkori elnöke 1971-ben tett lépéseket a per folytatására. Elküldte Rómába a szombathelyi püspökségen őrzött tanú- kihallgatások jegyzőköny­vét. A következő dátum 1986, amely fordulatot hoz Batthyáriy-Strattmann László ügyében. A bécsi, a kismartoni és a szombathe­lyi püspökség együtt szor­galmazza a boldoggá ava­tást. A perben az ügyvéd szerepével dr. Gyürki Az imádság iskolája Á gyermek első. alig érthető szavával apját, anyját szólítja. Valószínű, hogy eszmélésénesk kezdetén az emberiség ugyanígy megszólította Istent. Azóta hangzik — mormog vagy énekel — az imádság mindenfelé, amerre csak embe­rek élnek, mindenféle nyelven, szakadat­lanul. A szülő és a gyermek kapcsolatában nem a ©'érmék a kezdeményező. Imád­ságunk is felelet: Isten jótéteményeire. Érthető, hogy ez az imádság ott váit leg­tisztábbá. ahol Isten nemcsak gondosko­dásával fordult az emberekhez,' hanem meg is szólított minkét, s beavatott leg­személyesebb életébe. Először küldöttei által, aztán úgy, hogy Isten „Szava testté lett, és köztünk vett lakást” (Jn. 1, 14). Arról, hogy Isten hogyan szólított meg minket, hogyan tanított először egy népet, az ószövetség népét, s hogyan nyilatkoz­tatta ki magát Jézus. Krisztus bán az egész emberiség előtt; a Biblia szól. A Biblia az élő Isten üzenete hozzánk. De nemcsak Isten szavát és beszédes tetteit tartal­mazza, hanem azt a feleletet is, amellyel az ószövetség népe s az apostoli egyház Isten szavára válaszolt. A Biblia az imád­ság iskolája: belőle nő ki az egyház kö­zös imádsága és a hívő emberek magán­imádsága is. Elsősorban Isten szólítását juttatja el hozzánk, azért is olvasunk belőle a Szent­mise első felében, az ige liturgilájában, de máskor is, például a szentségek ki­szolgáltatásakor. Másrészt abban segít, hogy saját szívünk örömét-aggódását, sa­ját kérésünket, hálánkat és bűnbánatun­kat ügyesen szavakba foglaljuk, fedeleiül Isten szavára. Kész szövegeket is kínál, olyanokat, mint a zsoltárok vagy mint a Miatyánk, hogy ne kelljen zavartan sza­vakat keresgélnünk, hanem a már meg­levők mögé odagyűjthessük gondolatain­kat. De mintát és ösztönzést ad ahhoz is, hogy saját szavainkkal is meg merjük szólítani Istent, vagy szótlanul, szívünk figyelmes és bizakodó odafordulásávai imádkozzunk hozzá. IJ iszen ha egy beszélgetés résztvevői már jól ismerik egymást, ha igazán mély és személyes a kapcsolatuk, akkor egyre kevésbé fontos, hogy mit monda­nak egymásnak. Továbbra is szavak se­gítségével beszélnek, de beszélgetésük sokkal több a.szavakba foglalt informá­ció' cseréjénél: a szavak mögött szívük nyílik meg s találkozik. (Jeleníts István: Betű és lélek című kötetéből.) lilt _ rcí. üvegkép a szegények orvosáról László kanonokot, a kör­mendi Szent Erzsébet- templom plébánosát bízzák meg. A KEGYELET JELKÉPEI avatottak azonban tudták, nincs még olyan állapot­ban a per. Megvan a do­kumentált életrajz, a sok tanúvallomás, de hiányzik a bíborosi kar ítélete. A bíborosok jelenthetik ki ugyanis, hogy a bizonyíté­kok alapján Batthyány- Strattmann László hősi fo­kon gyakorolta az erénye­ket. Ha ez az állásfoglalás meglesz (1991 decemberére jelezték, de késik), akkor jöhet a csodatevés bizonyí­tása. Vallomások, orvosi vélemények szükségesek hozzá. Ha csodás gyógyu­lást sikerül bizonyítani, utána szólal meg a pápa, és nyilváníthatja boldog­nak a gyógyító herceget. Amit a közvélemény itt­hon és külföldön tud a szegények doktoráról, azt 1936 óta tudja. Gyürki László hatalmas energiát fektetett a munkába. Újjá­élesztette a gyógyító herceg kultuszát. Gyűjtötte élete dokumentumait, templo­mának oldalszárnyában egy kis múzeumot rende­zett be. Művészeket kért fel, Le- senyei Márta elkészítet­te Batthyány-Strattmann László szobrát, Kiss Sán­dor plakettet és két bronz- táblát csinált. A templom falán, illetve a kastély parkjában elhelyezték az emléktáblát, majd a szob­rot. A várkerület egyik szép utcáját is a hercegről nevezték el. Újabb jegyzőkönyveket, vettek fel, jelentkeztek az egykori betegek, elmond­ták emlékeiket a herceg gyermekei. Körülnéztek Körmenden _ a boldoggá avatási eljárás római meg­bízottai. Úgy tűnt, hogy U. János Pál magyarországi látogatásán bejelenti a bol­doggá avatást. Gyürki László és a be­PÁLYÁZAT A VÁCI egyházmegyei hatösAg pályázatot hirdet a vád Karolina Katolikus Általános Iskola Igazgatói állásának betöltésére. A pályázat feltételei: legalább főiskolai pedagógus-szakképesítés, 5 éves pedagógiai gyakorlat, római katolikus elkötelezettség, egyházhoz való hűség, rendezett és példamutató magánélet. A pályázathoz csatolni kell: részletes önéletrajzot, szakmai önéletrajzot, az iskola jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, diplomamásolatot, egyházi ajánlást. A pályázat benyújtásának határideje: 1992. május 25. A kinevezés időpontja: 1992. július 1. Bér: megegyezés szerint. A pályázatot a következő címre kérjük: Egyházmegyei Hatóság, 2601 Vác, Pf. 167. Időpontot senki sem tud mondani. Az egyházat nem sürgeti az idő. Hogy ma­gyar példáknál maradjunk: még mindig folyamatban van Kaszap István boldog­gá avatási pere. és csaknem hétszáz évvel a halála után, 1943-ban avatták szentté Margitot, IV. Béla lányát. Jelenleg a Vatikánban 1200 boldoggá avatási kérelmet jegyeznek. Köztük van a győri Apor Vilmos püspök, az erdélyi Márton Áron püspök és Mindszenty Jó­zsef bíboros ügye is. b. r. AZ IDŐ NEM SÜRGET

Next

/
Oldalképek
Tartalom