Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-15 / 114. szám

Számvevőszéki ellenőarzés Kétféle mérleget készítettek (Folytatás az I. oldalról.) adósság 79 százaléka nem parlamenti döntésen ala­pult. Az adósságot 1963. és 1982. között szinte döntő többségében kormányzati, vagy apparátusi szintű döntések eredményezték. Annak kezelése a Magyar Nemzeti Bank és a Pénz­ügyminisztérium közötti megállapodás kérdése volt egészen 1990 végéig. A költségvetés 1968 óta deficites. 1968 és 1983 kö­zött a költségvetés az MNB-tő! felvett hiteleinek 91 százalékát bevételként számolták el, s így keve­sebb hiányt mutattak ki az. Országgyűlésnek és a nyil­vánosságnak. 1934-től kon­szolidálták a mérleget, amelynek' lényege, hogy a bevételként könyvelt hite­leket a különböző pénzin­tézetek — MNB, ÁF1, OTP, Állami Biztosító, Külkeres­kedelmi Bank — mérlegei­be építették be. Ezáltal a költségvetési adósság meg­szűnt, átalakult a pénzin­tézetek tartozásává. A pénz­intézetek viszont kétféle mérleget készítettek, ám csak az egyiket hozták nyilvánosságra. Az államadósság jelentős része úgy keletkezett, hogy a költségvetés vagy az Ál­/!kiékme.nies iöldkimérések Inflációt meghaladó nyugdíjemelés A kormány kidolgozta és hamarosan az Ország- gyűlés elé terjeszti az idei nyugdíjkorrekciós tervet. Amennyiben azt a parla­ment jóváhagyja,' a nyár fo­lyamán 1 millió 650 ezren számíthatnak nyugdíjeme­lésre — jelentette be László Balázs szóvivő a csütörtöki kormányülés szünetében tartott tájékoztatón. Korrekció címén — az évi kétszeri nyugdíjemelé­sen túl — azoknak a já­radékát emelik, akik 1989. jSnuár elseje előtt vonul­tak nyugdíjba, és saját jo­gon kapnak öregségi jára­dékot. Ezzel a korrekcióval 20 év óta először növelik oly módon a járandóságot, hogy annak mértéke reál­értékben valamivel meg­haladja az inflációt. Az emelés a szolgálati időtől és a nyugdíjazás időpontjától függ. Összege átlagosan ha­vi 560, de legalább 200 fo­rint lesz. Azoknak, akiknek 19 évnél kevesebb a szol­gálati idejük, egységesen 3 százalékkal emelik a pén­zét, függetlenül nyugdíja­zásuk időpontjától. Akik 20-24 esztendő közötti szol­gálati időt. töltöttek le, 3, il­letve 4 száz.aíékos emelést kapnak. A 25-29 év mun­kaidővel rendelkezőknek. 3-6 százalékos, a 30-34 évet bedolgozóknak 3-9, a 35-39 esztendős szolgálati időt tel­jesítőknek 4-13, míg a 40 évnél többet munkában töltötteknek 6-18 százalékos emelést folyósítanak, asze­rint, mikor vonultak nyug­díjba. Akik egyesített nyug­díjat kapnak, azok járan­dóságát egységesen havi 300 forinttal emelik. A kabinet rendeletet al­kotott arról, hogy akik kár­pótlásban részesülnek, azok számára legyenek illeték­mentesek a földkimérési és ingatlanbejegyzési eljárá­sok. Ugyancsak rendelet­ben határozták el a mi­niszterek, hogy a Határon- túli Magyarok Titkársága ezentúl Határgntúli Magya­rok Hivatala formájában folytatja működését. A kormány az Igazság­ügyi Minisztérium előter­jesztése alapján koncepciót fogadott el a törvényességi óvás jogintézmények meg­szűnése utáni helyzet keze­lésére, és megbízást adott a törvénytervezet elkészíté­sére. A kabinet tájékozódott a volt Jugoszlávia területén zajló események legfris­sebb fejleményeiről. Külö­nös aggodalommal vette tudomásul a Boszniában mind jobban elhatalmaso­dó belháború tényét, mi­ként sajnálattal fogadta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került javaslat lényegesen csökkenteni kí­vánja az ENSZ békefenn­tartó erők tevékenységét a térségiben. A miniszterek végezetül Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tájékoztatása nyomán ismételten foglal­koztak Bős—Nagymaros kérdéskörével. Később lesz új menetrend Visszavár a MÁV A nehéz anyagi helyzetbe került Magyar Állam vas­utak az utazási feltételek ja­vításával igyekszik vissza­hódítani a tőle elpártolt utasokat, illetve újakat szerez.ni. Ezt csütörtökön Vizsi Ferenc, a MÄV Buda­pesti Igazgatóságának igaz­gatóhelyettese mondta el Tatabányán az MTI tudósí­tójának. A komáromi me­gyeszékhely és Oroszlány között kísérleti jelleggel jú­nius 15-tői sűrítik a járato­kat. A szakasz állomásai között 33 százalékos díj­kedvezményt is adnak az utazóknak. Valamennyi vo­naton a diákok számára külön kocsit biztosítanak. Amennyiben növekszik az utaslétszám, akkor az igazgatóság más körzetében — például Budapest és Ess-' tergoin között, valamint Ba- lassagyaAmat térségében — szintén sűrítik az összeköt­tetést. Az idén az eddigiektől eltérően nem májusban, hanem szeptember végén lesz az évenként szokásos menetrendváltozás. E hó­nap végén csak időleges változások lesznek, s csak a nemzetközi vonatokkal ösz- szeíüggően. lóm! Fejlesztési Intézet, il­letve jogelődje valamilyen beruházáshoz pénzt adott. Ide tartozik a jamburgi gázvezeték építése vagy a bős—nagymarosi vízlépcső. Ez utóbbi az országnak mintegy 120 milliárd fo­rintjába kerül. Ugyancsak az államadósságot növelték azok a nagyvállalati beru­házások,. amelyek eredmé­nyeként túlméretezett ko­hászat és vegyipar jött lét­re. A sajtótájékoztatón Czir- ják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke el­mondta, hogy jelenleg az államadósság körülbelül 350 milliárd forinttal ha­ladja meg az 1990-es szin­tet, Sorsáról egyelőre bizto­sat nem lehet mondani, at­tól függ, miként alakul a gazdaság növekedése. Je­lenleg tapasztalható, hogy a gyorsan növekvő adósság éves kamatterhe egyre na­gyobb mértekben terheli a költségvetés éves kiadását. Amennyiben azonban a nö­vekedés megindul, az or­szág. jövedelemtermelő ké­pessége nagymértékben gyorsul, úgy ezek az adós­ságterhek — viszonyítva az állami bevételekhez — számottevően csökkenhet­nek. MILYEN IS A GAZDASÁG VALÚS ÁLLAPOTA ? A többségi vélemény: állami vezetők — Még mindig nem tud­ja senki, hogy milyen is idén a gazdaság valós ál­lapota — mondotta Nagy Zoltán, a Pénzügyminiszté­rium államtitkára az Or­szággyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsá­gának csütörtöki ülésén, amelynek napirendjén sze­repelt a Pénzügyminiszté­rium és a Munkaügyi Mi­nisztérium illetékeseinek meghallgatása a Szolidari­tási Alap és a költségvetés helyzetéről. A vitában felszólaló el­lenzéki képviselők legin­kább azt hiányolták, hogy a kormány a költségvetési hiány látható jelentős túl­lépése ellenére sem ter­jeszt be javaslatot az 1992- es költségvetés módosítá­sára. Az államtitkár véle­ménye szerint júniusra már világosabb lesz a kép, mert az APEH és a vámhatóság nemrég meg­kezdett akciói a kintlevő­ségek tisztázására és be­hajtására pontosabb infor­mációkat adnak majd a vállalatok állapotáról és a költségvetési hiány várható alakulásáról. A Munkaügyi Miniszté­rium adatai-szerint a nyil­vántartott munkanélküliek száma elérte az 500 ezret. A Szolidaritási Alap szá­mára történt'befizetéseit a márciusi adatokhoz ké­pest némileg javultak. Ez azonban a hiányok pótlá­sára elégtelen. A Munka­ügyi Minisztérium állás­pontja szerint ezt csakis a költségvetésből lehet finan­szírozni, mivel sem a já­rulékok emelése, sem a munkanélküliek, ellátási szintjének csökkentése nem kívánatos. Nehéz helyzet elé állí­totta az Országgyűlés fő­bizottságát a televízió el­nökét érintő jogi kérdése­ket tartalmazó kulturális bizottsági megkeresés. Az alkotmányügyi, . törvény- előkészítő . és igazságügyi bizottság csütörtöki ülésén az ellenzék képviselői két­ségbe vonták azt is, hogy a megkeresést a kulturális bizottságnak kell-e tulaj­donítani, mivel e testület szabaddemokrata és fiatal demokrata tagjai nem vet­tek részt a kérdések to­vábbításának megszavazá­sában. A bizottság a kér­dések megválaszolását vé­gül is nem vetette el. Több­sége — a kormánykoalí­ció képviselői — arra a kérdésre, hogy a miniszter­MDFSAJTÓTÁJÉKOZTA TÓ Nem csak matematika A matematika szerint az MDF békéscsabai jelöltje vesztésre áll, de az ilyen alkalmakkor soha nem a matematika _ számít — mondta Medgyasszay Lász­ló MDF-alelnök a Magyar Demokrata Fórum csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Egy újságírói kérdésre válaszolva bevallotta: szo­morú lenne, ha veszítene Kádár Béla, de ugyanakkor az MDF gratulálna a győz­tesnek. Furmann Imre alelnök szerint Békéscsabáról el­lentmondó híresztelések érkeznek az ellenzék ösz- szeíogásáról, ezért az MDF majd csak akkor értékeli a helyzetet, ha hivatalos ér­tesülések birtokába jut. Ettől függetlenül pártja minden helyzetre kidolgo­zott stratégiával rendelke­zik. Erről azonban részle­teket nem volt hajlandó el­árulni. Medgyasszay László nem kívánt állást foglalni arról, hogy Kulin Ferenc, ni Or­szággyűlés kulturális bi- ■zottsúgának elnöke által a tévé- és rádióelnök levál­tásáról kifejtett nézetek MDF-áíláspontnak tekint­hetők-e. Medgyasszay László rámutatott: pártja nem kíván „belefolyni a rádió—tévé vitába", mivel ez parlamenti és kormány­zati kompetenciába tartozó kérdés. elnök besorolása alapján aZ MTV elnöke és alelnö­ke állami vezetőnek mi- nősül-e? — igennel vála­szoltak Az ellenzék álláspontjá­nak lényege szerint az MTV és az MR nem. álla­mi szervek, és ezért a tv elnöke és alelnöke nem minősülnek a miniszterel­nök besorolása alapján ál­lami vezetőknek. Az állás- foglalás kialakítása után a bizottság felfüggesztette a megkeresés további tár­gyalását. Az Országgyűlés nemzet­biztonsági bizottsága csü­törtökön egész nap a Belügyminisztérium volt Ul/lII. csoportfőnöksége hivatásos, valamint „szigo­rúan titkos” állományú tisztjei és hálózati szemé­lyi adatait tartalmazó, 1990. február 14-én lezárt nvilvántartásának, továb­bá az egykori államvédel­mi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatai­nak fölhasználásáról szóló törvényjavaslathoz benyúj­tott módosító javaslatokról tárgyalt. Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága csütörtök délután együt­tes ülésen fogadta Wil­liam Taftot az Egyesült Államok NATO-nagyköve- tét, aki magánlátogatáson tartózkodik Magyarorszá­gon. Az amerikai politi­kus előadást tartott az észak-atlanti szervezet te­vékenységéről. Kiemelte, hogy á NATO fokozottabb figyelmet kíván szentelni a kontinens közép-keleti felén felhalmozódott fe­szültségeknek. . MSZP-KOXCEESSZUS Hideg nem lép vissza A szocialista párt képvi­selő-jelöltje, Hideg Gábor nem lép vissza, a békéscsa­bai időközi választások má­sodik fordulójától — jelen­tette be Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke a párt csütörtöki sajtótájé­koztatóján. Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy a kér­désben a helyi MSZP-szer- vezét döntése a mérvadó, Horn Gyula pártelnök konzultált Tölgyessy Péter­rel, a szabaddemokraták el­nökével, aki indítványozta, hogy az MSZP léptesse vissza' Hideg Gábort, és tá­mogassa az SZDSZ—Fidesz közös jelöltjét. Az MSZP képviselő-jelöltje azonban versenyben marad. Ha az indulók sorra visszalépnek, úgy. nagy a veszélye an­nak. hogy a második for­duló is érvénytelen lesz. A sajtótájékoztatón Sze­keres Imre részletesén szólt a hét végi MSZP-kOngresz- szusról, ’ amelynek felada­tául a párt következő két esztendőre szóló ellenzéki politikai magatartása meg­alapozását jelölte meg. A kongresszuson tisztújításra is sor kerül, ám a pártel­nöki poszton feltehetően nem lesz változás, hiszen erre. a tisztségre jelenleg egyetlen jelölt van, Horn Gyula. Preltop Ottó, a Fidesz békéscsabai képviselő-je­iöltje korábbi nyilatkoza­tával ellentétben a Napi Délkelet című Békés- me­gyei napilap csütörtöki szá­miban egyértelműen kije­lentette, hogy visszalép az SZDSZ-es Sarkadiné Luko- vics Éva javára. A békéscsabai választási bizottsághoz csütörtök dél­utánig a két független je­lölt, Bálint József és Czibu- la Zoltán lemondó nyilat­kozata érkezett meg, Pre- kop Ottóé nem. Kulin az elnökökről A következő lépés Majdnem biztosra vehe­tő, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága jövő csütörtökön kimondja Hankiss Elemér alkalmat­lanságát a tévéelnöki tiszt­ség betöltésére, hiszen is­mertek a miniszterelnök — a bizottság tagjainak több­sége által is elfogadott — kifogásai, másrészt a tv- elnök ezekre adott írásos válasza. Ettől függetlenül Hankiss Elemér az ülésen felvethet olyan szemponto­kat, közölhet olyan új in­formációkat, amelyek meg­változtatják a bizottság tagjainak a televízióról és az elnök tevékenységéről eddig kialakított képét — mondta Kulin Ferenc, a parlamenti testület elnöke az MTI munkatársának. A Gombár-ügyről szólva Kulin Ferenc hangsúlyozta, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie. — Ha megtagadja az alá­írást a felmentéséről, ak­kor mérlegelnie kell ennek következményeit, azaz ki kell mondania: a rádió el­nökének visszahívása az alkotmányos rendet veszé­lyeztető lépés. Amennyiben Göncz Árpád ríem nyilat­kozik arról, hogy miért nem írja alá a dokumentu­mot (és nem is írja azt a!á>, mulasztásos alkot­mánysértéssel lenne vádol­ható — fejtegette Kulin Ferenc. Egyházi ingatlanok tulajdoni rendezése Pálos Miklós politikai ál­lamtitkár elnökletével ösz- szevont ülést tartottak a volt egyházi ingatlanok tu­lajdoni rendezéséről szóló törvény végrehajtására ala­kult egyeztet^ bizottságok. Á testületeket az egyházi társelnökök és a kormány megbízottjai képviselték — tájékoztatta az MTI-t a Mi­niszterelnöki Hivatal csü­törtökön. A bizottságok a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatása alapján megállapították: 1992. május 5-ig hat egy­ház és íelekezét összesen 232 ingatlant vett birtokba, ezek tulajdoni sorsának rendezése már folyamatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom