Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-12 / 111. szám
ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ Kulturáltan, pártatlanul JOGAIKAT TÖRVÉNY RÖGZÍTI A köztisztviselők díjazásának szabályai szerves részét alkotják az előmeneteli rendszernek. Az érdemeken alapuló előmeneteli rendszerhez — amelynek jellegzetességeiről az előző Államháztartási Naplóban tájékoztattuk olvasóinkat — sajátos munka- végzési és díjazási szabályok is vonatkoznak Felelősséggel tartozik A köztisztviselő a politikai, érdeik-képviseleti hovatartozástól független, az alkotmányos rendnek megfelelő tevékenységét részrehajlás nélkül, a törvényesség megtartásával, gondosan, szakszerűen, pártatlanul, felettesei utasítása értelmében köteles végezni. Tevékenységében a kultúrált ügyintézés szabályait kell megtartania. Mindezt úgy kell ellátnia, hogy illetéktelen személynek vagy szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek köztisztviselői tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, annak munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, illetve jogellenesen előnyös következményekkel járna. A köztisztviselő az állami és szolgálati titkot köteles megőrizni: megszegéséért felelősséggel tartozik. A köztisztviselőnek munkavégzésével kapcsolatban elsősorban közvetlen vezetője, illetőleg az arra kijelölt felettes utasításait kell feladatai ellátása során követnie. A törvény jogot biztosít az eltérő vélemény- alkotáshoz és annak — hátrányos következmények nélküli — írásba foglalásához. A jogszerűtlen, törvénybe ütköző vagy károkozással járó vezetői utasítás végrehajtásának megakadályozására a köztisztviselő jogait a törvény rögzíti. A közigazgatási munka szolgálat jellege megkívánja, hogy adott esetben a köztisztviselő a törvényben meghatározott heti 40 órán felül is túlmunkát végezzen anélkül, hogy — fő szabályként — ezért díjazásra tarthatna igényt. Ugyanakkor azokban a munkakörökben, ahol ez rendszeres, számukra a munkáltató évente legfeljebb 20 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg. végzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.1 Ezt a tárgyévben kell kiadni, de ha például munkatorlódás miatt nem tudja igénybe venni, a közigazgatási szerv köteles megváltást fizetni. Ennek mértéke a köztisztviselő illetményének a szabadidőre járó arányos ösz- szege. A közigazgatás sajátos vonásait erősítik az alap- és pótszabadságra vonatkozó szabályok. Eves pihenőidőként a köztisztviselőnek 25 munkanap alapszabadság jár. Az alapszabadságon felül besorolástól függően pótszabadság is megilleti a köztisztviselőket. Az előző részben ismertetett — felsőfokú iskolai végzettségű, középiskolai végzettségű — köztisztviselői besorolásnál a közszolgálatban eltöltött munkaviszonyok alapján meghatározott fokozatoktól függően a középiskolai végzettségű köztisztviselőt maximum 9 munkanap, a felsőfokú végzettségű munkatársat maximum 10 munkanap pótszabadság illeti meg. A vezető beosztású köztisztviselőnek — pótszabadság helyett — vezetői pótszabadság jár, ennek mértéke maximum 15 munkanap lehet. A jegyzőket évente 12 munkanap pótszabadig illeti meg. Besorolási osztályok Megváltást fizet A köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, munkavégzésre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, szabadnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a teljesített munkaA díjazás szabályai szerves részét alkotják az előmeneteli rendszernek. Köz- szolgálati jogviszonya alapján a köztisztviselő havonta illetményre jogosult. Az illetmény alapilletményből, valamint — meghatározott feltételek mellett — illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az egyes besorolási osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az alapilletmény szorzata határozza meg a egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt úgy, hogy a II. besorolási osztály első fizetési fokozatának összegét — az 1992. évben 15 000 forintot — kell illetményalapnak tekinteni. Az illetményalapot az Országgyűlés évente állapítja meg a költségvetési törvényben. Az illetményrendszer fő vonása, hogy az illetmény- alap — mint a rendszer meghatározó eleme — és az előmenetelhez igazodó szorzószámos rendszer mellett közigazgatási szintenként emelkedő illetménykiegészítést tesz lehetővé úgy, hogy a vezetők díjazására differenciált illetmény- és pótlékrendszert alakít ki. Az önkormányzat önállóságának tiszteletben tartását szolgálja a törvénynek az a rendelkezése, hogy a képviselő-testület hivatalában a munkáltatói jogkör gyakorlója — szem előtt tartva az illetményrendszer elveit és arányait — azoktól a helyi köztisztviselői illetmény- rendszer kialakításakor eltérhet. Ha az önkormányzat eltérően kívánja kialakítani saját köztisztviselői illetményrendszerét, akkor rendeletben kell azt megtennie. A törvény az alapilletményekre vonatkozóan négy besorolási osztályt különböztet meg. Ezt a köz- igazgatáson belüli tevékenységek eltérő jellege, az azokat ellátók különböző fel- készültsége és felelőssége indokolja. A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőknek az illetmény- rendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetmény állapítható meg. Ennek kivételes jellege nyilvánul meg abban, hogy a központi közigazgatási szerv és területi, helyi szervénél ilyen döntés a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, önkormányzati hivatalánál — a képviselő-testület- jóváhagyásával — a polgármester, egyéb közigazgatási szervnél a szerv vezetője által hozható, és a döntést nyilvánosságra kell hozni. Ugyancsak pótlékkal honorálja .a rendszer az eltérő munkakörülményekből adódó különbségeket — például éjszakai, gép- járművezetői pótlék — és a speciális felkészültséget. (Idegennyelv-tudási pótlék.) A pótlékok megállapítási lehetősége is feltételekhez kötött. A jogosultság feltételeit maga a törvény szabályozza, az idegennyelv-tudási pótlékra jogosultság esetén a nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítványon kívül további kritérium, hogy a köztisztviselőnek olyan munkakört kell betöltenie, amelyben az idegen nyelv használata szükséges. «// formában A köztisztviselők díjazásának sajátos szabálya, hogy minden naptári évben külön juttatásként a köztisztviselő legalább egy havi illetményre jogosult. A külön juttatást a tárgyévet követő hónap végéig kell kifizetni akkor is, ha a kifizetés időpontjában a köztisztviselő jogviszonya már megszűnt. Ha a köz- szolgálati jogviszony év közben szűnik meg, a külön juttatást a jogviszony ban töltött teljes naptári hónapok után időarányosan akkor jár, ha a jogviszony a naptári éven belül legalább hat hónapig fennállt. Űj formában szabályozza a törvény a köz- tisztviselők kiküldetési költségtérítését is. A hatálybalépést követően 8 órát meghaladó hivatalos távoliét esetén a köztisztviselőt az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25 százaléka, a 8 óránál kevesebb távoliét esetén ennek fele illeti meg napidíjként. Komáromi Gyula Címzett és téltámogatások/ DÖNTÖTT A PARLAMENT Az Országgyűlés áprilisban kiegészítéssel elfogadta a helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatásáról szóló törvény- javaslatot. Címzett támogatásban a Pest Megyei önkormányzat részesült a Semmelweis- kórház rekonstrukciójának befejezéséhez. A céltámogatásra benyújtott pályázatok 56 százalékát hagyta jóvá a parlament. így a 2,5 milliárd forint igényből 1,4 milliárd forinttal lehet számolni, összegében a legnagyobb (661 millió), viszont arányaiban a legkisebb (39 százalék) támogatásban a vízügyi ágazat részesült. Ágazaton belül is jelentős a különbség az ivóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás támogatása között — míg az ivóvízellátás fejlesztését célzó pályázatoknak 85, addig a szennyvízelvezetés és -tisztítás iránti igényeknek csak a 27 százalékát fogadták el. A szilárdhulladék-lerakő telepek létesítésére beadott pályázatokat viszont teljes egészében elfogadták. Hét önkormányzat összesen 46 millió forint támogatásban részesült, valamennyien az 1991. évben céltámogatott beruházás folytatásához kaptak további összegeket Igen magas százalékban hagyta jóvá a parlament a Pest megyei oktatási (93 százalék), valamint az egészségügyi-szociális ágazat (91 százalék) fejlesztését célzó pályázatokat. Így oktatásra — elsősorban általános iskolai tornatermek építésére — 416 millió egészségügyi-szociális fejlesztésekre — főleg gép-és műszer beszerzésére ~ 273 millió forintot biztosítottak. Pest megyében 73 pályázatot utasítottak el, egyrészt a feltételként előírt dokumentumok (főleg vízügyi létesítési engedélyek) hiánya miatt. 14 önkormányzat viszont olyan célra nyújtotta be igényét, amely nem tartozott a támogatott körbe. Képviselői javaslatra a parlament elfogadta azt a kiegészítést, amely szerint azok az önkormányzatok, amelyek 1991. október 30- áig benyújtották céltámogatási pályázatukat, de az előírt dokumentumokat nem csatolták, e hiányukat május 15-éig a TÁKISZ-on keresztül pótolhatják. Ez a lehetőség Pest megyében 49 önkormányzatot érint. Nincs mód pótlásra azon' pályázatok esetében, amelyek nem tartoznak a támogatott célok közé. Ez a megyében mintegy 53 millió forintot tesz ki. A hiányzó dokumentumok pótlásával jogosulttá váló önkormányzati igényeket — az állami költségvetés forrásainak megfelelően — a települések népességszáma szerint növekvő sorrendben elégítik ki, tehát várható, hogy lesz olyan önkormányzat, amely csak 1993-ban jut az elnyert támogatáshoz. Kaszó Ildikó AZ OLDAL A PEST MEGYEI TÁKISZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT NYUG A Tt MINTÁRA MÉRTÉKTARTÓAN VÁLLALKOZHATNAK Amikor az államháztartásra hivatkozva költség- vetési szerv alapításáról beszélnek a szakemberek, senki sem gondol arra, milyen fontos a jogszabályok pontos betartása. Ugyanis egy költségvetési szervezet olyan jogi személy, amely a társadalmi elvárások és szükségletek szerint állami feladatokat lát el, amelyeket törvényben rögzítenek. Költségvetési szervezetet az Országgyűlés, a kormány, a miniszter, valamint az adott helyi önkormányzat alapíthat, de több helyi önkormányzat közösen is létrehozhatja. Miután a Pénzügyminisztérium nyilvántartásába bejegyezték, attól kezdve nyilvánosan is ismertté válik a tevékenysége. Közös jogszabályok A gazdálkodást több jogszabály együttes alkalmazása mellett gyakorolják ezek az intézmények. Egyformán érvényesek a helyi önkormányzatok működé-, sét szabályozó rendelkezések, és maga a költségvetési törvény is. Ha marad pénz, azt miként használhatják fel? A jóváhagyott bevételi előirányzatokon felüli többletbevételt, s a jóváhagyott maradék pénzt szabadon felhasználhatják. Ha viszont ebből akarják a béreket fejleszteni, akkor máris szanaszét szab- dalódifc, mivel az összes pénzmaradványt nem fordíthatják a bérek emelésére, kizárólag a bérmegtakarításból származó bevételt. Pénzt pályázattal A költségvetési szervezetek rendelkezési jogát bizonyos értelemben megnyirbálhatják majd, hiszen például alapítvány létrehozásához az adott helyi önkormányzat beleegyezése kell, önállóan nem is dönthetnek ilyen kérdésekben. Amikor például egy iskolát tataroznak, festenek, felújítanak, gyakran felvetődik a kérdés, honnan teremtenek elő mindenre pénzt? Ez mindig gondot jelent, hiszen mindig egy meghatározott keretösszeget költhetnek el az oktatási intézmények. Nem tiltják azt sem, hogy a költségvetési szerv vállalkozzon. Azonban ahhoz csak úgy lehet hozzáfogni, ha a tevékenység nem akadályozza az alapító okiratban meghatározott célt. Sokan nincsenek tisztában e ténynyel. gyakran félreértést is okozhat. Ha hiányzik a pénz, pályázat segítségével is támogatásihoz lehet jutni. Az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyon a társadalomé. Aki kezeli, anyagi* felelősséggel tartozik annak maradéktalan elszámolásáért. Az Országgyűlés jogszabályban rögzíti, mi tartozik az ingatlan, az ingó vagyon, illetve a vagyoni értékű tárgyak fogalomkörébe. A kincstári vagyontárgyak felett a pénzügy- miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Hogy mennyire tartják be a szabályokat, arról a parlament az Állami Számvevőszék útján győződik meg. Többek között ez az intézmény ellenőrzi az államháztartásban zajló egyéb folyamatokat is. a végeredményt a lakosság elé tárják. A törvénytervezetben a jogalkotók leszögezik: az államtitok kivételével valamenyi adat nyilvános, tehát azt bárki megtekintheti. Az államháztartás információs rendszerét úgy alakítjuk ki, hogy mindig pontos képet kaphasson az ellenőrző szerv a működésről. Az államháztartás mérlegeit — a jogszabály- tervezet szerint — az Országgyűlés hagyná jóvá a zárszámadáskor. Az államháztartás számvitelének az a célja, hogy pontosan nyomon követhető legyen a bevételek és a kiadások összege. Kulturáltan, politikusán A bevételek beszedéséért felelős hatóság ellenőrzi, hogy befizették-e az adót. Ez kiterjed az adóbevallásokra. a nyilvántartásokra, a könyvvezetésre, a bizonylati rendre, a befizetési kötelezettség teljesítésére, stb. Az állam olyan kultúra megteremtésére törekszik, ami a fejlett nyugati demokráciákban már évtizedekkel ezelőtt megvalósult. Pontosabban arra, hogy a többpárti parlamenti demokrácia követelményeit megtartva tervezzék meg a központi költségvetést, illetve irányítsák az állam háztartását. I. M.
