Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-11 / 110. szám
VILÁGELSŐK VAGYUNK Péteriben még őrzik Ropták a minap a táncot Péteriben. Daloltak, táncoltak a helybeli öregek, miközben a kamera figyelemmel kísérte minden mozdulatukat. minden szavukat jó két és fél órán át. AMI MENTHETŐ Az egész pedig ügy kezdődött, hogy Laza István, a monori művelődési központ igazgatója — aki a néptánc szerelmeseként is közismert a környéken — a péteri iskolásokat is táncolni tanítja. Arra gondolt: jó lenne a helyi folklórból is merít- kezni, s keresni kezdte a filmtárban, könyvekben a péteri tánchagyományokat. De nem találta. Holott — mint mondja — világelsők vagyunk abban, hogy nálunk, Magyarországon található a legtöbb filmre vett hagyományos néptánc. Martin Györgynek, a néptánckutatás Bartók Bélájának és kis csapatának köszönhető ez. Bejárták a Kárpát-medence minden részét, hogy hangyaszorgalommal mentsék, ami még menthető. — A magyar néptánc a legszínesebb, a leggazdagabb a világon. Nincs még egy ilyen, ahol ennyiféle hatás, balkáni, keleti, nyugati divatáramlat érte volna a táncot, mint nálunk, de mert megvolt az ereje, képes volt integrálni ezeket a hatásokat — mondja Laza István, hadd fertőződjem kicsit magam is a szeretettel, amivel ő igyekszik bábáskodni az ügy körül. — A nemzetiségi kisebbségek egy-két generáciőval tovább őrzik a hagyomá-, nyokat. Ennek köszönhető, hogy Péteriben az idősebb korosztály még emlékszik e vidék hagyományaira. A környékbeli szokások a korábbi kutatások alkalmával már szalagra kerültek, de Péteribe nem jutottak el a kutatók. NYOMA SINCS Ez volt talán az utolsó előtti perc. Mert — ahogy Laza István fogalmazza — megtörtént a csoda. A menetei zenekar készséggel átutazott Péteribe, összese- reglettek az idős helybéli A csodagyufa A magyar gyufa egyik és másik oldalán is reklám- szöveg van elhelyezve. Hadd ne idézzem, fizesse meg a hirdetője! A bökk’ ott van, hogy a gyufaszál silány (nedveske), dörzsszé- le meg rövid használat után lekopik, szórakozhat vele az ember nem kis bosszúságára, amíg talán a tizedik alkalommal meg mél- tóztatik gyulladni! No már most, mi dohányosok és a háziasszonyok azt várnák (szeretnék), ha a magyar gyufa minőségi lenne, s nem a más termékét reklámozná, hanem a sajátját. Például imigyen: „Jó minőségű a magyar gyufa, nem üt vele meg a guta!" vagy: „Nem kell tűzkő, jó a gyufa, minden szála biztosítva!” De van még egy kiegészítésem is. Nem ártana, ha a Kermi vagy a Kereskedelmi Piacfelügyelőség a tyúkszemére lépne annak, aki forgalomba hozza és nem ellenőrizteti ezt a „tűzszer számnak” titulált eelejtetl (hörömpő) lakók is, s felelevenítették régi táncos mulatságaik emlékét. Nem feszélyezet- ten — hanem büszkén és önfeledten. Lassú csárdás, friss csárdás, lakodalmas menettánc, mars ... Három kameraállásból lesték a hozzáértők a mozdulatokat, közöttük ott volt a Magyar Tudományos Akadémia néptáncgyűjtője is.. Bizonyos lett, ami eddig csak feltételezés volt: ugyanarról a kultúrkörről van szó, amely a környékre — Ecserre, Maglódra, de Üllőre is, Monorra is — jellemző volt. De amíg Üllőn : és -Monoron már nyoma sincs. Péteriben 70-80 évvel tovább őrizték. A FELHÍVÁS Álljon itt az írás végén a felhívás: „A péteri gyűjtés sikere kapcsán szeretném felhívni minden kedves lapolvasó figyelmét arra a lehetőségre, melyet a művelődési központ kínál. Ha van tudomásuk olyan néprajzi, történelmi értékekről, melyek fényképpel, magnóval vagy videofelvétellel meg- menthetőek lennének az el- f'eledéstől, kérem, értesítsenek. s mi a technika segítségével megörökítjük azt. Rengeteg értéket hagytunk veszendőbe menni, legalább ami mostanáig fennmaradt az idő rostáján, azt mentsük át az utókor számára! Tisztelettel várom értesítésüket: Laza István igazgató, Monor, művelődési központ, Bocskai utca 1. Telefon: Monor, 178.” — ez — Kosárlabda Veretlenül MOhlQRI XXXIV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1892. MÄJUS 11., HÉTFŐ Egyre többen Vecsésen is Kiszolgáltatottak Egy múlt évi törvény az önkormányzatok — illetve azok szerveinek — feladatává tette az egészségügyi, szociális, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok helyi megoldását. Nagy lélekszámú településeken — köztük Vecséscn is — e hatáskört népjóléti bizottságok látják el. A sokakat érintő és érdeklő tevékenységről beszélgettünk Tóth Elemérrel, Vecsés önkormányzata népjóléti bizottságának elnökével — messze a teljesség igénye nélkül... — Nem sokkal ezelőtt értékeltük, összegeztük bír zottságunk múlt évben végzett munkáját: a segélyek, anyagi juttatások elosztását, felhasználását. Részletesen szó esett a felnőttkorú — tehát nyugdíjkorhatáron felüli —, illetve ifjúság- és gyermekvédelmi segítségnyújtás formáiról. Meglehetősen széles területről van szó, hiszen a rendszeres rendkívüli szociális segélyek folyósítása mellett sok más egyéb juttatással is segítettük a rászorulókat — mondja a bizottság elnöke. — Rendszeres szociális segélyt, ami havi ellátást biztosít az önálló, jövedelemmel nem rendelkezőknek, huszonheten kaptak. Ebből tizennégyen teljes, míg tizenhármán részösszegű anyagi juttatásban ■részesültek, az erre fordított pénzöszeg a múlt évben megközelítően egymillió 500 ezer forint volt. A rendszeres segélyben részeg sülök évente négy alkalommal eseti segélyt s tejjegyet is kapnak... Itt jegyzem meg, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők közül is mind többen próbálnak rendszeres segélyt kérni, ám őszintén el kell mondani, tartásképesség vizsgálata, illetve más szigorú feltételek miatt kevesen jogosultak rá. — Az előbbinél nyilvánvalóan magasabb összeget Utcanevek Az igazolványba Számos monori utcanév megváltozott a közelmúltban, ezeket folyamatosan közöltük is. Nem elég azonban, ha az érintett lakók a névváltozást tudomásul veszik — némi tennivalójuk is akad. Be kell menniük a városi polgármesteri hivatal 16-os számú szobájába — megtehetik ezt bármelyik napon, nem csak a hivatalos ügyfélfogadás alatt —, hogy a magukkal vitt személyi igazolványba az ügyintéző be tudja vezetni a változást. MunkanéfküKek Százak Á városban tartják nyilván a legtöbb munkanélkülit. A regisztrált munka nélkül maradottak száma a múlt hónap végén meghaladta a 700-at Monoron, legtöbbjük a szakmunkások közül került ki. fizettek ki rendkívüli szociális segély címén ... — Igen, hiszen ez a segélyezési forma az előzőnél sok tekintetben, „rugalmasabb”. Nagyköaségünkben a múlt évben hétszáznegy- venkilencen részesültek eseti segélyben, több mint kétmillió 200 ezer forintnyi összegben. Mindezeken túl — nem sokkal karácsony előtt — egyenként ezer-ezer forintos vásárlási utalványt kaptak a 7 ezer forint alatti nyugdíjasaink és a három-, illetve ennél több gyermekes nagycsaládok. Ily módon egyszeri segélyképpen, mintegy 2 ezer 500 utalványt osztott szét népjóléti bizottságunk. — Egyéb támogatások, juttatások? — A közgyógyellátást az ingyenes gyógyszerellátásra jogosultságot — említve. vannak, akik. alanyi alapon, mások méltányosságból jogosultak erre ,.; Vecsésen, egy múlt év végi összesítés alapján négy- százhetvenketten rendelkeztek érvényes közgyógy- ellátási igazolvánnyal. — Az elmúlt évben huszonkilencen részesültek ápolási díjban, a díjak megállapítása előtt — a szükséges orvosi igazolások birtokában — körültekintő környezettanulmányt is végeztünk e családoknál minden esetben... A mozgáskorlátozottak különféle támogatásait említve: 1991- ben 56 személy részesült ilyen ellátásban, s népjóléti bizottságunk mintegy negyvenezer forinttal támogatta a mozgáskorlátozottak Pest megyei szervezetét is. Sülysápi színházbusz Az operett a sláger Xz idei megyei férfi kosárlabda-bajnokság utolsó meccsét is lejátszották. A monori JAG kadettesapa- ta az országos területi döntőbe jutásért léphetett pályára. Az ellenfél a Budaörs fiúgárdája volt. A mérkőzést a JAG tornatermében éppen a fordított nap keretei között rendezték, Így a monoriak élvezhették a hazai pálya előnyét. Már á meccs elején a hangulat a tetőfokra hágott. Az első félidőben mind á két csapat teljesítménye hulláim zó volt, de a monoriak fordulhattak 9 pontos előnnyel. A második játékrészben 10 perc elteltével egyenlített a budaörsi együttes. A meccs hajrájában egyik csapat sem engedhette meg magának,- hogy a másik átvegye a vezetést. MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. • Munká- t&rsak: Gér József és Köb- lencz Zsuzsa. • Postacím: Monor, PL 51. 2201. Telefon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől ' péntekig l-től Il-ig. A mérkőzés igen érdekesen alakult. A 16. perc végén 67-59-es budaörsi előnynél a meccs már veszni látszott a monoriak számára. Ám az időkérés valószínűleg összerázta a csapatot, és nagy lelkierővel, odafigyeléssel végül is hozni tudták a mérkőzést, annak ellenére, hogy az irányító játékos kipontozódott. A mérkőzés végén a zsúfolásig megtelt teremben a szurkoló közönség hangos üdvrivalgással ünnepelte a győztes csapatot. A „monori fiú kadettesapat így veretlenül lehetett megyebajnok, s megérdemelten jutott tovább az országos területi döntőbe, ahol már nevesebb csapatokkal kerül majd szembe. A területi döntőt Pécsett rendezik meg május: 15- 16-17-én. Reméljük, ezt az akadályt is sikeresen veszik majd. Gratulálunk, fiúk! Eredmény: Monori JAG— Budaörs: 71-67 (36-27). Monor: Csuba Gábor (22), Dudás Zsolt (20), Kir- tyán László (16), Veszteg Zsolt (10), Jónás János. Csere: Kis Balázs (3), Jakab László, Megyeri Szabolcs, Erdősi Gábor. Edző: Zátrok Károly. Jó: Csuba, Dudás, Kir- tyán, Veszteg. Manev Melinda Többször megírtuk már, Ecseren sokéves múltja, jó hagyománya van a buszos fővárosi színházba járásnak. Iíédveltek, népszerűek — s viszonylag olcsóbbak — e kellemes időtöltést, szórakozást jelentő kiruccanások, így hát nem csoda, mindig „telebusz” indul a többnyire fővárosi operett színházbéli előadásokra Ecserről... Most hasonló kezdeményezésről hallottunk Sülysápon is. — Igen, de mielőtt e művelődési házunk szervezte programról szólnék, hadd mondjam el, á korábbi években, még tavaly is több ismert-kedveit fővárosi művész — színész, humorista, popénekes, -együttes — lépett fel művelődési házunkban több-kevesebb közönségsikert aratva ... Egyre költségesebbek e rendezvények, mind magasabb a művészek gázsija, s az intézményünkön belüli feltételek — külsőségek sem igen adottak az ilyen költséges rendezvényeknek... Különben . is közel a főváros, miért is ne mehetnénk innen Sülysápról mi a négy eseményt jelentő színházi előadásokra Olykor-olykor? — vetődött fel a kérdés egyre gyakrabban — így Papp Istvánná, a sülysápi művelődési otthon igazgatója. — Ügy tudjuk, az első közös színházlátogatáson túl is vannak már... — Igen, március 14-én a Fővárosi Operett Színházban a Cirkuszhercegnö című nagyoperettet láttuk, amely előadásra telebusz indult Sülysápról. — A legközelebbi kiruccanás? — Május 23-án, szintén az Operett Színházban „Az őrült nők ketrece” című zenés bohózatot nézzük meg Haumann Péter főszereplésével, minden színházjegy — akarom mondani buszbéli ülőhely — már április elején gazdára talált... A kíváncsiság, érdeklődés nagyon is érthető. Jó szórakozást ígér a darab, no és persze a színházba menés kedvező lehetősége sem utolsó szempont. Nem kell vonaton „törődve” utazni, olykor órákat várni, esetleg az előadás után az utolsó vonathoz rohanni a pályaudvarra ... De nem olcsóbb a saját tulajdonú gépkocsin való kiruccanás sem, arról nem is beszélve, hogy sokaknak nincs is személyautójuk ma még, vagy már .., — Egy-egy színházi út — a jegy árát nem számítva persze — 150 forint, ennyibe kerül a buszköltség, amely jármű alig több mint egy órával az előadás előtt indul Sülysápról, s a függöny legördülése után ennyi idő alatt már itthon is vagyunk ... Ügy hiszem, méltán népszerűek a szombat délutáni, esti színházi programjaink. — Tehát lesz folytatás is? — Természetesen. A nyári hetekben-hónapok- ban ritkábban, de az őszitéli színházi évadban úgy tervezzük, havonta szervezünk, indítunk buszt a fővárosba, mindenkor a sülysápi színházbarátok kedvére való előadásokra. J. L — A fiatal korosztályt említve: ők milyen szociális segítséget kapnak?. — Az elmúlt évben kamatmentes kölcsönt hat- vanketten kaptak, míg az első lakáshoz jutás címén 37 család részesült állami támogatásban. 150 család kamatadóját vállalta át ön- kormányzatunk, egymillió forinttal támogattuk az ÖTP-kölcsönök visszafizetését. — Községünkben 1991- ben rendszeres nevelési segélyben átlagosan 86 fő részesült, egy gyermek esetében ez havi 1500 forintot jelentett — s ők folyamatosan kapják a tejjegyet is —, míg rendkívüli segélyben 2870 kiskorú részesült. — Természetbeni ellátások, juttatások? — Községünkben az időskorúak ellátását segítve gondozási központ működik. Két nyugdíjasklubunk ötven időskorú ember számára biztosít napköziellátást. E pillanatban száz- negyvenhatan részesülnek házi gondozásban — étkeztetésben— mondta Tóth Elemér. A nehéz gazdasági helyzetünket ismerve elgondolkodtatónak tartjuk eredményeinket. Mint ahogyan a jövőben is mindent megtesz a vecsési önkormányzat a rászorulókat, nehéz sorban élőket támogatva, segítve... Jandó István
