Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-11 / 110. szám

MT MAI SZÁMUNKBAN Bábosok Biatorbágyon 16. oldal) Útvesztőbe került utaztató (5. oldal) Ez a vagyon névre szól (9. oldal) Zita, az utolsó magyar királyné (13. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1993. MÁJUS 11., HÉTFŐ Néprajzkutatók tanácskozása Vácott Ki lát botrányt a másságban? — Ilyen messze még nem voltam otthonról •— me­sélte egy erdélyi néprajz- kutató az elmúlt hétvé­gén Vácott a magyar nép­rajzkutatók II. tanácsko­zásának valamelyik szü­netében. A városháza dísz­termében tartott kétnapos rendezvényt a Magyar Néprajzi Társaság . szer­vezte a váci Tragor Ignác Múzeum és a városi ön- kormányzat közreműködé- sével. A bőséges szakmai prog­AZ OLVASÓHOZ Több olvasónk reklamálta korábban, a Pest Megyei Hírlap-esteken is szóba került, hogy miért nem közöljük a Bartók rádió műsorát. Ezért vá­sároljanak még egy másik lapot is? Rövidesen, pontosabban május 28-tól ezért nem kell még egy újságot venni. Arra törekszünk, hogy lapunkban, a megyei híreken kívül minden érdemleges országos és nemzetközi eseményről tájékoztassuk kedves olvasóinkat. S c hónap végétől minden csütörtökön kézbe vehetik a német nyelvterület legnagyobb példányszámú telemagazinjának magyar változa­tát, amelyben benne lesz a honi rádió- és tévémű­sor is. Előfizetőink ingyen kapják, példányonkénti vásárlóink fele áron. Júniustól már az új előfi­zetőink is. Azért is érdemes előfizetni, mert bingó- játek is szerepel a telemagazinban, kéthetenkénti sorsolással. A játékban folyamatosan részt vevők között az év végén értékes gépkocsit sorsolunk ki! Itt a csigaszezon Megveszik a jövőt is Megkezdődött a csiga­feldolgozási szezon a Ma­vad Esco Kft. vecsési üze­mében, napi 2,5 tonna, kül­földieknek szánt ínyencsé­get dolgoznak fel. A hú­gától megszabadított, elő­főzött, vákuumcsomagolt, mélyhűtött csigákat kész­ételként Franciaországba exportálják. Előzetes becslések sze­rint az idén Vecsésen 300 tonna csigát dolgoznak fel, amennyiben megfelelő mennyiségű „alapanyag” — élő csiga — jön össze a gyűjtőktől. Szorgalomban nincs hiány, a munkanél­küliség nyomán mind töb­ben keresnek az erdők szé­lén, réteken csigát, aminek kilójáért 50-60 forintot fi­zet a felvásárló. A Földművelésügyi Mi­nisztérium előírása szerint ugyan tilos a 30 millimé­ternél kisebb átmérőjű csigák begyűjtése, ugyanis ezek jövőre lesznek meg­felelőék. ám a felvásárlók ezt az előírást rendszerint nem tartják be, így a csi­gát a kipusztulás veszélye fenyegeti, alapanyag nél­kül pedig a négy hazai feldolgozóüzem is bezár­hatja a jó jövedelmet adó boltot. Egyelőre azonban Vecsésre is naponta ér­keznek az újabb csigaszál­lítmányok. BUPOUriKAl KRÓNIKA A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM és az Or­szággyűlés közös delegációja élén Sárossy László föld­művelésügyi államtitkár hatnapos látogatásra Ukrajnába utazott. DR. JÓSÉ MANUEL CARDOSO DE COSTA, a portugál alkotmánybíróság elnöke szombaton hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett. A portugál vendéget fogadja Szabad György, az Országgyűlés elnöke. EMLÉKMŰVET AVATTAK JÄSZSZENTANDRÄSON a második világháború áldozatainak tiszteletére, a me- mentóra 108 név került fel, 'akik a fronton és a helyi harcok során estek el. ram ellenére több volt ez egyszerű tudományos esz­mecserénél. A Kárpát-me­dencében élő összes nép­rajzos szakembernek lehe­tőséget teremtett a talál­kozásra, ami a jelenlegi határok és a távolságok miatt nem is olyan egy­szerű. De ez még leküzd­hető lett volna korábban, csakhogy politikailag nem tekintették volna szalon­képesnek. A hat síp, az anyaor­szágban élő és az öt ország­ban kívül rekedt ma­gyarság néprajzkutatása a politikai fordulatok elle­nére se mondható felhőt­lennek. Hol az új hatalom, hol annak politikai ellen­zéke nézi rossz szemmel. (Folytatás a 6, oldalon.) Ünnepi megemlékezés Ősi földön új hazát teremtettek Az Izraeli Állam megala­kulásának 44. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­séget vasárnap a Budapesti Zsidó Hitközség székházá­nak dísztermében a Ma­gyar-Izraeli Baráti Társa­ság. Siklós Csaba, közleke­dési-, hírközlési és vízügyi miniszter mondott beszédet. Emlékeztetett arra: 4 évti­zednek kelleít eltelnie ah­hoz, hogy 1989 szeptembe­rében újra felvegyük a kí­vülről reánk erőszakolt po­litikai érdekek miatt meg­szakadt diplomáciai kapcso­latot Izraellel. A két ország közötti kapcsolatok azóta örvendetesen fejlődnek, s mint a miniszter kiemelte, a politikusoknak különösen fontos szerepük van abban, hogy az ígéretes, sokoldalú együttműködés a jövőben még tovább erősödjön. A miniszter ezután annak jelentőségét méltatta, hang­súlyozta. hogy a zsidó nép élni tudott az államalapí­OSVR TH-EMLEK ÜNNEPSÉG A Belügyminisztérium megállta a helyét Helyre- kell állítani an­nak az 1848-ban létrejött Belügyminisztériumnak a becsületét, amelynek átfo­gó. az egész közigazgatást irányító szerepe egykor túl­nőtt a rendőri ügyek inté­zésén. Egyúttal emlékezni kell azokra is, akik tisztes­ségesen végezték a falai között a dolgukat — han­goztatta Antall József mi­niszterelnök vasárnap Bu­dapesten. a BM Duna-palo­tában Osváth László szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából rendezett emlék­ünnepségen. Osváth László a két vi­lágháború közötti időszak kiemelkedő belügyminiszté­riumi köztisztviselője, a miniszter elnöki osztálya vezetője volt. Feladatai kö­ze tartozott a második vi­lágháború során hazánkba menekült több százezer polgári személy sorsának gondozása. — Elmondhatjuk — hangsúlyozta a miniszter- elnök —, e feladatát úgy látta el, hogy azzal a be­csületes, puritán, hazájához mindenben hű magas rangú köztisztviselő szimbóluma lett. A családtagok, valamint több száz politikus, illetve számos kormánytag és dip­lomata jelenlétében tartott (Folytatás a 3. oldalon.) Demonstráció a Velencei-tóért Okozhalták-e emberi mulasztások a Velencel-tő vál­sághelyzetét, kik ps mennyiért kaptak vizet a tóba ömlő Császár-patakból, a rendkívüli helyzetben korlátozza-e termelését a környék legnagyobb vízfelhasználója, a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság, miért csökkentették felére a tó idei fenntartását szolgáló összeget? Egyebek között ezekre a kérdésekre szerettek volna választ kapni mindazok, akik vasárnap Agárdon részt vettek Turbók János gárdonyi önkormányzati képviselő által a gárdonyi önkormányzat támogatásá­val összehívott lakossági tiltakozó demonstráción, vagy ahogy a rendező ne­vezte: „békés majálison’'. Mint kiderült, a megmoz­dulásra az adott okot, hogy a résztvevők szerint a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság — a vízügy — „évek óta azt csinál a Ve­lencei-tóval. a vízzel, a partfallal, a náddal, amit akar”. Bár a tóparti lako­sok, illetve az ottani ön- kormányzatok már 1990- ben jelezték, hogy a tó rendkívül alacsony víz- (Folytalás a 3. oldalon.) tás lehetőségével, s önmaga erejére támaszkodva az ősi földön újra hazát teremtett magának, népének erőt su­gárzó, biztonságot adó, vi­rágzó államot a pusztából. Ez az igazi siker, és ez a következő évek, évezredek záloga is — mondotta. Ez a hit, ez az erő kell hogy példa legyen számunkra is ahhoz, hogy magyarként itt a Kárpát-medencében olyan új hazát teremtsünk magunknak, amely gazdag és boldog lesz, amely ön­bizalmat és védelmet ad a magyarságnak az ország határain belül és kívül egy­aránt. Szólt az ünnepség részt­vevőihez Dávid Krausz, az Izraeli Állam magyarorszá­gi nagykövete. Hangsúlyoz­ta: — Az izraeli népnek és választott kormányának mindig első számú gondja volt a béke megteremtése. Az elkezdődött izraeli—arab béketárgyalások reményt nyújtanak arra, hogy nem­csak legnagyobb arab szomszédunkkal — Egyip­tommal —, hanem a többi arab állammal is békét kö­tünk. A Magyar—Izraeli Baráti Társaság —• folytat­ta — sokat tehet azért, hogy a magyar és az izrae­li nép kölcsönösen megis­merje egymást, egymás éle­tét, kultúráját, mindennap­jait. A most végétért izrae­li napok rendezvényei is ezt a célt szolgálták. Az Izraeli Állam függetlenségének 44. évfordulóján köszönöm önöknek azt az erőfeszítést, amelyet tettek és tesznek a népi diplomácia eszközeivel országaink barátságáért — felezte be beszédét Dávid Krausz nagykövet. Városavató — Hévízen s‘ Várossá avatták szómba-, ton világhírű gyógyüdülő­helyünket, Hévízt. A sport- csarnokban rendezett* gaz­dag kulturális műsorral ki- sért ünnepségen a városi 'rang elnyerését tanúsító ok­mányt Kiss Lajos polgár- mesternek Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium ál­lamtitkára nyújtotta át. Az ünnepi beszédet Tarján Lászlóné, a Környezetvédel­mi Minisztérium politikai államtitkára mondta. Töb­bek között hangsúlyozta: adottságai, sajátos arculata, nagyszabású fejlesztési és környezetvédelmi tervei birtokában Hévíznek jó esé­lye van arra, hogy a termé­szeti világörökség részévé váljék. KÖZÖS REGGEU Raszik Gábor MDF- képviselő, a „Testvé­ri Közösség” nevében kedd reggelre közös asz­talhoz egyszerű reggeli­re hívta képviselőtár­sait a Parlament vadász­termébe. Mint a képvi­selő által megfogalma­zott felhívás fogalmaz: a parlament kétéves év­fordulójának napjaiban „jó lenne megállni ab­ban a hatalmas roha­násban, amiben élünk, legalább néhány perc­re közös asztalhoz ül­ni, és egymásra figyel­ni”. Roszik Gábor sze­rint több türelemre és békességre van szükség az Országgyűlésben, és feltétlenül'meg kell ta­lálni azon közös ponto­kat és feladatokat, ame­lyekben bármilyen párthoz tartozó képvi­selők egyetérthetnek. A béke napján (Hancsovszkl János felvétele) Szigetszentmiklóson má­jus 9-én, a II. világháború befejezésének, a béke el­jöttének 47. évfordulóján megkoszorúzták a település területén elesett magyar katonák sírját. A kegyelet lerovása nem újkeletű, hi­szen már 10 éve annak, hogy az egykori piarista diák, Veres László a helyi Bíró Lajos Általános Isko­lában működő Komáromi Alajos kishonvédcsapattal megkoszorúzta a síremlé­ket. Ez abban az időben egyáltalán nem volt álta­lános dolog, hogy vállalták magyarságukat. Most már szabadon helyezték el a kegyelet és a megemléke­zés virágait a szülőföldjük­től távol: hadifogság­ban, munkaszolgálatban el­esett ismeretlen magyar hősök szigetszentmiklósi emlékművénél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom