Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25 / 98. szám
Képviselői arcképcsarnok: dr. Kovács László Újrakezdés hátrányos helyzetből Minden pala gyári úton Osztrák lambéria csiszolt, csomagolt, 520 Ft + ófa. Eternit Építőanyag-kereskedés, Balatonfüred, Noszlopy u. 3. Tel./fax: (86)-43-341. — Nem vagyok közgáz» dász, nem bocsátkozom jóslatokba. Azok alapján, amit eddig eltanultam a parlamentben, legfeljebb annyit mondhatok, még két évre lesz szükség, hogy meginduljon a változás. 0 Ennek a prognózisnak aligha fognak örülni a választói ... — Én soha senkit nem szédítettem délibábos illúziókkal. Jelöltként is elmondtam, képviselőként is fenntartom: egy gazdaságilag szétzilált, szociális fe- nyegetettségű, darabjaira széthullt társadalmat örököltünk, amit nem lehet egy-két év alatt megváltoztatni. • Az emberek csalódottsága nem csupán gazdasági jellegű ... — Ezt is tudom. És erre vonatkozólag még kedvezőtlenebb az előrejelzésem. Minimum három ciklus fog eltelni, amíg Magyarországon megvalósul a nyugati típusú európai parlamenti demokrácia. Az a fajta demokrácia, amire a magyar polgár igényt tart. 0 Ezt a hosszú átmeneti időszakot megsínyli a kormánypárt ázsiója, a széles tömegek elfordulnak az MDF-től. — Ezzel kapcsolatban elmondom egy régebbi tapasztalatomat. Fiatal orvosként olyan sútyos betegek közé kerültem, akiken gyógyszeres terápiával nem lehetett segíteni. Meg voltam döbbenve, csalódást éreztem az orvosi tudomány mindenhatóságával szemben. Aztán az idős kartársaim megtanítottak arra, hogyan kell ezeket az emberroncsokat visszaadni az életnek. Naponta erőszakkal kiráncigáltuk őket az ágyból, gyógytornáztattuk, rászoktattuk őket az újrajárásra. Óriási erőfeszítést és türelmet igényelt ez a munka, tőlünk is, a betegtől is. De eredményhez vezetett. Radikális javulásra ott sem volt lehetőség, mint ahogy a jelen társadalmi-gazdasági helyzetből sincs radikális kiút. Ilyet az MDF nem ígért, tehát az átmeneti időszakért nem a kormánypártot illeti elmarasztalás. 0 Képviselő úr, főorvos úr — nem is tudom, hogyan szólítsam —, magánemberként mi tartozik az érdeklődési körébe? — A botanika és a régészet. 0 A parlament tavaszi szünete alatt hová megy pihenni? — Végiglátogatom a testvéreimet. Amióta képviselő vagyok, egyiket sem láttam. A végén még azt hiszik, fenenagy jódolgomban megfeledkeztem a családról. Matuia Gy. Oszkár volt tisztában, hogy mit jelent a folyamatos parlament fogalma. Ez a fajta politikusi szerep egész embert- igényel. 0 Ez valahogy úgy hangzik: anyám, én nem ilyen lovat akartam...? — Tény, hogy azok a képviselők, akik a hivatásukat valóban hivatásnak tekintik — mint én is —, most nehéz helyzetben vannak. Sőt még azt is megkockáztatom, ez a helyzet váltotta ki, hogy a képviselők egy jelentős része nem gondolkodik hosz- szú távú politikusi pályafutásban. Vegyük az én esetemet. A gyógyításban a radiológia az egyik olyan ágazat, ami naponta hét- mérföldes lépésekkel rohan előre. El tudja képzelni, mi mindenről maradok le négy év alatt?! Másfél éve nem volt szakirodalom a kezemben. Nekem, aki azelőtt minden publikációt elolvastam, naprakészen tudtam minden változást. Belegondolni is rossz, milyen hátrányos helyzetből kell majd újrakezdjek, ha visszatérek a szakmába. 0 Ha visszatér ... — őszintén mondom, szívesebben mennék nyugdíjba mint orvos. 0 Hisz ön a magyar gazdasági élet felemelkedésében? Pest megye 16 képviselője közül kilenc írja a neve elé a doktori címet. Ma még nem tudom, ki milyen szakágban doktorált, Kovács Lászlóról mindenesetre nem mondanám, hogy radiológus, befutott, sokat tapasztalt ügyvédnek nézném. Egy valamiben nem tévedtem: első generációs in- 1 tellektuel. A markáns arc, a mozdulatai, vagy ahogy a szavakból mondatot formái, 1 mindez valami ősi nyugalmat sugall, ami csak a földtől elszakadtak különös sajátja. — Nyert — bólint rá. — Nyolcgyerekes parasztcsa- ládban születtem nyolcadiknak. Csak nehogy valami karriertörténetet kerekítsen ki rólam, mert arra allergiás vagyok. Az apám szó szerint szegényparaszt volt, de az volt ’45 előtt is, meg később is. A szegénység a sírig kísérte. Én magam az életem első 18 évét a máról holnapra élés jegyében éltem, valójában csak 1965 után fordult jobbra a sorsom, miután ledoktoráltam. Ma már senki nem él a Kovács családból Tapolcán, a- még megmaradt öt testvér szanaszéjjel lakik az országban, dr. Kovácsé- kat 1977-ben vetette a sors Százhalombattára. 0 Jó orvosnak tartja magát? — Minden elkövettem, hogy az legyek. És az a tény, hogy a körzet engem választott képviselőnek — nos, ebben talán nemcsak az első szabad választást megelőző politikai szereplésem dominált, hanem az orvos iránti megbecsülés is. Azért lett belőlem képviselő, mert orvosként szerettek a polgárok. Erre — miért is tagadjam — büszke vagyok. 0 Teljesen felhagyott a gyógyítással? — Három hónapig próbálkoztam a kétlaki Sággal. Nem győztem sem idővel, sem energiával. És ezzel nemcsak én vagyok így. A i képviselők többsége nem lakás árából 11 lakást vásároljon számukra. 3,5-4 millió forint kamatmentes kölcsönt kér az iskola az első részlet befizetésére. Szóba került a 3-as bölcsőde ügye, amelynek bezárását fontolgatja az ön- kormányzat. A jelen lévő bölcsődevezető kérte, ő is ott lehessen azon a gazdasági bizottsági ülésen, amelyen a bölcsődével kapcsolatos gondokat tárgyalják. Dr. Űri József polgár- mester arról tájékoztatta a képviselő-testületet és az érdeklődőket, hogy ezentúl egy háromperces telefon- beszélgetés Budapesttel 45 forintba fog kerülni, mert áttették a várost a kettes díjkörzetbe. Ezen néhány képviselő felháborodott, és kérte, ne fogadja el a testület szó nélkül a bejelentést, hanem nézzen utána, milyen jogszabály alapján történik a változás. A testület ezután megtárgyalta a víztisztító építésével kapcsolatos feladatokat, meghallgatta az egészségügy helyzetéről szóló beszámolót. A képviselők elfogadták az idei költségvetés módosítását, majd segély kérelmeket, fellebbezéseket vitattak meg. Halász Csilla EXPO-VÁROS? A vandalizmus ellen kai akadályozza meg a szabálytalanságokat — ezt indítványozta Juhász Antal képviselő, aki aláírásokkal is igazolta, hogy az emberek megoldást várnak az ügyben. Dr. Koós Ferenc kultúr- tanácsnok interpellációjában felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell óvni a középiskola épületét a vandalizmustól, mert egyesek az épület falára nyomdafestéket nem tűrő feliratokat festenek. Ezenkívül a vörös salakból készült futópályán motoros suhancok tartanak bemutatót, a futballozok kirúgják a tornaterem ablakát. Be kell keríteni az épületet, hogy megóvjuk a rongálástól. A képviselő elmondta, a középiskolának kiváló tanárai vannak, de csak úgy lehet megtartani őket, ha a város segíti őket a lakáshoz jutásban. Most, hogy Tökölön eladják a volt szovjet katonatisztek lakását, lehetősége lenne az ön- kormányzatnak, hogy két Szigetszentmiklós város képviselő-testülete csütörtökön ülést tartott. Napirend előtt több képviselő Is interpellált olyan ügyekben, amelyek szorosan érintik a város lakóinak életét. Tűrhetetlen, hogy ilyen szemetes és rendezetlen a város — fejtette ki Zachár László, aki szerint készíteni kellene egy olyan szabályzatot, amely a lakosok jogait és kötelességeit tartalmazza, akkor talán kevesebben mernék eldobálni a szemetet. A képviselő javasolta, hogy Szigetszent- miklóst nyilvánítsák Expo- városnak, és e programnak része legyen a város szebbé tétele. Túl sok a közlekedési szabálytalanság és a baleset a város egyes részein, ezért meg kellene fontolni a Szilágyi Lajos utca és az Árpád utca közötti egyirányú szakasz kétirányúsítá- sát. Ezzel együtt fel kell venni a kapcsolatot a rendőrséggel, hogy szigorú ellenőrzésekkel és bírságokPályázhatnak A közgyűlés a „Kulturált települési környezet” díj létrehozásával — és évenkénti adományozásával — hagyományt kíván teremteni Pest megyében. A pályázatokat 1992. augusztus 31-'ig kell benyújtani, a díjak átadására november 30-án kerül sor. A díjakat a megyei főépítész által vezetett szakértő bizottság értékelő javaslata alapján a területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság előterjesztésére a közgyűlés adja. P. A. Pest megye közgyűlése az idei költségvetésben 1 millió forintot biztosított a „Kulturált települési környezet” pályázati díjaira. A pályázat célja, hogy ösztönözze a települési közösségek környezetfejlesztési aktivitását, a környezet minőségének a jobbítását. A település vagy egy jelentős településrész fejlesztésében elért, már megvalósult eredmények bemutatásával vehetnek részt a megye települési önkormányzatai vagy kisebb közösségei a pályázaton. Támogatási és működési mélypont Még termőképes nék elérni, hogy a magyar falu tulajdonossá váljon. Az országgyűlési képviselő kifejtette azt a véleményét, hogy ha a magyai mezőgazdaság versenyképes akar maradni, akkoi minőséget kell produkálnia, és ez támogatás nélkül nem oldható meg, az államnak a pénztárcáját« kell nyúlnia. Most a törvények megszületésével olyar lehetőség áll a magyar parasztgazdaság előtt, amelj elindíthatja a felvirágzás útján. Nem akarunk viszályt s magyarok és a németet között — fejtette ki Szau- ter Rudolf. Sokan ' úgi akarják beállítani a második kárpótlást, hogy ez a németek kárpótlása, pedig rajtuk kívül a zsidóságot. nagybirtokosokat, a gyárosokat és az egyéb politikai üldözötteket is kárpótoljuk A Magyarországról kitelepített németek még magyai állampolgárok voltak, amikor elvették tulajdonukat, ezért alkotmányellenes volna őket kizárni a kárpótlásból. Függetlenül attól, hogy valakit a nyugati vagy a keleti zónába telepítettek ki, beadhatja a kárpótlási igényét. Több információt Sok olyan német van, akinek papírja van 'arról, hogy háborús bűnös, pedig a többségüket fegyverrel vitték el katonának az SS-be. Szauter Rudolf szerint ezeknek az embereknek az ügyét felül kell vizsgálni, és ha valakinek nincs egyéni bűne, és nem követett el gyilkosságot, az is részt vehessen a kárpótlásban. Bár a mostani törvényben ezt nem sikerült elfogadtatni, a képviselő azt javasolja, ezek az emberek is adják be a kárpótlási igényt, mert a közeljövőben az ő ügyük is rendeződik. A lakosság által felvetett kérdésekből kiderült, hogy az emberek meglehetősen tájékozatlanok a kárpótlást illetően, sőt mint megtudtuk, más fórumokon teljesen eltérő felvilágosítást kaptak. Dr. Sztárai Mihály sajnálkozását fejezte ki, hogy időnként olyan emberek nyilatkoznak a kárpótlási ügyekben, akik nem kellőképpen tájékozottak. H. Cs. Kárpótlási fórum Szigetcsépen Tulajdonos lesz a falu hessenek a licitálásokban. Azokon a településeken, ahol sok ember a második kárpótlási törvény szerint jogosult a kárpótlásra, dr. Sztárai Mihály szerint célszerű a licitálásokat elhalasztani, hogy ezek az emberek is hasonló esélyekkel induljanak, és maradjon föld az ő számukra is. S bár várható, hogy Pest megye frekventált területein feszültséget fog majd akozni, hogy a földigényt nem lehet kielégíteni, bíznak benne, hogy az államilag kijelölt területekkel meg tudják oldani a problémát. A nemzetiségnek is A kárpótlási jegyek föl- használásával kapcsolatban dr. Sztárai Mihály elmondta, már most vannak olyan kft.-k, amelyek felajánlják az embereknek, hogy 120- 130 százalékért átveszik a jegyeket, mert ezekkel például olyan nagy cégeket is meg lehet majd vásárolni, mint a Kőbányai Sörgyár. Az elnök szerint, ha valaki nem akar földet vásárolni, érdemes eladnia a kárpótlási jegyeket ezeknek a felvásárlóknak. Dr. Vona Ferenc ország- gyűlési képviselő elmondta, már régóta terveztek egy olyan tájékoztatót, amely a nemzetiségek kárpótlásával foglalkozik. Leszögezte, nagyon fontos a két törvény, mert a szövetkezeti átalakulási törvénnyel együtt a földterület 80 százalékát érinti, és ezekkel a törvényekkel azt szeret— Szó sincs arról, hogy a kárpótlási jegyekkel új békekölcsönt bocsátana ki az állam. A kárpótlási jegy igenis megéri az értékét, a százezer forint már most 112 ezret ér — mondta dr. Sztárai Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal elnöke azon a lakossági fórumon, amelyet csütörtökön este tartottak Sziget- csépen a művelődési házban. A dr. Vona Ferenc országgyűlési képviselő által kezdeményezett esten, ahol a földtörvényről, valamint az első és a második kárpótlási törvényről tájékoztatták a falu és a környékbeli település lakóit, jelen volt Szauter Rudolf, Pilisvörösvár országgyűlési képviselője is, aki a második kárpótlási törvény szószólója volt. Kárpótlási jog Mint megtudtuk, jelenleg 62 ezer igény van benn a Pest Megyei Kárpótlási Hivatalban, és arra számítanak, hogy a két törvény együtt 85-90 ezer iratot jelent. Ezeket folyamatosan bírálja el a hivatal, de a benyújtott igények egy része vagy teljesen megalapozatlan, vagy nincs bizonyíték a jogosultságra, és időbe telik, amíg ezeket az ügyeket elbírálják. Bár a második kárpótlás esetében még a nyomtatvány színe is más lesz, a két kárpótlási jegy teljesen azonos értékű, és párhuzamosan fogják őket elbírálni, hogy az űj jogosultak is részt ver Fizetésképtelenség, csődhelyzet, gazdálkodási kilá- tástalanság. Mostanság lép- ten-nyomon találkozhatunk ezekkel az elnevezésekkel, amelyek fehéren feketén jelzik, azt hogy' dominósze- rűen omlanak össze az iparvállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, vagy az éppenséggel súlyos kamatterhekkel nyűglődő vállalkozások. Egy kimutatás szerint az elmúlt évben Pest megye hetven közös gazdaságából mindössze 16 szövetkezet fizetett vállalkozási nyereségadót, méghozzá összesen 64 millió forintot. Az említett összeg csupán egytize- de az 1990. évinek! A kialakult kedvezőtlen helyzetet az is jelzi, hogy egy téesztagnak napjainkban még mindig csak 13 ezer forint körüli a havi bruttó átlagfizetése. Hitel, támogatás és tér- melésfinanszÍTozás. Ezek azok a közgazdasági szakkifejezések, amelyek ma az agrárgazdaság kulcsszavaiként ismertek. A súlyos pénzügyi nehézségek miatt a megye közös gazdaságai minden eddiginél kevesebb műtrágyát, növényvédő szert és nemesített vetőmagot képesek felhasználni. Mind több szó esik az agrárfórumokon arról, hogy a kormány a kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak korábban visszafizetési kötelezettséggel nyújtott fejlesztési hozzájárulásait, a felfüggesztett adótartozásokat, a feltételhez kötött szanálási, illetve veszteségrendezési hiteleket felfüggeszti. Az is mind nyilvánvalóbbá válik, hogy az elmaradt, illetve munkahelyteremtő beruházások szempontjából támogatott térségekben föld alapú támogatás lesz. Ennek mértéke a szántóknál hektáronként 1200—1500 forintot, míg gyepnél 500 forintot jelent, méghozzá a 17 aranykorona alatti területeken. Ez ideig a mezőgazdasági üzemek támogatására csak „halvány” pénzügyi támogatások történtek, például a növénytermesztési hitelekhez adott kedvezmény vagy az állami garancia- vállalás. Gy. L.
