Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

ISASZEGEN, GÖDÖLLŐN Megemlékezés — huszárokkal Isaszegen háromnapos rendezvénysorozattal emlé­keztek 1849. április 6-ára, a szabadságharc egyik leg­fényesebb győzelmére. A leglátványosabb program hétfőn este kezdődött, fák­lyás felvonulással a köz­ségháza elől. Szépen gyüle­keztek az emberek. Az egyik utcából a hármon i- kás, a másikból a citerás. a harmadikból népviseletbe öltözött legény, a negyedik­ből leány érkezett, majd hamarosan feltűntek a lo­vasok, akik végigjárják a tavaszi, hadjárat útvonalát. Elöl jöttek a váci huszár­bandérium lovasai, akikét, a jász lovasbandérium, a Történelmi Lovas Egyesü­let, a veszprémi 9-es hu­szárok és a Ralaton-felvi- déki Huszár Egyesület tag­jai követtek. Meggyújtották a fáklyá­kat, beálltak a sorba az isaszegiek vendégei, a csík- szentmártoni székely leány­A Történelmi I.ovas Egyesület huszárjai a szebbik nemet képviselik. Az egyesület 1985-ben alakult részben tör­ténelmi eseményekkel, illetve történelmi személyekkel összefüggésbe hozható lovastúrák megszervezése eéijá- ból. Támogatója a Deák Ferenc Alapítvány dr. Gémesi György polgár- mester üdvözölte, az agrár­egyetem néptánccsoportja adott műsort, és a zeneis­kola íúvószenekara muzsi­kált. Pelyach István beszé­dében arra utalt, hogy a ta­vaszi hadjárat során Gö­döllőn jelentős politikai döntéseket hozlak az isa­szegi győzelem után. . A lovasok és a város ér­deklődő közönsége ezután a temetőbe indult, ahol megkoszorúzták az isaszegi csatában megsebesült és Gödöllőn elvérzett honvé­dek emlékének emelt szob­rot. B. G. A PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK SZERDA! MUNKANAPJA Zárt ülésen megválasztották Király Bélát Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága szerdai zárt ülésén alelnökké vá­lasztotta Király Bélát, az SZDSZ jelöltjét, aki Mécs Imre (SZDSZ) helyébe lé­pett. Az MTI • kérdésére Póda Jenő (MDF), a bizottság titkára elmondta, hogy Ki­rály Bélái 8-7 arányban vá­lasztották meg. A kormány- párti képviselők egységesen nemmel szavaztak, árh úgy döntöttek, hogy ha az el­lenzéki pártok egységesen támogatják az SZDSZ je­löltjének megválasztását, akkor azt nem akadályoz­zák meg. Miután az ülésen nyolc ellenzéki képviselő vett részt, ezért a koalíciós honatyák közül csak heten adták le — nemleges — voksukat. Az ellenzékiek viszont egységesen támo­gatták Király Béla alelnök­ié való megválasztását. A bizottság lezárta a Pcstvidéki Gépgyár ügyét, elfogadta az ezzel kapcso­latos pénzügyminisztériumi jelentést, ám úgy határo­zott, hogy különbizottságot állít fel a hadiipar privati­zációjának, illetve felszá­molásának figyelemmel kí­sérése érdekében. Más forrásból az MTI úgy értesült, hogy a testület meghallgatta a Határőrség, a Honvédelmi Minisztérium A csata Gödöllőn meghalt sebesilltjeinek emlékműve a városi temetőben a lo­vastúra egyik állomása volt (A szerző felvétele) kák és legények, és elin­dult a dalos-táncos menet a szoborhegy előtti szabadtéri színpadhoz. Az 1901-ben felavatott honvédszobor aljában dr. Tóthné Pacs Vera polgár- mester köszöntötte a sereg­letet, majd Pelyach István történész szólt az isaszegi csatáról, annak kiemelkedő hőséről, Damjanich János­ról. Emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc nem népek között zajlott, ha­nem a szabadság eszmé­nyéért. Jó lenne már meg­írni a magyar múlt igaz történetét, hangoztatta. Ez a történészek feladata. Az isaszegieké pedig az, hogy őrizzék hagyományaikat, hozzájárulva ahhoz, hogy 1048/49. emléké mindörök- kön éljen szivünkben, gon­dolatainkban. A történész hasonlóan szólt kedden délelőtt Gö­döllőn, a városháza előtti léren is közel ezer érdek­lődő előtt. Itt volt ugyanis a következő állomása a lo­vastúrának. A városba érkező, korhű jelmezbe öltözött lovasokat Adomány háziorvosoknak Távol m kórháztól Változik a futam és türelmi idő (Folytatás az 1. oldalról.) munkavállalókat. Megszű­nik az E-hitel felvételének jelenleg még érvényes 50 m.llió forintos felső hatá­ra. Az E-hitel és a rész­letfizetési kedvezmény ezen­túl részvény vásárlásához is igénybevehetö. A kamat- feltétel ugyancsak megvál­tozott, kedvezőbbé vált. Ezentúl a 20,5 százalékos kamat helyett 17,5 százalé­kos kamat megfizetése mel­lett lehet ezt a hitelkonst­rukciót igénybe venni. A kamatcsökkenés a refinan­szírozási hitelkamat szint­jének csökkentéséből szár­mazik. Az Egzisztencia-hi­tel folyósításához az MNB a jegybanki alapkamat ko­rábbi 75 százaléka helyett annak 60 százalékán refi­nanszírozza a pénzintéze­teket. A pénzintézetek által felszámítható kamatrés vál­tozatlanul 4 százalék. Változatlan, hogy a fel­vett hitel nagyságától füg­gően különböző mértékű saját erőre van szükség, és a hitelfelvételtől függően változik a futamidő és a fiírolwí ifin. és a Magyar Honvédség tájékoztatóját a déli hatá­rok mentén történt esemé­nyekről. ★ Két rangos nemzetközi tanácskozás házigazdája lesz a nyáron Budapest. A közép-kelet-európai régid országai közül elsőként a magyar fővárosban tartja ülését az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, és ugyancsak Budapestet vá­lasztotta tanácskozásának helyszínéül az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet parlamenti köz­gyűlése. Mindkét esemény­re ezer résztvevőt várnak Az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdai ülésének első napirendi pontjaként az előkészületekről tájéko­zódott. A testület ezután a hatá­rokon túli magyarok honi választójogának kérdésével foglalkozott. A javaslatte­vők abból indulnák ki, hogy valamilyen formában kívánatos lenne megerősí­teni a határokon túl élők „spirituális” kötődését Ma­gyarországhoz. Választójog azonban csak azt illetheti meg, aki magyar állam­polgár, s ez érinti a kettős állampolgárság bonyolult ügyét is. ★ Nem fogalmazott meg testületi véleményt szerdai ülésén a bankok adóelőleg­visszafizetésével kapcsolat­ban az Országgyűlés költ­ségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága, miután a képvi­selők meghallgatták a Pénzügyminisztérium, az Állami Bankfelügyelet és a nagybankok megjelent kép­viselőinek véleményét. ★ Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága 1992. április 30- ig elkezdi az Országgyűlés új házszabálytervezetének előkészítését — így döntött az ügyrendi bizottság as Országgyűlés főbizottságá­val együttesen tartott szer­dai ülésén. A döntés támo­gatói rámutattak arra, hogy az új házszabályter­vezetet — amely az úgyneve­zett kétharmados törvények közé tartozik — csak az ügyrendi bizottságban ki­alakult konszenzus esetén lehetséges, illetve érdemes plenáris ülés elé vinni ★ A kárpótlási jegyek élet­járadékra váltásáról szóló törvényjavaslathoz benyúj­tott módosító javaslatok megtárgyalásával kezdte meg szerdai ülését az Or­szággyűlés gazdasági bi­zottsága. A jelentősebb módosítá­sok között szerepelt, hogy® kárpótlási jegy ellenében folyósított életjáradekot na csak a 65. életévüket betöl­tőnek kaphassák meg, ha­nem korhatár nélkül mind­azok, akik munkaképessé­güket 67 százalékban el­vesztették. A képviselők elfogadták a szociális bizottság azon javaslatát is, mely kimond­ja: amennyiben a járadék folyósításához privatizációs bevételekből kellő fedezet nem áll rendelkezésre, • havi átutalásokat a köz­ponti állami költségvetés biztosítja. A' Duna-medencei ökoló­giai egyezmény előkészíté­séről tájékoztatta a képvi­selőket az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsá­gának szerdai ülésén Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium helyettes államtit­kára. Hangsúlyozta: a i Duna menti ország össze­fogása azért is rendkívül sürgető feladat, mert a Da­na-medence ökológiai álla­pota minden erőfeszítés el­lenére tovább romlik, és a káros technikák, technoló­giák elleni küzdelem nem kielégítő, ezek visszafor­díthatatlan károsodással fe­nyegetik a természetet és a Duna vízminőségét. Rá­mutatott arra is, hogy nem kizárólag vízügyi, vagy víz­jogi egyezményről van szó, Noha a víz nagyon fonton, de nem egyetlen meghatá­rozó tényező, a talaj és * levegő védelmére is hang­súlyt kell fektetni. A Duna- medence káros hatásoktól való megvédésének legha­tékonyabb módja a szeny- nyezés csökkentése, s ehhez az egyezmény megfeleli kereteket nyújt. Parlamenti folyosó Egy törvényjavaslat - két vélemény togatás és üzérkedés lesz a Ä magyar egészségügyi alapellátás megsegítésére húsz, egyenként 10 ezer márka értékű diagnosztikai táskát adományozott a ma­gyar háziorvosi szolgálat­nak a német Caritas, a katolikus egyház hivatalos segélyszervezete. Az aján­dékot kedden a Népjóléti Minisztériumban Fodor Miklós, az Országos Házi­orvosi Intézet igazgatója vette át Hussler prelátustól, a szervezet tiszteletbeli el­nökétől. A korszerű diagnosztikai berendezéseket — EKG-t, a terhesség megállapítására is alkalmas érdoplert, vala­A gazdasági nehézségek miatt az iparvállalatok je­lentős hányadánál tovább­ra is tart az átmeneti, kényszerű munkaidő-rövi­dítés. A Központi Staszti- tikai Hivatal legutóbbi fel­mérése során kitűnt, hogy az 50 főnél többet foglal­koztató cégek csaknem 6 százaléka — számszerűen 158 — az év első hónapjá­ban rövidebb-hosszabb ideig szüneteltette egyes mint vércukorszintmérőt — tartalmazó táskákat a Há­ziorvosi Intézet javaslata, valamint az adományozók kérése alapján a városoktól távol eső, nehezen megkö­zelíthető települések önkor­mányzatai kapták meg. El­sősorban Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szat- már-Bereg megye aprófal­vas településeinek házior­vosai részesülnek a segít­ségben, de két Zala, vala­mint Baranya megyei és egy-egy Fejér és Pest me­gyei település betegeinek ellátása is korszerűbbé vál­hat a közeljövőben e mű­szerek segítségével. részlegeinek vagy a válla­lat egészének működését, illetve csökkentette a napi munkaidőalapot. A megfi­gyelt vállalati kör összesen 90 ezer dolgozót foglalkoz­tatóit. A gazdálkodók többsége a munkaidő-csökkentés okaként értékesítési nehéz­ségeit, valamint az elégte­len rendelésállományt je­lölte meg. Ezen a héten is folytató­dott a privatizációs vita a parlamentben. Kedden tár­gyalták a tartósan állami tulajdonban maradó vállal­kozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló tör­vényjavaslatot. A hozzá­szólók közül dr. Vona Fe­rencet (MDF) és dr. Eörs> Mátyást (SZDSZ) kértük meg, fejtsék ki véleményü­ket a privatizációról, illet­ve e törvény néhány vo­natkozásáról. Dr. Vona Ferenc (MDF): A privatizáció híve va­gyok. Délelőtti felszólalá­somban hangsúlyoztam, hogy az állami vagyon vé­delmére minekünk nagyon vigyáznunk kell. Bebizonyo­sodott negyven év alatt, hogy az állam rossz gazda, lassú, bürokratikus, rosszul viszonyul a piachoz... Nos, a privatizáció híve vagyok, ismétlem, de nem minden­áron, hiszen egy bizonyos vagyonrészt meg kell tarta­ni az államnak: az infra­struktúrák üzemeltetése, oktatás, egészségügy, tele­fon-, úthálózat stb. miatt. Ehhez pénz kell, és sok. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy miközben a privatizáció megy, egyes csoportok egész egyszerűen lefölözik az üzletet, és mindannyiunk kárára fosz­dologbol... Ezekre a poten­ciális veszélyekre figyelmez­tettem, ilyen aggályai in­nak (is) adtam hangot. A Csepel Autógyárat és a Pestvidéki Gépgyárat ugye­bár bagóért kivéreztették, húzták-halasztották az üz­letet — amit nemzeti ér­deknek a legjobb indulattal sem lehet nevezni. Márpe­dig a fő ez, a jogállamiság keretein belül a nemzeti ér­dek. Másik dolog: a privatizá­ció folyamatába be kell vonni a helyi szakembere­ket. ők ismerik a vállalat előnyeit és hátrányait, jó és rossz oldalait — órájuk számítani kell. Az nem ma­gyarázat, hogy „ők a felelő­sek azért, mert ide jutot­tunk”. Az új konstrukciót, hang­súlyozom, nem a gyerme­keink és unokáink ellené­ben, hanem őérettük kell megalkotnunk. Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) . A törvényjavaslat-csomag, amelyet röviden privatizá­ciós csomagnak hívnak, propagandisztikus elneve­zés, mert ez véleményem szerint — és ennek a kifej­tésére vállalkoztam a mai napon — valójában egy an- tiprivatizáció. A lényege: hogy az állami vagyonnak egy jelentékeny százalékát egy állami vagyonkezelő részvénytársaság kezelése alá keli vonni. Ez két ok­ból tragikus: köztudott, hogy az állami tulajdon jóval kevésbé hatékony, mint a magántulajdon, eze­ket a vállalatokat a ver­senyképes masán vállal átok­nak kell majd eltartani. Az adók tehát magasak marad­nak — s a magyar gazda­ság versenyképességét bé­nítja. Másrészt: nem lenne szerencsés, ha az új hata­lom — pártállami allűrök­kel — politikai hatalmát privatizációval konszoll- dúlná. A javaslatban van agy olyan passzus, hogy a tar­tós állami tulajdonban ma­radó üzletrészeket tilos megterhelni. i. Ezt, gondo­lom, olyan megfontolásból fogalmazták meg, hogy na lehessen elherdálni... A felszínen ez egy vagyonvé­dő intézkedés, valójában — az SZDSZ-vélemény szerint — leblokkolja a gazdaságot Ez a terhelési tilalom ősz- szehasonlítható a XIX. szá­zad közepéig fennálló ősi* ség intézményével. A ne­messég azt gondolta, hogy azzal tudja megvédeni ma­gát, ha vagyonát nem en­gedi megterheltetni. így mentek tönkre a nemesi va­gyonok — nem bizonyultak versenyképeseknek. A mo­dem gazdaságban a beru­házás nem képzelhető el hi­tel nélkül, a hitel meg fe­dezet nélkül... Ezt akarják megvonni, ezért voltam bátor utalni Széchenyinek a Hitelére, amely hasonló kérdéseket fejtegetett. Csak­hogy ma 1992-t írunk. (b. sz. !•) Nehéz vevőt szerezni

Next

/
Oldalképek
Tartalom