Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

FÁRASZTÓ VITA FÁRASZTÓ ÓRÁI A Majdanpoljén többről van szó Március 31-én hosszúra nyúlt Pomáz önkormányzati képviselőinek munkanapja. Több óráig tartott a költ­ségvetési tervezet fárasztó vitája. Az idei büdzsé be­vételi és kiadási összege ke­rekítve 360 millió forint lesz, A helyi adókból ehhez 14 és fél millió forint kasz- szározására számítanak. Es­te került sor a harmadik napirend tárgyalására. Ez­úttal határozatképes volt a testület. Mint március 27-i szá­munkban, A majdanpoljei ólombombák című írásunk­ban számot adtunk róla, a 24-i ülésről — ahol az el­hagyott bányagödörben fel­halmozódott ipari hulladék szabálytalan lefedéséről kel­lett volna tárgyalni — sok képviselő hiányzott. NEM METZGEB ÜGY A község határában tör­tént környezetszennyezés, melyet az előterjesztők sze­rint Metzger Lajos vállal­kozó azzal követett el: az engedélyezett termőfölddel való lefedés helyett építési törmeléket hordatott a ve­szélyes ipari hulladékokra, a gumiabroncsokra, az autó- roncsokra. Hely Lóránt és Szlávik István szerint a dr. Czink József által aláírt engedély kiadása minden­képpen hatásköri túllépés­nek tekinthető. Arról, hogy az előző ta­nácskozáson miért nem je­lentek meg, néhány képvi­selő úgy nyilatkozott, hogy nem értek rá, Egyikük fel­szólalásában azt hangoztat­ta: Ügy látja, hogy túlsá­gosan kihegyezték' ezt a dolgot Metzger Lajos vál­lalkozó ellen, s ő ebben nem akart részt venni. Aki szabálytalanságot követ el, azt meg kell büntetni, de nem szabad Metzger-ügyet csinálni. Golub Atanász alpolgár­mester annak a nézetének adott hangot, hogy egyesek most azt a látszatot szeret­nék kelteni, mintha csak ők foglalkoznának a környe­zetvédelemmel, mások nem. Másfél év óta megtett in­tézkedések sorára emlékez­tetve bizonyította, mi min­dent tett eddig az önkor­mányzat egésze. — Nem­csak a Majdanpoljén hal­mozódtak fel szennyező hul­ladékok, ki kell tehát dol­gozni a megelőzés, ellen­őrzés teljes rendszerét — szögezte le. VIZEK; ÉLETEK Nyilatkozott lapunknak, később felszólalásában is ki­fejtette dr. Czink József, hogy a terület természetes állapotának visszaállítása érdekében kiadott engedély­inél éli vissza a vállalkozó. Az engedélyezéskor, amely különben a polgármesteri hivatal hatáskörébe tarto­zik; még nem voltak a gö­dörben a később valakik által odahordott roncsok és olyan anyagok, melyek bi­zonyíthatóan a Faipari Szö­vetkezet telepének új gaz­dájától, a Hungagent Rt. épületbontásából származ­nak. Velük és a termőföld helyett törmeléket dózeroló Metzgerrel szemben is szabálysértési eljárást le­het kezdeményezni, ami persze a képviselők szerint nevetségesen gyenge szank­ció. Hey Lóránt, Szlávik Ist­ván tanácsnokok, Erményi Csaba képviselő további ér­velései azt sejtetik a külső szemlélővel, hogy ez a föld­rajzilag Pomázon történt fiaskó Pest környékére néz­ve, meglehetősen általános érvényű. Ezért lenne már szükség átfogó, preventív intézkedésekre, hiszen a fal­vak külön-külön képtelenek megbirkózni a problémával, felőrlik erejüket. Mégis nagy szolgálatot tesznek, akik időt, fáradságot nem sajnálva, sokadszor kérnek szót a fárasztó vita soka­dik órájában. Hey Lóránt a pomázi ülésen továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy Szigetújfalu hírei Zajlik az élet Szigetúj­faluban is, Varga József polgármester nem győzi so­rolni az utóbbi napok ese­ményeit. — Megszületett a döntés a jegyző kinevezéséről. Áp­rilis elsejétől dr. Bozsik József látja el e munka­kört. — Hallottuk, itt is meg­kezdődött a kenyértörés az AFÉSZ-szal. :— Annyiban igaz, hogy az önkormányzat megküld­te a területi illetékességű ÁFÉSZ vezetőségének a községi szövetkezeti bol­tokra vonatkozó igényét. Amire nemleges válasz ér­kezett, és ami joggal irri­tálja a községet. Persze nem nyugszunk bele. Ezek a boltok, illetve a helyisé­gek mindig is községi tu­lajdont képeztek. Tehát az örikormányzatot illetik meg. — Van már új vezetője a művelődési fiáznak? — Három pályázat ér­kezett be, de mindhármat átdolgozásra visszaadtuk. 4 Múdss Egyben újra meghirdettük az állást. Április végéig szeretnénk ebben a kérdés­ben is dönteni. — Gondok merültek fel a segélyek odaítélése te­rén? — Igen. Az egyre szapo­rodó bejelentések, amelyek szerint az önkormányzati segélyek nem megfelelően kerülnek felosztásra, arra ösztönöztek bennünket, hogy új segélyezési rendeletet alkossunk. Ez most van ki­dolgozás alatt, sőt, első ol­vasásban már meg is hall­gatta a testület. Szintén a polgármester­től hallottuk, ülést tar­tott a helyi polgárőrség, amelynek dr. Sipos István rendőrkapitány volt a ven­dége. A résztvevők tájékoz­tatást kaptak a térség bűn. ügyi helyzetéről, a vendég elismerően szólt az újfalu­si polgárőrség áldozatos te­vékenységéről. — Annak mindenki örül, hogy éjjel önkéntesek őr­zik a falut. Csak az a baj, hogy az alapítvány szám­láján nem szaporodik a pénz, amelyből az őrzés tár­gyi feltételeit kellene biz­tosítani — tette hozzá Var­ga József a beszámolóhoz. —a. —r. határozzanak a vízre, élet­re veszélyt jelentő hulladé­kok eltávolításáról, a kárt okozók felelősségre voná­sáról, a további bajok meg­előzéséről. Mint .aki a he­lyi, önvédelmi egyesület ve­zetője is, társai nevében felajánlotta a terület őrzé­sét. Nagy figyelmet érdemel Gyurgyik Gyula képviselő igen szakszerűnek látszó véleménye, ami szerint: A megkezdett mészkőbánya nyitott karszt. Ilyen helyre nem szokás szemétlerakást engedélyezni. Erre kanya­rog a Dera-patak, melynek mentén Budapest gyógyfor­rásai törnek fel. A bánya­gödör lefedésének engedé­lyezése rettenetes melléfo­gás volt. MEG KELL ELŐZNI Súlyosbította a helyzete' Leidinger István észrevéte­le. szerinte az említett pa­tak medre Szentendre ivó- vízkészletét is szolgálja. Több helyen ketyeg arra­felé időzített bomba. Erményi Csaba sem a vállalkozó ellen akar bizo­nyítékokat szerezni, de tényként kellett megemlíte­nie, hogy a bányagödörtől egy alkalommal visszairá­nyított törmelékszállító ko­csik este hét óra tájban vé­gül újabb szabálytalanságot elkövetve, a hivatalos sze­méttelep bejárata elé ön­tötték terhüket. Ezek a kocsik utána a Metzger-te- lepen parkoltak. A polgármesteri hivatal közben szakhatósági vizsgá­latot kért a Közép-Duna-völ- gyi Környezetvédelmi Fel­ügyelőségtől. Szakemberük, az ülésen részt vevő Dorkó Zsuzsa előzetes szemléjéről szólva azt mondta: — En­nek a vizsgálatnak meg kellett volna elűznie a hi­vatal engedélyét. Mellesleg nem adták volna a hozzá­járulásukat. Ahogy egy héttel koráb­ban ígérte, megszólalt Ku­lin Imre polgármester, aki végső tanulságként megál­lapította: — Váratlanul érte a testületet ez az évtizedek óta felgyűlt probléma. Át­fogó védekezési rendszert, közép- és hosszú távú in­tézkedéseket kell kidolgoz­ni. Lényegében ezt a gon­dolatkört foglalták négy­pontos határozatba az ülé­sen. Kíváncsian várjuk a szak- hatósági vizsgálat vég­eredményét. Kovács T. István LÁMPALÁZAS VETELKEDES Á budaörsiek jutottak tovább Hogyan nyújtanának se­gítséget az általános és középiskolás gyerekek egy balesetnél? Tudják-e, mi a teendő, ha valaki egy balsikerű kémiai kísérlet közben megsérül? Isme­rik-e a mai árakat? (Sok- szor még mi, felnőttek sem!) Hogyan osztanának be 1800 forintot, ha négy­tagú családjuk számára ennyi pénz állna rendel­kezésre egy hétvégi buda­pesti kiránduláshoz? Ilyen, s ehhez hasonló kérdésekre kellett megta­lálniuk a helyes választ azoknak az általános és középiskolásoknak. akik beneveztek a Vöröskereszt Pest megyei vezetősége ál­tal meghirdetett „háztar­tási ismeretek” és „elsőse­gélynyújtó” versenyre. Az elmúlt hét végén a budaörsi körzet általános iskoláinak öttagú csapatai versenyeztek a megyei dön. tőbe jutásért. A háztartási ismeretek terén négy csa­pat mérte össze tudását és ügyességét, az elsősegély- nyújtásban való verseny­zést öt csapat választotta. A pénzbeosztás, varrás és szendvicskészítés kevesebb gondot okozott, mint az el­sősegélynyújtás. Az imitált. Az imitator gyereknek sem könnyű! Nehéz kibírni neve­tés nélkül, hogy „ápolják”! (Erdősi Ágnes felvétele) baleseteknél a csapatok nem mindig találták fel magukat, nem tudták egy­más közt helyesen eloszta­ni a feladatokat, nem azzal a sérülttel törődtek, aki jobban rászorult volna. Nem a felkészüléssel volt a probléma, a „vizsga­drukk” rontotta le a telje­sítményüket. Kint a folyo­són — szomorúan' a ku­darctól — kiválóan be tud­ták mutatni, mit kellett VOLNA tenniük! Mind a „háztartási isme- retek”-et, mind az „első­segélynyújtás”-! budaörsi csapatok nyerték, ők verse­nyeznek április 4-én a me­gyei döntőn! er—ed .ITT NINCSENEK PÁRTOK" Csornád önállósodik Csornád — apró község Pest közeiében. — Milyen lehet Pest kö­zelében egy ilyen apró falu? — Csodálatos! — mondja Eszlényi László polgármes­ter. INGÁZNAK — Hétszázhúsz lelkes evangélikus falu. Az 1700- as évek elején Hont me­gyéből szlovák családok te­lepültek ide. 1984-ben, az itteni község megszervező- désének kétszázadik év­fordulóján meglátogattuk az ősök falvait, és akkor láthattuk, hogy ugyanolyan kis zárt, hegyi falvak, ‘mint ez itt. A lakosság létszáma az 1700-as évek óta szinte semmit nem változott. In­nét nem vándoroltak el, in­Budakalász Nagyközség Önkormányzata pályázatot hirdet ügyvezető igazgatói állás betöltésére A KALÁZ Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft — az önkormányzat egyszemélyes kft.-je — fő profilja: építőipari vállalkozás, ezenkívül ellátja a község házkezelői tevékenységét. Pályázati feltételek: felsőfokú végzettség, legalább ötévi vezetői gyakorlat. A menedzseri képesség és az idegennyelv-ismeret előny. A pályázatokat, a pályázó szakmai önéletrajzával, működési-vállalkozói stratégiájával és bérigényével, április 15-éig lehet benyújtani az önkormányzathoz, cím: Budakalász, Petőfi tér 1. 2011. Telefon: (26)-20-266. kább az utóbbi években Pest közelsége miatt beván­dorlás kezdődött. — Mivel foglalkoznak, miből élnek itt az emberek? — A lakosságnak több mint 80 százaléka Pestre jár dolgozni. A férfiaknak szinte a 100 százaléka, s ér­dekes, hogy több mint felük a távfűtőműveknél helyez­kedett el. Talán nincs is olyan család, ahol ne lenne bejáró dolgozó. Az asszo­nyok piacoznak, hetente kétszer busszal vagy kocsi­val viszik az árut, a pri­mőrt, a tojást a Lehel téri piacra, de akadnak olya­nok is, akik helybe, csalá­dokhoz viszik. VISSZASZEREZNI — Termelőszövetkezet működik a faluban? — Az 1970-es évek ele­jéig önálló téesze volt Cso­rnádnak. Aztán bekebelezte a fóti Vörösmarty Tsz. A legelőket felszántották meg betelepítették gyümölcsös­sel, az állattartás, mely a 60-as, 70-es' években vi­rágzott Csornádon, elsor­vadt. Pedig híres volt Cso­rnád az állatállományáról. Itt több ezer tehenet tar­tottak, az asszonyok ré­gebben főleg tejtermékek­kel, túróval, tejfellel pia- coztak. De mikor már vá­sárolni kellett a takar­mányt, meg Budán, főleg a Gellérthegyen kaszálták a szénát a csomádiak. kiürül­tek az istállók. Fótra, a téeszbe kerültek az állatok. Egyébként termelt itt a téesz mindent, mellék­üzemágakat is működtetett, és főleg az asszonyok dol­goztak benne. De hogy a jövője mi lesz most, nem tudom. — Sokan kérik vissza a földjüket? — Mindössze ötven hol­dat igényeltek vissza, hol­ott annak idején ennek ta­lán a hússzorosát vették el tőlük. Az időseknek nincs gépük, fizikai erejük a földműveléshez, állattar­táshoz, a fiatalokból meg hiányzik a kedv, hozzáértés, szeretet. Az állattartáshoz nagyfokú szeretet kell. Egy húszéves csomádi gyerek szívesen felül a traktorra, de az állatoktól elszokott. — S mint mondta, el is járnak, akik dolgoznak. — Már az általános isko­lások is eljárnak. Csak al­só tagozat működik Csorná­don, a felső tagozatosok Ör- bottyánban tanulnak. Az 1970-es évek elején nem­csak a téesz önállósága szűnt meg, hanem a taná­csé és az iskoláé is. Akkor négy éven belül mindent elveszített Csornád, egyedül az egyház maradt itt önál­ló. A megalakult önkor­mányzatnak nagy fába kel­lett vágnia a fejszéjét. El­sőrendű feladat minden­ben visszaszerezni az ön­állóságot, legalább az ala­pokat lerakni a négy év alatt, amíg hivatalban va­gyunk. Közigazgatásilag már teljesen elváltunk Ör- bottyántól, de szeretnénk az iskola felső tagozatát is visszahozni. Hamarosan lesz egy rendőrünk, aki ide is költözik. Napirenden van az orvosválasztás ... EULÜK30ZIK Talán sok minden van már, vagy lesz Csornádon, ami más falvakból sem hiányzik. Csak abban kü­lönbözik majd a legtöbb te­lepüléstől, hogy itt a legna­gyobb pártszerveződések, csatározások idején sem alakult semmilyen párt, s nem létezik ma sem. Nádudvari Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom