Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

ur'itn "O Jf nek a szellemében lesz a résztvevők között például Arad, Kolozsvár, Iteva, Lő­cse, Marosvásárhely, Piski, Segesvár, Vízakna, .«Világos, valamint Kápolna, Pákozd és más magyar települések. Az április 26. és május 2. közötti Komáromi napo­kon számos tudományos, kulturális eseményre, sportversenyre kerül sor a határ két oldalán. Ezek kö­zül kiemelkedő jelentősé­gű a város új lakótelepe melletti mintegy 2 hektáros területen kialakítandó 40-as emlékliget avatása. A li­getben minden meghívott település képviselője egy- egy fát ültet majd el. A rendezvénysorozattal egyben az 1849. április 26-i, a komáromi várat felszaba­dító csatára is emlékeznek. —he— ELMARADT AZ ÁLLÁSFOGLALÁS A hűség nem ériem A velencei Seren issimá- ból ritkán szivárgott ki hír, a Vének Tanácsa ólom­kamrával büntette a fecse- gőt. Szerencsére a dabasi ön- kormányzat nem ilyen szi­gorú, amiért is a képviselői testület bizalmas döntései azonnal kiszivárognak, s órákon belül csak erről be­szél a város. Ami viszont arra enged következtetni, hogy a 19 tagú testület kö­zel sem homogén, a dönté­seket nem a közös nevező jellemzi. Március 13-án az ABC- ben közli egy ismerős: teg­nap este a Boció doktornő ügyében döntöttek. Pályá­zatot írnak ki a rendelőin­tézet igazgató főorvosi posztjára. Így akarnak a doktornőn túladni. A hir nem lep meg. A többnyire Torgyán-beállí- tottságú, vehemens testület­ben már tavaly áprilisban megcélozta az egyik kis­gazdapárti képviselő a doktornőt, akit akkor a polgármester, Horváth Ist­ván védett meg. Dr. Bodó Ágnesnek igen „nagy” bűne van. MSZMP- tag volt, mi több, tagja volt a Pest megyei pártbi­zottságnak. Az — egyesek­nek — ma már lényegtelen tény, hogy a pártállam ide­jén vezetői funkciókat csak párttagok tölthettek be. Mély meggyőződésem, hogy Bodó doktornő is emiatt folyamodott a piros köny­vért annak idején. Az elvi meggyőződést az ő eseté­ben nehezen tudom elhin­ni. Arról a Bodó Ágnesről, akinek az apja a Coburg hercegek uradalmi és csa­ládi orvosa volt, s mint kulákot évekig molesztál­ták a Rákosi-rendszerben (ebbe halt bele). Az expo- náltság vádja is sántít egy olyan személynél, akinek a nagybátyját, Horthy egyik törzstisztjét, az oroszok öl­ték meg ’45 tavaszán. Az is érthetetlen a számomra, miért érezne ma is töret­len elvhűséget egy olyan rendszer iránt, melynek az egyetemére csak a csodával határos módon jutott be, s ahonnan, mint kulákcse- metét, többször is el akar­ták távolítani. Bodó Ágnes mindazonál­tal vállalja a múltját. Amit kiválóan kamatoztatott 1 A megyei pártbizottsági tag­ságból lett a dabasi ren­delőintézet, mely egy kö­zelmúltban készült össze­hasonlítás szerint korszerű­ségben és műszerezettség­ben túltesz a Szolnok me­gyei rendelőintézeten — például. Ha ez bűn, akkor Bodó Ágnest igenis, el kell marasztalni. És azért is, mert volt olyan szerény és becsületes, hogy a „felső kapcsolatait” nem a maga hasznára kamatoztatta, mint az az állatfelvásárló, aki a pártállam idején tol­lasodon meg, ám ma ő sza- pulja leginkább a „kommu­nista doktornőt”. — Mi igaz ebből a szó­beszédből? — kérdeztem telefonon az érintettől. — Hivatalosan még nem közölték, viszont, aki ne­kem szólt, az közvetlen forrásból értesült, nincs miért kételkedjek a szavá­ban. Hétfőre rendkívüli or­vosi tanácskozást hívtam össze, ne gondolják a kollé­gáim, hogy bármit is eltit­kolok előlük. Ha jelen akar lenni, szívesen látjuk. ★ A tanácskozás hangulata nem a legrózsásabb. Vala­ki ki is mondja a bennük bujkáló félelmet: Ágival kezdik, aztán majd ránk is sor kerül. Á bátrabbak eti- kátlanságot, lejáratást, há­látlanságot, szándékos meg­alázást emlegetnek. Egye­dül a főorvos asszony nem szól, gyűrögeti a zsebken­dőjét, sírással küszködik. Hát igen. Megalázó ilyen helyzetbe kerülni. Az or­szág egyik legjobb labor­szakorvosának, akinek az angol nyelven kiadott szak­dolgozatai Európa-szerle közkézen forognak, s a hol­nap orvosai tananyagként, forrásmunkaként használ­ják. De kit tud erről Daba- son, beleértve a képviselő- testületet is? Az viszont tudott tény — gondolom, a rendelőintézet betegellátását igénybe vevő 14 társközségben is tudnak róla az emberek —, hogy Bodó doktornő a térség egészségügyi helyzetének megreformálásáért élte le az életét itt, Dabason. Nem élt a lehetőségekkel, ami­kor zsírosabb stádiumokba is hívták, csábították a Ká­dár-rezsimben. De vajon érdem ez manapság? — Nem akartam én száz évig itt maradni. De még legalább másfél évre szük­ségem lenne, hogy befejez­zem az elkezdett munkát, és megalapozzam az életem álmát, a dabasi kórházat. Már folyamatban vannak a tárgyalások, komoly he­lyekről kaptam támogatási ígéreteket. Aztán itt van a társadalombiztosítási átme­net. Ennek bevezetése, megszervezése alapos helyi ismereteket igényel. Higgye el, nem magamért aggó­dom, hanem a betegekért és az intézetért. Persze az is fáj, hogy ilyen alpári módon akarnak rajtam túladni, hogy a sarki sza­tócsnál tárgyalják az ese­temet az emberek. Tárgyalják, de amit tár­gyalnak, az csak féligaz­ság. Amíg nem jön meg a hivatalos értesítés az ön­kormányzattól, addig dr. Bodó Ágnes eltávolítási kísérlete csupán szóbeszéd. Ezért nem született állás- foglalás az orvosok rendkí­vüli ülésén, sem petíció a polgármesterhez. Matula Gj\ Oszkár FŐ HUM ÉS MÉRLEGHIÁNY ÁiÜam bácsi nem szól közbe önmaguk hajlandók ezért mégtanni.,Bogdán Béla eh­hez a gondolatkörhöz csat­lakozva .jegyezte meg, hogy az állami beavatkozást a szervezetek vezetői úgyis markánsan visszautasíta­nák. Az állam mozgásterük lehetőségét adja, helyi ér­dekeik érvényesítését az un kormányzatokra bízza. Ez utóbbi testületekbe, mint mondjáik, vagy hetven képviselője jutott be a vá­lasztásokon az etnikumnak. Rajtuk kívül olt vannak még a szószólók. Mindez azért nem teljesen meg­nyugtató, hisz a fiatal ön­igazgatásban sokszor érvé­nyesülhetnek még partiku­láris célok a kisebbség ro­vására. A cigányság serdü­lőkorát élő mozgalma, ha nem is beavatkozást, törvé­nyi garanciákkal is erősített támogatást egész biztosan megérdemelne. Késik a törvény Bár a még mindig hiány­zó kisebbségi törvény meg­születése körüli késleltető vitáikat Báthory János ér­zékeltette, Fátyol Mihály, a Cigány Ifjúsági Szövetség titkára kénytelen volt úgy fogalmazni: — A mai par­lament és az önkormány­zatok még nem tudják biz­tosítani a kisebbségek jo­gait. A törvény nélkül ke­vés az önállóság. A válasz­tási kampány idején elhang­zott ígéretek egyelőre nem valósultak meg. Az igazán nagy, viszony­lag hosszabb távon robba­násveszélyes kérdések, a foglalkoztatás, az életszín­vonal, a népegészségügy, itt nem kerültek szóba. Kerepes tárcsán a politika helyett konkrétan csele­kednék. Tamási Jánosáé családgondozó bejelentet­te, hogy nemrég 18 cigány fiatal tett kőművesszak­vizsgát. K. T. I. egyesület működik. Mint tudjuk, van is közöttük ép­pen elég vita azon, hogy ki a cigányság legitim, jogos képviselője. Zaj !ik a való­di érdekek rovására menő kiszorítósdi, harc a tagsá­gért. Egy asztaltársasáig er­ről úgy vélekedett, hogy csak azoknak szabadna ál­lami támogatást adni, akik egász évben megállnak a lábukon, s eredményt is tudnak felmutatni. A nyu­gati országokban egyébként sincs állami támogatás, csak az alapítványok, in­tézmények, magánszemé­lyeik anyagi hozzájárulásá­ra lehet támaszkodni. Hol a családgondozó ? — Az is baj, hogy most mindenki politizálni akar, noha lehetne hiányzó szol­gáltatásokkal, összefogás­sal, szervezetten segíteni egymást — vélte Báthory János. Többék véleménye sze­rint máris úr keletkezett a megszüntetett megyei ci­gányügyi koordinációs bi­zottságok, községi és vá­rosi családgondozók státu­sainak megszüntetése miatt. Ezek munkájához köz­pénzből járultak hozzá, s nem felsőbb utasításra szűntek meg, hanem az ön­állóság jogán helyi dönté­sek születtek — mondta az állami vezető. — Egyébként is átérté­kelődött az állam szerepe — hívta fel rá a figyelmet. — Nem lesz központi irányí­tás, ellenőrzés, és finanszí­rozás. Központi támogatá­sokra csak korlátozottan lesz mód, bár a kisebbségi szervezetek nem szegények, jelentős összegű támoga­tásokat kapnak. Nem vár­hatják viszont, hogy mások oldják meg a rájuk tarto­zó kérdéseket. A cigányság érdekében is annyi előre­haladás várható, amennyit Kőnél másfél éve még nagy érdeklődés kísérte a Pomázon megrendezett Pest megyei cigányfórumot. A szociális kérdésektől kezd­ve a várható munkanélkü­liség kivédését szolgáló in­tézkedéseikről, művelődés­ről, tanulásiról volt itt ak­kor szó, mély gyökerű sors- kérdések szálait próbálták bogozgatni a részvevők. Pénteken, április harma- dikán, a Pest Megyei Köz- művelődési Információs Központ és a Dumaparti Művelődési Ház próbálta megteremtőm az ismétlés lehetőségét. A meghívó sze­rint a választások óta el­telt félidő mérlegét kellett volna megvonni, továbbá, miint dr. Végh Károly, az információs 'központ igaz­gatója mondta megnyitó- beszédében: — Azt kellene megvizsgálni, hogy vajon mi lett a Pomázon kinyi­latkoztatott elvek, ígéretek, szándékok sorsa. Harc a tagságért Fórum helyett inkább szűk körű társalgásra ke­rült sor, mivel csak nHiá­nyán érkeztek a meghívott klubok, szervezetek tagjai közül. Bár miint tudjuik, a megyében közel harminc­ezer ember tartozik ehhez a népcsoporthoz. Csupán a közeli Pomázon és Csabán­kén is százával élnek ci­gánycsaládok. Báthory János, a Nemze­ti és Etniíkai Kisebbségi Hi­vatal elnökhelyettese és Bogdán Béla, a hivatal fő­tanácsosa mint fórumveze­tők több dolgot tulajdoní­tottak az érdektelenség fel­tételezett ókálnak. Egyebek közt azt is, hogy a szerve­zetek most belső ügyeikkel vannak elfoglalva. Mint megtudhattuk, Magyaror­szágon jelenleg összesen kilencvenhat bíróságilag bejegyzett szövetség vagy az üzemanyagárakból elkü­lönített 50 fillérekből is jut majd pénz, ígérte. A kárpótlás nem veszé­lyezteti a védett és foko­zottan védett területeket — szögezte le —, hiszen a tör­vény egyértelműen kimond­ja, természetvédelmi terület nem lehet kárpótlásban érintett földterület. Ezért azokat az önkormányzatok által cserébe felajánlott földekkel kell megváltani. Az új környezetvédelmi törvénytervezet a környe­zetvédelemhez szükséges eszközrendszerről és gazda­sági körülményekről is in­tézkedik,' egyúttal a mainál nagyobb teret szentel a nyil­vánosságnak, az iskolán kí­vüli ismeretterjesztés lehe­tőségeinek és a környezet- védelmi és biokertészeti be­ruházásoknak. Ez ügyben a Pénzügyminisztériummal folyamatos és az apró lépé­sek taktikáját követő érdek- egyeztetésre van szükségük. A környezetvédelmi tör­vénytervezet nyílt vitája a Parlamentben szerdán, áp­rilis 8-án 12 órakor kezdő­dik. VAN HATÁROZAT A szentendreieket nem­csak Bős—Nagymaros, ha­nem a nagymarosi gát sor­sa is érdekelte. Dr. Tarján Iászióné megnyugtatta az aggodalmaskodó helybélie­ket, hogy a gát helyreállí­tásáról, környezetének re­habilitációjáról a kormány már határozott. A Petőfi . Kulturális és Hagyomány- őrző Egyesület hamarosan Kupa Mihály pénzügymi­nisztert is meghívja, hogy vele folytathassák a Kör­nyezetvédelmi M inisztéri um államtitkár-helyettesével kezdett kérdések termékeny vitáját Szentendrén. Kocsis Klára hatástanulmányok készíté­sét. A kérdésre, hogy van-e ezekhez szükséges létszámú szakembergárda és intézmé­nyi háttér ma Magyarorszá­gon, az államtitkár-helyet­tes egyértelmű igennel vá­laszolt. A programot tovább is­mertetve kitért a hazai föld­védelem és vízminőség, va­lamint az atomhulladékok kezelésének kérdéseire is. Elmondta, hogy a művel­hető földek aránya folyama­tosan csökken, az ország te­rületére érkező folyóvizek 95 százaléka szennyezetten érkezik hozzánk, és mind­össze másfél millió lakos él olyan lakásban, amely nem­csak vezetékes vízzel, ha­nem csatornázással és szennyvíztisztítással is el van látva. Az ország légszennyezett- ségi állapoté se kedvező, hiszen a lakosság fele szeny- nyezett területen él. A kor­mány ez utóbbin levegőtisz­tasági programjával segít, amely a május 1-jétől élet­be lépő egyik intézkedésé­ben is tetten érhető. Esze­rint a közlekedési üzem- anyagárakból 50 fillért ezentúl környezetvédelmi célokra fordítanak. A víz­minőség javítása érdekébon szintén kormányhatározat született. Intézkedtek pél­dául a Kis-Balaton 2-es víz­tározójáról, valamint a Ve­lencei-tóról is. A paksi atomhulladékot folyamato­san Oroszországba szállít­juk, ahol gondoskodnak el­helyezéséről, mondta. VITÁRA VÁR Néhány hozzászóló azt tette szóvá, hogy a Környe­zetvédelmi Minisztérium a jelenleginél nagyobb propa­gandát fejthetne ki tervei és céljai, határozatai köz­kinccsé tételéért. Az egyik javaslat éppenséggel a Ma­gyar Televízió gyermekmű­sorára, a Cimbóriára hívta fel a figyelmet, mint a kör­nyezetvédelmi nevelés nagy lehetőségére. Ezt az ötletet az államtitkár-helyettes asszony élénk helyesléssel fogadta, és megígérte, to­vábbi kapcsolatokat építe­nek ki az eddig észre nem vett, föl nem fedezett mű­sorokkal, egyúttal az írott propagandára is nagyobb figyelmet fordítanak. Erre A torony iránt csörtetés, bármennyire is kecsegtető első látásra, nem hozhat igazi megoldást vitás ál­lamközi környezetvédelmi kérdésekben, viszont annál inkább nyílt konfrontáció­hoz vezethet, ami a Duna- medeneóben élő szomszédos államok számára járhatat­lan út. Ugyanakkor „a ma­gyar kormány elszánt és kö­vetkezetes, elhatározta a bős—nagymarosi szerződés semmissé nyilvánítását; egy hónapot szánt rá, hogy ez ügyben diplomáciai offenzí­vat kezdjen” — tudtuk meg Dragon Pál országgyűlési képviselőtől, aki a múlt hét végén a szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyomány- őrző Egyesület rendezvé­nyének házigazdája volt. A TÖRVÉNYTERVEZET Az összejövetel célja az volt, hogy meghívott ven­dégükkel, dr. Tarján Lász­ióné környezetvédelmi ál­lamtitkár-helyettessel és az egyesület tagjaival közösen megvitassák a hazai kör­nyezetvédelem helyzetét, a kormány környezetbarát po­litikájának tényeit, lehető­ségeit., a bős—nagymarosi vízi erőműről kötött állam­közi szerződés felmondását, az energia- és légszennye­zést, valamint a Dunaka­nyar ökológiai épségének helyreállítását. A meghívott államtitkár- helyettes elmondta, hogy várhatóan idén júniusban terjesztik az Országgyűlés elé az új környezetvédelmi törvényt. A tervezet pozitív vonásai között említette, hogy benne helyet kaptak a pazarlás és a kalandor vál­lalkozások elleni jogszabá­lyok és , garanciák, mivel létkérdés megakadályozni a környezetvédelem szem­pontjait figyelmen kívül ha­gyó, sőt kifejezetten környe­zetpusztító beruházásokat, valamint az utóbbi időben az elavult külföldi techno­lógiák és hulladékok be­áramlását. Sajnos azonban — fűzte hozzá dr. Tarján Lászlóné —, se a szakhatósá­gok, se az önkormányzatok még nincsenek fölkészülve az ehhez szükséges engedé­lyek kiadására. A törvény- tervezet másik lényeges új eleme, hogy kötelezővé te­szi a beruházások előtti A józan ötlelek. Szentendrén is kelendőek Elszánt környezetvédelmi diplomácia Komáromban, határok nélkül A „48-as” települések találkozója Az 1348/49-es események helyszíneként egykor érin­tett települések küldöttsé­geit várják a csehszlová­kiai és a magyarországi Komárom „Komáromi na­pok” közös rendezvényso­rozatára, melyre négy Pest megyei települést is meg­hívtak a házigazdák. A két Komárom összefogása jel­képezi azt a szándékot, hogy a mostani múltidéző napokon az országhatárok­ra és a települések nagy­ságrendjére való tekintet nélkül legyenek ott a vá­rosok és községek képvi­selői. Gödöllő, Isaszeg, Tá- pióbicske, Vác mellett en-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom