Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 78. SZÄM 1992. ÁPRILIS 1., SZERDA Sikeres érdekegyeztetés? Kárpótlásra kész a tangazdaság Napi nyüglődéseink kö­zepette hajlamosak va­gyunk elfeledkezni arról, hogy történelmi időket élünk, azok minden kínjá­val,' gyötrelmével. Orrá kell lennünk tespedtségün- kön, hogy ebből a fájdal­mas újjászületésből jobb napok következzenek. Itt van például a föld birtok­lásának kérdése. Meglehe­tősen elnagyolt, hézagos törvények alapján kell el­rendeznünk legnagyobb ter­mészeti kincsünk sorát. Az átmenet időszakában a tanakodás és a türelmet­lenség együtt van jelen. Ezekhez a felelősséget kell társítani, mert mindenütt sok múlik a helybélieken, hogy okos megegyezéssel közelítsenek a közös érde­kekhez. Jó földeket jelöllek ki Cifrakertben tíz, Kecskés­csárdán tizenkilenc hektár ékelődik a területbe. Feltolultak az emlékek' A tangazdaság és a váro­si önkormányzat, valamint a Török János-középiskola együttes kezdeményezésére alapítvány született, amely a fiatal gazdák képzését szolgálná, és feltámasztaná a száz évvel ezelőtti szőke­halmi gazdaképzőt. Oly­annyira így van ez, hogy a CÁT tulajdonában lévő Hartyányi kúriát szánják erre a célra a körülötte lé­vő 283 hektár — változó minőségű földterülettel, az állattartó telepekkel. A vezérigazgató helyzet- ismertetése után előkerül­tek a térképek, köztük egy 1928-as kiadású is, amely név szerint tartja nyilván a tanyákat. Feltolultak az emlékek, és többen famíliá­juk egykori birtokát céloz­ták meg az ujjúkkal. Az árverésre kijelölt tangaz­dasági földek művelési ágak szerinti aránya meg­felel az előírásoknak. Kárteszi István önkor­mányzati képviselő, maga is vezető agár szakember, elismeréssel állapította meg. hogy a gazdaság tel­jes mértékben eleget tett a törvényben előírtaknak. Olyan elvárást eleve lehe­tetlen volna teljesíteni, hogy valamennyi jó minő­ségű földdarab a város kö­zelében, kövesút mellett le­gyen hozzáférhető. Egyben feltette a kérdést, akik ma­guk akarják művelni a bir­tokukat, számíthatnak-e gépi segítségre a CÁT-tól. igénybe lehet venni. Az árak alacsonyabbak, mint a maszekoknál és garantáltan jó minőséget ígérnek. Az volna a legjobb, hogy azok, akik együtt akarják a föld­jüket munkálni, közösen kössenek alkut a gazdaság­gal. Olyan egyezséget kell tető alá hozni, hogy mind­két fél megtalálja a számí­tását. Az érdekegyeztető fórum teljes egyetértésben elfo­gadta a Ceglédi Állami Tangazdaság kárpótlásra kijelölt területeit. Erről jegyzőkönyv született, amelynek egy-egy példá­nyát a szükséges mellékle­tekkel elküldték a kárpótlá­si és a földhivatalba. T. T. Művészet ez a javából Színészpáros a paraván mögül A kisgyermek gondolatvilágában elegyedik a valóság és a képzelet. Játék közben kezdetleges tárgyakat ruház fel élőlények tulajdonságaival. Irigylésre méltóan gaz­dag cs színes a gyermeki fantázia. Erre épül a mesék világa, és a bohókás történetkék dramatizált változata, a bábjáték. Értő interpretálásban művészet ez a ja­vából. A fogékony gyermeklélek formálására nagyszerűen alkalmas. Már két-három- éves kortól e kacagtató és meghökkentő elemekkel át­szőtt játék a nevelés egyik sikeres formája. A falu a vasúti sínektől jó néhány kilométerre húzó­dik. Csak a kövesút köti ösz- sze a világgal. Ide-csupán a célforgalom jut el. Prakti­kus okok szabják meg, ki miért köt ki a községben. A nyári hónapokban a Mi­csurin Termelőszövetkezet ifjúsági munkatábora von­zotta Dánszentmiklósra a serdült ifjúságot, ősztől ta­vaszig az óvodások idegen- forgalma teszi nevezetessé, ÓVODÁS IDEGENFORGALOM Óvodások idegenforgal­ma? Igen, ilyen is van. Az utóbbi években a dánszent- miklósi művelődési és sportház a bábelőadások színhelye. A környező fal­vak óvodáiból autóbusszal érkezik a nagyérdemű ap­Ez a törekvés rajzoló­dott ki — és hozta meg el­ső sikerét — annak az ér­dekegyeztető fórumnak az első ülésén, amely a Ceg­lédi Állami Tangazdaság városunkbeli területeiből kijelölendő kárpótlási táb­lákkal foglalkozott. A fó­rum először ügyrendi kér­déseket tárgyalt, és megvá­lasztotta elnökének Farkas Albert önkormányzati kép­viselőt, a polgármesteri hi­vatal csoportvezetőjét. Hajdú Huba, a CÁT ve­zérigazgatója tájékoztatá­sa szerint a kárpótlási hi­vatal a város határában lévő területükből 80 648 aranykorona-értéket jelölt ki licitálásra. Mindezt úgy kellett kialakítani, hogy az FM döntése alapján ötven­egy százalékos mértékben Elfogadták állami tulajdonban maradó , .. .... , nagyüzem működőképessége O KlJClolCSt fennmaradjon. Azt is fi­gyelembe kell venni, hogy további állami intézkedés szabályozhatja még a hely­zetet, ugyanis az FM és a PM minisztere még nem jelölte ki a kárpótlásba be­kapcsolódó állami gazdasá­gokat. Gondos felmérés alapján Cifrakertben és Kecskés- csárdán összesen 3031 hek­tárt tartanak fenn árvere­zési célra. A Cifrakert el­különített terület (2217 hektár szántó és 85 hektár gyep) átlagosan 26,59 aranykorona-értékű. Kecs­késcsárdán 604 hektár szántót és 125 hektár gye­pet szemeltek ki. A cifrakerti földek a ber- celi határ és a tápiószent- mártoni út közé esnek, il­letve a városhoz közelebb eső részeket is számításba vették. Szórvány erdőként Hajdú Huba elmondotta, hogy a gépi munkák tarifá­ját kidolgozták. Ezeket kö­zös művelés esetében is Labdarúgás Nem kockáztattak A labdarúgó NB III Al­földi csoportjában a ki­esés ellen harcoló Ceglédi Kossuth-Honvéd együttese jól vette a harmadik ta­vaszi akadályt is, hiszen pontot szerzett idegenben, s ezzel tartja ez évi veret­lenségét. A gól nélküli összecsapást a technikai vezető Kiss Pé­ter segítségével elevenítet­tük föl: — Nagy lendülettel kezd­tek a hazaiak, de a fiúk határtalan lelkesedéssel — szervezett és fegyelmezett védekezéssel — küzdve jól verték vissza ezeket a pró­bálkozásokat. Olyannyira, hogy vendéglátóink ebben a játékrészben jószerivel még helyzetig sem jutottak el. — Valamennyit változott a játék képe. Ekkor már mi is próbálkoztunk táma­dásvezetéssel. Gólhelyzetek kidolgozásáig el is jutot­tunk — az igazság az, hogy ugyanakkor a Csongrád is szerezhetett volna gólt —, de a hálóba egyik csapat­nak sem sikerült betalálnia. A mieink közül Paulik lö­vése, s Farkas- szabadrúgá­sai okozták a legmelegebb pillanatokat. Szatmári János edző a tak­tikai megbeszélésen első­sorban a zárt védekezés fontosságát hangoztatta. Kérte, hogy védőfalunk „ne nyíljon ki”, s inkább csak kontratámadásokkal ve­szélyeztessünk. Ügy volt vele, hogy jobb a biztos egy pontot begyűjteni, mint a bizonytalan kettőért azt kockáztatni, összességében az eredmény igazságosnak mondható. Fontos volt, hogy ne kapjunk ki, mert vendéglátóink is a kiesés ellen küzdenek. Ez az ered­mény akkor ér igazán so­kat, ha következő mérkőzé­sünket itthon a Szegedi Dó­zsa ellen megnyerjük. U. L. Mozi A Szabadság filmszínház­ban április 1-jén, szerdán: Négykezes géppisztolyra (amerikai gengszterfilm). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. Megújhodnak a parkok tavában tart a tavaszi nagytakarítás, gereblyézés, rózsametszés a parkokban, közte­reken. Kezelőik pályázat útján nyertek meghatározott időre jogosultságot a gondo­zásra CApáti-Tóth Sándor felvétele) rónép. A százhúsz személyt befogadó terem csivitelő gyerekhaddal telik meg. A kamaraszínpadon áll a pa­raván. A terem lámpái ki­alszanak, csak a játéktér világos. Megszólal a zene, és pillangó repked fenn az égen. Minden alkalom­mal ugyanez a zene és ugyanaz a pillangó. A Bu­dai Bábszínház az ország első, cégbíróság által be­jegyzett magántársulata. A Kovács Klára és Cs. Szabó István művészpár alkotja a társulatot. Most a tucatnyi 'történet közül éppen a Kék nyúl cí­mű előadás van soron. Ez egy pöffeszkedő, beképzelt füles, „aki” elnyeri méltó büntetését. Kis híján a far­kas karmai közé kerül, de az utolsó percben két tor­nacipő erélyes mozdulatok­kal móresre tanítja a far­kast, és végül minden jóra fordul. A gyerekek remekül ve­szik a lapot, és a váratlan fordulatoknál közbekiabál­nak. Tapssal, lábdobogás­sal, harsány hanggal élik át a történetet. Kipirult arccal követik az előadást. Amikor befejeződik az egér, a mókus, a nyuszi, a róka és a farkas kalandja, Cs. Szabó István megjele­nik a paraván előtt. Som- mázattal összefoglalja a történteket. A közönség be­vonásával szűri le a tanul­ságot. Valahogy így: FONTOS FEUSMERÉS — Szabad sebbeket? bántani a ki­rus. ni? Neeem — zengi a kó- Szabad gőgösnek len­— Neeem — hallatszik a válasz. — Szabad lenézni a má­sikat? — Neem — süvít ismét a levegőbe. A pilisi apróságok — mert ezen a délelőttön ők voltak a vendégek — szilárd meggyőződéssel kikiáltott válaszait hallva, felébred bennem a gonosz kisördög. Vajh, miért nem tartunk bábelőadásokat a felnőttek­nek is? Viszonyainkon el­borzadva egy kis erkölcsi nyesegetés bizony elkel­ne... A házaspár harminc éve szolgálja a művészetet. Cs. Szabó István Apáthi Imre tanítványának vallja ma­gát. A hivatástudatot ő plántálta bele. Élő színház­ban és az Állami Bábszín­házban egyaránt fellépett, de mindig a gyerekeknek szeretett játszani. A buda­pesti Arany János Színház művésze mind a mai napig. Előtte a Bábszínházban rendezett is. Szombathe­lyen a Fabula Bábszínház létrehozója, rendezője és darabírója egy személyben. A televízióban nagy siker­rel vetített vasárnap reg­geli sorozat, a Varázsmű­hely az ő nevéhez fűződik. Egy ország gyerekeit vezet­te be a bábozás szépségébe, örömébe. Ez a műsor mái népszerűvé tette. A televí­zió többször foglalkoztatja, jelenleg is vannak valóra váltandó szerződései. Kovács Klára: — A da­rabok úgy épülnek fel, hogy a cselekmény alakulásával egy időben a gyerekeket választásra kényszerítjük: ismerjék fel a jót és rosz- szat. Legyen fogalmuk a tipikus figurákról, hogy el­igazodjanak majd az élet­ben. Valamennyi mesénkén a nevelés húzódik végig. Cs. Szabó László: — Á játék megnyitja a gyerekek lelkét. Tanmesét akarunk adni, ha nem is direkt mó­don. A történetek egymás­ra épülnek. Mindegyikben egy új figura jön be. A* óvónők vezetésével a cso­portfoglalkozásokon feldol­gozzák, amit láttak, hallot­tak. Rajzokat készítenek az élményeikből. Az agyukba, szívükbe vésődik az élmény és az abból leszűrt tanul­ság. Magatartásmintát kap­nak az életre. Kovács Klára: — 1978- ban adták át a fővárosban az újpalotai lila iskolát. Sohasem felejtjük el, az a sok kis vadóc hogyan foga­dott bennünket. Röpültek az almacsutkák, kiflidara­bok a paravánra. Pergőtűz közben, beharapott ajakkal kezdtük a műsort. Megfor­dult a fejünkben, hogy nem jövünk többé, aztán mégis végigcsináltuk az évadot. Apránként javult a helyzet. Az iskolaév végén, az utol­só előadás után már éppen csomagoltunk, amikor egy kisfiú meg egy kislány egy- egy szál virággal odajött hozzánk. Senki sem küldte, szervezte őket... Valamennyi darabjukat Cs. Szabó István írja. A zenei anyagot Korács Klá­ra válogatja. A bábukat maguk tervezik, és iparmű­vész alkotja meg őket. Egy minisztériumi pályázat pén­zén sikerült megfelelő hangtechnikára, erősítőre, zenei anyagra szert ten­niük. További forrásra len­ne szükségük, hogy eszköz­tárukat kiteljesítsék. MÉZESKALÁCS DÍSZLET Nemrég Magdeburgban egy nemzetközi bábfeszti­válon mutatták be Széki táncok című, három tétel­ből álló műsorukat. Meg­babonázták a közönséget. Reméljük, hogy a Magyar Televízió mihamarabb fel­vételt készít róla, hiszen szinte önmagát kínálja. A mézeskalács díszletet ipar­művész sütötte. Féltve dé­delgették egész úton, ne­hogy morzsákra essen. A művészpár — vendég­könyvi bejegyzések tanús­kodnak róla — szorgalma­san járja az országot. A nyugati gyepűtől a keleti végekig mindenhol megje­lennek, s ahol már voltak, visszavárt vendégek lesz­nek. Lelkes apróságok ka­caja, tapsa, nyíló értelme élteti művészetüket. Tamasi Tamás CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd. Kossuth tér 1. © A szerkesztőség vezetője ■■ Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. C Posta­cím Cegléd. Pt IS. 27(11. Te­lefax és telefon : (20) 11 - 400. • Telex: 22-03S3. • Hirde- tesfelvetel ■ Hírlapkiadó Vál­lalat Kirzüoisésszolaálata. Cegléd. Teleki u. 20.: kedd. csütörtök, péntek 9-től L2-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (20) 10-763.

Next

/
Oldalképek
Tartalom