Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

CEGitDI ^aírlgp XXXVL ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1992. Április 4., szombat A SZÜLŐ FESZÜLTSÉGÉT IS OLDJÁK Véletlenül sem a sérülést szüntetik meg Az utóbbi időben nem­egyszer hallani a korai fej­lesztésről. Ám a kívülállók többsége igencsak keveset tud erről a tevékenységről. Pedig a Jelentősége vitat­hatatlan. Ennek kapcsán beszélgettünk Sárközy Kál­mánnal, a ceglédi tanulási képességeket vizsgáló szak­értői-bizottság vezetőjével. | Mit illik tudni a ko­rai fejlesztésről? És kikkel foglalkoznak? — A szakembereknek egyre inkább az a vélemé­nyük, hogy a gyerekeket fejleszteni kell beiskolázás előtt. Ugyanis az oktató­nevelő munka lényegesen hatékonyabb, ha egységes a tanulók Szintje. Mi első­sorban középsúlyos értelmi sérültekkel foglalkozunk. A korábbiakban kizárólag az volt a profilunk, hogy az emberkéket a képességeik­nek megfelelő oktatási in­tézménybe helyezzük. Egyébként a fogyatékossá­gukhoz képest jóval maga­sabb színvonalat értek el, akik részt vettek fejleszté­sen, mint a családi vagy óvodai környezetben lévők. Ezért kapták meg a szak­értői bizottságok — köz­tük mi is —, hogy fejlesz­tői teendőket végezzenek a gyerekeknél már egész ko­rán, amennyiben kiderül valami fogyatékosság, akár egyéves — esetleg néhány hónapos — csecsemőnél is. S Az ilyen kicsinyekért mit lehet tenni? — Az természetes, hogy az ép idegrendszerrel vi­lágra jött emberkék hang­ra, fényre, egy-egy emberi arcra reagálnak, míg a fogyatékosokat meg kell tanítani hallani, látni, fi­gyelni. A beszéd-, a moz­gás- és értelemfejlődés az idegrendszeri sérülés ará­nyában marad vissza. Eze­ket a kialakult módszerek­kel elég hatékonyan lehet javítani. H Miként kerülhet vala­ki az önök intézményébe? — Felvettük a kapcsola­tot a gyermekorvosi és vé­dőnőhálózattal, Megkap­juk azoknak az adatait, akik rizikófaktorral szü­lettek; és mozgás-, értelmi vagy érzékszervi fogyaté­kosságra utaló jelet tapasz­taltak náluk. Őket meg­vizsgáljuk — a szülőket el­látjuk a legfontosabb taná­csokkal — s ezt követően elkezdhetjük a fejlesztő foglal kozásokat. ■ Önök e sokrétű tevé­kenység mely szeletével foglalkoznak? — Kizárólag az értelmi és beszéd-, valamint az ehhez kapcsolódó korai mozgáskoordináció-fejlesz- tés tartozik hozzánk. Az érzékszervi fogyatékosok — nagyothallók, siketek, lá­tássérültek — a megfelelő szakértőbizottságokhoz ke­rülnek. ■ Alighanem lényeges a szülők szerepe. Ök mennyi­re partnerek, hogyan visel­kednek? — Ha sarkítanék, két­féle szülő létezik. Van, aki pánikba esik, más homok­ba dugja a fejét. Az előb­bi a legkisebb problémával Óvodából iskolába Április 9-én, csütörtökön és 10-én, pénteken 8-tól 18 óráig az általános iskolák­ban az 1992/93-as tanévre beiratkozás lesz. Tanköte­les az a gyermek, aki má­jus 31-ig betölti a hatodik életévét. Óvodai javaslat alapján behatható az is, aki június 1-je és szep­tember 30-a között tölti be a hatodik életévét. A szülő kérésére — a nevelési ta­nácsadó vizsgálata alapján — beíratható az is. aki ok­tóber 1-je és december Véradás Április 6-án, hétfőn 9-től 15 óráig a tápiószőlősi ál­talános iskolában véradó nap lesz a község 18 és 60 év közötti lakosainak. A véradásra jelentkezők előt­te étkezzenek és íogyasz- szanak folyadékot Ruhavásár Április 7-én, kedden 8-tól 18 óráig a helyőrségi klub emeleti termében gyer­mek- és felnőttruhák vásá­rát rendezik meg termelői áron. 31-e között lesz hatéves. A beiratkozáshoz szükséges a szülő — gondviselő — sze­mélyi igazolványa; vala­mint a gyermek születési anyakönyvi kivonata és egészségügyi törzslapja. A leendő első osztályosok ek­kor jelentkezhetnek a hit­oktatásra is. szalad fűhöz-fához. Az utóbbi pedig akként gon­dolkodik, majd kinövi a gyermek azt az egy-két hónap, esetleg év elmara­dást. Nincs baj, minek ke­ressen fel bennünket. Az aggódó típus, hogyha két- három találkozás után nem észlel lényeges változást, másik szakemberhez for­dul. Mondván: mi nem ér­tünk ehhez. Egyet nem szabad elfelejteni: ez a munka nemegyszer több­éves. És véletlenül sem a sérülést, hanem egyfajta hendikepet szüntetünk meg. A hasonlóan fogyatékosok közül a beiskolázásnál sok­kal hátrányosabb helyzet­ben indul az, akit nem hoztak el hozzánk. Még ta­lán annyit, hogy a gyer­mek bármiféle sérülése stressz a szülőnek. Mi ezt a feszültséget is igyekszünk oldani. ■ Mennyire eredménye­sek? — Cegléden érdemben az 1991-es tanévben kezdtük el ezt a tevékenységet, ezért jelentős eredményekről még nem számolhatok be. Más kollégák, akik évek óta csinálják ezt, szép si­kereket értek el. Nálunk egy középsúlyos értelmi sérültnek tűnő kislány éppen a fejlesztő foglalko­zások hatására — eljutott arra a szintre, hogy általá­nos iskola korrekciós osz­tályába került. Az előbb már említettem, nem az értelmi sérülést szüntetjük meg, csak annak másodla­gos hatásait csökkentjük, a szociális érettség és be­szédkészség magasabb szin­tű lesz, az olvasás és írás tanítása is elkezdhető. Nem beszélve az értelmi teljé- sítményről. ■ Bárkit hozhatnak önök­höz? — Mielőtt a szülők ide­jönnének, kérdezzék meg védőnőt, bölcsődevezetőt, szükségesnek látja-e, hogy korai fejlesztésit végez­zünk. Amennyiben igen, akkor kereshetnek fel ben­nünket. F. F. KEDVCSINÁLÓ Fát farag a feleség A lokálpatriótát mindig jóleső érzés tölti el, ami­kor helybeli alkotók tűn­nek fel, és ajánlják a kö­zönség figyelmébe munkái­kat. Legutóbb a ceglédi helyőrségi klubban egy pe­dagógus házaspár, Bogdán Márta fafaragó és Joó Ist­ván festő kamarakiállítását láthatta a közönség. Fiatalokról lévén szó, a visszatekintés a gyökerekig, a művészet tanulmányozá­sának időszakáig nyúlt, mintegy bizonyítva, hogy biztos alapokon nyugszik mesterségbeli tudásuk, lá­tásmódjuk. Bogdán Márta mindig kereste azt a tevékenységi formát, amellyel leginkább kifejezheti magát. Először a rajzolással, festéssel pró­bálkozott, majd a plaszti­kával. Nyolc éve kezdett faragni, olyan elszántság­gal, hogy 1985-ben otthagy­ta a tanári pályát, hogy kitanulhassa a faszobrá- szatot. Két év alatt meg­szerezte a képesítést. Köz­ben rájött, hogy iparsze- rűen csak szériamunkákat lehet készíteni, és ez lé­lekölő, nem az általa meg­álmodott foglalatosság. A nyereség mégis nagy, hi­szen megismerte a fát, a szerszámokat, kifejlesztette készségét. Közben' két ap­rósággal gyarapodott a család, így hosszabb meg­szakítással tért vissza a ta­nári pályára. A NÉPMŰVÉSZET IHLETI A reneszánsz, barokk, gó­tikus vonalvezetésű farag- ványok vizsgamunkaként készültek. Ezeket túlhalad­ta az idő. A faragót inkább a népművészet kimeríthe­tetlen gazdagságú motí­vumvilága foglalkoztatta. A kalotaszegi díszítőeleme­ket viszi a fára a leggyak­rabban. A gyönyörködtetés és a használati érték együtt jelenik meg munkáiban, így nem csoda, hogy ki-' állított tárgyainak egy ré­sze otthon használatban áll, mint például a fából faragott evőeszközök, tá­lak, tálcák, tükrösök. A tükröt például ugyancsak kalotaszegi mintával éke­sítette. Körtefából farag­ta, ami nem csekély telje­sítmény, mivel makacs, ke­mény anyag. A hársban könnyen szalad a faragó­kés, ám szőrössé válik a felület, a dió megmunkált felszíne viszont szép sima. Joó István jelenleg Cse- mőben tanít. Tizenhat esz­tendős kora óta foglalko­zik festéssel, és érettségije óta abból él. Győrött, majd Budapesten színházakban díszleteket festett, és sokat tanult a kollégáitól. Ceg­léden egy darabig Kármán Sándorral együtt dolgozott a dekorációsszakmában. Közben rajz-földrajz sza­kos tanári diplomát Szer­zett. 1981 óta vannak ki­állításai. GÖRÖG TŰZZOMÁNCOK Most — a kezdeti tanul­mányoktól eltekintve — legújabb képeit tette falra. Bemutatkozása a szakma­beliek számára is kellemes meglepetés. Ceruzarajzok, tojástemperák, olajfest­mények sorakoznak egymás mellett. Szívesen meríti té­máit az irodalomból és a Bibliából. Üjabban tűzzo­mánccal foglalkozik. A művészt nem hajtja a képeladás vágya. Termé­szetesen neki is van be­árazott katalógusa, elérhe­tők a munkái, bár nem szívesen válik meg tőlük. Azt viszont be kellett lát­nia, hogy csak ilyen áldo­zatok árán tudja előterem­teni a további munkához szükséges fedezetet. A festőnek sok szép ter­ve van. A biblikus témák után a görög mitológiából szeretne egy tűzzománc-so­rozatot összeállítani. Ez a diákoknak is hasznos le­het — vélekedik —, mert most éppen iskolagaléria létesítésén munkálkodik. Jövőre Csemőben tűzzo­mánc szakkört szeretne in­dítani, és akkor a gyere­kek munkáit is kiállíthat­nák. Csiszolódhatna a gye­rekek látásmódja. OTTHONOKBA KÍNÁLKOZIK Csupa olyan tárgyat hal­moztak fel, ami a kis mé­retű lakótelepi lakások ^szé­pítésére is alkalmas. Előbb- utóbb nyilván teret kap­nak a művészpáros farag­ványai, képei a ceglédi ott­honokban. Ez a kiállítás jó kedvcsináló volt. (tamasi) Elment egy pátriárka C'Imént egy pátriár- ■*-' ka, aki nyolc gyer­meket nevelt fel, és megközelítette az em­beri kor végső határát, így parentálta el az öregtemetőben Kiszel Mihály esperesplébános a kilencvenhárom esz­tendős korában elhunyt Prohászka Józsefet. Józsi bácsi mérnök­ember volt. Népes csa­ládját keresztény hitben nevelte, és sok megpró­báltatás érte emiatt, öt azonban nem lehetett eltéríteni hitétől. Belső derűvel felülemelkedett a napi gondokon. Nyug­díjazása után visszatért Ceglédre, ahol két ked­velt művészetének, a ze­nének és a festészetnek élt. Talán ő volt a ze­neiskola legidősebb nö­vendéke, amikor énekel­ni tanult. Gyermekeiből megala­kította a Fioretti (Virá- gocskák) zenekart) a me Ily el templomok bán is szerepelt. A gitár mellett az ecset volt a másik eszköze. Csend­életek, városképek örö­kítették meg friss és egyéni látásmódját. Sok vallási tárgyú festményt készített, továbbá Z sé­déig Gyula plébánossal közösen adták ki A Mennyei Atya szeret minket című hittan­könyvet, melyet ő il­lusztrált. A ceglédi katolikus templomban annál az oltárnál mondta a pap érte a gyászmisét, ame­lyet maga tervezett. Aki hallotta muzsikálni, lát­ta festményeit, annak a szívét tovább melenge­tik Józsi bácsi dallamai és színei. (t.) Az, ami változatlan a Szolnok Domusban: készletről azonnal vagy — előjegyzés esetén rövid határidőre biztosítjuk az irodák, a panziók, az intézmények és a különböző célú helyiségek berendezéséhez szükséges bútorokat szőnyegeket & padlószőnyeget A drapériát "Ar függönyöket ☆ világítótesteket * tapétát töt szórakoztatóelektronikai cikkeket & kiegészítő dísztárgyakat Az, ami április l-j« óta új a Szolnok Domusban: . előjegyzés esetén, a megrendelés nagyságától függően, árengedményt adunk • . . nagyobb tételű vásárlás esetén a vásárolt árut a helyszínre szállitjtdí i.. . elemes irodabútort a helyszínen készre szerelünk « . , egyedi igény szerint, az áruházban vásárolt függönyt díjmentesen beszegjük • . . a megrendelés összeállításában lakberendezési tanácsokkal állunk rendelkezésére. Szolnok, Ady Endre u. 3. Tel.: (56)-35-755, 35-210. DOMUS IGAZI OTTHONT TEREMT. Olcsó holmik Dánszentmiklóson a mű­velődési és sportházban áp­rilis 8-tól 10-ig megrendezik az olcsó cipők és ruhák ta­vaszi vásárát. Két abonyi esemény Április 14-től 21-ig az abonyi fúvószenekar Izrael­ben turnézik. Az érdekes­nek ígérkező utazás és sze­replés előtt, április 4-én, szombaton este 18.30 órai kezdettel a Gyulai-iskola aulájában a vendéglátó or­szágról dr. Bajusz Ferenc, teológiai professzor videó- vetítéssel egybekötött elő­adást tart, amelyen a szer­vezők minden érdeklődőt szívesen látnak. Két nappal később. 6-án, hétfőn 19 órai kezdettel az abonyi önkormányzat dísz­termében kerül sor az I. Országos fúvóshetek ren­dezvénysorozatának helyi hangversenyére, illetve Bu- váry Lívia énekművész fa­fúvós kamara dalestjére. Közreműködik Drahos Bé­la fuvola, Dittrich Tibor és Veér István klarinétmű­vész. fogadóórák Április 8-án, szerdán dél­után 4-től 6 óráig, a város­háza aulájának az 1-es szo­bájában a 9-es választókör­zetnek Lizik Zoltán, a 10-es választókörzetben élők ré­szére Károly Ferenc Sán­dor képviselő tart fogadó­órát. KÖZLEMÉNY Köszönetnyilvánítás! Hálái szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága jó édesapám, LÉTA ÁRON teme­tésén részt vettek, sírjára virá­got helyeztek. Részvétüket fe­jezték ki. Ondók Jánosné -* (103 765/1K) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd. Kossuth tér 1. # A szerkesztőség ’ vezetője *. Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. • Posta­cím Cegléd. Pf 1* 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-0353. • Hirde­tésfelvétel: Hínlapkiadó Vál­lalat Közöinség szolgálata. Cegléd. Telekj u. UK: kedd. csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda LO—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-703.

Next

/
Oldalképek
Tartalom