Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

Új autón gurulunk? KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TECHNIKA Szelet jelent a német Volkswagen gyár gyerme­kének a neve. Kifejezetten magyar igények szeriont 1,4 literes motorral felszerelt Vento típusú személygépko­csik sorozatgyártását kez­dik el a közeljövőben. Az eladási ára 1,3 millió forint lenne. A minimális fogyasz­tás mellett a biztonság is főszerepet kapott. Légzsák­kal és nyomott varrathe­gesztésű hossztartókkal sze­relik fel a járművet. Fron­tális ütközés esetén meg­előzhető a baleset, hiszen a jármű eleje előre kiszámí­tott mértékben deformáló­dik, így szó szerint fel­emésztheti az ütközés ere­jét. A Ventóban por- és pol­lenfilter szűri meg az utas­térbe beáramló levegőt. FELSZÁMOLÁSOK A TEXTILIPARBAN Kapuzárás Vácott A statisztikai kimutatások ugyan még nem állnak ren­delkezésre, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szak­értői szerint azonban a hazai és az exportpiaci átalaku­lás — az ipar más területeihez hasonlóan — a könnyű­ipart is érzékenyen érintette. Az ágazat termelése az elő­zetes számítások szerint tavaly mintegy 4-5 százalékkal csökkent. Ennél erőteljesebb volt a termelés-visszaesés a 300 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál. A válság a könnyűipa­ron belül is az átlagosnál nagyobb volt a textilesek­nél, s például szövetből 30, míg fonalból 35 százalék­kal kevesebbet gyártottak tavaly mint az azt meg­előző évben. A recesszió egyik legfőbb oka a kelet­európai piac erőteljes szű­külése. Az ágazat kivitele az előző évinek 17-20 szá­zalékára esett vissza ebben a térségben. Ezenkívül a belföldi eladás is csökkent a textiliparban, mintegy 17-18 százalékkal. Tavaly tíz könnyűipari vállalat került felszámolási eljárás alá, de az új csőd­törvénnyel ez a folyamat erősödhet. Felszámolják a nagy múl­tú Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárat is, s az egykor szebb napokat látott céget az sem mentette meg e procedúrától, hogy másfél SZABAD ÁRAK, SZŰKÜLŐ PIAC Januárban tojásért „tülekedtek” Február közepétől min­den szabad lett — már ami az árakat illeti. Az Ország- gyűlés megszüntette a ha­tósági ár katei ógiát, ezzel azonban még nem szaba­dult el teljesen a pokol. Csak bizonyos termékféle­ségek ára kúszott fel 30-40 százalékkal. A Pest megyei termelők­től például Dunavarsányban és Nagymaroson továbbra is alacsony, azaz kilónként 65 forintos áron veszik át a szárnyast. A gazdaköri piacokon lehet viszonylag „olcsón” hozzájutni a kilós csirkéhez, vagyis 110 fo­rintért. De ez is relatív, fő­ként altkor, ha van összeha­sonlítási alapunk. A pesti Ferenciek terén megbúvó Ibolya eszpresszó­ban a hidegkonyhai készít­mények címszó alatt megta­láljuk a csirkehúst, a pirí­tott csirkemájat: tíz deka­grammot árusítanak 45 fo­rintért. Ugye, micsoda ár­különbség látható a felvá­sárlási és az eladási között? Nyékén mered Tyúktojásból a tavalyihoz képest sokkal többet vásá­roltak a viszonteladók, ez azonban nem tükröződött a darabonkénti eladási árban. Ma már 4,00-ért árusítják, de voltak olyan hetek is, amikor 9,60 forintért adták az üzletekben. Ebből is lát­ható, milyen árkülönbségek alakulhatnak ki a szabad versenyre hivatkozva. Va­jon az idei húsvétkor lesz miből hímes tojást készíte­ni? Hasonló folyamat figyel­hető meg a disznónál. Itt még nehezebb a dolog, hi­szen ha az átvételi súlyt túllépi a termelő, akkor az állat a nyakán marad. Ho­vatovább ráfizetéses lesz állatot tartani, sokba kerül a takarmány, a vesződség nagyon minimális haszon­nal jár. Csökkenő felvásárlás A Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első hó­napjában a termékértékesí­tés zömét kitevő élő álla­toknál és állati termékekből tovább csökkent a felvásár­lás, amely az idén január­ban ért el a csúcsra. Az idei januári termelői és felvásárlási árak a vágó­marha és a vágójuh eseté­ben jóval alacsonyabbak voltak a tavalyihoz viszo­nyítva. A vágósertést, a ba­romfit magasabb árakon vették át a termelőktől. A kisebb keresetek miatt megcsappant a húsvásárlás. Az üzletekben még mindig árubőség mutatkozik, a fő­városban még csak-csak el­fogy az áru, mert itt még nem olyan mértékű a mun­kanélküliség, mint Pest me­gye egyes községeiben. A fővárostól hatvan kilomé­terre már nem veszik meg, mivel nincs miből. Mezítlábasán A szövetkezetek átalaku­lásával le redukálódott az intézményes háztáji terme­lők száma. A kormányzat továbbra is nagy szerepet szán a mezőgazdasági kis­termelőknek. Viszont ha nincs olyan szervezet, amely összefogná őket, a „mezítlábas”, sehová sem tartozó termelő csak a pia­con tudja értékesíteni a csirkét, a levágott disznót. Nem biztos, hogy ez a lépés haszonnal kecsegtet, áron alul kell adni ahhoz, hogy elkeljen. Mindezen folyamatok köl­csönhatásaként az idén már kevesebb élelmiszert expor­tálunk: csökken az ország bevétele is. Ilonka Mária éve a gyáraik kft.-vé ala­kultak. Most ezeket a tár­saságokat — a vácit, po- rnázit, kerepestarcsait, s a Fejér megyei bodajkit — próbálja értékesíteni a Reorg Rt. A pályázatok értékelése megtörtént, s a múlt. hét végén a nyilvános értékesí­tést is megtartották a Va­dász utcában. Mint meg­tudtuk, a kerepestarcsai, pomázi és bodajki gyárra akadt vevő, aki a három textilüzemért 470 millió fo­rintot ajánlott fel. Az érin­tett három gyár kollektívái is küldtek be pályázatot, de mint kiderült, kevesebbet ígértek, mint a külső je­lentkező. A potenciális ve­vő kilétére csak akkor de­rül majd fény, ha a szerző­déskötés is megtörténik, s a szándék komolyságát iga­zolandó a jelentkező a pénzt is az asztalra teszi. A gyárak vezetőinek egyelő­re csak annyi információ­juk van a leendő tulajdo­nosról, hogy az szintén tex­tiles tevékenységet kíván folytatni, s ez' némiképp megnyugtatta az ott dolgo­zókat. Nem akadt viszont vevő a váci gyár egészére, csu­pán a leányszálló, az alap- anyagraktár, konyha és óvoda megvételére — 22 millió forintért — érkezett be pályázat. Mint megtud­tuk, a Reorg Rt. ezeket kész külön is értékesíteni. A gyár így felszámolásra ke­rül, csak az nem dőlt még el — ez április 6-ig, még a csődbejelentés előtt tisztá­zódik —, hogy a váci gyá­rat a Hazaival együtt, vagy külön számolják fel. A gyárban egyelőre még a meglévő rendeléseket ké­szítik, mondván legalább a munkabérüket meg kell ke­resniük. Miután sokévi va­júdás után úgy látszik, a kapuzárás elkerülhetetlen lesz, a dolgozók azt szeret­nék, ha ez a procedúra mi­nél gyorsabban fejeződne be. A gyárnak még száz al­kalmazottja van, de leg­többjüknek nem sok esélye van arra. hogy a szakmá­jában elhelyezkedhessen. Hargitai Éva Eboltás a megyében Munkában az állatorvosok A Gödöllői Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer- ellenőrzési Állomásom felké­szültek az ebek veszettség elleni védőoltására, amely­re 1992. április 1. és május 30. között kerül sor. Az el­ső napon Hévízgyörkön és Tápiószecsőn látnak mun­kához a megbízott állator­vosok. Dr. Tóth Pétéi-, a gödöllői intézmény igazgatója a té­mával kapcsolatban el­mondta, hogy az önkor­mányzatokkal együttműköd­ve készültek fel erre a több mint egy hónapos ak­cióra, amelynek keretében közel 190 ezer házőrző oltá­sa történik meg. A kutya­tulajdonosoknak ezért 50 forintot kell fizetniük, az oltóanyag árával együtt leg­feljebb 100 forintot. Dr. Tóth Péter szólt ar ról is, hogy több mint 120 állatorvos végzi a veszett­ség elleni védőoltásokat, köztük hatósági körzeti ál­latorvosok, kórházban dol­gozó és magánrendelővel rendelkező szakemberek. A Érvényben: 1992. március 31-én VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,45 140.25 Ausztrál dollár 60,88 62,12 Belga frank (100) 233,68 238,34 Bán korona 13,39 12,65 Finn márka 17,5» 17,99 Francia frank 14,18 14,46 Görög drachma (100) 40,88 41,72 Holland forint 42,71 43,57 ír font 128,08 130,68 Japán yen (100) 59,57 60,77 Kanadai dollár 66,46 67,86 Kuvaiti dinár 268,78 274,28 Német márka 48,08 49,04 Norvég korona 12,25 12,49 Olasz líra (1000) 63,71 64,99 Osztrák schilling (100) 683,88 696.48 Portugál escudo (100) 55,76 56,86 Spanyol peseta (100) 76,11 . 77,63 Svájci frank 52,75 53,83 Svéd korona 13,26 13,52 USA-dollár 79,24 80,80 ECU (Közös Piac) 98,29 100,25 Zacit nyitnak (Folytatás az 1. oldalról.) a 40 százalékot. A bankbe­tétek — az alacsonyabb ka­matok miatt — egyre kisebb hányadot képvisel­nek. A forgatható pénz mintegy 10 százalékát ke­reskedelmi vállalkozások­ba, 15 százalékát ingatla­nokba fekteti be a biztosí­tó. Mindez az AB Rt. új, 21 000 négyzetméteres iro­daházának avatása alkal­mából tartott sajtótájékoz­tatón hangzott el. A Róbert Károly körúton most elkészült bérirodaház — melyet befektetési cél­lal építettek — négyzetmé­terenként áfa nélkül — 50-60 ezer forintba került. Miután az újonnan épülő házak négyzetmétere Bu­dapesten manapság átlago­san 100 ezer forint, ez az összeg viszonylag nem ma­gas. Az épülethez 180 autó elhelyezésére alkalmas há­romszintes föld alatti par­koló tartozik. A földszin­ten valószínűleg bútorbe­mutató lesz, a negyedik emeletet már kibérelte egy számítástechnikai cég, a megmaradt három szint kiadásáról most tárgyalnak különböző vállalatokkal. Jelenleg azon dolgoznak, hogy lehetőleg még ápri­lisban megkezdje műkö­dését egy az ÁB Rt. 50 szá­zalékos tulajdonában lévő zálogintézet. Elmondták azt is: nemzetközi összehason­lításban is jelentős az ÁB ingatlanvagyona, a befek­tetéseken belül hozzávető­legesen 15 százalék, mely­ben jelentős részarányt képvisel a Róbert Károly körúti irodaház. Remélik, hogy a beruházás öt-hat év alatt megtérni. (Krt 1 ősi Agnes felvétele) lényeg, hogy hatóságii jog­körrel rendelkezzenek: az állat-egészségügyi intéz­mény igazgatójának engedé­lye alapján. Az ebtulajdono­soknak lehetőségük van ar­ra is, hogy az említett idő­szakban a településenként meghatározott napokon kí­vül pótoltásra vigyék az ebeket a helyi önkormány­zatok által megjelölt oltási helyekre. Egyébként a be­fejező napon, május 30-án Cegléd és környéke kutyáit oltják be veszettség elleni szérummal. A helyi önkormányzatok jegyzőinek kellett gondos­kodniuk az állatók, az ebek összeíráséról, s a már em­lített időpontok települé­senként történő kijelölésé­ről. Gy. L. Az elegáns, új irodaház FM-cáfolat Nincs húshiány Elegendő az áru a zavar­talan belföldi sertéshúsel­látáshoz — közölte Botos Károly, a Földművelésügyi Minisztérium agrár rendtar­tási osztályának vezetője, egyértelműen álhírnek mi­nősítve a húshiányról szóló információkat. Elmondta, hogy a jelenleg 16 állami húsipari válla­latot, továbbá a Zalahús Rt.-t, valamint a Thur Rt.-t és a regionális tagvállalato­kat tömörítő szervezet, a Hússzövetség 16 ezer tonna csontoshús-készlettel ren­delkezik. Ebből mintegy 8300 tonna — ez hozzávető­legesen 160 ezer élősertés­nek megfelelő mennyiség — szolgálja a belföldi ellá­tást. Ebben a hónapban ezen túl 220-230 ezer da­rab élősertést vásároltak fel a Hússzövetség tagvál­lalatai. Emellett a regioná­lis üzemek 100-120 ezer sertés várható feldolgozását jelezték. Ezekben az ada­tokban azonban még nem is szerepel a döntően ön- fogyasztást szolgáló ma­gánvágásokból származó húsmennyiség, illetve né­hány más vállalat adata sem. Az ország belföldi igénye pedig mintegy 180 ezer élősertésnek megfeleli csontoshús-egy-enér féknek felel meg havonta. K«a

Next

/
Oldalképek
Tartalom