Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-29 / 101. szám
CEGLÉDI ^tiHap XXXVI. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1992. ÁPRILIS 29., SZERDA INTERJÚ GRÉTSY LÁSZLÓVAL1 A nyelvi lelkiismeretet ébren tudjuk tartani r Á napokban a Kossuth gimnázium dísztermében rendezték meg a magyar nyelv hete megyei megnyitóját, amelyen magával ragadó előadást tartott dr. Grétsy László kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár. A népszerű nyelvészprofesszor készségesen adott interjút lapunknak. ■ Ila Kazinczy Ferenc és nagyszerű társai — akik annyit fáradoztak nyelvünk megújhodásáért, gazdagodásáért — felébrednének néhány órára örök álmukból, s azt kérdeznék: kedves tanár úr, tudták-e őrizni édes anyanyelvűnket? Lehangoló lenne-e az ön válasza? . — Lehangoló nem lenne. De elégedettséget sem tükrözne. Tisztában vagyok azzal, hogy amit a nyelvész, a nyelvművelő rádióban, televízióban, cikkekben. előadásokban hirdet, annak jó, ha öt százaléka megfogan. Ennek tudata-^ ban végzem munkámat, és ugyanígy tette és teszi Lő- rincze Lajos, és mások is, akik a nyelv épségéért küzdenek. Tudniillik nemcsak az a feladatunk, hogy bizonyos hibás jelenségeiket eltüntessünk. Megpróbáljuk persze, és ez sikerül. Ám csak olyan esetekben, amikor nincs valami ellentétes nyelvi fejlődés, amelyet nem ismertünk fel. Mert elképzelhető pédául, hogy a su'k-sü- közés ellen hiába hadakozunk, ahogy ezt tették az eleink fél évszázaddal ezelőtt is. Lehet, hogy mégis győzni fog ez a fajta nyelv- használati — ma még vétségnek tekintett — jelenség. Mert mögötte áll valami afféle fejlődés, amelyet nem ismertünk fel. Tehát a szakember olykor alulmarad. De legtöbbször mégis az látszik, hogy az intő szót meg szokták fogadni — csak idő kell hozzá. A nyelvi lelkiismeretet igenis ébren tudjuk tartani. Bl Előadásának az volt a címe: A stílus maga az ember. A nyelvünk egyfajta elgazosodása óhatatlanul felveti: a többség ennyire igénytelen? — Én született optimista vagyok. De itt mégis azt kell mondanom, hogy az emberek nagy része az anyanyelv tekintetében igenis igénytelen. Beszédekor nemigen foglalkozik azzal, most miként kellene mondanom, hogy eleget tegyek ilyen-olyan elvárásoknak. Egyre figyel csalt, hogy meg tudja értetni magát másokkal. Ám ezen belül, hogy a fentebb stíl, a nyelvész vagy a magyartanár mit kívánna meg, azt az átlagember nem szokta szem előtt tartani. ■ Sajnos a hivatali nyelv — a magyartalanságával, bonyolultságával — nemegyszer fertőzi a köznyelvet. Megállítható ez? — Már tulajdonképpen megállt a hivatali nyelv továbbterjedése. Hadd utaljak arra, hogy a század elején sokkalta hivatalosabbak voltak a szövegek. Elővettem egy mostani MÁV-utasítást, és egy nyolcvan évvel ezelőttit. Az előbbit öröm olvasni. A javulás jelentős. Amire céloz, hogy bizonyos hivatalos formák átszivárogtak a köznyelvbe, ez kétségtelenül így van. De ezek ellen is meg lehet tenni az óvintézkedéseket. H A demokrácia és a rendszerváltozás mit használt, illetve mit ártott a nyelvünknek? — Haszna is és ártalma is van. Az, hogy napjainkban az uram és asszonyom megszólítás általánossá vált, az számomra nagy öröm, S ez ennek a rendszerváltásnak köszönhető. De észreveszem azt is, hogy a pártok küzdelme nemegyszer a szavak küzdelme. Vannak divatfordulatok, amelyek most kerülnek felszínre. Az csak érdekesség, hogy: „most ez is benne van a pakliban", „nem lehet szőnyeg alá söpörni”. Ez tulajdonképpen nem ront a nyelven — inkább csak jellemez. De az zavar, hogy sokkal több a politika nyelvében az idegen szó, mint korábban volt. Ezt nem szabad elfogadni. Küzdeni kell ellene. Hátrább az agarakkal! — mondom én. ■ Világjelenség a trágárság, amely rátelepedett nyelvünkre. Mennyire tartja ezt aggasztónak? — Csak annyira, mint más népek nyelvészei. Mert ugyanúgy tudják ők is, hogy ez nem tesz jót semmiféle kommunikációnak. Tehát nem olyan értelemben panaszkodom én, hogy pont mi, magyarok... Noha kétségtelen, hogy mi többet változtunk az utóbbi fél évszászadban egy-egy néphez képest,.- amelyiknek volt Villonja már. Például a franciáknak. Nálunk néhány évtized alatt óriási távolságokat kellett bejárni, csak azért, hogy fel tudjunk zárkózni a trágárságban is a művelt Nyugathoz. Ezt szívesen elengedtem volna. Különösebb aggodalomra nincs szükség, hanem összefogásra. És arra, hogy egymás érzékenységére apelláljunk. Ezt tudjuk inkább kifejleszteni. ■ A sajtó munkatársai képesek-e betölteni nyelvművelő és -őrző küldetésüket? — Örömmel mondom, hogy a nyomtatott sajtó nem engedett utat a trágárságnak. Színpadon bezzeg lehet hallani. A rádió, televízió és a nyomtatott sajtó felelőssége azért óriási, mert manapság Magyarországon minden ember ezeknek a tömegkommunikációs termékeknek a rabja. Hogy ha az eddiginél sokkal nagyobb igényességgel szólalnak meg a tévés, rádiós hírszerkesztők, műsorvezetők, és az újságírók is még jobban figyelnek, ennek előbb- utóbb meglesz az áldott hatása a mindennapi beszédben is. ■ Amikor vasárnap délelőttönként nézem a tévé Álljunk meg egy szóra! című műsorát, optimista érzések fognak el. Megerősí- ti-e azt, talán nem utópia, hogy egyszer a tiszta, szép magyar szó hid lehet az emberek között... — Megerősítem. Tökéletesen így vélem magam is. Van reményünk, és. ezt ugyanúgy látom, ahogy ön. Fehér Ferenc Nehéz egy klubot fenntartani Az önállósulási törekvést örömmel veszik Napjaink gazdasági helyzete nem segíti elő a sport fejlődését. Sorra szűnnek meg a régi, patinás sportegyesületek. Ebben a kiélezett szituációban mázsás súly nehezedik a klubelnökökre. Vagy sikerül tehetős szponzort találniuk, vagy becsukhatják a boltot. A Ceglédi VSE elnökét. Magyar Lászlót arról kérdeztem, hogy ők miként próbálják átvészelni p, nehéz időszakot. — Úgy gondolom, jelen pillanatban nem éppen irigylésre méltó állást tölt be. Vázolná néhány mondattal a CVSE helyzetét? — Valóban, a mai gazdasági helyzetbén egyre nehezebb egy klubot fenntartani. Nekünk pillanatnyilag tizenegy szakosztályunk van, mintegy nyolcszáz sportolóval. Sajnos a MÁV sem. támogat annyival, mint régen. Hozzájárulása a sporthoz évi hárommillió forintra csökkent. Ebből kell gazidálkodnunk, ami nem kis erőfeszítést igényel. Ezenkívül még három sportállást tudunk fenntartani. Az életben maradáshoz nekünk kell különböző forrásokból a pénzt előteremteni. Ezt a bérleti díjakból, büfékből és az autósmoziból sikerül megszerezni. Bennünket sem került el a létszámcsökkentés, de anyagi okok miatt meg kellett tenni. — Néhány embernek nem teszett az, hogy a Kossuth Honvéd NB III-as labdarúgócsapatának bérleti dijat kellett fizetnie a CVSE-pálya használatáért. Mi indokolta ezt? — Az egyesülés idején úgy volt, hogy a pályát átveszi az önkormányzat. Ez nem történt meg, így továbbra is MÁV-tulajdon. Ebben az esetben már viszont fizetni kell a használatért. Ha akartam volna, sem adhattam ingyen, hiszen a főnökeim nem nézték volna jó szemmel. Örömmel közlöm viszont a legújabb jó hírt. Hála az önkormányzati döntésnek, ebben az évben már nem kell fizetniük. A CVSE létesítményeinek működtetéséhez az önkormányzat félmillió forinttal járul hozzá. így a Kossuth Honvéd minden hazai mérkőzését nálunk játszhatja. — Még két sportágról szeretnék képet kapni. Miért léptek ki a sportakrobaták a CVSE-böl, és mi lesz a sorsuk anagy hagyománnyal rendelkező asztalit eniszezöknek? — A sportakrobaták kilépése teljesen jogszerű volt, legfeljebb egy kicsi* váratlan. Mi maximálisan támogattuk őket — nem így érezték. A portugáliai FB-re való utazásukat jelentős összeggel finanszíroztuk. Ráadásul a sport- csarnokban ingyen eűzhette k, nem került semmibe a felszerelések használata sem. Erről is lemondtak. Kívánom nekik, hogy aa általuk elért szintet tartani tudják, de nagyon nehéa lesz. Az asztalitenisz valóban nincs könnyű helyzetben, keressük a szponzorokat. Ezt a csapatot semmiképpen nem hagyjuk veszni, hiszen már húsz éva játszik az NB I-ben, és nemzetközi sikerei is voltak. Sőt a tervünk az, hogy fokozott hangsúlyt helyezünk az utánpótlás-nevelésre. — Milyen kilátások vannak a jövőre nézve? Elképzelhető, hogy tovább csökken a szakosztályok száma? — Igen, előfordulhat: Minden önállósulási törekvést örömmel veszünk, és ebből adódóan lehetséges, hogy csökkenni fog a szakosztályok száma. Aki pedig a CVSE-n belül képzeli el az átalakulást, annak is örülni fogunk. Kóbor Ervin Előadás Április 30-án, csütörtökön 8 órától a Dózsa György laktanyában Szoboszlai György, az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos tanácsadója tart előadást a magyar társadalom szervezeti változásairól és az érdekcsoportokról. Véradás Április 29-én, szerdán 11-től 15 óráig az abonyi Mechanikai Művekben véradás lesz, amelyre várják a gyár egykori dolgozóit is. A jelentkezők véradás előtt étkezzenek. Fagyiszezon „De nehéz az iskolatáska ..." — mondhatnák a mikebudai gyerekek, most, hogy végre itt az igazi tavasz. Hívogatja őket a zöldellő rét, iskola helyett inkább a focit rúgnák. Némi kárpótlásul tanítás után nap mint nap a községházával szemben lévő fagyizó felé veszik az irányt. A családi ház udvarán álló épület nemrég még vegyesboltként várta a kenyeret, tejet, fűszerféléket vásárló környékbelieket. Egy idő után azt tapasztalta tulajdonosa, Katona Julianna, hogy a forgalom már nem a régi, s ha be nem zár, tönkremegy. Eddig csak a presszóban árultak fagylaltot, ezért Egy szerzői est képei r rA költő ember. Velünk születő, köztünk felnövő, értünk lázadó. Álmodó. A költők mindig a saját világukat teremtik meg. „A téglagyár mellett nőttem fel...” Zalán Tibor elfo- gódottan beszél indulásáról, abonyi gyermekéveiről, iskoláiról. Nagykőröst, Szegedet idézi. Ceglédhez családi szálak fűzik. Szerelem. „Lehet, hogy jobban ismerem Ceglédet, mint a ceglédiek engem.” A város itt van. Figyel. Lélegzik a verssel. A költő tanár. Budapesten középiskolákban tanít. Vallja, hogy irodalmárnak távol kell maradnia a hatalmi pozíciótól. Azúr magányunkon a vers a hatalom. Aki magát megalázza, felmagasztaltatik. A költő ember. Szabad. Versbe zárt igazgyöngy. Csoda. L a. úgy döntött, hogy fagyizót nyit az üzlet helyén. Kecskemétről hozza a különféle ízesítőporokat. A csoki és a vanília a legkapósabb, a gyümölcsfélék közül a málna, az eper, a sárgadinnye és a barack. Lehet, hogy később majd a főzöt* fagylalttal is megpróbálkozik. A nővére kislánya ígérkezett segítségnek, aki kitanulta a vendéglátóipart. Elkel az igyekezete, hiszen reggel nyolctól este kilencig nyitva tart, kiváltképpen a hétvégén. Olyankor megérkeznek vidékről a környező hobbikertek gazdái, akik jó vendégnek ígérkeznek. Hogy a papák szívesebben vigyék fagytaltozni a csemetéket, a szörpök, üdítőitalok mellé nekik sörről is gondoskodik. Döntő érvnek kínálkozik, hogy a vendégek betérjenek, a kedvező ár, amely ugyan nem ígér gyors meggazdagodást, de biztosan becsalogatja a vendégeket. <t> KÖZLEMÉNY A Magyar Gazdasági Cégmutató szerkesztősége felvesz a megye területén önállóan dolgozni tudó hirdetésszervezőket. Magas kereseti lehetőség, jutalékos rendszerben. Jelentkezni lehet levélben: PMS Kft., Budapest, Pf.: 248. 1519. Személyesen : Bp. III., Kaszásdűlő U. 1—3. Tel.: 180-5565, 180-5180. (102 899/11H) CEGLÉDI HÍITLAP Cegléd. Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője •. Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. • posta* cím: Cegléd. Pf I» 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. 9 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közöinségs/o lg álata. Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763. A Rákóczi úti butiksor előtti téren lévő szökőkút működtetése igen költséges volt, s igazából nem is illett környezetébe. A város képviselő-testülete több változatot megvizsgált, végül kcrtészinérnöki terv alapján növényekkel történő beültetése mellett döntöttek. Meggyőződésünk: illeni fog a térbe az örökzöldekkel befuttatott emelvény , (Apái-Tóth Sándor felvétele) 7 Illeni fog a térbe
