Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

INTENZÍV TÁJÉKOZÓDÁS ■ ■ ■ -------------------------—' Y EU RÓPA BIZTONSÁGA OSZTHATATLAN MARATONI PARLAMENT! ÜLÉSEN Hiányzott egy szakasz, elhalasztották a végszavazást (Folytatás az 1. oldalról.) riumban, a Külgazdasági Mihisztériumban, a Hon­védelmi Minisztériumban, a Hadiipari Hivatalban folytatott megbeszélések, s a delegáció képet alkotha­tott a volt szovjet bázisok környezeti problémáiról is, amikor vasárnap Eszter­gom közelében meglátogat­ta az egyik hátrahagyott szovjet laktanyát. Kérdésekre válaszolva a NATO-küIdöttség tagjai egybehangzó véleményként fogalmazták meg: az Észak- atlanti Szövetség tisztában van a közép-kelet-európai térség feszültségeivel, és ennek nyomán a régió meg­növekedett biztonságigé­nyével; abból indul ki, hogy Európa biztonsága oszthatatlan, ám a kelet­európaiaknak a reális meg­oldást nem a NATO-tag- ságban kell keresniük. Ajánlatosabb a szisztema­tikus. szerteágazó kapcso­latépítésre koncentrálniuk erőfeszítéseiket az egymás­„Szívfájditóan emberi sorsú ember volt. És affé­le bogaras magyar. Mint jobbára mindazok, akik életüket hazájuknak aján­lották, tulajdon emberi boldogságukkal mit sem törődve. Nélkülük ma másként élnénk meg a magyar sorsot, a magyar életet. Szegényebben, a szó fizikai, lelki és tudati értelmében” — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök, a Körösi Csorna Sán- dor-emlékbizottság fővéd­nöke, a neves magyar Ázsia-utazó és orientalista halálának 150. évfordulója alkalmából az ELTE aulá­jában tartott emlékülésen ünnepi beszédében. Göncz Árpád a továb­biakban arról szólt, hogy Körösi Csorna Sándor nél­kül a világ, az egyetemes emberi kultúra szegényebb lenne. Nem mintha nem akadt volna azóta — utá­na — más valaki, aki ösz- szeállítja a tibeti nyelv­tant és a tibeti—angol szó­tárt. aki megírja a tibeti kultúráról szóló alapvető tanulmányokat. Csakhogy azok más művek lettek volna. „Azokba talán so­sem épül bele az a több mint fél évtizednyi, sze­mélyesen megélt lámaista élet, a rideg kolostorok Elsősorban a fiatalkori abortuszok számának ijesz­tő növekedése indokolta, hogy Tudd, mit teszel! címmel szexuális felvilágo­sító programcsomag ma­gyarországi terjesztését kezdeményezte a holland Organon cég hazai képvi­selete. Az Országos Tiszti­főorvosi Hivatal támogatá­sát is élvező programról Stefan Veringa, a cég ügy­vezető igazgatója elmond­ta: a holland minta alap­ján készült ismeretterjesztő anyagokat elsősorban a közéo' skolák első-második osztályában kívánják ter­sal is mindinkább kontak­tusba kerülő európai integ­rációs szervezetek, intéz­mények irányába. Ebben az európai intézményhálóban természetesen a NATO to­vábbra is fontos szerepet játszik. Ami a fegyveres konf­liktusokat illeti, a NATO a hangsúlyt a krízis megelő­zésére helyezi. Ennek meg­felelően fontosnak tartja olyan mechanizmusok ki­dolgozását, amelyek lehető­vé tennék, hogy a konflik­Sidney Weiss New York-i ügyvéd az amerikai társasági és kereskedelmi jogról tartott tájékoztatást híg levegője, a csontok velejéig ható fagy, hányó­dás, szeretetvágy és bizal­matlanság között.” Méltatta Körösi Csorna Sándor munkásságának je­lentőségét, a tudós emberi tartását S. L. Malik, az Indiai Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. Hangsúlyozta: másfél év­század múltán is csodálat­ra méltó az a kitartás, aho­gyan — a nehézségekkel sem törődve — hozzáférhe­tővé tette a világ számára a tibeti kultúrát. Az emlékülés második részében a magyarság sorskérdéseit érintő tudo­mányos előadások hangzot­tak el. Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, az emlékbizottság védnöke A nemzeti egység aktuális problémái címmel tartott előadást. Kiss Gy. Csaba, a Kö­zép-európai Intézet igaz­gatója, Mi a magyar ma? című előadásában kitért arra, hogy nincsen abban semmi rendkívüli, hogy nálunk is nemzedékről nemzedékre felbukkan a kérdés: mi a magyar, mi a haza számunkra, honnan jöttünk, kik vagyunk? Az emlékülést az ELTE Bar­tók Béla énekkarának mű­sora zárta. jeszteni. A három részből — oktatói kézikönyvből és diából, videofilmből, vala­mint információs füzetből — álló csomaggal ugyanis főként arra törekszenek, hogy lehetőleg már- a sze­xuális élet kezdetén kiala­kítsák a felelősségérzetet a fiatalokban, hiszen az utóbbi időben előbbre toló­dott a fiatalok szexuális életkezdése és fokozódott szexuális aktivitása. A program megvalósítá­sában a cég igen nagy sze­repet szán a gyermek- és iskolaorvosoknak, illetve a védőnőknek. tusokat még korai szaka­szukban rendezhessék, útját állva ily módon háborús krízissé fajulásuknak. E szempontból az Észak-at­lanti Szövetség számára is nagy leckét jelentett a ju­goszláviai válság, amely a történtek tanulsága szerint készületlenül érte az euró­pai szervezeteket. (Mind­azonáltal a delegáció tagjai közül többen is nyomaték­kai hangsúlyozták: a NATO, mint olyan, nem érintett a kedden a Magyar Gazdasá­gi Kamara jogi tagozatának ülésén. Elmondotta, hogy az USA 50 államában kü- lön-külön társasági törvény érvényes, vagyis minden ál­lamban más-más szabályok alapján alakíthatók vállal­kozások. A törvények alap­elveikben azonban meg­egyeznek. A vállalkozások túlnyomó többsége rész­vénytársasági formában működik (corporation), a részvényesek és a menedzs­ment neve azonban nem nyilvános, csak ha a társa­ság megjelenik a tőzsdén. Egyáltalán nincs minimális tőkenagyság, de a társaság­tól — névértéki megkötés nélkül — legalább 200 da­rab részvényt megkövetel­nek. Amerikában egy nap alatt lehet társaságot alapí­tani és bejegyeztetni, ám az alapító okiratban célsze­rű nemcsak a részesedés arányát, hanem az igazga­tóságba való delegálást is rögzíteni. A leendő magyar szállí­tóknak az amerikai ügyvéd arra hívta fel a figyelmét, hogy az USA-ban levő egy­séges kereskedelmi törvény egyik legfontosabb része, az úgynevezett biztosítékokról szóló szabály. Ez teszi lehe­tővé, hogy az amerikai partnercég esetleges nem fizetése vagy csődje esetén az úgynevezett UCC- (Uni­form Commercial Code) nyilatkozat kitörlésével a szállító biztosított hitelező­nek számítson. Az egyéb­ként egyszerű dokumentu­mot az adott állam illetékes hatóságához kell benyújta­ni, tíz napon belül. Az idei nyári, sevillai vi­lágkiállításnak különös ap­ropót ad, hogy éppen fél évezrede, Kolumbusz Kris­tóf spanyol kikötőből indul­va a Santa Maria fedélzetén eljutott az általa Indiának vélt Újvilágba — vagyis fölfedezte Amerikát. Arról azonban jóval kevesebb szó esik. hogy a legendás hajós szülővárosában, Genovában is rendeznek hasonló nem­zetközi üzleti találkozót, stílszerűen Colombo ’92 el­nevezéssel. Természetesen magyar részvétellel, hiszen már a kormánybiztost is regen kinevezték Gombocz Zoltán, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisz­tériumának helyettes ál­lamtitkára személyében. A genovai rendezvényről és magyar vonatkozásairól a Falutévé riporterével be­szélgetett a kormánybiztos. @ Nevezhető egyáltalán világkiállításnak a genovai esemény? — Nyugodtan, hiszen az idei évnek éppen az a kü­lönlegessége, hogy két vi­lágkiállítást rendeznek eav­Az Országgyűlés kedden Dénes János (független) napirend előtti felszólalá­sával kezdte meg munká­ját. A képviselő megemlé­kezett arról a 7724 katona­tisztről, aki 1956 novembe­rében nem volt hajlandó le­tenni az esküt a Kádár­rendszer mellett. Ök a tár­sadalom perifériájára szo­rultak, de mind a mai na­pig nem kapták meg a par­lamenttől az őket megillető megbecsülést és elismerést — mondta Dénes János, s kérte az Országgyűlést, hogy a ma még élő tiszte­ket, illetve az elhunytakat és leszármazottjaikat a tör­vényalkotás segítségével tá­mogassa. Ezután a lágymányosi Duna-híd és csatlakozó út­hálózata megvalósításáról szóló országgyűlési határo­zati javaslat részletes vitá­ra bocsátásáról határozott a Ház, majd Szabad György házelnök szavazásra tette volna fel a kérdést: az Or­szággyűlés egyetért-e a rendőrségről szóló törvény- javaslat sürgős tárgyalásá­val. Hack Péter (SZDSZ) azonban a házbizottság ülé­sén elhangzottakra hivat­kozva kérte az Országgyű­lés elnökét: halasszák el a szavazást egy héttel. Mint a szabaddemokrata képviselő elmondta: az említett ülé­sen Horváth Balázs tárca nélküli miniszter megfo­galmazása szerint a kor­mány eredetileg nem kí­vánta sürgősséggel napi­rendre tűzetni a törvényja­vaslatot. Ezért Hack Péter szerint a képviselőknek jo­guk van megtudni a változ­tatás okát, és az ügyben ál­lásfoglalást kialakítani. Szabad György időt adva a frakcióknak a kérdés meg­tárgyalására, a szavazást egy héttel elnapolta. Pelcsinszki Bolcszláv, Fu- taki Géza és Kádár Péter (SZDSZ) önálló indítványt nyújtott be az 1991. évi állami költségvetésről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi törvény módosí­tására. Pelcsinszki Bolesz- láv az előterjesztők nevé­ben kifejtette: a kamatadó­törvény megváltoztatását kívánják, mégpedig úgy, hogy helyreállítanák az eredeti lakásszerződésekben szereplő kamatterhet, a tör- lesztőrészletet pedig 1500 forint/hónapra maximál­nák. A T. Ház megszavazta az indítvány napirendre tű­zését. szerre. A sevillai az általá­nos, a genovai pedig egy szakirányú világkiállítás. • Mivel lehetett jelent­kezni? — A kiállításnak a címe utal rá, hogy konkrét te­matikája a hajózás és a tenger. De az olaszok ennél jóval szélesebben értelme­zik a kört, s tulajdonképpen az ember és a víz kapcsola­tát, az ide tartózó találmá­nyokat, felfedezéseket sze­retnék bemutatni. De bele­értik a turizmus és a sport, a könyezet védelem, az egészségügy területét is, hi­szen itt is tág tere van a ki­állítóknak arra, hogy be- mutasság azt, amit az em­ber és a víz kapcsolatában az ember javára fel tudnak Ezután folytatódott az Országgyűlés házszabályá­nak módosításáról szóló or­szággyűlési határozati javas­lat részletes vitája, amely­nek során szóváltásra került sor G. Nagyné Maczó Ág­nes (független) és az előter­jesztő Fidesz, illetve Tor- gyán József FKGP-pártel- nök és Orbán Viktor Fidesz-frakcióvezető között. A független képviselőnő antiliberálisnak, antide- mokratikusnak, dilettáns­nak és alkotmányellenesnek nevezte az indítványt, amely korlátozza a képviselők szólásszabadságát. Néhány • hozzászólás ere­jéig folytatta a Ház az éle­tüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásá­ról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A képvi­selők elsősorban azokról a csoportokról — cigányság, munkaszolgálatosok — szóltak, amelyek az immár harmadik kárpótlási körből is kimaradnak. A törvény- javaslat szövegére hivat­kozva a felszólalók — csakúgy mint a vita koráb­bi szakaszában is — azt hangsúlyozták: nem lehet különbséget tenni élet és élet, vagy halál és halál között. Az MSZP részéről konkrét javaslat formájá­ban az is elhangzott: 1 millió forint értékű kárpót­lási jegyre legyenek jogo­sultaik mindazok, akiknek hozzátartozójuk, családtag­juk egykor a magyar ható­ságok közreműködésével került internáló- vagy mun- katáborbá, és ott életét vesztette. A cigányság kár­pótlásával kapcsolatban Horváth Aladár (SZDSZ) — utalva a Roma Parla­ment idevágó határozatára — a magyarországi cigá­nyok egyéni és kollektív rehabilitációját sürgette. Ezt követően a képvise­lők — a módosító javasla­tok feletti szavazás után — elfogadták az önhibáju­kon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányza­tok kiegészítő állami támo­gatására vonatkozó tör­vényt. Az új jogszabály értelmében azok a telepü­lési önkormányzatok kér­hetnek pénzügyi támoga­tást az erre a célra elkü­lönített alapból, amelyek valamilyen váratlan, előre nem látható esemény kö­vetkeztében kerülnek szo­rító anyagi gondok közé. A keddi ülésnap kora délutánján — mintegy két mutatni. Ez vonzza a kiállí­tásra azokat az országokat, köztük Magyarországot, de akár Svájcot is, amelyek­nek nincs tengerpartja. • Így valóban több té­makör is akad, ahol bemu­tatkozhatunk. Például a környezetvédelmi mun­kánkkal ... — Elég kis terület, mind­össze háromszáz négyzet- méter áll Magyarország 'rendelkezésére. Itt próbál­juk bemutatni mindazt, amivel a környezetvédelem­ben és a többi felsorolt témakörben a világ elé áll­hatunk. Teljesen egyértel­mű, hogy a közös piaci csatlakozási szándékunk el­bírálásának egyik alapvető feltétele, hogy a környezet­órán keresztül — ezúttal is interpellációk és kérdé­sek hangzottak el. Az Országgyűlés nem fogadta el a Fidesz által előterjesztett, a házszabá­lyok módosítására vonat­kozó határozattervezetet. A fiatal demokraták frakciója a plenáris ülések tárgyalási rendjének egy­szerűsítését szerette volna elérni tervezetével, mégpe­dig oly módon, hogy kor­látozta volna a napirend előtti felszólalásokat. Te­kintette! arra, hogy a ház­szabály módosításához a képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szüksé­ges, az előterjesztés már részelemeiben sem kapta meg a kellő számú voksol, a végszavazásnál pedig a képviselők nagy többsége a tervezet ellen foglalt ál­lást. Váratlan fordulat történt az Országgyűlés plenáris ülésén a közalkalmazot­takról szóló törvényjavas­lat határozathozatala köz­ben. Több mint négyórás szavazási procedúra során a képviselők valamennyi módosító indítványról dön­töttek, s már csak a tör­vény egészéről történő, vég­ső szavazás volt hátra, amikor Deutsch Tamás (Fidesz) felhívta a figyel­met, hogy a törvényszöveg­ből valószínűleg tévedés folytán hiányzik az 50. sza­kasz. a 49. után az 51. kö­vetkezik. Az alkotmányügyi bizott­ság képviseletében Balás István (MDF) a hibát olya» súlyosnak ítélte, amely miatt a végszavazást el kell halasztani. Erről rövid vita alakult ki a T. Ház­ban, sokan ugyanis úgy vélték, hogy a probléma a paragrafusok egyszerű át- számozásával megoldható. Hack Péter (SZDSZ) azon­ban arra figyelmeztetett, hogy a törvényszöveg átte­kintése nagyobb munkát igényel, hiszen elképzelhe­tő, hogy sok helyütt utalás történik az időközben új szá­mot kapott paragrafusokra. Az alkotmányosság védel­mében Kónya Imre, at MDF frakcióvezetője is a végső szavazás elhalasztá­sa mellett foglalt állást, így amikor Balás István ja­vaslatáról döntöttek a kép­viselők, csaknem egyhan­gúlag foglaltak állást a halasztás mellett. A T. Ház röviddel est« fél tíz előtt fejezte be mun­káját. védelemben is megtartsuk az európai normákat, és megvalósítsuk mindazt, amit a fejlett EK-áilamok magukra nézve kötelezőnek tartanak. # Előírásaik nem kis­mértékben érintik a magyar mezőgazdaságot, hiszen ez az ágazatunk meglehetősen környezetszennyező, első­sorban a kemikáliák fel- használása miatt. Hogyan értelmezi: túl szigorúak ránk nézve az EK-elöírá- sok? — Én nem hiszem, mert amit elvárnak tőlünk, azok alapvető dolgok. A társulási szerződést sem lehetett vol­na aláírni, ha ezektől a jo­gos igényektől elzárkózunk. Genovában éppen annak kell nyomatékot adnunk, hogy a felzárkózást nem­csak kívánjuk, hanem ko­molyan is gondoljuk. Körösi Csorna Sándor-emlékülés AKI HOZZÁFÉRHETŐVÉ TETTE A TIBETI KULTÚRÁT ABORTUSZRÓL FIATALOKNAK TUDD, MIT TESZEL! jugoszláviai válságban.) Előadás az amerikai kereskedelemről A minimum 200 részvény Tengerre, magyar!? Genovai részvételünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom