Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
H számok tükrében A MEGYEI Önkormányzatok „A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás fettétele, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, pártatlan köz- tisztviselők intézzék.” Ezzel a preambulummal alkotta meg az Országgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Akaratlanul is felvetődik a kérdés, hogy mi ebben a fontos. Miben különbözik ez a törvény a többitől? Miért volt erre szükség, amikor volt közalkalmazotti munkaviszonyt szabályozó rendelet? A kérdések szűk körű megválaszolásában segít, ha figyelembe vesszük, hogy a munkaerőpiac is fokozatosan a gazdasági piac részévé válik, és annak szabályai szerint kezd működni. Az új munka törvénykönyve szabályozásának legfontosabb eleme, hogy a munkajogban a hangsúly alapvetően a felek megállapodására helyeződik. Ugyanakkor a közigazgatásban foglalkoztatott személyi állománynak társadalmilag magasabb követelményeknek kell megfelelnie. A korábban közalkalmazottként aposztrofált munkavállalók és a köztisztviselők között jelentős különbségek vannak. A teljesség igénye nélkül, ezekbe próbálók bepillantást tenni. Kiemelve annak hangsúlyát, hogy a jogalkotó először szabályozta törvényi szinten a közigazgatás köz- tisztviselőinek munkaviszonyát. Ki a koz- tisztviselő ? A Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek és területi, helyi szerveik, a köztársasági megbízott hivatala, és hatósági igazgatási társulása, a közjegy- zőség köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai. A felsorolásból látható, hogy a törvény hatálya szűkebb területre terjed ki, mint a korábbi közalkalmazotti szabályozás volt. A törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a kormány fogja közzétenni. Miben különbözik a köz- szolgálati jogviszony az általános munkaviszonytól? Elsősorban abban, hogy a közszolgálati jogviszony alanyai mindig az állam és az önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között létesített munkavégzési jogviszony, amelyben a feleket sajátos kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg. Ilyen sajátos rendelkezés, hogy közszolgálati jogviszony csak büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető. A képesítési előírások szigorodtak. Központi igazgatási szervnél alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köz- tisztviselő nem alkalmazható. A községi önkormányzat képviselő-testüie- te — jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában — a képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat, de a felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartalmot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával — általában — határozatlan időre létesül. Tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Megállapodás Üj szabályként lehetővé teszi a törvény, hogy a köz- igazgatási szerv megállapodjon a köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő határozott idejű vagy végleges áthelyezésében. A határozott idő elteltével a köztisztviselőt vissza kell helyezni a korábbi közigazgatási szervhez. A közszolgálati jogviszony megszűnésénél az eddig ismert szabályok mellé újként jelent meg, hogy a köztisztviselő bármikor lemondhat közszolgálati jogviszonyáról. A lemondás ideje kettő hónap. A felmentés jogcímei között megtalálunk olyanokat, amelyek korábbról is ismerték, így a szerv jogutód nélküli megszűnése, létszámcsökkentés, a köz- igazgatási szerv azon tevékenységének megszűnése, ahol a köztisztviselőt foglalkoztatták, átszervezés, nyugellátásra szerzett jogosultság. Űj viszont, hogy megszüntethető a köztisztviselő munkaviszonya, ha a feladata ellátására alkalmatlan minősítést kap. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A felmentéshez további garanciális jogszabályokat is tartalmaz a törvény. A köz- tisztviselőt felmentése esetén — a felmentési időre járó illetményen túl — vég- kielégítés illeti meg. Ennek összege attól függ, hogy a köztisztviselő menynyi időt töltött közszolgálati jogviszonyban. Pl. öt év alatt kettőhavi, húsz év felett tizenkét havi illetményének megfelelő összeg lehet. Nem jogosult viszont végkielégítésre az a köz- tisztviselő, akinek felmentésére nyugellátásra szerzett jogosultság, illetve — az egészségügyi okot kivéve —• alkalmatlanság címén került sor. Besorolás A közszolgálati jogviszony sajátos vonása, hogy a törvény meghatározott feltételek teljesítése esetén iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban. eltöltött idejének megfelelő előmeneteli rendszert biztosít a köztisztviselőnek. A pályakezdő felsőfokú végzettségű köztisztviselő gyakornok besorolást kap. Egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó II., majd ezt követően 4 évenként változik a besorolási fokozata, amíg 25 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsosi besorolást kaphat. A középiskolai végzettségű köztisztviselő két év gyakornoki besorolás után előadó II., hat év közszolgálatban töltött idő után előadó I., majd elérve a 27 év közszolgálatban töltött időt, főelőadó I. besorolást kaphat. A besorolási fokozatok megszerzése nem automatikusan történik. A törvény a közszolgálatban töltött idő mellett további feltételként határozza meg a közigazgatási alapvizsga és a köz- igazgatási szakvizsga letételét, valamint meghatározó szerepet biztosít a köztisztviselő minősítési eredményének is. A köz- tisztviselőnek fogalmazó II. besoroláshoz két éven belül kell a közigazgatási alapvizsgát letennie. A fogalmazó I. és előadó I. besorolás megszerzéséhez közigazgatási szakvizsga megszerzési kötelezettség tartozik. Ha a gyakornok a köz- igazgatási alapvizsgát nem teszi le az előírt határidőt követő 6 hónapon beiül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Szigorító rendelkezése a törvénynek az is, ha a köztisztviselő az önkormányzat képviselő testületétől a képesítési előírás alól felmentést kapott, őt a feltétel teljesítéséig az egyébként irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozatba kell sorolni. Lehetősége van a köz- igazgatási szervnek arra, hogy a tartósan kiemelkedő munkát végző, felsőfokú végzettségű köztisztviselőnek címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi címet adományozzon. A címzetes tanácsosnak legalább 10 év, a címzetes főtanácsosnak legalább 18 év köz- szolgálati jogviszonyban töltött idővel kell rendelkeznie. Minősítés Az előmeneteli pályán legalább minden magasabb fokozatba sorolás előtt a köztisztviselőt minősíteni kell. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata. Célja a köztisztviselő szakmai teljesítésének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek értékelése és a további szakmai fejlődés elősegítése. Ennek biztosítására a köztisztviselővel ismertetni kell a minősítését és az aláíráskor annak egy példányát megkapja. A minősítési megítélés azért fontos, mert a köztisztviselőnek legalább feladatai ellátására „alkalmas” minősítést kell kapnia a magasabb besorolási fokozatba kerüléshez. Ha a köztisztviselő „kiválóan alkalmas” minősítést kap, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb fokozatba lehet sorolni. „Kevésbé alkalmas” minősítés esetén a besoroláshoz előírt várakozási idő legfeljeb egy évvel meghosszabbítható. Természetes követelmény a minősítéssel szemben, hogy annak tényeken alapuló megállapításai és kellően alátámasztott érvei alapján kell a minősített alkalmasságát megállapítani. A minősítőnek kötelezettsége, hogy a megítélését indokolni kell. A köz- tisztviselők jogállásáról szóló törvény 1992. július 1- jén lép hatályba. A hatályba lépést követő 6 hónapon belül az érintetteket a köz- szolgálati idő és az iskolai végzettség alapján be kell sorolni. Aki a törvényben előírt feltételeknek nem felel meg, csak ideiglenes besorolást kaphat. Komáromi Gyula Érvényben: 1992. április 27. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 140,43 143,23 Ausztrál dollár 59,83 61,07 Belga frank (100) 232,81 237,47 Dán korona 12,39 12,65 Finn márka 17,51 17,97 Francia frank 14,20 14,48 Görög drachma (100) 40,28 41,12 Holland forint 42,53 43,39 Ír font 128,19 130,79 Japán jen (100) 59,31 60,51 Kanadai dollár 66,59 67,99 Kuvaiti dinár 268,92 274,33 Német márka 47,88 48,84 Norvég korona 12,26 12,50 Olasz líra (1000) 63,63 64,91 Osztrák schilling (100) 680,23 693,83 Portugál escudo (100) 56,49 57,59 Spanyol peseta (100) 76,29 77,81 Svájci frank 51,64 52,72 Svéd korona 13,27 13,53 lISA-dolIár 79,31 80,87 ECU (Közös Piac) 98,25 100,21 Az anyagi eszközökkel való gazdálkodás a családokban is fontos szerepet kapott, különösen azért, mert egyre jobban kell gondolni, hogy miből, mire, mennyit fordíthatunk. Hasonló helyzetben vannak az önkormányzatok is, hiszen az ő gazdálkodásukra is vonatkoznak az igények és lehetőségek közötti korlátok. Figyelmet érdemel az a törekvés, amelyekkel az önkormányzatok megpróbálnak eleget tenni az igények kielégítésének, de ugyanúgy, mint az egyes családok között, itt is különbségek alakultak ki a lehetőségek terén. A következőkben Pest megye önkormányzatainak 1991. évi gazdálkodásával kapcsolatban a lényegesebb mutatókról kívánok tájékoztatást adni. FORRÁSKIEGÉSZÍTÉS A megye önkormányzatai és intézményeik az előző évben bevételi terveiket összességében 103,5 százalékra teljesítették. A működtetést tekintve — beleértve a felújításokat is — az állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó a megyei önkormányzatnál 42 százalékot, a városi ön- kormányzatoknál 80 százalékot fedezett a kiadásokból. A községi önkormányzatoknál ez a két forrás a működtetésié nyújtott fedezetet. Az átlagos adatok mögött mégis 28 olyan település van, ahol az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére a bevételi források nem nyújtottak fedezetet. Közülük 21 település a kisközségekhez tartozó, ahol 14-nél a személyijö- vedelemadó-bevétel. is állami kiegészítésre szorult. Ezek a települések az Országgyűlés által engedélyezett 98 millió forintos forráskiegészítéssel tudták biztosítani intézményeik üzemeltetését és felújítását. Az önkormányzatok sajátos helyzetük és lehetőségeik alapján megpróbálták keresni azokat a gazdálkodási szervezeti formákat, amelyektől hatékonyabb, gazdaságosabb megoldásokat reméltek. Az elmúlt évben Pest megyében 64 önálló gazdálkodóintéamény szűnt meg, főként gamesz- ek, geszek. Többnyire — jellemzően a kistelepüléseknél — a polgármesteri hivatalokhoz kerültek át az előbbi szervezetek által ellátott feladatok. Ezzel szemben megindult a megyében egy olyan folyamat is, amely a kis intézmények — főként oktatási — önállósulását- eredményezi. GAZDASÁGOSABBAK A gameszek megszűnésével létszám-megtakarításokat és gazdaságosabb megoldásokat választanak. Együttműködési megállapodások keretében közösen látnak el pl. településtisztasági, ingatlankezelési, útkarbantartási, stb. feladatokat. Fenntartási nehézségek miatt 30 intézményt — köztük 3 rendelőintézetet, 17 szociális otthont, 10 középfokú oktatási intézményt és 1 általános iskolai diákotthont — adtak át a települési önkormányzatok a megyei önkormányzatnak. Kihasználatlanság miatt 1 csecsemőotthon működtetésének megszüntetésére került sor. Az elmúlt évben Pest megye 182 települési önkormányzata közül 24 vezetett be helyi adót az év második felében. A leggyakoribb adónemként a helyi iparűzési adó — 10 településen —. majd a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója — 7 településen — került megállapításra. Idegenforgalmi adót 1991-ben 9 településen állapítottak meg az önkormányzatok rendeleteikkel. A települési önkormányzatok 1991-ben helyi adóként 362 millió forintot vetettek ki, melyből 349 millió forint bevételük realizálódott. Megyei szinten a normatív állami hozzájárulások a működési kiadások 55 százalékát fedezték. Az egyes normatívák — kiemelve néhányat — a tényleges kiadások fedezetét a következő aranyban biztosították: az általános iskolai oktatás (beleértve a nemzetiségi tanulókat is) 76 százalékát, a gimnáziumi oktatás 74 százalékát, a szakmunkástanulók elméleti és gyakorlati oktatásának 93 százalékát, az óvodai ellátás (beleértve a nemzetiségi ellátást is) 36 százalékát, az idősek és fogyatékosok napközi otthoni ellátásának 34 százalékát, a szociális intézeti ellátás 86 százalékát. A tényleges kiadások ezen felüli részét a fenntartóknak egyéb forrásaikból kellett biztosítani. KÖZÖS TEHERVISELÉS Megyénkben nem nagy számban ugyan, de megtalálhatóak a közös fenntartású intézmények is. Az ön- kormányzatok közös fenntartásnál megállapodtak a költségek viseléséről. Ilyenek főleg oktatási intézmények tekintetében születtek. de működnek így gameszek is. A társadalom- biztosítás által finanszírozott egészségügyi feladatok ellátásának kiegészítésként a Pest megyei önkormányzatok saját eszközeikből az elmúlt évben 129 millió forint hozzájárulást terveztek. A tényleges kiegészítés 145 millió forint volt. Az önkormányzatok az egészségügyi intézmények béres dologi költségeihez is hozzájárultak. A gazdálkodás során azok az önkormányzatok, akiknek arra lehetőségük volt, próbálkoztak olyan tevékenységekkel is. amelyek eredménye anyagi helyzetüket javította. Ezekhez tartozott az önkormányzat, vagy intézmény vállalkozási tevékenysége. Az elmúlt évi szabályozó- rendszer az előző évhez viszonyítva nem hozta kedvezőtlenebb helyzetbe Pest megye önkormányzatait. Megyénkben 1990-ben 38 helyi tanácsnál 280 mijíió forint forráshiány fedezetét kellett biztosítani, míg 1991-ben 15 önkormányzat részére 68 millió forint működési forráshiányra engedélyezett támogatást az Országgyűlés. Az állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó az önkormányzatok és intézményeik működtetési kiadásainak 87 százalékára biztosított fedezetet, míg a beruházási kiadásokat 551 millió forinttal egészítette ki a céltámogatás. — komáromi — AZ OLDAL A PEST MEGYEI TÁKISZ TÄMOGATÄSÄVAL KÉSZÜLT V ELKÉSZÜLT A TÖRVÉNY A KÖZTISZTVISELŐK JOGÁLLÁSÁRÓL
