Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
LIEN-konferencia Budapesten Mintegy hatvan tekintélyes nemzetközi politikust és szakértőt kíván meghívni a kelet- és közép-európai nemzetiségek, kisebbségek kérdéseivel foglalkozó konferenciájára Budapestre a LIEN francia szervezet. Az Üj Európa ötleteinek Laboratóriuma nevű szervezet — a francia név kezdőbetűiből alakított betűszó viszont „kapcsola- tot” jelent — a júniusra tervezett konferenciához megkapta Elisabeth Guigou asszony, az európai ügyek minisztere védnökségét, és támogatásáról biztosította a tervet az Európa Tanács főtitkára, Catherine LaluA jugoszláv szövetségi hadsereg nem vonul ki Bosznia-Hercegovinából — közölte vasárnap Milutin Kukanjac tábornok, a jugoszláv hadsereg Boszniában állomásozó csapatainak főparancsnoka. A Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában Kukanjac elmondta, hogy a szövetségi haderő csak azután távozik az önmagát -üggetlenné nyilvánító köz- rársaságból, ha a térségben elő nemzetiségek felhatalmazott képviselői egyezségre jutnak Bosznia-Hercegovina jövőbeli politikai felépítéséről, s megegyeznek a szövetségi hadsereg köztársaságbeli státusáról. Kukanjac ugyancsak feltételül szabta a horvát fegyveres alakulatok távozását miere is. A konferencia megrendezését a Teleki László-alapítvány támogatja. A szervezet, amelynek elnöke Marie-Pierre Ge- rando, azért tartja sürgősnek a szakértők összehívását, hogy ezzel is segítséget nyújtson az érdekelt államoknak a nemzetiségi, kisebbségi kérdés demokis, amelyek a tábornok szerint „jelentős mértékben jelen vannak Bosznia-Hercegovinában”. A parancsnok azután nyilatkozott, hogy a szövetségi hadsereg és a szarajevói vezetés képviselői Skopjéban a hétvégén tárgyalásokat kezdtek a Bosznia-Hercegovinában állomásozó jugoszláv haderő státusáról és esetleges átszervezéséről. A megbeszélésekről kiadott közlemény szerint Biankó Kostic szövetségi alelnök, Blagoje Adzic megbízott védelmi miniszter és Alija Izetbegovic boszniai elnök csak abban állapodott meg, hogy az érdekelt felek megbízottjai rövidesen tárgyalásokat kezdenek a szövetségi hadsereg státusáról. ratikus megoldásához, a jelenleg sok feszültséget kiváltó problémák rendezéséhez. A megbeszélések egyebek között elő kívánják segíteni az európai nemzetiségi és kisebbségi charta kidolgozását is, amelynek tervével az Európa Tanács foglalkozik. — A konferencia hangsúlyozni kívánja a politikusok történelmi felelősségét is — jelentette ki ezzel kapcsolatban a szervezet főtitkára, Georges de Rivas. — Foglalkozni kívánunk azzal, mit tehetnek e téren az egyes országok, de azzal is, mi a feladata a nemzetközi szervezeteknek, így az Európa Tanácsnak, az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek és az UNESCO-nak. Támogatjuk azt, hogy jöjjön létre európai közvetítő és döntőbírósági testület az ilyen kérdések megoldásának elősegítésére, s javasoljuk, hogy az Európa Tanács hozza létre az európai kisebbségek szervezetét. A közalkalmazottak 18 éve első országos sztrájkjának kezdő napján miniszteri lemondások híre kavarta fel a politikai Bonnt. A legváratlanabb a 65 éves Genscher külügyminiszternek az a bejelentése, hogy 18 év után távozik a minisztérium éléről. A világ legrégebben hivatalban levő külügyminisztere hétfőn délelőtt közölte elhatározását pártja, a Szabaddemokrata Párt (FDP) elnökségi ülésén. Genscher kül- ügyminisztersége előtt birtokolta a belügyminiszteri tárcát is, összesen 23 évet dolgozott Bonnban miniszterként. Genscher azt közölte, hogy lépése szabad elhatározásból született, s már megbeszélte azt von Weizsäcker államfővel, illetve Kohl kancellárral, ök arra kérték, hogy május közepéig maradjon hivatalában. Genscher távozásának okait csak találgatják Bonnban. Ugyancsak hétfőn helyezÚj szövetség Az átalakuló jugoszláv államszövetségnek mindössze két tagköztársasága lesz: Szerbia és Montenegró, miután tavaly nyáron előbb Horvátország és Szlovénia, majd Macedónia és Bosznia-Hercegovina is kikiáltotta függetlenségét. Mint a Tanjug jelentette, az új államalakulat hivatott biztosítani Jugoszlávia folyamatos létezését. Az új államszövetség, amelynek zászlajáról és címeréből 48 év után eltűnik a vörös csillag, a terv szerint a parlamenti demokrácia és a piacgazdálkodás útját járó ország lesz. Kétkamarás parlamentjébe várhatóan júniusban választják a törvényhozókat. A jugoszláv parlament díszülésén hétfőn délután kihirdették a harmadik Jugoszláviai alkotmányt, s ezzel létrejött a Szerbiából és Montenegróból álló új szövetségi állam. A díszülésen ott voltak a két köztársaság legmagasabb rangú állami vezetői, tudósok és közéleti személyiségek. Megjelent Pál pátriárka, a szerb görögkeleti egyház vezetője. Az ünnepségen 52 állam diplomatái jelentek meg, ám az európai országok zömmel távol maradtak az eseményről. te kilátásba lemondását Gerda Hasselfeldt, egészségügyi miniszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa: Hasselfeldt neve az elmúlt napokban azzal összefüggésben került a lapok címoldalára, hogy minisztériumában, közvetlen közelében Reinhard Hoppe osztályvezető személyében lengyel kémet lepleztek le. Az ötvenéves Irmgard Schwätzer kapja a német külügyminiszteri posztot. A döntést Otto Lambsdorff, a Német Szabaddemokrata Párt, az FDP elnöke közölte az elnökség ülése után. A döntéssel Kohl kancellár is egyetért. Schwätzer, e pillanatban még építésügyi miniszter, szintén az FDP tagja, a párt alelnöke. Schwätzer személyében először lesz női külügyminisztere Németországnak, s valószínűleg elfoglalja Genscher helyét az alkancellári poszton is. Külföldi események - egy mondatban KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter nemzetközi környezetvédelmi tanácskozáson vesz részt hétfőtől Washingtonban. LECH WALESA lengyel elnök vasárnap egy szakértői kormány létrehozását s az elnöki hatalom további növelését sürgette. RO TE VU dél-koreai elnök és Václav Havel csehszlovák államfő hétfői szöuli találkozóján a magas rangú vendég ígéretet kapott arra, hogy kedvezően bírálják el a gazdasági segítségnyújtásra vonatkozó kérését. Mi legyen a státusa ? Nem vonul ki a szövetségi sereg Lemondott H.-D. Genscher HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ mm MCCZA VÁRTÁK AZ ALKUDOZÓKA T JÜLIUS HARMADIKÁN járt volna le a hét éve hivatalban lévő Cossiga, olasz köztársasági elnök mandátuma. A politikai pártok vezetői úgy vélték, hogy addig még bőven lesz idejük az alkudozásra, hogy előbb a kormány összetételében egyezzenek meg, s miután az április elején megválasztott parlamenttől az új kabinet megkapja a szükséges bizalmi szavazatot, sor kerülhet a törvényhozásban az új államfő megválasztására is. Az alkudozások — annak ellenére, hogy a ‘kereszténydemokrata párt, amely eddig több mint negyven éve minden kormány szilárd gerince volt, először esett voksaiban harminc százalék alá, és a többi három, vele koalícióban lévő törpe partnerével sem képes együttesen biztos többségű kabinetet alkotni — n régi recept szerint folytatódtak. Pedig az április eleji szavazásnak az volt a legfőbb tanulsága, hogy Olaszország népe változta2 XJfírlr,» tást akar, a megkövesedett politikai szerkezetet alapvetően még kívánja reformálni. Oly módon, hogy Itália modern államként meghatározó szerepet játszhasson Németország, Franciaország és Anglia mellett az ezredfordulóra az eddigieknél még szorosabb egységbe tömörülő Európai Közösségen belül. Nem is beszélve azokról az égetően szükséges gazdasági programokról, amelyeket az ország egyes részeinek kiáltó ellentéteinek feloldására kell sürgősen végrehajtani, s amelyeket az elavult politikai gépezetek akadályoznak. Ügy tűnt. azonban, hogy a kereszténydemokraták csupán azzal tették túl magukat az elszenvedett rendkívüli szavazatveszteségen, hogy Forlani főtitkár köte- lességszerűen lemondott az országos tanács ülésén. De nem keltett meglepetést, hogy a testület rutinszerűen elutasította ezt. S a politikus nemcsak a helyén maradt, hanem főszerepet is kapott abban, hogy a régi receptek alkalmazásával, alkudozásokba bocsátkozzon Craxival, a szocialisták, és Spadolinivel, az egykori ötpárti koalícióból kivált köztársaságpártiak vezérével. Az elképzelés szerint Craxi lett volna az új kormányfő, s kabinetjében a legtöbb kulcstárcát a kereszténydemokraták kapták volna. Az egyezkedés kiterjedt volna arra is, hogy keresztény- demokrata vagy köztársaságpárti politikus legyen-e Cossiga utódja az államfői székben. Cossiga ugyan többször bírálta a régi típusú alkudozást, s azt hangsúlyozta, hogy erős köztársasági elnökre és hasonlóan erős kormányfőre lián szükség, hogy a választáson kifejeződött változás iránti vágyat valóra válthassák. S ha ez a kulisszák mögötti egyezkedés így folytatódik, lemondással fenyegetett. Ezt azonban római politikai körökben egyszerűen nem vették komolyan. Annál inkább valóságos bombaként robbant, amikor Cossiga most valóban bejelentette lemondását, alaposan megzavarva ezzel az „alkudozási menetrendet”. Hiszen így az alkotmány előírása szerint az olasz parlamentnek először köztársasági elnököt kell választania, mégpedig 15 napon belül, s aztán kerülhet csak sor a miniszterelnök kijelölésére és a parlamenti bizalmi szavazásra. MIRE VOLT JÖ ez a váratlan fordulat? Egyrészt arra, hogy Cossiga drámai módon figyelmeztesse a régi módon egyezkedő pártokat, hogy az olasz nép nem a „korábbi játszma folytatására” voksolt. Másrészt, ha új államfő lesz hivatalban, akkor, ha a kis többségű kabinet képtelen lesz bizalmat kapni a parlamentben, ez az államfő megteheti azt, amit Cossiga hivatali ideje végnapjaiban már nem: feloszlathatja a nemzetgyűlést és új választást ír ki. De hosszabb lett az idő az alkudozásokra is ... Árkus István A környezetvédelemről az MTA közgyűlésén Kct esztendeje annak, hogy a Magyar Tudományos Aka- démián kezdetét vette az új reformfolyamat. Az Akadémia május 4-én kezdődő 152. rendes közgyűlésének egyik feladata éppen /az lesz, hogy megvizsgálja: mit sikerült eddig elérni, s melyek azok a feladatok, amelyek még előttünk állnak — mondotta Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke. A Pásztor Gyula vezette 35-ös frakció hétfői ülésén elhatárolódott a szombati kisgazdatüntetéstől, amelyet az FKGP országos vezetősége a lehetőségek napjaként hirdetett meg. A képviselőcsoport által nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint: nyilvánvalóvá vált, hogy ma MagyarorszáA MÁV közleménye tartja szükségesnek a nyilvánosság elé tárni: Megrendelve: 20 vonat, lemondva 14 vonat, közlekedett 6 vonat. A különvonatok közlekedésekor sem baleset, sem más rendikívüli esemény nem történt. A megrendelt vonatok kihasználtsága 34 százalékos volt. 1992. április 25-én a menetrend szerint közlekedő (több ezer) személyszállító vonat menetrendszerűsége: 96 százalék. Budapest, 1992. április 27. Galántai Ferenc, a MÁV parlamenti összekötője VILLANÓFÉNY KÉSÉS Esztendeje még arról írhattam, országosan a legkevesebb munkanélküli Pest megyében van. Igaz, nem hallgattam el, csupán késik a veszedelem, de nem kerülhetjük el. Most ott tartunk, hogy a megyében több a munkanélküli-ellátásban részesülő, mint a fővárosban! Amiben annak is része van, hogy a budapesti elbocsátottak egy jelentős csoportja — a megyében lakva — itt vetette nyilvántartásba magát. Egyébként is elillant az említett kedvező késedelem. Az országban most már Borsod-Abaúj-Zemplém, valamint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg után Pest megyében keresnek a legtöbben munkát, azaz a megyék ilyen jellegű listáján a harmadik helyet foglaljuk el. Némi vigasz, hogy a segélyezés átlagos időtartamát nézve, a megyében az érintettek még csak a tizenötödik helyen állnak, azaz viszonylag — más megyékhez mérten — rövid időn belül képesek ismét elhelyezkedni, munkát találni. Gya. níthatóan itt is csupán késésről van szó. Várható, „jobb” lesz a helyezés, tehát hosszabbodik a munkanélküli-ellátásban töltött idő. Aminek egyik, döntő oka. hogy a megye gazdasági szerkezete sok évtizedes torzulások, adminisztratív beavatkozások nyomát viseli magán. Ezeknek a torzulásoknak a felszámolásához hosszú évek kellenek; a gazdaságban nincsenek csodák. Figyelmeztető jelnek kell tartanunk, hogy a megyében az átlagosnál gyorsabban növekszik a női, valamint a szellemi foglalkozású munkavállalók segélyre/járadékra szoruló csoportja, azaz a maradásra a legnagyobb esélye még mindig a férfiaknak és azon belül is a szakmunkásoknak van. Érzékelhetően itt is csupán késésről van szó: a másutt már erőteljes folyamat még nem bontakozott ki. Ezért fontos, hogy a munkahelyteremtés terepe mi lesz, mekkora szerep jut a termelőágazatoknak abban. (M) Az 1992..április 25-én megrendezett kisgazda-demonstráción Torgiján József pártelnök szájából — amelyeket a médiák zöme leközölt — a Magyar Ál- lamvasulakra és annak vezetésére vonatkozóan súlyosan dehonesztáló megfogalmazások hangoztak el. Nevezetesen: „A MÁV behódolt a kormánynak, és megakadályozta a vidéki néptömegeknek a fővárosba történő feljutását — jóllehet komplett megyék jöttek volna el hitet tenni!” A Magyar Államvasutak vezetése a megalapozatlan rágalmazásokat a leghatározottabban visszautasítja, és az alábbi tényeket gon nem lehet sikeres az a „felelőtlen, demagóg politika”, aníélyik a „harag napján szégyenletes kísérletet tett az ország destabi- lizálására”. A 35-ök sajnálatosnak tartják, hogy — mint fogalmaznak — a legfeljebb tízezres tömegben néhány ezer megtévesztett, jóhiszemű kisgazda is jelen volt. A 35-ök elhatárolódnak Az Akadémia elnökének szavaiból kitűnt: az egyik fő problémának azt tekinti, hogy a szervezeti kérdéseket még mindig nem sikerült lezárni, holott ideje volna a figyelmet végre a tartalmi kérdésekre összpontosítani. A közgyűlés központi tudományos témája a környezetvédelem lesz. A tudós társaság arra szeretné felhívni a társadalom figyelmét, hogy vannak olyan nagy nemzeti problémák, amelyek megoldásához az Akadémia a maga eszközeivel hozzájárulhat. A Magyar Tudományos Akadémia 152. rendes közgyűlésén alakul meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amelyet társintézményként, de önálló egységként kívánnak megszervezni. Ez olyan jelentős kezdeményezés —• vélte Kosáry Domokos —, amely beírja nevét a magyar művelődéstörténetbe, irodalom- és művészettörténetbe az alapító tagokkal együtt, de mindazok neve is ott lesz, akik ennek a fejlődésnek útjába igyekeztek állni — figyelmeztetett.