Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-27 / 99. szám
KERESZTYEN ESZMEISÉGRŐL ERDEN Művészek Erdélyért Sajátossága a művészeteknek, hogy hosszú időre képesek bújtatni, rejtegetni olyan gondolatokat, életérzéseket, amelyeket egyébként a történelmi idő diktatúrája tételesen is halálra ítélt. Ilyen rejtett „átélésre” kényszerült, sok mással egyetemben a keresztyén gondolatkör, illetve a2 abból táplálkozó keresztyén művészet. A mindennapok forgatagában civilként csupán a megvál- toztathatatlant vettük észre: freskók lekaparását, templomok eltűnését, esetleg harangok beöntését..., de a nagy egészre igen-igen kevesen figyelhettek. Vagy mégis? Hiszen motívumaiban — gondoljunk csak Barcsay Jenő műveire, elsősorban híres mozaikkompozícióira —, darabjaiban azért tovább élt a tipikusan keresztyén jelleg még a legproletkultosabb korokban is. Érden szombaton igen jelentős lépés történt an*, nak érdekében, hogy ezután a magyar ábrázoló- művészek világából ne hiányozzék a keresztyén gondolat, jobban mondva: jert adtak volna hangot a meg- I kérdezésükkor. — Köszönetét kell mondanom — hangsúlyozta tárlatnyitáskor Németh Géza — a Szőnyi István nevét felvett alkotóközösségnek, hogy támogatták az erdélyiek érdekében megrendezett kiállítást, hogy munkáikat hozták el; s persze azt is, hogy elfogadták az Erdélyt képviselő alkotókkal a közös fellépést. A Királyhágón túli meghívottak egyike-másika nem lehetett ott az érdi galéria megnyitóján. Antal Imre (Gyimesfelsőlokról) gyönyörű „Fekete Madon- ná”-jával képviseltette magát; e festmény könyörtelen keménységével •— együtt az egész termet uraló Bér Rudolf-képpel, a „Corpus”-szal — mintegy, megadja a tárlat hangulatát. Ugyanannyira, hogy az olyan finom színezésű képek is, mint amilyenek Mayer Zs. Erzsébet „selyemképei”, avagy a Csíkszeredái Xantus Géza akvatintái is ennek a mar- kotóközösség első tárlata- kánsságnnk (mint kisebbségbe taposott nemes erőnek, toleránssá vált alkotó indulatnak) a hordozóiként „élnek” a látogató előtt. Leean La Ri/iere úr szavai jutnak eszünkbe: Nem arról van szó, hogy valamennyi keresztyén művésznek „egyházművészetet” kellene gyakorolnia. Némelyek ezt megtehetik. Mások viszont az egyetemes értéket kifejezve, áttételesen, az autentikus keresztyén kultúra világi értékeit öregbítik. Bágyoni Szabó István Cím fölötti képünkön: részlet a műsorból Németh Géza Barna, Szinte Gábor és sokan mások; Erdélyből pedig meghívottként néhány alkotó művész hozta el a munkáit. Igen, mert a délelőtti megbeszéléseket követően délután tárlatot nyitottak a helyi művelődési központban. — A délelőtti tanácskozás szellemében szerveztük meg ezt a képkiállítást — folytatja Németh Géza —, a megalakult keresztvén alMagyar—Szlovák Kulturális Alapítvány A szomszédság parancsa: türelem és megértés Egymás mellé helyezett bennünket, szlovákokat és magyarokat a történelem. Visszatekintve -emlékezhetünk évszázadok közösségére, jóra és rosszra, együtt vívott harcokra és egymással szembeni ellenségeskedésekre is. Hosszú idő óta ismét szabadon vállalhatjuk a felelősséget jövőnk előtt. Mint egymás mellett és együtt élő népek, nem tervezhetünk jövőt figyelmen kívül hagyva a szomszédság parancsát; ami türelmet jelent és megértést. Annak az elvnek az elfogadását, hogy ne kívánd másnak, amit magadnak sem kívánnál. Az elzárkózás és az előítéletek csak árthatnak mindkét nemzetünknek, európai beilleszkedésünk hívnak meg. Kezdetben az. együttesben a három alapító ország, Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország fiataljai vehettek részt. Azután bővült a kör, s a toborzás már valamennyi, az Európai Közösségekben nem tag országra kiterjedt. S idén első ízben valamennyi európai ország ifjú muzsikus polgárai pályázhattak a zenekar 99 helyére. Az egyetlen határ a 26 éves életkor. Magyarország alapítóként kezdettől részt vesz a Mahler-zenekar munkájában, s a mostani immár az együttes harmadik magyarországi koncertje lesz. (Legutóbb 1988-ban játszott a Zeneakadémián a Mahler- zenekar.) Budapest főpolgármestere a zenekar védnökségében vesz részt. Lám, a jó ügyek a személyi változások mellett is számíthatnak támogatásra! Külön öröm számukra az, hogy a zenekar éppen akkor illeszthette útitervébe Budapestet, amikor magyar Icarmester, Eötvös Péter és innen való szólisták, Perényi Miklós és Schiff András koncerteznek velük. Egy ilyen „hazalátogatás” mindig külön fényt ad egy amúgy is színvonalas hangversenynek, művészi produkciónak. Nem is szólva a műsorról, hiszen a Beethoven-mű mellett felhangzó Bartók Concerto is itt van „itthon”, még ha távolban született, is. A Gustav Mahler Nemzetközi Ifjúsági Zenekar hétfőn este fél 8 órakor a Zeneakadémián ad hangversenyt. náját nyissa meg az értékek cseréjének. Történelmi példával szolgálhatunk így a tágabb Közép-Európának és az egész kontinensnek is. A Magyar—Szlovák Alapítvány felhívásának aláírói: Annus József, Bíró Zoltán. Mariin Bútora, Rudolf Chmcl, Csepeli György, Csoóri Sándor, Lubomír Földek, Fischer Adám, Glalz Ferenc, Göncz Árpád, Mila Haugová, Ilanák Péter, . Klára Jarunková, Kiss Gy. Csaba, Kosa László, Dusán Kovác, Marian Labuda, Peter Liba, Fran- tisek Miklosko, Mészöly Miklós, Örkény Antal, Milan Rasutik. Serfőző Simon, Julius Slatinsky, Ivan Sli- mák. Szarka László, Szent- iványi István, Karol Wla- ehovsky, Peter Zajac. esélyeit csökkentik. Tévedés azt hinni, hogy a szomszédok rovására, lehet és érdemes saját nemzetünknek előbbre jutni. A XXI. századba előre pillantva kétségtelennek látszik; a felemelkedés útja a sokoldalú együttműködés. a széles körű kommunikáció elősegítése. . Magyarok és szlovákok számára egyaránt fontos, hogy a hosszú közös műit alatt felhalmozódott konfliktusok feldolgozása mellett ne a sérelmeket, hanem elsősorban az együttműködés szellemi és anyagi hasznát nézzük. Ezért indítjuk útjára a Magyar—Szlovák Kulturális Alapítványt, hogy segítsen leküzdeni az előítéleteket, minél több csatorMegnyitú után a kiállításon (Hamcsovszki János felvételei) ként. .. Hogy miért épp - itt, Erden ? Családommal 1971-ben el kellett hagynom ezt a helységet, az érd- parkvárosi Martin Luther King-templom építése miatt. Egykori híveimhez. . akik (négyszázan!) sürgönyben követelték Kádár Jánostól a papjukat vissza, most így térek vissza. Nos, a kiállított képek egy hónapon át tekinthetők meg, s persze meg is vásárolhatók, méghozzá jutánj-osan. A befolyt pénzösszeggel aztán erdélyi diákokat szeretnénk támogatni tanulmányaikban, s nem utolsósorban az Erdélyből érkező beteg magyar gyerekek gyógykezeltetését szándékozunk biztosítani. A keresztyén művészet propagálása-’ val így támogatjuk magát a kereszt}'én kisebbséget. Megtudtuk azt is, hogy Szalay Lajos grafikusművész, aki nemrég tért haza az Egyesült Államokból, tíz munkáját adományozta (valamennyi látható a kiállítottak között) az Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közösségének a már említett humanitárius meggondolásból. A rendezvény tudósítója kétli azonban, hogy valamennyi festmény, grafika, rajz ugyanilyen indíttatásból került volna a kiállítóterem fehér falaira. Ügy tűnik, mintha a szervezők ebbéli reményeiknek len lehessen a maga teljességében. Es elsősorban a mű vészetpúr tolás révén lehessen jelen. — Örülök — mondotta Leean La Riviere úr, a Keresztyén Művészek Nemzetközi Titkársága (SIAK) alelnöke, aki Hollandiából érkezett Érdre —, hogy a maii napón megalakult a keresztj'én művészek magyar tagozata, amely csatlakozott a mintegy 7000 tagot számláló európai szervezethez. Szeretném remélni. hogy a mai érdi képki- - állítás, amelyről csak a legjobbakat mondhatom, valaminek a kezdete... és hogy valóban az egyetemes művészetet fogja szolgálni. Szombat délelőtt — tudtuk meg Németh Géza református lelkésztől, aki ezúttal művészeti szervezőként tartózkodott egykori hívei között — nagyszabású szimpóziumra került sor Erden. Evangélium és művészet a ’90-es években címen La Riviera úr tartott gondolatébresztő előadást, ahol művészeti életünk olyan kiválóságai voltak jelen, mint Bér Rudolf, Szentgyörgyi Kornél, Búza A Gustav Mahler Nemzetközi Ifjúsági Zenekar 1986-ban jött létre, s előzményei az Európai Kulturális Fórum 1985-ös budapesti üléséig nyúlnak visz- sza. Az együttes főzeneigazgatója Claudio Abbado, de évről évre neves karmestereket és szólistákat Együtt zenélnek Vendégek voltak Nem először és nem utoljára, a némedi önkormányzat és a helyi általános iskola kollektívája vendégül látta az erdélyi nagyajtai iskola 50 tagú csoportját. A tavaszi vakáció Magyarországon töltött három napja alighanem életre szóló élmény marad az ajtai gyerekeknek és az őket kíséi’ő pedagógusoknak is. Mint György Balázs polgármestertől megtudtuk, a test vér községnek választott nagyajtaiak fogadására 100 ezer forintot szavazott meg az önkormányzati képviselő-testület. E szép summából nemcsak az étkeztetésre és elszállásolásukra futotta, de jutott egy szép kirándulásra is a Dunakanyarban, melynek során megtekintették Visegrád és Esztergom történelmi nevezetességeit. Szintén a vendéglátók jóvoltából személyes élményként élhették meg a Bánk bánt, melyről eddig csak az irodalmi órákon hallhattak. A háromnapos vakáció fénypontja az operaházi előadás volt, ahol a vendégek megtekintették Erkel Ferenc alkotását. színpadra az árván maradt őzike, Bambi történetét. Az állatok utánzása helyett a mondanivalóra,- az erkölcsi értékek felmutatására helyezte a hangsúlyt. Bár késő délután lett, mire a színpad függönyét végleg összehúzták, csak azok mentek el, akiket a menetrend kényszerített. A zsűri — miután kiválasztotta a regionális találkozóra kerülő előadásokat és a legjobb alakítást nyújtó kisfiút és kislányt az inárcsi Kende Anikó és a fóti Radies Sándor személyében — az együttesek vezetői előtt is értékelte a látottakat. Az érdeklődők május Lóén, 16-án és 17-én a Weöres Sándor gyermekszínjátszó verseny .regionális döntőjén, a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban láthatják - viszont a legjobbakat: a bagi Fapihét, a fóti és a budakeszi színjátszókat. Az inárcsi együttes fellépése attól függ, hányán kerülnek a regionális döntőbe Nógrád megyéből. Pachner Edit módjával, gondosan kidolgozott jelzésrendszerével tűnt ki, míg a másik kettőre, a „Csalóka Péterre” és a „Háyom vándorra” a fergeteges jókedv és a felszabadult játékosság volt jellemző. Eletjátékokat adtak elő a vácszentlászlói Gyermekszín tagjai — csupa lányok — „Egyperces dráma” címmel. Szülők és gyerekek jó-rossz kapcsolatait mutatták be előbb a gyerekek, majd a szülők szemszögé-; bői. Az előadás érdekessége, hogy az első rész rögtönzésekből épült fel. A Budakeszi Színjátszók különös előadást, különös- hangszereket hoztak. A koboz és az ütőgordon mellett — ha éppen úgy kívánta a hangzás — indiai és afrikai hangszerekkel kísérték a csodaszarvas legendáját és a honfoglalás történetét elbeszélő misztériumjátékot. Az inárcsi gyerekek játékából hiányzott a tánc és az ének, ők ezúttal a ver-, bális megközelítést választották. Vezetőjük, Kovács- né Lapu Mária állította Csodáknak, varázslatos játékoknak lehettünk tanúi április 25-én, szombaton az ELTE-Tanárképző Főiskolájának Lotz-termében megrendezett Pest megyei gyermekszínjátszó-találkozón. Hét együttes kilenc előadása alapján kellett kiválasztania a zsűrinek, kik mutatkozhatnak be a kamaraerdei regionális találkozón, de — mint, mondani szokás — igen nehéz helyzetben volt... A Pest megyei gyerekek műsorát mintegy keretbe foglalta a Vendéglátó főiskolások Mozsikás Színpadának bemutatkozása és Kertész Katalin ihletett szavalatai. A színjátszó csoportok közül, elsőként a karfali Kuckó Színpad lépett fel a Király pantallója című előadásával. Igazi vidám mesében gyönyörködhettünk, s — a felnőttek szakmai kifogásaival mit sem törődve — a legkisebbeknek ez a darab tetszett a legjobban. A galgahévízi Pöttöm Színkör Csilicsala bácsi csodáit próbálta odabűvölni a színpadra, mivel Balogh Gyuszi, Török Sándor népszerű mesehőse szokás szerint mindent összekevert. Az utánuk következő előadókra még jobban illett volna a „pöttöm” elnevezés. A bagi Fapihe együttes legifjabb generációja; tizenhat kis elsős lépett színre. hogy a kiváló drámapedagógus, Fodor Mihály újabb remekművének lehessünk tanúi. Az egyik zsűritag szavaival élve, egy kis tündérmesét láttunk! Az angol népi mondókára fűzött történet középpontjában egy szúnyog áll, „akit” azonban csak hallunk — míg meg nem hal. A díszletek és jelmezek nélkül játszó gyerekek mozdulatokkal és versekkel jelenítették meg a „gyilkos” utáni nyomozást és a temetést szervező állatokat. A fóti gyermekváros színjátszói három kis darabot hoztak. Mindhárom előadásról érződött, hogy a rendező pedagógusok (Kis Tibor és Majsai László) milyen nagy súlyt fektetnek a szép beszédre, a pontos, harmonikus mozgásra, a szavak és a mozdulatok összhangjára. Az elsőként bemutatott PUfhszky-etűd- játék artisztikus előadásPEST MEGYEI DÖNTŐ Gyermekvarázslatok
