Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-27 / 99. szám
Jövőbe látás és vendégvárás Kutak, csatornák, lehetőségek Kell-e Gödöllőt csatornázni? Erre a kérdésre kerestünk és kaptunk választ Ritecz Györgytől, a helyi víz- és csatornamű társulat elnökétől. Elmondta, hogy a város híres parkjairól, s ezt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy klímája kitűnő, s egészséges a környezet az itt lakók számára. A szennyezetlen felszín alatt a Rákos-patak völgyében, annak ellenére, hogy Gödöllőn húzódik a Duna— Tisza vízválasztója, jó ivóvízadó rétegek találhatók. 1933AT ÍRTAK... Az Alsóparkban, az 1933. évi cserkész-világtalálkozóra öt kutat fúrtak, hogy kiváló minőségű ivóvízzel lássák el a város vendégeit. Mivel hazánk rendezi 1996-ban a világkiállítást, amelynek Budapest ad otthont, érthetően Gödöllő szeretné kihasználni az Expóra természeti adottságait,, a főváros közelségét. Minden bizonnyal több ezer látogató érkezik a városba, A nagy kérdés érthetően az, hogy az 1996-ban Gödöllőre látogatókat el tudják-e látni ismét jó minőségű ivóvízzel, mint az emlékezetes, közel hat évtizeddel ezelőtti cserkész-világtalálkozón. Mielőtt válaszolt volna, több dologra is kitért. Így például az itt lakók akarnak és teszneK-e annyit, városuk, maguk, az egészséges emberi környezet helyreállításáért, hogy értékeit ismét élvezhessék. A lakótelepek, közeli parkok, ismét a rövid séták, a délutáni találkozók, a gyerekek kedvelt játszóhelyei lesznek, vagy megmaradnak elhanyagolt szemétlerakó helynek. A közeli erdők csalogatják-e majd a hosszabb túrákra érkező természetkedvelőket, vagy csupán elzárt vadászterületek, illegális szennyvízleürítő helyek maradnak? Arról a szeméttel telehordott mai árokról, folytatta Ritecz úr, amelyet már néhányan most szerelnének betölteni és beépíteni, fogják-e tudni, hogy valaha patak volt és Rákosnak hívták!? Ugyanis ennek összegyűjtött vizében a gödöllőiek három strandon is fürödhettek. Kérdés továbbá, hogy a Gödöllő déli részén lévő tavakat meg tudják-e tisztítani és nyitni, felüdülést hozó szabadidő- központtá alakítani? A felsoroltak megválaszolása, jegyezte meg a vizes csatornamű társulat helyi elnöke, csupán rajtuk, a városlakókon múlik. MINŐSÉGE ÜDÍTŐ Rátérve az ivóvízzel kapcsolatos témára, arról beszélt, hogy a városnak közel 40 víztermelő kútja van. Ezekből napi tízezer köbméter jó minőségű ivóvizet nyernek, amely az év nagy részében kielégíti a gödöllőiek vízigényét, kellemes hőfokú, s mint sokan mondják, a legjobb üdítőital. Ugyanis a kellő mennyiségben tartalmazza az ásványi anyagokat és bakteoroló- giailag sem szennyezett, így klórozás nélkül juttatható el a lakásokba. Csatornázni szükséges a várost, hangsúlyozta. Az összegyűjtött szennyvizeket a városi szennyvíztisztító telepre kell vezetni, ahonnan megtisztítva már továbbvezethető a patakba vagy a tavakba. A város intézményei és üzemei által alapított csatornamű társulat megépítette a naponként 10 ezer köbméter kapacitású biológiai szennyvíztisztító telepet, megteremtve ezzel a város csatornahálózatának fejlesztési lehetőségét. A társulat 1984-től, a város polgárainak anyagi hozzájárulásával folyamatosan építi ki az egyes városrészek szennyvízelvezető rendszerét. így már kiépült a Kertváros, a Délalvég, a Haraszti terület teljes csatornahálózata. Jelenleg a Ropes utca és az emlékpark lakóterületének csatornáit építik, amelynek kezdésekor a Röges utca lakói nem akartak belépni a társulatba, de amikor a házuk előtt folyt az építés, szinte minden második tulajdonos sietve kereste fel a társulatot, nehogy kimaradjon a bekötési lehetőségből. TÁRSULATI MUNKA A városi önkormányzat határozottan tűzte ki célul a város csatornahálózatának bővítését. A feladat komoly beruházási pénzösszeget igényel, tehát a csatornák nem építhetők ki az érintettek anyagi hozzájárulása nélkül. Jelenleg a város több pontján és területén folyik a tervezés és a társulati szervező munka. Még néhány belépő szükséges és megalakul a Kőrösfői utcai társulat. Az Emlékpark utcai terület szennyvizeinek levezetése miatt is mielőbb csatornázni kell az Ádám, továbbá a Bethlen G. vagy a Szőlő utcákat. Megkezdődött a szervezés a vasúton túl a Köztársasági úti lakótömbben. Gyócsi László Harc az átváltásért Bővítik a jogosultságot A kárpótlás, pontosabban az elfogadott törvény végrehajtását megkezdte már a Kárrendezési Hivatal. Érthető, ha az ország lakosságában sebeket szakított fel az egész kárpótlás folyamata. A parlamenti vita során egy módosító indítvány született, hogy törvényt alkossanak arról, hogy az igénylők a kárpótlási jegyeket életjáradékra válthassák. Piaci elven működő konstrukciót dolgoztak ki. Az életjáradékot az állami vagyonból, illetve annak hozadékából folyósítanák, pontosabban abból, amelyet az Állami Vagyonügynökség cserébe felajánlana a kárpótlási jegyek névértékéért. ÓDZKODNAK A BIZTOSÍTÓK A szakemberek szerint az lenne a legideálisabb megoldás, hogy a havonta kifizetődő járadékot a pályázat útján nyert biztosító- intézetek fizetnék. A jelenlegi magas infláció miatt azonban rendkívül alacsonynak tűnik az állami vagyon értéknövekedése és BEMUTATKOZÁS A MA NYÍLÓ IFABO-N Új utakon az SZKI Az ez év január X-jén létrejött .Számítástechnika, Kommunikáció és Innova- tika Rt. együttesen 713 millió forint értékű részvény- csomagja jelenleg még teljes egészében az Állami Vagyonügynökség kezében van. A részvénycsomag 5,7 százaléka azonban az önkormányzatokat illeti, 10-15 százaléka alkalmazotti részvény lesz, 10 százalékát pedig a kárpótlási igények kielégítésére tartják fenn. A többivel ténylegesen is az ÁVÜ rendelkezik, s amennyiben értékesíteni kívánja részvényeit, az az első lépésben részvénytársasággá alakított cég privatizációjának már a következő állomása lesz. Ez utóbbi időpontja ma még teljesen bizonytalan. A vállalat részvénytársasággá alakítása — hangsúlyozzák — nem egyszerűen névváltozás volt, a cég tevékenységi köre is átalakult, tovább fejlődött a kor követelményeinek megfelelően. Az új lehetőségek kihasználásával három, hazánkban még ugyancsak fehér foltnak számító területre összpontosítanak, nevezetesen a hibatűrő rendszerek, a pen- computing és a mobil számítástechnika területére. A hibatűrő rendszerek azért nagyon fontosak, mivel a számítógépeket ma már sok helyen, hazánkban is napi 24 órában működtetik. Az úgynevezett pencomputing olyan mozgatható, helyhez nem kötött számítógépeket, illetve azok alkalmazását jelenti, amelyek képernyőjére egyszerű golyóstollaű is lehet információkat felírni, s ezeket a gép fel is dolgozza. A mobil rendszerek területén szintén nagy választékot kínál az SZKI megrendelőinek. A cég sajtótájékoztatóján elhangzott: az SZKI szeretné kiépíteni az ORFK ügyeleti rendszerét, megpályázott tűzoltóság és több bank által. kiírt projektet is. Széles körű bemutatkozásnak szánja részvételét a hétfőn Budapesten megnyíló IFABO nemzetközi számítástechnikai és informatikai kiállításon. Perőcsényiek az elsők Egy régi-új szövetkezet Az új szövetkezeti és átalakulási törvény előírásainak szellemében sorra tartották meg megyeszerte a vagyonnevesítő közgyűléseket. így egyebek között Du- navarsányban, Bugyiban, Albertirsán és Perőcsény- ben. Utóbbiban április 23-án elsőként Pest megyében megalakult az új típusú szövetkezet is. Az átalakuló közgyűlésen a közös gazdaság tagsága elfogadta az új mezőgazdasági nagyüzem alapszabályát, s bizalmat szavazlak a régi, s most már új elnöküknek, dr. Pásztor Imrének. A perőcsényi mezőgazda- sági szövetkezet hét önelszámoló egységre szakadt. Ezek: a gyümölcs-, növény- termesztési segéd-, erdő- fenntartási, faipari, településtisztasági, valamint irodaszolgáltatási üzemek. Közülük a településtiszta* sági oldja meg például csatorna hiányában a szennyvízelvezetést és területkarbantartást. A segédüzemág a gépek javítását, műszakifelújítási részmunkálatait látja el. Az irodarészleg az előbbi hatnak biztosít különböző szolgáltatásokat, amelyekért azok ennek az egységnek fizetnek. Az 1992. évi I-es szövetkezeti törvény előírja az új típusú szövetkezeteknél felügyelő bizottság megválasztását is. Nos ezen is szerencsésen túl vannak a perőcsényiek. Értesülések szerint teljes volt a tagság részéről az az óhaj, hogy a szövetkezet fennmaradjon, s ezután a 3 ezer 170 hektáron, amelyből 1920 hektárnyi szántó, a többi pedig erdő, láthatnak hozzá az eddiginél eredményesebb gazdálkodáshoz. Mivel már mindenki tisztában van a vagyonrészével, > megtörtént a részarány-kimutatás is a földről, így valóban elmondhatják, hogy valamennyien tulajdonossá váltak. A megyei kárpótlási, és kárrendezési hivatal kiértesítése szerint 800 aranykoronának megfelelő nagyságú földterületet kellett kár- rendezési célokra elkülöníteniük, s ez hiánytalanul adott is. Az április 23-ai közgyűlésen a szövetkezet elnöke beszámolt az elmúlt év gazdálkodásának eredményeiről is. Ami a lényeg: a szövetkezet ellen nem kell csődeljárást kezdeményezni, s így tiszta lappal nézhetnek a jövőbe! A vagyonnevesítő, illetve átalakulási közgyűléseken jelen voltak és vannak a megyei Teszöv, valamint az FM megyei földművelés- ügyi hivatalának a vezető tisztségviselői, illetve a beosztott munkatársak is. A teszövösök furcsállják, hogy például Perőcsónyben, ahol kimondták az új szövetkezet megszületését, nem voltak jelen a cégbíróság képviselői. Holott az ésszerűség azt diktálja, hogy az átalakulás törvényességére felügyeljenek, tehát a hasonló közgyűléseken jelen legyenek. (gyócsi) hozama. Mivel ez megakadályozza, hogy a kárpótlási jegy névértékét megközelítő összeget tudjanak fizetni az érintettek, ezért több variáció is felmerült. Két biztosítóintézet máris úgy nyilatkozott, hogy nem kíván részt venni a konstrukció működtetésében. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság sem készült fel, hogy ilyen célra átvegye és egyben hasznosítsa az állami vagyont. Mivel a kárpótlási jegyek elsősorban a föld vásárlását teszik lehetővé, ezért lényeges, hogy a piaci viszonyok szempontjai szerint biztosítani lehessen a korrekt működtetést. Az előprivatizációban boltot, részvényt, az Állami Vagyonügynökségnél állami vagyont is lehet vásárolni a jegyekkel. Emellett lehetőség van az értékesítésre is, akár bankoknak, brókercégeknek vagy magánszemélyeknek. PONTOSADAT NINCS Ezt egészíti ki az életjáradékra váltás, amelyet azon károsultak részére javasolnak, akik koruknál fogva már nem tudják megvásárolni az őket megillető földet, ugyanis azt csak jó erőben lévő emberek tudják megművelni. A törvényjavaslat úgy szól, hogy a hatvanöt év felettiek válthassanak életjáradekot. Még nem dolgozták fel számítógépen az összes kárpótlási igényt, ezért csak becsülni tudják, hogy a kárpótoltak közel negyven százaléka veszi igénybe ezt a konstrukciót. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal nem végleges adatai szerint a hatvan éven felüliek aránya megközelíti a hatvan százalékot. Felmerült az is, hogy csökkentsék le az igényjogosultság korhatárát. Sokan élnek kis jövedelemből, ezért kell mérlegelni a jogosultak körének kibővítését. MEGHATÁROZOTT ÉRTÉKBEN A törvényjavaslat szerint az életjáradékra jogosultak — ha kérik — nem „fizikai vagyontárgyakhoz”, hanem készpénzhez is hozzájuthatnak. A kifizetett járadék összegét a kárpótlási jegyek névértéke, a jogosult életkora és neme, illetve az általános nyugdíjemelés mértéke határozná meg. Az életjáradékot havonta forintban fizetnék a jogosultaknak. De ezt a variációt csak — a kárpótlási jegy felvétele után — a határozat kézhezvételét követő kilencven napon belül lehet bejelenteni. Ennek megtartására azért less szükség, hogy pontosan felmérhessék az igényeket, illetve megteremtsék az anyagi forrásokat. A nyugdíjasok a TB-től kapják meg (a havi nyugdíjuk mellett) a járadékot. Az összeget életkor szerinti bontásbar egy olyan számoszlop tartalmazza, amelyet a törvény megszavazása után az állampolgárok elol- vasha.nak majd a Magyap Közlönyben. I. M. Üdülni, de hol? Poreci meghívó Miközben örvendetesen gyarapodik a hazánkba látogató külföldiek, köztük is a nyugati turisták száma, velük ellentétben a bevásárló utazásokat leszámítva a külföldön üdülést keresők aránya csökken. A Balaton is mind többek számára válik drágasága miatt elérhetetlenné. Elmúlt már az az időszak, amikor néhány száz forintért dugig voltak vendégekkel a vállalati és szak- szervezeti üdülők. A vendéglátóipari, szállodai, üdülői árakkal már csak a valóban tehetősebbek tudnak „bírókra” kelni. És mégis, az említettek dacára, rá lehet találni külföldön is olyan üdülőövezetekre, ahol hazánk átlagpolgárai is kedvükre pihenhetnek, szórakozhatnak. Közéjük tartozik a dalmát tengerpart egyik sokak által ismert gyöngyszeme, Porec. Gyönyörű kempingek, kényelmes vendégszobák, jól felszerelt motelek, üdülők várják — a Jugoszláviában dúló polgárháború ellenére — a tengerre vágyókat. Ezt a régiót ugyanis szerencsére messze elkerülik a háborúskodások. A közelmúltban Porecbe látogattak a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének illetékesei, hogy feltérképezzék, milyen módon lehetne csereüdültetés keretében lehetővé tenni szövetkezeti dolgozók utazását a dalmát tengerpartra. Társaságukban voltak a MOSZ vezető beosztású szakemberei is. Érthetően nem véletlenül, hiszen a Szabadság-hegyen működő többcsillagos Hotel Agro készséggel fogadna horvátországi, vagy éppenséggel szlovén turistákat. A megyei Teszöv üdültetési felelőse elmondta, hogy valamennyi téeszbe megküldték az üdültetési lehetőségekről a tájékoztatókat. Porecbe április 15-ig lehetett volna jelentkezni, de eleddig nem akadtak utazni vágyók. Az olaszországi Cattolicába viszont 15 család jelezte utazási szándékát. Közvetlenül a tengerparton levő panzióban kapnak elhelyezést. Egy napra fejenként 1400 forintba kerül az olaszországi üdülésük, s ez érthetően nem egy luxuskategóriát jelez, de kényelmet, színvonalas ellátást mindenképpen. Egyébként, mint hírlik, folyamatban van az egykori SZOT- és állami üdülők fogadókészségének a feltérképezése a Nemzeti Üdültetési Alapítvány közreműködésével. Remélhetően azért ezek a létesítmények nem konganak majd az ürességtől, az elő-, fő- és utószezonban. A Pest megyében található mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak jó része már ismeri a Gyulán található és igen színvonalas ellátást biztosító szövetkezeti üdülőt. Vannak téesz-tagok számára fenntartott vendégszobák Harkányban is. Ezek árai is még elérhetőek a gyógyulni, pihenni vágyók számára. Gy. L.
