Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-03 / 80. szám

BÖS ÜGYÉBEN KERTELÉS NÉLKÜL Őszre elvezetik a Dunát (Folytatás az 1. oldalról.) fel a C variáns munkáit, akkor sem tudnák idén ősszel, kis víz idején meg­oldani az elterelést. A kö­zös szakértői vizsgálat vi­szont szerintük különben sem juthat azonnal egyér­telmű állásponthoz, akár több évet is igénybe vehet az eltérő vélemények egyeztetése. A szomszédos országban gazdasági meg­fontolásból nem hajlandók addig várni a bősi létesít­mény üzembe helyezésével. A nyilatkozók azt az ál­láspontot képviselték, hogy a tározótér felépítése — az eredeti formában, vagy a szlovák oldalon egyaránt — megoldható úgy, hogy az számottevő mértékben ne veszélyeztesse a környeze­tet. Nem fogadják el az ezzel teljesen ellentétes magyar szakmai vélemé­nyeket. A víz szinte teljes egészének elvezetése cseh­szlovák területre — a ma­gyar fél hozzájárulása nél­kül —- megszüntetné a Du­na hajózóűt, így határfolyó jellegét. A nyilatkozók sze­rint ez mégsem sértené a nemzetközi jogot. Arra hi­vatkoztak, hogy a magya­rok a még érvényes állam­közi szerződésben is hozzá­járultak a víz jelentős ré­szének elvezetéséhez. Azt viszont nem említették, hogy a C variáns nem felel meg ennek az állam­közi szerződésnek, illetve, ha Magyarország felmond­ja az államközi szerződést, ezzel a vízelvezetésre vo­natkozó hozzájárulását is visszavonja. A szomszédos ország szakemberei elmondták: annyi vizet adnának az eredeti Duna-mederbe, amennyit a két ország kö­zötti államközi szerződés előír. Ez az átlagos 1000— 2000 köbméter/másodperc vízmennyiségből 50, bizo­nyos esetekben másodper­cenként 250 köbméter át­engedését jelenti. Ennyi víz nem hogy a hajózáshoz, de még az ökológiai feltételek minimális biztosítására sem elég. A közös határvizi bi­zottság tárgyalásai alapján esetleg készek nagyobb vízmennyiség átengedésére is. — A csehszlovák szövet­ségi kormány — csütörtöki ülésén — megvitatta Ma­rian Calfa miniszterelnök levelének szövegtervezetét, amelyet a kormányfő An­tall Józsefnek küld Buda­pestre, válaszul a magyar miniszterelnök legutóbbi, Bőssel kapcsolatos levelé­re. Ezt közölte délutáni kormányszóvivői sajtóérte­kezletén Josef Vavrousek csehszlovák szövetségi kör­nyezetvédelmi miniszter. Elmondta azt is, hogy a kormány a legközelebbi jö­vőben külön ülésen foglal­kozik majd kizárólag a bős—nagymarosi témakör­rel, s áttekinti az erőmű- rendszer egész kérdés­komplexumát. — Sem Csehszlovákiá­nak, sem — úgy gondolom — Magyarországnak nem érdeke, hogy ez a tisztán szakmai jellegű probléma valamilyen közép-európai Válság, konfliktus csírája legyen — jelentette ki Vav­rousek. Megállapította, hogy a csehszlovák és a magyar kormány álláspont­ja eltérő ugyan, de legalább egy kérdésben közeledés mutatkozik: abban, hogy most már a magyar kor­mány is egyetért a három­oldalú (csehszlovák—ma­gyar—közös piaci) szakér­tői vegyesbizottság létreho­zásának szükségességével. — Ezt másfél évvel ezelőtt a csehszlovák kormány ja­vasolta —■ mondta a mi­niszter. Josef Vavrousek szerint pusztán környezeti szem­pontok miatt sem lehet ra­gaszkodni sem a jelenlegi állapotok fenntartásához; sem pedig az eddig elké­szült építménykomplexum teljes felszámolásához. — A kommunista korszakból ránk maradt problémát ezért meg kell oldani, le­hetőleg közösen, aktív fel­lépéssel — mondta a cseh­szlovák környezetvédelmi miniszter. Engedélyezve a szolid reklám BOR- ÉS HEGYKÖZSÉGI TÖRVÉNY KÉSZÜL Juhász Judit kormány- szóvivő a kabinet döntéseit ismertetve bejelentette: a kormány jóváhagyta a sző­lőtermesztés és a borgaz­dálkodás agráripari kon­cepcióját. A javaslat leg­főbb célja a szőlő- és bor­termelés piaci egyensúlyá­nak megteremtése, a bor- szőlőtermesztés további mérséklése, valamint a bor minőségének javítása és a felesleges készletek csök­kentése. Ez utóbbit illetően a kabinet egyetértett azzal, hogy agrárintervenciós tá­mogatást nyújtsanak a bor lepárlásához és a must be­sűrítéséhez. Ily módon eb­ben az évben mintegy 300 ezer hektoliter bort lehetne hasznosítani. Amennyiben az idén 3,2-3,4 millió hektoliter Központi támogatást a bölcsődéknek AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGÁ­NAK ÜLÉSÉN a bölcső­dék helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót a testü­let, majd a háziorvosi és házi gyermekorvosi népjó­léti miniszteri rendeletet tekintette át. A Magyar Demokrata Fó­rum felkérésére még ta­valy novemberben készí­tett jelentést a bölcsődék helyzetéről a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A tájékoztató részletesen elemzi a bölcsődék helyze­tét, és sorra veszi a prob­lémákat, amelyek közül Mester Jánosné, a BDDSZ országos titkára a bölcső­dék indokolatlan megszün­tetését tartotta a legsúlyo­sabbnak. A fővárosban például a bölcsődei helyek száma 12,7 százalékkal csökkent. Vidéken még A KÖLTSÉGVETÉS ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN — Hé milliárd (Folytatás az 1. oldalról.) gasabb volta eredményezi, hanem az, hogy a bevéte­lek rendre elmaradnak az előre kalkulált összegtől. Az elmúlt évben a gaz­dálkodó szervezetek jöve­delemkiesése 150-200 mil­liárd forinttal nagyobb a vártnál. A gazdálkodóknál így kisebb nyereség kép­ződött, a kisebb adóalap­ból pedig szerényebb adó­bevétel származik. A pénz­intézeti törvényben előírt kereskedelmi banki céltar­talékképzés mértéke ugyan­csak nagyobb mértékű volt, mint amire számítani le­hetett. Mindezen túl a költség- vetési hiány alakulásában fontos szerepe van az utób­bi időben jelentősen meg­romlott vám- és adófizeté­si fegyelemnek, és a be­szedésre hivatott szerveze­tek nem kielégítő tevé­kenységének. Ez az álta­lánossá váló magatartás súlyosan veszélyezteti a költségvetés állampolgá­rokkal szemben vállalt kö­telezettségének teljesítését, az államháztartás — illet­ve ezen keresztül a nem­zetgazdaság — egyensúlyát. Ezért az adó- és vámbe­vételek behajtása érdeké­ben a kormány a törvé­nyek adta lehetőségeket fi­gyelembe véve a következő intézkedéseket kívánja megtenni: az APEH és a VPOP — a bankok, illetve adó­alanyok által bejelentett bankszámlákra az adó- és vámtartozás erejéig kény­szerinkasszót bocsát ki, — jelentősen növeli az adó- és vámbehatások szá­mát, — előrehozza azon cégek ellenőrzését, ahol várha­tóan jelentős lesz az adó­hiány. — bevezeti az árucikkek­nek a vámhivataloknál va­ló azonnali vámkezelését, — erősíti és hatékonyab­bá teszi az adó- és vám­csalásokkal kapcsolatos bűnüldözési tevékenységet. A fenti intézkedések sze­mélyi és technikai feltéte­lei részben már adottak, illetve azokat a kormány biztosítja. A pénzügyminiszter vizs­gálatot indított, hogy az adó- és vámhátralékok nö­vekedésében kit és milyen mértékű felelősség terhel. A kormány a vám-' és adó- kintlevőségek beszedése, il­letve az újonnan keletkező követelések biztonságosabb behajtása érdekében tör­vénymódosítást kezdemé­nyez.’’ rosszabb a helyzet: a kis­településeken sorra szünte­tik meg az intézménye­ket. Csak tavaly 992-ről 821-re csökkent a bölcső­dék és 52 ezerről 43 ezer­re a bölcsődei helyek szá­ma az országban. Mindez pedig olyan helyzetben tör­ténik — mutatott rá Mes­ter Jánosné —, amikor a gondozottak mintegy 30 százaléka a létminimum alatt élő családból kerül ki, sok az egyedülálló anya, és nőtt a gyermeküket egyedül nevelő apák száma is. Szaporodnak azoknak a munkanélkülieknek a fel­vételi kérelmei is, akiknek létkérdés a bölcsőde. A bölcsődékre tehát igen nagy szükség van. Mégis ez az egyetlen olyan, alapfelada­tot ellátó intézmény, amely nem részesül a központi költségvetésből. A Népjó­léti Minisztérium képvise­letében a bizottsági ülésen jelen lévő szakember a je­lentés tartalmával messze­menően egyetértett, majd bejelentette: Surján László már hivatalosan is kezde­ményezte, hogy az 1993-as költségvetésben a bölcsődék is részesüljenek központi támogatásban. Mester Já­nosné a miniszteri lépést ugyan pozitívan értékelte, ugyanakkor sajnálatát fe­jezte ki, hogy erre csak most, az egészségügyi dol­gozók demonstrációját kö­vetően került sor. Szintén sajnálkozásuknak adtak hangot néhányan ak­kor, amikor második na­pirendi pontként a házior­vosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló népjólé­ti miniszteri rendelet át­tekintése került terítékre. Kiderült ugyanis: a bizott­ság tagjai közül néhányan úgy tudták, ez alkalommal még a tervezetet vélemé­nyezhetik. Jávor András népjóléti közigazgatási ál­lamtitkár azonban már bevezetőjében eloszlatta a kétségeket akkor, ami­kor ismertette a március 31-én megjelent és április 15-én hatályba lépő ren­delet legfontosabb ele­meit. A bizottság tagjai, valamint a Magyar Orvo­si Kamara képviselői en­nek ellenére úgy gondol­ták : legalább utólag el szeretnék monodani véle­ményüket. Így azután bí­rálatok, vélemények és kérdések hosszú sora zú­dult az államtitkárra, aki­nek rövid válaszait hol több, hol kevesebb meg­elégedéssel fogadták a je­lenlévők. Legpozitívabban talán mégis azt értékelték a bizottság tagjai, hogy kérésükre az államtitkár ígéretet tett: amennyiben a bizottság igényli, a mi­nisztérium a jövőben a testület elé viszi a készü­lő jogszabálytervezeteket. bor lesz a belső fogyasz­tás, 0,7-0,8 millió hektó az export, akkor még mindig 2,2 millió hektoliter óbor­készlettel kell számolni — mutatott rá a szóvivő. Az agráripari koncepció két törvény: a bortörvény és a hegyközségi törvény megalkotását irányozza elő. Az előbbi az Európai Kö­zösség szabványaihoz iga­zodik. A hegyközségi tör­vény pedig a termelők szakmai önigazgatásának intézményes kereteit te­remti meg. A hegyközségek állítják majd ki a borok származási bizonyítványait, ellátják a márkavédelmet. A koncepció mellett szor­galmazza a pincegazdasá­gok és állami gazdaságok privatizációját, valamint kezdeményezi a borok fo­gyasztási adójának felül­vizsgálatát. Végül megerő­sítette azon korábbi dönté­sét, hogy indokoltnak tart­ja megengedni a borok és borpárlatok szolid reklá­mozását. A kabinet a koncessziós törvénnyel összefüggésben kezdeményezi a vízügyi törvény és néhány közleke­dési jogszabály módosítá­sát. A hazai exportellenőrzési rendszer továbbfejlesztése érdekében módosították az egyes nemzetközileg ellen­őrzött termékek forgalmá­nak ellenőrzését rögzítő rendeletet. Eszerint rend­szeresen ellenőrzik az or­szágba behozott termékek és technológiák felhaszná­lását. Ugyanakkor a kor­mány garanciát vállalt ar­ra, hogy az exportellenőr­zési rendszert a hazai ter­mékekre is kiterjeszti, s bevezeti a nemzetközi ka­tonai és nukleáris COCOM- listákat. László Balázs, a külügyi témák szóvivője bejelen­tette: a kormány jóváhagy­ta a pénteken aláírandó magyar—görög barátsági és együttműködési szerződés szövegét. A dokumentumot — amely kitér arra, hogy Görögország támogatja ha­zánk Európai Közösség-tag­ságát — a két kormányfő látja el kézjegyével. Az MSZP a „guruló dol­lárok” ügyével kapcsolatos vizsgálódást befejezte, és a dokumentumokat csütörtö­kön elküldte a Legfőbb Ügyészségnek — jelentették be a Köztársaság téri szék­házban tartott sajtótájé­koztatón. Az iratokból ki­derül: 1960 és 1987 között összesen 404 millió forint­nak megfelelő dollárt jut- tartott az MSZMP az SZKP kezelésében működött, úgynevezett Szolidaritási Alapnak. A „guruló dollárok”-ról csak a párt legfelsőbb veze­tői tudhattak, még a kül­ügyi osztály mindenkori ve­zetője sem tartozott ebbe a körbe. Szűrös Mátyás külügyi titkárként véletlenül szer­zett tudomást 1984-ben a Szolidaritási Alap létezésé- rőL A sajtótájékoztatón részt vevő szocialista politikusok — Horn Gyula pártelnök, Balogh Sándor, az Országos Egyeztető Bizottság elnöke, Tóth András ügyvivő és Szűrös Mátyás — védel­mére keltek az egykori MSZMP első emberének, mondván, hogy Kádár Já­nos biztosan nem jókedvé­ben járult hozzá a dollárok Moszkvába gurításához. Magyarország kiszolgálta­tott helyzetben volt, a fize­tés megtagadását valami­lyen területen megtorolták volna. Horn Gyula szerint „akkor ilyen volt a rend­szer”. Az MSZP vezetői az új­ságírók előtt megerősítet­ték: pártjuk semmiféle fe­lelősséget nem érez és nem vállal a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori gya­korlatáért. Eladták a Magyar Hírlapot A Groppera Radio AG megvásárolta a Magyar Hírlap korábban Robert Maxwell tulajdonát képező részvénycsomagját — je­lentették be csütörtökön sajtótájékoztatón. Az üzlet azután jöhetett létre, hogy a magyar tulajdonosok — a Pallas, néhány hazai bank és a Magyar Hírlap újságírói alapítványa — lemondott elővételi jogáról. Jürg Marquard svájci üz­letember a lap részvényei­nek 50 százalékát, plusz 1 részvényt vásárolt meg, a Magyar Hírlapot — és az Esti Hírlapot — előállító színes nyomda pedig 100 százalékban Marquard tu­lajdonába került. Egységes, átfogó knanyprogramot sürget a Magyar Vállalkozói Kamara A Magyar Vállalkozói Kamara szükségesnek tart­ja egy egységes, átfogó kor­mányprogram kidolgozását, amely a magyar magánvál­lalkozói szektor támogatá­sát is tartalmazná — hang­zott el azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, melyen az egyéves múltra vissza­tekintő szervezet a gazda­ság helyzetéről alkotott vé­leményét és céljait ismer­tette. A zömében vidéki, 50 fő­nél kisebb vállalkozásokat tömörítő szervezet úgy ér­tékeli, hogy az elmúlt két évben elkészült az a jogi keret, amely az egészséges gazdasági élet és a későbbi fejlődés biztosítéka. A par­lamentnek és a kormány­nak sikerült elkerülni a pénzügyi összeomlást, és el­lenőrzés alatt tartani az inflációt. Véleményük sze­rint a gazdasági folyama­tokat tekintve, ennél több nem is volt várható. Ennek ellenére fontosnak tartják, hogy a vállalkozásfejleszté­si kormánykoncepció a pri­vatizációra is kiterjedjen. A vállalkozói kamara egyébként azt is megfogal­mazta, hogy magasak a vállalkozások közterhei, különösen a társadalombiz­tosítási járulék aránya. Sürgetik a tb reformját, mert úgy látják, hogy a magyar gazdaság nem bír el még egy évet ilyen kö­rülmények között. A vál­lalkozások nagy része elé­gedetlen a hitelfelvételi le­hetőségekkel, hiszen velük szemben a bankok bizal­matlanok. Helyreigazítás Az MTI hibájából tévesen jelent meg az a hír, hogy az Országgyűlés környezet- védelmi bizottsága nem fo­gadta el a lágymányosi Duna-híddal kapcsolatos előterjesztést. A testület ülésén a határozati javas­lattervezetet alkalmasnak tartották a plenáris vitára, az ezzel ellentétes értelmű megállapítás leírási hiba miatt került az MTI tudó­sításába. A bizottságtól és az MTI előfizetőitől elnézést kér az MTI belföldi főszerkesztő­sége. „Akkor ilyen volt a rendszer” Az MSZP a „guruló’’ dollárokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom