Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25 / 98. szám
Húsvét utáni első vasárnap „Hitetlen ” Tamás , Jöjjetek en kozzJtu mnidnpjan, okik mejimdwúk (Máté It. 28.> A SZENTÍRÁSBÓL Mitídennapokra „Azon, aki megszokta a hitvány beszédet, / élete végéig nem fog a nevelés.” (Sirák 32, 7) „Aki szereti a fiát, annak kéznél van pálcája, / hogy végső napjai örömben teljenek." (Sirák 30, 1) „Ne űzz csőfal az öreg emberből, / hiszen mi magunk is megöregszünk egyszer.” (Sirák 8, 6) „Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, / de aki szereti, ide-jében megfenyíti(Péld. 13, 25) „Ha fiaid vannak, tanítsd őket fegyelemre, / és kicsi kortól kezdve hajlítsd meg nyakukat.” (Sirák 7, 23) „Ne szolgáltasd ki magadat asszonynak. / nehogy' a végén a fejedre nőjön.” (Sirák 9, 2) „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” Jn. 20, 29. A hithez elszántság, fontolgatás nélküli odaadás kell. A józan emberek keresik a jelzőket erre: megszállott, egzaltált. De ez a józan emberek ügye. Tamás is józan ember, józan hívő volt. De józanul, megfontoltan nem lehet hinni. Mert józanul és. megfontoltan csak azt lehetne mondani Jézusnak: lehetetlen, amit kívánsz, ugye, te sem gondoltad komolyan, ugye szavaidat nem kell szó szerint vennem, ugye ezt és ezt így értetted? Aki hisz, nem lát semmit abból, amit a Jézusban való élet ígér. Legfeljebb csak kisebb szakaszokat tud belátni. Aki hisz, akt szeretne hinni, az nem tud olyan ügyesen mérlegelni és számitgatiji, mint a józan hívő, naiv hitetlen. Ám a kettő ugyanaz. Aki mindenáron látni akar, az nem kezd bele a magvetésbe, mert a magot nem látja, ha elveti. Aki látni akar, nem hiszi el, hogy „nagyobb boldogság adni, mint kapni” — mert nem látja azt, amit odaadott. Aki látva-mérsékel- ten akar hívő lenni, nem hiszi el, hogy nem mindig az á jó, amit a többség annak mond. Nem biztos az, hogy minden a világ, a táplálék, a ruha, a fedél, lehet olyan boldogság is, amelyik ezeken túl van, ezek nélkül létezik. Hinni csak elszántan lehet. Látás nélkül, a látás igénye nélkül. Vakhit? Miért lenne az? „Hiszen tudom, kinek hittem.” A lelkész polgármester Kettős szolgálat Csornádnak, ennek a — Miért választotta a nem sokkal több, mint hétszáz lakosú Pest közeli evangélikus kis falunak a lelkésze egyben a polgármestere is. Hogyan egyezteti össze ezt a két megbízatást? — kérdeztem Eszlényi Lászlótól, a lelkésztől, a pol- gárméstertöl. SZÉPSÉGES HÚSZ ÉV — Szolgálatnak tekintem mindkettőt, Polgármesteri voltomnak nincs politikai háttere, azért vállaltam, hogy többet is tehessek a faluért, mint csak lelkészként. Mindig úgy éreztem, a bármilyen ügyben hozzám fordulóknak nem mondhatok nemet, hiszen a híveim. És látja, hogy bár ma is legfontosabbak számomra a lelkészi teendőim, a polgármesteri munka is örömmel tölt el. Nem érzek soha fáradtságot. Láttam, hiszen már hosz- szú ideje beszélgettünk a községházán a faluról, ahol talán nincs is semmi, amiről Eszlényi László ne tudna. Közben többször is ki-, hívták a szobából: valaki kereste, valamiben intéz-. kednie kellett. Igazi lokálpatrióta, mintha mindig is Csornádon lakott volna. — Húsz éve élek itt. Budapesti születésű vagyok, az itteni, szlovák származású lakossággal talán az rokonit valamennyire, hogy az egyik dédapám Trencsén- ben volt iskolaigazgató. Maglódon nevelkedtem, mert 1950-ben kitelepítették Pestről a családunkat. Nagyon szép gyermekkorom volt, kiváló tanárok oktattak Maglódon, olyanok, akiket szintén kitelepítettek, s egyben főiskolai, egyetemi katedrákról távolítottak el. Később visszamehettünk Pestre, középiskolába már ott jár-' tam. lelkeszi hivatást? — Emberekkel szerettem volna foglalkozni. Meg az édesapám hatására, aki mélyen vallásos. Illetve nem is vallásos, hanem Istenben hívő, igazi emberséges ember volt. Az első gyülekezet, melyet ránk, a feleségemre, aki kántor, és rám bízott az Űristen, nem csomádi volt, A Soltvadkert melletti bócsai tanyavilágba kerültünk, ahol kilométerekre egymástól laktak az emberek. Két templom tartozott hozzánk, az egyik a tanyaközpontban volt, ahol laktunk, a másik nyolc kilométerre onnét. Ha temettünk, kilométereket vonult a gyászmenet, de ennek ellenére nagyon szép emlékeim maradtak ebből az időből. A LEGSZEBB PRÉDIKÁCIÓ Az első ottani karácsonyunkon mentünk a másik, a távoli templomunkba is istentiszteletet tartani. Hullott a hó, és csúszkáltunk az úton, de nagyon boldogok voltunk. Ám mikor megérkeztünk, egyedül a harangozó nénit találtuk a templomban, aki látva elkeseredésünket, egy kis változtatással idézett az evangéliumból: ahol ketten vagy hárman együtt vagytok az én nevemben, én is ott vagyok. Ez volt a legszebb prédikáció, mely istentiszteletemen elhangzott — amit nem is én mondtam. Ott a tanyavilágban edzett meg az Isten lelkésznek. Ott mindent meg kellett oldani, a legkülönfélébb gondok adódtak. De Isten mentsen a gondok nélküli élettől. Hirtelen fejeződik be szíves, ráérősnek tűnő beszélgetésünk. Eszlényi Lászlónak hamarosan hittanórát kell tartania — és ez mindennél fontosabb. Nem csupán Csornád, hanem Orbottyán, Göd és Sződli- get evangélikus gyülekezetének is a lelkésze. Nem szűkölködhet az élete örömteli gondokban. Nádudvari Anna A hit legfőbb lényege: elfogadom azt az életformát, amit Jézus élt és hirdetett, pedig úgy látom mérlegelő értelmemmel, hogy nehéz és „értelmetlen’. Tamás a mi előképünk. Tamás, a bölcs hívő, a mérsékelt. Aki így tudott megváltozni ... Akit Jézus megváltoztatott... Molnár Béla lelkész FURCSASÁGOK A Bibliából Az Ötestamentum arról is szól, hogy mikor lehet valakit fölmenteni a hadkötelezettség alól. Ezzel kapcsolatos a Deuteronomium (20, 5—8) a következőket mondja: azt, aki házat épített, de még nem avatta fel; aki szőlőt telepített, de első termését még nem takarította be; aki eljegyezte már jövendőbelijét, de még nem vette el feleségül; s végül azt, aki fél a csatától. Farkas József veresegyházi római katolikus plébános tavaly került a községbe és hamarosan kivívta a lakosság szeretetét. — Az év első két-három hónapja a számvetés ideje az egyházközségek életében is — mondta, amikor arra kértem, foglalja össze az elmúlt esztendő eseményeit. — Természetes, hogy a legfontosabbnak a lelki eredményeket tartjuk — szögezte le. — Elsősorban azt, hogy lassan a három vasárnapi szentmise is kevésnek bizonyul a hívek befogadására! Külön öröm a férfiak és a fiatalok számának gyarapodása a templomban. Egy vasárnapi szentmisén átlagosan közel négyszázan vesznek részt, ünnepnapokon 600 körül. A szentáldozások száma havonként 1300 körül volt. Az anyakönyvi adatok mögött az Isten kegyelme és az emberek hite. buzgósá- ga rejtőzik. 1991-ben a veresegyházi katolikus templomban 47 keresztelés volt.' Huszonkilenc jegyespár kö-' tött az Űr oltáránál házasságot, ebből 8 házasságrendezés volt. (Vegyes vallasd házasságkötés 4 volt, EGY MEGMARADT KINCSÜNK Színarany Kálvária A HITÉLET és a vallásos művészet forrása a nagyhét minden napja. Minden mozzanatát többszörösen rögzítette a Szentírás, mégis az elmúlt századok folyamán ihletett művészek újabb és újabb, megrendítő formákban ábrázolták. Leggyakrabban.a keresztre feszített Krisztust látjuk a templomok oltárképein. a barokk korszak nagyméretű kálváriáin, de nem hiányozhatott- a parasztszobákból sem, ahol egy kis feszület hirdette az Isten jelenlétét. Részlet a Mátyás Kálváriájából, a középső, díszvázas rész Talán a világ legművészibb ábrázolásainak egyike Mátyás király 72 cm magas, színarany, igazgyöngyös, zománcos és drágaköves díszű Kálváriája, az európai ötvösség világhírű emléke. A Mátyás király rendelésére készült, másfél kiló súlyú műkincset ma az esztergomi bazilikában őrzik. KÉT RÉSZBŐL áll. Fent a Kálvária jelenete, három sziklával, középen a Megfeszített, drágakövekkel megrakott kereszten. Lábánál a Szűzanya és János apostol színes zománccal bevont, teljes plasztikában megmintázott alakja. A sziklák alatt csúcsíves fülkében a szégyenószlophoz kötözött, töviskoronás, vérző, fájdalmas Krisztus. A kápolna sarkain kis bal- dachinok alatt Izaijás, Illés és Jeremiás próféta álló alakja. A szobrocskák realisztikusak, rendkívül finom, érzékeny mintázással, a lelki állapotok ábrázolásával. Ez az 1400—1410 közötti felső rész Párizsban vagy Burgundiában készült: Isabeau francia királynő ajándékozta Zsigmortd magyar királynak, aki németrómai császár is volt. A Kálvária Zsigmond kincseivel szállt Mátyás királyra, aki nagy gyűjtő és finom érzékű műpártoló lévén olasz, esetleg udvarában dolgozó lombardi ötvössel készíttetett új talpat a valószínűleg megrongálódott régi helyére. A háromszögű talapzat három oroszlánmancson áll, felette három arany, színes zománccal festett szfinksz tartja a király címerét. Középen gerezdes díszváza, amelynek peremét három delfin kapcsolja a felső tagozathoz. Ezen zománcos alapon a kor ízlése szerint mitológiai jelenetek vannak Jupiter, Apolló és Diana ábrázolásával. Mátyás humanista műveltségének tanúságaként. Felette emelkedik a csúcsíves kápolna a porfíroszlophoz kötözött Krisztussal. ÉPPOLY viszontagságos a Kálvária sorsa, mint hazánké. Mátyás fiának, Corvin Jánosnak adományozta, aki előbb 5600 aranyforintért elzálogosította Ba- kócz Tamás esztergomi prímásnak, majd szolgálataiért neki is ajándékozta, amikor a magyar trónra való igényét fegyverrel akarta érvényesíteni. Ba- kócz az esztergomi székes- egyházra hagyta. A törökök elöl a székesegyház kincseivel Nagyszombatba vitték, majd Bocskai István és Bethlen Gábor elől biztosabb helyre, Grazba és Olmützbe szállították. Pozsonyban 1808-ban I. Ferenc császár és magyar király koronázásán szerepelt, majd 1818-ban szállították vissza Esztergomba. A PRÍMASI kincstárban ma is teljes pompájában látható, hírmondójául annak a sok kincsnek, mely évszázadok során eltűnt Magyarországról. Brestyúnszky Ilona Veresegyház Katolikus visszatekintés valláskülönbségű 1.) A veresegyházi temetőbe 56 halottat kísértünk ki a feltámadás reményében. A hittanos gyermekek közül 44-en járultak először tavaly az Ür asztalához. Kiemelkedő ünnep volt júniusban az á szentmise, amely alkalmával 20 fiatal és felnőtt járult először a szentáldozáshoz, házassági előkészület keretében pedig további 9 fiatal. — Az ígéretes jelek mellett is. a legfőbb gondot a hitoktatás terén tapasztaltuk — folytatta Farkas József. — A megkeresztelt katolikus gyerekek számához képest viszonylag kevés gyermek hitoktatásáról gondoskodtak szüleik. Ez főleg annak a ténynek tulajdonítható. hogy a szülők tekintélyes része sem részesült már rendszeres hitoktatásban, így egy részük ma sem mutat példát gyermekének a gyakorló keresztény életre. A hitoktatáson rendszeresen részt vett és hitüket élő (szentmisére rendszeresen járó) gyermekek száma nem érte el a kétszázat. A hitoktatásban komoly segítséget jelentett és jelent két pedagógus-hitoktató áldozatos, komoly munkája; az óvodás hitta- nosoknál (már 35-en vannak!) Lugosi Margit óvónő és segítőtársai, az általános iskola alsó tagozatában pedig Jávorné Németh Agnes közreműködése. Az ifjúsági hittanórákon átlagosan 20 fiatal vett részt. Elkezdődött a ministránsok hittanfoglalkozása is. Karácsonykor 14 ministránst jutalmaztak hűséges oltárszolgálatának jelképes megbecsüléseként. A rendszeres hitéletben nagy Segítséget nyújtott a három rózsa füzér-társulat imádságos munkája. Szép ünnep volt az egyházközség életében a község szülöttének, Deák József mindszenti plébánosnak az ezüstmiséje. A templom Szent Erzsébet-búcsújának ünnepi szentmiséje szintén ezüstmise is volt: Szádócz- ky Károly vácrátóti esperesplébános jubileuma, aki minden hónap utolsó vasárnapjának reggelén segítségre van a gyóntatásban. — Templomunk látható valóságában is tovább szé- pült-újult az elmúlt esztendőben — mondotta befejezésül. — Elkészült az új főoltár, a liturgikus reformnak megfelelő, szép misézőoltár, a hozzá tartozó könyvtartóval és felolvasó- ambóval. A plébános lapunk ha- hasábjain is szeretne köszönetét mondani mindenkinek, aki munkájával vagy anyagi áldozattal hozzájárult az egyház- község gyarapodásához. Segítséget kér továbbá a templom belső restaurálásának befejezéséhez és hozzájárulást az új orgona költségeihez. Fazekas Mátyás