Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

Marian Calla válasza Antall József levelére 4z építkezés folytatódik A cseh-szlová'k külügy­minisztérium — mint már hírt adtunk róla — csü­törtökön átadta Marian Calfa kormányfő válaszle­velét Antall József minisz­terelnök február 26-án kelt, a bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer és a megépíté­sére kötött 1977. évi állam­közi szerződés vitatott kér­déseivel foglalkozó levelé­re. László Balázs kormány- szóvivő ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Antall József februári leve­lében ismertette a dunai vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos magyar álláspon­tot, az ökológiai szükség- helyzet megakadályozására tett magyar lépéseket, és a két ország által nem egy­formán megítélt szakmai­tudományos kérdések vizs­gálatára — az Európai Kö­zösség szakértőinek bevo­násával — háromoldalú bizottság létrehozását sür­gette. Miniszterelnökünk arra is rámutatott: a szak­mai bizottság létrehozásá­hoz azonban a dunaküiti tározó területén folyó, a Duna egymldalú elterelésé­re irányuló, jogellenes munkálatok leállítása szük­séges, hiszen a befejezésre irányuló erőfeszítések meg­kérdőjelezik a vizsgálatok értelmét és célját. Marian Calfa hosszú vá­laszlevélben kifejtett állás­pontja szerint a cseh és szlovák fél az 1977. évi szerződés keretei között kíván maradni. Sajnálatos­nak tartja, hogy a magyar fél továbbra sem hajlandó beleegyezni legalább a hő­si erőmű üzembe helyezé­sébe, ami cseh és szlovák vélemény szerint ökoló­giailag biztonságos módon megvalósítható. A cseh és szlovák fél álláspontja sze­rint az 1977. évi szerződés megtartására való törekvés jegyében hozta a szövet­ségi kormány a jelenlegi, úgynevezett ideiglenes meg­oldás megvalósítására vo­natkozó határozatát, így ez nem jogellenes. Marian Calfa leszögezi: a munkálatok felfüggesz­tésére nem lát lehetőséget. „A csehszlovák fél — hang­zik a levél — elegendő jó­indulatot és készséget mu­tatott a tárgyalásokra, de ma már nem lehet telein­fi SEüiieiilssíff levegőjén Martens úr, az Európa Néppárt elnöke, volt belga mi­niszterelnök Surján László társaságában a kongresszu­son (Hancsovszki János felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) sen különböző lehetőségek között, az európai kultúra alapvető jellegzetességei­nek egyike. A vendég is látja, hogy ha a régi rendszer össze is omlott, az új még nem tel­jesen biztosított. Magyar- ország szemben találja ma­gát egy átmeneti állam minden reménységével és reménytelenségével, Mégis, szerencsésnek mondhatja magát, amiért 1991-ben több mint felét kapta a Keleten történő külföldi tőkeberuházásoknak — a volt Szovjetuniót nem szá­mítva. Csak hazánk szá­molhat 1992-től kezdve va­lamelyes gazdasági növeke­déssel. — Várva a megígért gaz­dasági felemelkedést, önök beletörődéssel és né me Ív­kor nem minden keserűség nélkül viselik egy nehéz átmeneti időszak minden terhét — folytatta. — Az eufóriát kiábrándultság és mogorvaság váltotta fel — ha ugyan nem szorongás. És a lakosság elbátortala­nodása bizonyos türelmet­lenséghez vezetett a politi­kai légkörben, a vélemé­nyek mindjobban megosz­lanak a jelentős politikai és gazdasági kérdések leg- többikében. Ez pedig azt jelentheti, hogy veszélybe kerül minden politikai kon­szenzus. Végül Martens leszögez­te: a magyar nép gyor­sabban és minden bi­zonnyal biztosabban tér vissza az európai népek közösségébe, mint mások. Dr. Keresztes Sándor, a KDNP örökös tiszteletbeli elnöke beszédében kifej­tette, hogy a KDNP meg­győződése szerint a jövő pártja, amelynek meghatá­rozó szerepe lesz a magyar politikában. — Pártunknak a hátralé­vő időben oly módon kell a koalícióban részt vennie, hogy függetlensége és ön­állósága nyilvánvalóvá vál­jon — foglalt állást. Végül elmondta, utódja, dr. Surján László az ő rábe­szélésére vállalta el a nem könnyű tisztséget, és meg-, választását ő ajánlotta. Dr. Surján László ezután a következőket mondta: „Nagy terhet vettem át, amely úgy szól, hogy tisz­tán maradni és tisztán csi­nálni a politikát..’’ A kongresszuson ezután a kereszténydemokráciáró! szóló előadások következ­tek. Ma délelőtt elnöki be­széddel folytatódik a mun­ka, délután szekcióülések lesznek. .Vasárnap délelőtt Tőkés László tart ökume­nikus istentiszteletet, majd plenáris . üléssel ér véget a tanácskozás. Balázs Gusztáv tettel a magyar fél részé­ről megmutatkozó időhú­zásra és halogatásra, s ezért nem hagyhatja félbe az ideiglenes megoldással összefüggő munkálatokat”. Mint a szóvivő hozzá­tette: szakértői vélemény szerint az említett munká­latok szlovák oldalon azt a megoldást készítik elő, amely végső soron a Duna eltereléséhez vezet. Költségvetési területek Béremelési lehetőségek A 10 százalékos, bérauto­matizmuson felül 3,2 mil­liárd forintot kapnak szep­tember 1-jétől a pedagó­gusok, és 3,8 milliárd fo­rint jut július ’ 1-jétől a többi költségvetési terület dolgozóinak béremelésére. A 3,2 milliárd forint peda­gógusonként átlagosan 2 ezer forintos béremelést tesz lehetővé. A 3,8 mil­liárd forint felosztási elvei­ről viszont az országos ér­dekegyeztetés keretei kö­zött állapodtak meg a fe­lek. mA||tiiísehhí Dollármilliók a kereskedelem fejlesz tésére Új határátkelőhelyek Üj határátkelőhelyek megnyitását hagyta jóvá a kormány. Eszerint az idén 11, jövőre pedig 5 állomást építenek ki a személy- és a közúti forgalom számára. Ugyanakkor tervbe vették a nagy forgalmat lebonyo­lító állomások felújítását is — jelentette be László Ba­lázs szóvivő a csütörtöki kormányülés döntéseit is­mertetve. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a kormány határozata nyo­mán a határátkelő-rend­szer korszerűsítésére for­dítja az idei 200 millió fo­rintos költségvetési kere­tét. Üt átkelőt nyitnak a szlovén határ mentén Fel- sőszölnöknél a gyalogos- és kerékpáros-, Tornyiszent- miklósnál pedig a két or­szág közti közúti forgalom számára. A horvát szaka­szon Beremendnél, vala­mint a szerb határon Ti­szai igeinél szintén a két ország közti közúti forgal­mat engedélyezik. A román vonalon Méhkeréknél és Battongánál a két ország közti személygépkocsi-for- gálomnak; a cseh és szlo­vák határon Lelkesnél és Pácinnál . a. közúti, Sátor­aljaújhelynél pedig a két ország közti . gyalogos- és kerékpáros-forgalom előtt nyitnak utat. Az ukrán ha­tár mentén . Lányánál és Barabásnál a két ország közti kishatárforgalom szá­mára építenek ki új átke­lőt, Üj típusú világbanki hi­tel felvételét is előkészí­tette a kormány. A 100 millió dolláros, 15 éves le­járatú, 5 év türelmi idejű hitelt ezúttal először nem a termékszerkezet átalakí­tására, hanem kimondottan a termékpiac, a kereskede­lem fejlesztésére kapja Magyarország. A kabinet elfogadta a büntető törvénykönyv mó­dosítását célzó törvényter­vezetet. Ennek lényege: míg korábban a lőfegyver rekkel és robbanóanyagok­kal való visszaéléseket ille­tően a törvény csupán ke­retszabályozást nyújtott, most viszont részletesen rendelkezik az egyes visz- szaélési módokról. Ugyan­akkor beiktat a Btk.-ba egy új büntetendő formát: a fegyvercsempészetet is, Az iskolai testnevelés és sport tárgyi feltételeinek javítása érdekében a kor­mány 1995-ig szóló progra­mot fogadott el, amelynek alapján a költségvetésből céltámogatást nyújtanak az egyes önkormányzatoknak tornatermek — az ország­ban összesen mintegy 1200 —- építésére. Tavaly a program keretében 1091- ben 75 tornaterem épült, az idén pedig 350 újabb épí­tését tervezik. A beruházá­sok 60 százalékát az önkor­mányzatoknak kell állniuk. LENYELJÜK Aláírták a fővárosban a Magyar. Tudományos Aka­démia és a Magyar Mérnökakadémia együttműködé­si megállapodását. @ A Föld napja alkalmából Szé­kesfehérvárott bélyegkiállítás nyílt meg. © Pécs fo­gadta a négynapos francia nyelvészeti tanácskozás résztvevőit. © Miskolc volt a helyszíne a Network- shop ’92 elnevezésű háromnapos számítógép-konfe­renciának. © Kiállítás és aukció zajlott le Budapes­ten Alkotóművészek az olimpiai sikerért címmel. O A hét híre az is, hogy szimpóziumot rendeztek Bu­dapesten az élelmiszerminöség-szabályozás hazai helyzetéről. Laikus jól tudja, ha élelmiszerről van szó, ak­kor kiadásainak a legjelen­tősebb tételcsoportja került említésre: az átlagos ház­tartás minden elköltött száz forintjából negyvenet fordít mindarra, amit le­nyel. A hús, a burgonya, a tojás éppúgy benne van ebben, mint a sör, a tea, hiszen sokféle árut tünte­tünk el a gyomrunkban; ki sokat, ki keveset. Nagy kér­dés persze, kinek mi a sok és a kevés, s miért annyi fogv. amennyi egy-egy áru­cikkből. Minden család, minden ember élelmiszer-fogyasztá­sa más és más: egyéni jel­lemzők halmaza adja ki a közös vonásokat. A megyé­ben például az országos át­lagnál magasabb az egy fő­re számított élelmiszer-fo­gyasztás. Amiből azonban hamari következtetés lenne arra gondolni, hogy akkor itt jobban élnek az embe­rek, mint az átlagos értéket mutató helyeken. Valójá­ban ugyanis éppen fordított arányossággal találkozunk: minél kisebb egy családnak (háztartásnak) á jövedelme, annál nagyabb részét kény­szerül kiadni élelmiszerre, élvezeti cikkekre. A koráb­ban említett 40 százalékos arány bizonyos családtípu­soknál ezért ötven százalék fölé emelkedik, de az ún. kisnyugdíjasok esetében megközelíti a hatvan szá­zalékot is. A hazai termelőágazatok­nak kiemelkedő jelentőségű terepe az élelmiszeripar. Az ipar teljes bruttó termelé­séből i'észesedése húsz szá­zalék feletti. Ennél nagyobb arányt csak egyetlen más iparterület mondhat a ma­gáénak és ez a gépipar, 21 százalékos részesedéssel. A furcsa az. hogy a kiemel­kedő szerep ellenére ez a terület a befektetések, fej­lesztések szemszögéből néz­(Folytatás az 1. oldalról.) A gondolatébresztő sza­vak után a gimnázium nemzetközileg is elismert leánykara — Soltészáé Lé- deczi Judit vezetésével — gyönyörű produkcióval tet­te még emelkedettebbé a hangulatot. Ezt követte a rendezvény csúcspontja­ként dr. Crétsy László kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár, aki magá­val ragadó előadást tartott A stílus maga az ember címmel. Az ismert nyelvész elő­ször szólt arról, nagyon jól tette a TIT, hogy ebben az évben Georges Louis Ledere de Buffon telibe találó mondatát választotta központi gondolatul. Mert napjainkban is időszerű. És kétszeresen is az. Tudni­illik vonatkozik ez egyrészt mindnyájunkra — mint egvénekre —, másrészt egy egész nemzetre. A kandi­dátus kifejtette, Illyés Buf- fonnak ezt a mondásat to­vábbfejlesztette: A stílus maga az ember? Akkor a nyelv maga a nép. Kifeje­zéseink meg jellemünk tük­rei. Természetesen igaz ez a szólás akkor is, hogyha külön-külön az egyénekre vetítjük. Ugyancsak Illyés szerint: Nem stílus az, amely mögött nincs ember, eleven és mozgó. Méghozzá Szó//, s ki vagy, elmondom Árulkodó mondatok nekünk tetszőn mozgó. Ekképpen vélekedett Né­meth László is: A stílus a nyelv ellenére, kifejezett egyéniség. Grétsy László rámuta­tott, ha valakiről azt mond­ják. stílusa van, az azt je­lenti, hogy olyan dolgokat is produkál, amelyek nem jellemzőek a nagy átlagra. Hiszen erről lehet felis­merni. Ám amennyiben a stílusossághoz csak egyéni­ség kell, eredetiség — hogy afféléket mondjak, amit még mások nem —, akkor abból különféle avantgárd utak keletkezhetnek. Olyas­mik, amelyek nem a -nyelv nagy épületét segítenek to­vább emelni, hanem már inkább egyéni modorosság irányába visznek. A társa­dalom ellen nem dolgoz­hat a stílus-törekvésbeli egyéniség. A tanár úr Kazinczy Fe­renc Írói érdem című epi­grammájának egyik sorát is nagyon érvényesnek érezte. Szólj, s ki vagy, el­mondom. Mindenkit min­den mondata, megszólalása elárul — írásban és élőszó­ban is. Elsősorban erre gondolunk, amikor a stí­lust emlegetjük a buffoni értelemben. Ezt követően a nyelvész­professzor a beszéd és ma­ga tartáskultúra együttesét taglalta. Majd az eluralko­dott trágárságról szólt. Grétsy László befejező mondatai ekként hangzot­tak: — Minden leírt vagy kimondott szavunk, sőt gesztusunk — barátságos mosolyunk vagy bosszús szemöldökrándításunk — jellemez bennünket. Ennek tudatában kell bármit ten­nünk. Ilyen értelemben igaz, amit Buffon mondott: A stílus maga az ember. F. F. ve évtizedek óta a lista vé­gén található: a nagyon szükséges forintok sem ju­tottak el ide. A sok-sok esz­tendei mulasztás felhalmo­zódása vezetett oda. hogy napjainkban a hazai élel­miszereknek a kétharmada elmarad az ún. európai szabványok támasztotta kö­vetelményektől. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1910-ben megje­lent monográfiájában ol­vashatjuk: „Gyakran egész héten át a kenyér minden tápláléka a szegényebb népnek, mikor az otthontól távol dolgoznak. ... Az al­földi munkás gyakran he­teken át nem eszik a ke­nyérhez egyebet, csak sza­lonnát.” Napjainkban a hús, húskészítmények és a hal egy főre jutó mennyi­sége évi 76 kiló, ez az átla­gos fogyasztás azonban nagy szélső értékeket ta­kar. A tapasztalatok ugyan­is azt mutatják, hogy a megyében a magas jövedel­mű háztartások több, mint a kétszeresét költik húsfé­lékre annak az összegnek, amelyet az alacsony jöve­delműek adnak ki ezekre az árukra. Az elköltött fo­rintok gyakran lazán kap­csolódnak a termék minő­ségéhez. Az ellenőrzések szerint ugyanis .az adott árucikk ún. árfekvésétől függetlenül, a forgalmazott élelmiszereknek majdnem a fele esik valamilyen ki­fogás alá .. . ! A tőkehús, a húskészítmények esetében pl. a megengedettnél na­gyobb a zsír- és a víztarta­lom. ismétlődően jogos pa­nasz a szabálytalan húsbon­tás miatti minőségróntás ... Stílusosan fogalmazva, ez csupán falatnvi a lehetsé­ges bajválasztékból, azaz élelmiszereink jelentős ré­szénél lényeges minőségja­vításra van szükség! A jelek szerint tehát le­nyeljük a gyatrát, a silány minőségűt is, mert . hiszen ritkán reklamál bárki is egy liter tej, kockányi mar­garin, darab hús, vekni ke­nyér miatt. Ennek hatásá­ra viszont a kereskedők sem fordítanak kellő gon­dot az áruátvételre, a gyár­tók így azt gondolhatják, velük a fogyasztónak sem­mi gondja nincsen. Tavaly aZ élelmiszeripar termelése az előző eszten­deihez mérten tíz százalék­kal csökkent, például a me­gyében nagy szerepet játszó baromfiféldolgozó-i pár­nál egyharmadnyi volt a visszaesés... A családi költségvetések alapvető át­alakításának idejét éljük, azaz elkerülhetetlen az élel­miszer-kiadások felülvizs­gálata is. Az élelmiszerek fogyasztói árindexe tavaly 21.9 százalékkal nőtt 1990- hez mérten,' meglepő mó; don a legkisebb mértékben a kiadási főcsoportok kö­zött. Ez a legkisebb mér-' ték azonban éppen a legje­lentősebb összeget követelő vásárlásainknál tett ki több, mint egyötödöt... a követ­kezmények súlyát enn^k *s- meretében mérhetjük fel. S ez egyben a teendők súlyá­nak is a meg jelölője. Mészáros Cttő

Next

/
Oldalképek
Tartalom