Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-24 / 97. szám
Színházi levél .Rinocérosszá lehetünk Csak első pillantásra tűnik őrült ötletnek az, amire az 1912-ben Romániában született, román apától és francia anyától származó, de 1938-ban már Francia- országban élő és franciául író Eugéne Ionesco Rhinoceros (Rinocérosz — Az orrszarvú) című darabját alapozza. Mert bármily lehetetlenség is, hogy egy kisvárosban egyszer csak orrszarvúvá kezdenek változni az emberek, és mihamarabb az orrszarvúság lesz a „menő”, mindenki orrszarvú akar lenni, mert veszedelmes nem orrszarvúnak lenni — az ötlet abszurditása ellenére is felötlik bennünk az elmúlt háromnegyed évszázad uniformizáló politikai és párttörekvéseinek egész sora. Ionesco az 1958-ban írott abszurd játékban ugyan nem említ konkrétan egyetlen ilyen tendenciát, törekvést, pártot, országot, politikát sem — de épp ez benne a nagy írói találat. A rinocérosszá válás, a valamilyen hatalmi, erőszak- rendszernek megfelelés vágya, amely oly erős lehet, hogy még külsőleg is átalakulhatunk tőle, gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen közegben fölbukkanhat. Igaz, hogy volt egy sztálini diktatúra, amelyben Gulaggal és kivégzésekkel toroltak meg minden másságot — azaz azt, ami a zsarnoki normáktól eltért; Igaz, hogy volt egy hitleri fasizmus, ahol ugyanez játszódott le, megtetézve egy faji felsőbbrenr dűségi tudat kóros kihatásaival. Igaz, hogy a háború utón létrejött szovjet csatlós államokban általános volt a jelszó: „Aki nincs velünk, ellenünk van!" (Rákosi elvtárs örökbecsű szavai.) Igaz, hogy évtizedeken át sietett Európa egy jó része náci párttag, nyilas párttag, kommunista párttag, bolsevik párttag lenni. De a lonesco-darab ennél többről szól, mert a gyökereket keresi, azt, hogy miért, mitől, hogyan hara- pódzik el a métely, mi történik ott belül az agyunkban, hogy eljutunk odáig: rinocérosszá lehetünk valamennyien. A Vígszínház, Iioruai István rendezésében, most elővette ezt a félelmetesen érdekes és minden reális veszély idézése dacára is abszurd darabot. Rinocé- roszok — így, többes szómban írják a címet a színlapra, ezzel is figyelmeztetve: valamennyiünk számára adott az esély rinoeé- rosszá lenni. Ezek az otromba illatok meg is jelennek a színen, hatalmas makettek formájában, össze is döntik a főhős, a rino- eérosszá lenni nem akaró kistisztviselő, Bérenger (Gálffi László) lakását. Ránk merednek a zenekari árokból, s a díszlet háttér- vásznáról, mint tapétafigurák. Benéznek Bérenger lakása falán. De nem jelennek meg a tudatunkban, pedig ott kellene megjelenniük, mint a mássá válás vad, erőszakos, mindenen átgázoló jelképeinek. Sem a gondolkodásmódunkat fenyegető uniformizálódás, sem az egész ügy riasztó abszurditása nincs jelen az előadásban. Kicsit bolondos vígjátéknak hat az egész, amely egy habókos, része- geskedő fiatalemberről és a rinocéroszokról szól — a valódiakról, s nem azokról, amelyekké mi is válhatunk. Takács István Élménnyel gazdagabban Csángó hagyományőrzők Foton Képviselőiben veitek részt a csángó vendegek a fóti templomban tartott misén, fellépésük előtt PROGRAMOK EGÉSZ HETRE Ezt látni, hallani kell Ügy tűnik, a hétvégére végérvényesen beköszönt a tavasz. A tavaszi határjárást. -kerülést a György- napi szokások közt tartják nyilván. A férfiak ekkor végigjárták a falu határát, megtisztították a forrásokat, a határban lévő kutakat. Egyes vidékeken a legényeket félig földbe ásták, képletesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a határ nevezetes helyeire. A XVIII. században a falvak legényei fáradságukért húst, szalonnát, kolbászt kaptak, este dudaszó mellett táncoltak. Márk napját, április 25-ét búzaszenielőnek hívták. A szokás minden bizonnyal a római Amba.rvalia ünnepének folytatása. Rómában könyörgő körmenetet jártak,' Robigus istennek áldozatot mutattak be, hogy a vetéseket óvja. Még századunk első évtizedeiben is a búzaszentelést a mezőn nyilvánosan ünnepelték, s a néphit a megszentelt búza- kalásznak különös erőt tulajdonított; a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, az asz- szonyok könyvbe préselték. Budapesten a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában (XI., Fehérvári út 47.) péntek-szom- bat-vasárnap „Első munkák és napok’’ címmel zenei fesztivált rendeznek, melyen több Pest megyei kórus és együttes megjelenését is várják. A háromnapos fesztiválon olyan komplex zenei eseménysorozatot szerveznek, ahol a látogató rövid időt eltöltve is értékes élményekkel gazdagodik. Aki viszont a három nap teljes anyagára kíváncsi, akkor sem befogadha- tatlan zenehalmazzal találkozik, hanem a művészeti események „emberszabású” sorozatával. A szervezők így koncertjeik nagy részét közös produkciónak tervezik és ugyanazok a művészek látnak el „teaházi szolgálatot” (zenélést), biztosítanak környezetzenét a kiállításokhoz, szolgáltatnak élő zenét a fesztivál „mozijában”, sőt a ..nagy” koncerteket is ők adják. A fesztiválon többek között önálló és közös koncertet ad a Makám együttes, a Szamba trió, Lévay Péter és a Talizmán trió, az Alkalmi Társulás, valamint a Gyöngyvirág kórus is. A felsorolt szerzöket-előadó- kat nem közös zenei stílus vagy műfaj, és nem is az elismertség-befutottság mértéke tömöríti egymással szimpatizáló művészek laza közösségévé. Az ösz- szekötő kapocs a kölcsönös megbecsülés és közös meggyőződés arról, hogy a zenének a-mai ember számára érthető nyelvezettel kell szólnia, de ezt a „köznyelvet” a költészet módján lehet és kell használni. Foton a művelődési házban a hét végén, a jövő hét elején több tanfolyamot is indítanak, melyek közül most néhányat ismertetünk olvasóinkkal: Német intenzív nyelvtanfolyam hétfő, szerda, péntek: 10—12 óráig. Angol nyelvtanfolyam hétfő, csütörtök: 18—20.15 óráig. Újabb kur- zus indul kezdők, félhaladók, haladók részére. Tanár: Eric Beckett Weaver (USA) Tánciskola gyerekeknek!, kedd: 17—18.30 óráig. Tandíj: 960 forint. Szakkörök, amatőr csoportok, néptánccsoport kicsiknek: 15—16.30 óráig (szerda) nagyoknak: 16.30—18 óráig (szerda), . menyecskekór.us, szerda: 18—19,30 óráig. Zeneiskolásoknak kóruspró- bák: 14.30—15.30 óráig (hétfő), zongoraóra: 13—17 óráig (kedd, péntek). A házastársi kapcsolat további lehetőségei. Előadás-sorozat öt részben. „Egy ötgyermekes házaspár tapasztalatai” címmel. Előadó: Gönczöl házaspár, hétfőn 19.30 órakor. Ráckevén a polgármesteri hivatalban ma délután nyitják meg Patai László gyűjteményes kiállítását. A művész a napokban ünnepli 60. születésnapját, ez alkalomból köszöntik majd pályatársai és a munkáit kedvelő közönség. Dunakeszin az Állomás sétány 17. szám alatt ma és holnap a Dunaparty Klubban sztárvendégekkel diszkóműsort tartanak. Szentendrén ismét látogatható a Barcsay-gyűjte- mény a Dumtsa Jenő utca 10. szám alatt. A Műhely Galériában (a Fő tér 20. szóm alatt) kortárs és klasz- szikus képzőművészeti alkotások kiállításával és árusításával várják az érdeklődőket. Budapesten Benkő Viktor festőművész kiállítása április 22-étől május 2-áig tekinthető meg a Mednyánszky Teremben. A művész az építészmérnöki kart másodéves korában elhagyta, majd rajztanári diplomát szerzett. Dolgozott szerkesztőként, grafikusként, művészeti előadóként. Több mint egy évtizedig tanított, hét évig a Dési Huber képzőművész-körben. „Néhány évig az avantgárd vonzott, de nem bántam meg” —■ mondja. — „Új szelíd” képeket a nyolcvanas évek elejétől-közepétől festek.” Budakeszin egy amerikai ifjúsági zenekar, a CAME- RATA STRING ORCHESTRA lép fel a római katolikus templomban szombaton délután 5 órakor. A zenei rendező Baráz József. Évszázadok óta őrzött énekeiket, táncailcat hoz- táik el, s mutatták be a csángó hagyornányőrző csoportok. Lészpedről, Pusz- tinából, Rekecsényből érkeztek. felléptek Szentendrén és tegnap Foton, nagy «ikerrel. Rokonaink ők, akik valamikor a népvándorlás idején telepedtek le Moldvában, mely a Keleti-Kárpátokon túl, a Szeret és a Pont folyók közén terül el. A történelem számunkra ezt Etelköz néven őrizte meg, honfoglaló őseink ezen az útvonalon át jöttek a Kárpát- medencébe. S bár a csángók száma növekedett a hosszú idők alatt, s mindig nehéz volt e tájon az élet. megőrizték, anyanyelvűket, magyarságtudatukat. hitüket. Ha nem is elfeledve, de igencsak magányosan. vívták meg harcaikat a mindennapokkal. Nisztor Ilona, az egyik hagyományőrző csoport vezetője. elmondta, hogy a romániai forradalom után alakultak meg, s az öregektől tanulták a balladákat, táncokat. Másodszor járnak hazánkban, most az utolsó állomás, hazatérésük előtt, Győr lesz. A gyermekvárosban kaptak szállást, bemutatkoztak már a fővárosban is. A fóti Vörösmarty Művelődési Ház szinte zsúfolásig megtelt. A helf/béli Menyecske kórus megyei dalokkal köszöntötte a vendégeket. A csángó énekek, táncok szomorúak és vidámak, pergőek, gyorsak. Érezhető az a hatás rajtuk, mély a környező népek, kultúrák nyomait őrzi. S mégis más, sajátosan egyedi. Van bennük valami a régmúltból, ahogy szavaik is számunkra kissé idegenül, furcsán csengenek. Pedig csak arról van szó, hogy oly archaikus nyelvük, ami nokünk ismeretlen. A miénk változott, egyszerűsödött, elkényelmcscdett kissé. Az övék megőrizte azt, amilyen egykor volt. Á hagyományőrző csoportok bemutatkozását táncházi program követte. A fótiak megismerkedhettek a zenével, a lépésekkel. S kicsit egymással, magvarok a magyarokkal, hagyományok a hagyományokkal. Mindenki számára kellemes, jó hangulatú volt ez a találkozó. Megőrzik majd az emékek az este történéseit, a táncokat, a beszélgetéseket, a szavakat, az elmondottakat és a csupán rhegséjthetőket. A fontos az. hogy a közönség kapott valamit. Egy élménnyel gazdagabban tér? hetett haza. —jisz— 6 n MA 60 liVIIS Pro Űrbe Ma adják át Patay László ráckevei festőművésznek 60. születésnapja alkalmából eddigi munkájának elismeréseként a Pro Űrbe Ráckeve emlékplakettet. Ökumenikus konferencia Énlen Evangélium és művészet a 90-es években ökumenikus szellemiségű konferenciát rendez szombaton az érdi művelődési központban az Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége. Mint a közösség lelkipásztorától, Németh Géza református lelkésztől megtudtuk, az egész napos rendezvény délelőtt 10 órakor a Keresztyén Művészek Nemzetközi Titkársága al- elnökének, Leen La Rivie- rének előadásával kezdődik, aki az evangélium és a művészet kapcsolatrendszerérői beszél a várhatóan népes hallgatóságnak. A rendezők számítanak mindazoknak az előadó- és alkotó művészeknek és művészetbarátoknak részvételére, akiknek fontos, hogy az európai keresztény, zsidó értékrendszer fennmaradjon a magyar kultúrában. A résztvevők arról is döntenek majd, hogy csaf- lakozzanak-e a nemzetközi szövetséghez. Délután 5 órakor képző- művészeti tárlat nyílik a Szőnyi István Alkotóközösség, több erdélyi képzőművész és Szalag Lajos grafikus munkáiból. A Biblia és a mai képzőművészet címet viselő, egy hónapig nyitva tartó kiállításon kedvezményesen meg is lehet vásárolni a képeket. B. II. Bér Rudolf; Szent György Xantus Géza: Hétszer árvább csángó asszony
