Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

Színházi levél .Rinocérosszá lehetünk Csak első pillantásra tű­nik őrült ötletnek az, ami­re az 1912-ben Romániában született, román apától és francia anyától származó, de 1938-ban már Francia- országban élő és franciául író Eugéne Ionesco Rhino­ceros (Rinocérosz — Az orrszarvú) című darabját alapozza. Mert bármily le­hetetlenség is, hogy egy kisvárosban egyszer csak orrszarvúvá kezdenek vál­tozni az emberek, és mi­hamarabb az orrszarvúság lesz a „menő”, mindenki orrszarvú akar lenni, mert veszedelmes nem orr­szarvúnak lenni — az ötlet abszurditása ellenére is felötlik bennünk az elmúlt háromnegyed évszázad uni­formizáló politikai és párt­törekvéseinek egész sora. Ionesco az 1958-ban írott abszurd játékban ugyan nem említ konkrétan egyet­len ilyen tendenciát, törek­vést, pártot, országot, po­litikát sem — de épp ez benne a nagy írói találat. A rinocérosszá válás, a vala­milyen hatalmi, erőszak- rendszernek megfelelés vá­gya, amely oly erős lehet, hogy még külsőleg is át­alakulhatunk tőle, gyakor­latilag bárhol, bármikor, bármilyen közegben föl­bukkanhat. Igaz, hogy volt egy sztálini diktatúra, amelyben Gulaggal és ki­végzésekkel toroltak meg minden másságot — azaz azt, ami a zsarnoki normák­tól eltért; Igaz, hogy volt egy hitleri fasizmus, ahol ugyanez játszódott le, meg­tetézve egy faji felsőbbrenr dűségi tudat kóros kihatá­saival. Igaz, hogy a háború utón létrejött szovjet csat­lós államokban általános volt a jelszó: „Aki nincs velünk, ellenünk van!" (Rákosi elvtárs örökbecsű szavai.) Igaz, hogy évtize­deken át sietett Európa egy jó része náci párttag, nyilas párttag, kommunis­ta párttag, bolsevik párttag lenni. De a lonesco-darab ennél többről szól, mert a gyökereket keresi, azt, hogy miért, mitől, hogyan hara- pódzik el a métely, mi tör­ténik ott belül az agyunk­ban, hogy eljutunk odáig: rinocérosszá lehetünk va­lamennyien. A Vígszínház, Iioruai István rendezésében, most elővette ezt a félelmetesen érdekes és minden reális veszély idézése dacára is abszurd darabot. Rinocé- roszok — így, többes szóm­ban írják a címet a szín­lapra, ezzel is figyelmeztet­ve: valamennyiünk számá­ra adott az esély rinoeé- rosszá lenni. Ezek az ot­romba illatok meg is jelen­nek a színen, hatalmas ma­kettek formájában, össze is döntik a főhős, a rino- eérosszá lenni nem akaró kistisztviselő, Bérenger (Gálffi László) lakását. Ránk merednek a zenekari árokból, s a díszlet háttér- vásznáról, mint tapétafigu­rák. Benéznek Bérenger la­kása falán. De nem jelen­nek meg a tudatunkban, pedig ott kellene megjelen­niük, mint a mássá válás vad, erőszakos, mindenen átgázoló jelképeinek. Sem a gondolkodásmódunkat fenyegető uniformizálódás, sem az egész ügy riasztó abszurditása nincs jelen az előadásban. Kicsit bolondos vígjátéknak hat az egész, amely egy habókos, része- geskedő fiatalemberről és a rinocéroszokról szól — a valódiakról, s nem azokról, amelyekké mi is válhatunk. Takács István Élménnyel gazdagabban Csángó hagyományőrzők Foton Képviselőiben veitek részt a csángó vendegek a fóti templomban tartott misén, fellépésük előtt PROGRAMOK EGÉSZ HETRE Ezt látni, hallani kell Ügy tűnik, a hétvégére végérvényesen beköszönt a tavasz. A tavaszi határjá­rást. -kerülést a György- napi szokások közt tartják nyilván. A férfiak ekkor végigjárták a falu határát, megtisztították a forráso­kat, a határban lévő kuta­kat. Egyes vidékeken a le­gényeket félig földbe ásták, képletesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a határ neve­zetes helyeire. A XVIII. században a falvak legé­nyei fáradságukért húst, szalonnát, kolbászt kaptak, este dudaszó mellett táncol­tak. Márk napját, április 25-ét búzaszenielőnek hívták. A szokás minden bizonnyal a római Amba.rvalia ünnepé­nek folytatása. Rómában könyörgő körmenetet jár­tak,' Robigus istennek ál­dozatot mutattak be, hogy a vetéseket óvja. Még szá­zadunk első évtizedeiben is a búzaszentelést a mezőn nyilvánosan ünnepelték, s a néphit a megszentelt búza- kalásznak különös erőt tu­lajdonított; a férfiak a ka­lapjuk mellé tűzték, az asz- szonyok könyvbe préselték. Budapesten a Szakszer­vezetek Fővárosi Művelő­dési Házában (XI., Fehér­vári út 47.) péntek-szom- bat-vasárnap „Első munkák és napok’’ címmel zenei fesztivált rendeznek, me­lyen több Pest megyei kó­rus és együttes megjelené­sét is várják. A háromna­pos fesztiválon olyan komp­lex zenei eseménysorozatot szerveznek, ahol a látogató rövid időt eltöltve is érté­kes élményekkel gazdago­dik. Aki viszont a három nap teljes anyagára kíván­csi, akkor sem befogadha- tatlan zenehalmazzal talál­kozik, hanem a művészeti események „emberszabású” sorozatával. A szervezők így koncertjeik nagy részét közös produkciónak terve­zik és ugyanazok a művé­szek látnak el „teaházi szolgálatot” (zenélést), biz­tosítanak környezetzenét a kiállításokhoz, szolgáltat­nak élő zenét a fesztivál „mozijában”, sőt a ..nagy” koncerteket is ők adják. A fesztiválon többek között önálló és közös koncertet ad a Makám együttes, a Szam­ba trió, Lévay Péter és a Talizmán trió, az Alkalmi Társulás, valamint a Gyöngyvirág kórus is. A felsorolt szerzöket-előadó- kat nem közös zenei stílus vagy műfaj, és nem is az elismertség-befutottság mértéke tömöríti egymás­sal szimpatizáló művészek laza közösségévé. Az ösz- szekötő kapocs a kölcsönös megbecsülés és közös meg­győződés arról, hogy a ze­nének a-mai ember számá­ra érthető nyelvezettel kell szólnia, de ezt a „köznyel­vet” a költészet módján le­het és kell használni. Foton a művelődési ház­ban a hét végén, a jövő hét elején több tanfolyamot is indítanak, melyek közül most néhányat ismertetünk olvasóinkkal: Német inten­zív nyelvtanfolyam hétfő, szerda, péntek: 10—12 óráig. Angol nyelvtanfo­lyam hétfő, csütörtök: 18—20.15 óráig. Újabb kur- zus indul kezdők, félhala­dók, haladók részére. Ta­nár: Eric Beckett Weaver (USA) Tánciskola gyere­keknek!, kedd: 17—18.30 óráig. Tandíj: 960 forint. Szakkörök, amatőr csopor­tok, néptánccsoport kicsik­nek: 15—16.30 óráig (szerda) nagyoknak: 16.30—18 óráig (szerda), . menyecskekór.us, szerda: 18—19,30 óráig. Ze­neiskolásoknak kóruspró- bák: 14.30—15.30 óráig (hétfő), zongoraóra: 13—17 óráig (kedd, péntek). A há­zastársi kapcsolat további lehetőségei. Előadás-sorozat öt részben. „Egy ötgyerme­kes házaspár tapasztalatai” címmel. Előadó: Gönczöl házaspár, hétfőn 19.30 óra­kor. Ráckevén a polgármeste­ri hivatalban ma délután nyitják meg Patai László gyűjteményes kiállítását. A művész a napokban ünnep­li 60. születésnapját, ez al­kalomból köszöntik majd pályatársai és a munkáit kedvelő közönség. Dunakeszin az Állomás sétány 17. szám alatt ma és holnap a Dunaparty Klub­ban sztárvendégekkel disz­kóműsort tartanak. Szentendrén ismét láto­gatható a Barcsay-gyűjte- mény a Dumtsa Jenő utca 10. szám alatt. A Műhely Galériában (a Fő tér 20. szóm alatt) kortárs és klasz- szikus képzőművészeti al­kotások kiállításával és árusításával várják az ér­deklődőket. Budapesten Benkő Vik­tor festőművész kiállítása április 22-étől május 2-áig tekinthető meg a Med­nyánszky Teremben. A mű­vész az építészmérnöki kart másodéves korában elhagy­ta, majd rajztanári diplo­mát szerzett. Dolgozott szerkesztőként, grafikus­ként, művészeti előadóként. Több mint egy évtizedig tanított, hét évig a Dési Huber képzőművész-kör­ben. „Néhány évig az avantgárd vonzott, de nem bántam meg” —■ mondja. — „Új szelíd” ké­peket a nyolcvanas évek elejétől-közepétől festek.” Budakeszin egy amerikai ifjúsági zenekar, a CAME- RATA STRING ORCHEST­RA lép fel a római katoli­kus templomban szomba­ton délután 5 órakor. A ze­nei rendező Baráz József. Évszázadok óta őrzött énekeiket, táncailcat hoz- táik el, s mutatták be a csángó hagyornányőrző cso­portok. Lészpedről, Pusz- tinából, Rekecsényből ér­keztek. felléptek Szentend­rén és tegnap Foton, nagy «ikerrel. Rokonaink ők, akik valamikor a népván­dorlás idején telepedtek le Moldvában, mely a Kele­ti-Kárpátokon túl, a Sze­ret és a Pont folyók kö­zén terül el. A történelem számunkra ezt Etelköz né­ven őrizte meg, honfogla­ló őseink ezen az útvona­lon át jöttek a Kárpát- medencébe. S bár a csán­gók száma növekedett a hosszú idők alatt, s min­dig nehéz volt e tájon az élet. megőrizték, anyanyel­vűket, magyarságtudatu­kat. hitüket. Ha nem is el­feledve, de igencsak ma­gányosan. vívták meg har­caikat a mindennapokkal. Nisztor Ilona, az egyik hagyományőrző csoport ve­zetője. elmondta, hogy a romániai forradalom után alakultak meg, s az öre­gektől tanulták a balladá­kat, táncokat. Másodszor járnak hazánkban, most az utolsó állomás, hazaté­résük előtt, Győr lesz. A gyermekvárosban kaptak szállást, bemutatkoztak már a fővárosban is. A fóti Vörösmarty Mű­velődési Ház szinte zsúfo­lásig megtelt. A helf/béli Menyecske kórus megyei dalokkal köszöntötte a ven­dégeket. A csángó énekek, táncok szomorúak és vidá­mak, pergőek, gyorsak. Érezhető az a hatás rajtuk, mély a környező népek, kultúrák nyomait őrzi. S mégis más, sajátosan egye­di. Van bennük valami a régmúltból, ahogy szavaik is számunkra kissé idege­nül, furcsán csengenek. Pe­dig csak arról van szó, hogy oly archaikus nyelvük, ami nokünk ismeretlen. A miénk változott, egyszerű­södött, elkényelmcscdett kissé. Az övék megőrizte azt, amilyen egykor volt. Á hagyományőrző cso­portok bemutatkozását táncházi program követte. A fótiak megismerkedhet­tek a zenével, a lépések­kel. S kicsit egymással, magvarok a magyarokkal, hagyományok a hagyomá­nyokkal. Mindenki számá­ra kellemes, jó hangulatú volt ez a találkozó. Megőr­zik majd az emékek az es­te történéseit, a táncokat, a beszélgetéseket, a sza­vakat, az elmondottakat és a csupán rhegséjthetőket. A fontos az. hogy a közön­ség kapott valamit. Egy él­ménnyel gazdagabban tér? hetett haza. —jisz— 6 n MA 60 liVIIS Pro Űrbe Ma adják át Patay Lász­ló ráckevei festőművész­nek 60. születésnapja al­kalmából eddigi munkájá­nak elismeréseként a Pro Űrbe Ráckeve emlékplaket­tet. Ökumenikus konferencia Énlen Evangélium és művészet a 90-es években ökumenikus szellemiségű konferenciát rendez szom­baton az érdi művelődési központban az Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Kö­zössége. Mint a közösség lelkipásztorától, Németh Géza református lelkésztől megtudtuk, az egész napos rendezvény délelőtt 10 óra­kor a Keresztyén Művészek Nemzetközi Titkársága al- elnökének, Leen La Rivie- rének előadásával kezdődik, aki az evangélium és a művészet kapcsolatrendsze­rérői beszél a várhatóan népes hallgatóságnak. A rendezők számítanak mindazoknak az előadó- és alkotó művészeknek és mű­vészetbarátoknak részvéte­lére, akiknek fontos, hogy az európai keresztény, zsi­dó értékrendszer fennma­radjon a magyar kultúrá­ban. A résztvevők arról is döntenek majd, hogy csaf- lakozzanak-e a nemzetközi szövetséghez. Délután 5 órakor képző- művészeti tárlat nyílik a Szőnyi István Alkotóközös­ség, több erdélyi képzőmű­vész és Szalag Lajos gra­fikus munkáiból. A Biblia és a mai képzőművészet címet viselő, egy hónapig nyitva tartó kiállításon kedvezményesen meg is le­het vásárolni a képeket. B. II. Bér Rudolf; Szent György Xantus Géza: Hétszer árvább csángó asszony

Next

/
Oldalképek
Tartalom