Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

Orosz kongresszus Taktikai hiba A népképviselői kong­resszus legaktívabb ellen­zéki csoportja, az Orosz- országi Egység nevű képvi­selői tömörülés végzetes hi­bának véli. hogy a tanács­kozáson a szerintük nép­ellenes reformok folytatá­sa mellett döntöttek. Szer- gej Baburin, a csoport ve­zéralakja a parlament épü­letében tartott csütörtöki sajtóértekezletén sajnálta, hogy végül is csak a kor­mány, és nem Borisz Jel­cin lemondását is követel­ték. Az orosz szuperparla­ment közel egyharmadát maga mögött tudó csoport szerint ennek ellenére már az is eredmény, hogy Jel­cin megígérte: visszatérnek az ellenzék javaslataira. Baburin ismételten az­zal vádolta a Jelcin-kor­mányt, hogy nem veszi kellően figyelembe Orosz­ország érdekeit. Ezzel ösz- szefüggésben sürgette, hogy vizsgálják felül a fejlődő országokkal folytatott kap­csolatokat. Fegyverosztás Észak-Bátskában Önkéntes „rendtsinálók” Kanizsán rendkívül fe­szült légkörben készülnek a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének szombati közgyűlésére, amelyet egyes szerbiai kö­rök ismét a VMDK vezetői, és a vajdasági magyarok elleni hangulatketlésre, szélsőséges rágalmazásra használnak fel. Egyes hírek szerint a ta­nácskozás idején az észak­bácskai városba érkeznek Vojislav Seselj és Razna- tovic Árkán szerb vezető önkéntesei, hogy „rendet csináljanak”. Az MTI meg­bízható forrásból szerzett értesülése szerint a kani­zsai szerbek körében fegy­vereket osztanak szét, pél­dául a Lovacki Rog étte­remben egy bizonyos Jovo Tomasictól kaptak fegyve­reket a szerbek. Szerb hivatalos álláspont szerint a köztársaságban be vannak tiltva, és nem léteznek félkatonai fegyve­res alakulatok. A VMDK közgyűlését azonban a szerb sajtó hangulatkeltés­re használja fel, s azt ál­lítja, hogy a tanácskozáson a VMDK vezetői ki fogják kiáltani az autonómiát. Ezt a VMDK cáfolta, hangoz­tatva, hogy a személyi autonómia koncepcióját vi­tatják meg. őszi István belgrádi nagykövet szerdán Szabadkán cáfolta azt az állítást, hogy a VMDK po­litikáját Magyarországról irányítanák. Volgái köztársaság Német—orosz megállapodás A volgai németek auto­nóm területének fokozatos helyreállításában állapodott meg Németország és Orosz­ország. Az erről szóló dokumen­tumot csütörtökön írta alá Bonnban Horst Waffen­schmidt, a külföldi néme­tekkel foglalkozó kormány- megbízott és Valerij Tyis- kov, a nemzetiségi ügyek orosz minisztere. Borisz Jelcin orosz elnök már korábban felajánlott területeket az 1941-ben ki­telepített, jelenleg főleg Kazahsztánban és Szibé­riában élő németeknek, il­letve leszármazó ttaiknak. Ezek a területek azonban nem egyeznek meg a ko­rábbi Volga menti német autonóm területtel. Az idő­közben betelepült oroszok heves ellenérzéssel fogad­ják, hogy esetleg most ne­kik kellene átengedni lak­helyüket. A jelcini elképzelés azzal számol, hogy a Volga mel­lé lépésről lépésre vissza­telepedő németek egy bi­zonyos koncentráltsági fok után részesülnének önálló közigazgatásban, amelynek betetőzése az autonóm köz­társaság lenne. Ausztria — elnökválasztás Szavaz a nép A második Osztrák Köz­társaság hetedik elnöke lesz az, akit Kurt Waldheim utódául április 26-án — illetve az abszolút többség valószínű elmaradása ese­tén május 24-én — meg­választanak. Az első köz­társaságban, a Monarchia összeomlásától az An- sohlussig, 1918 és 1938 kö­zött négy államfő állt az ország élén. 1945-ben a második köztársaság első elnökét — Karl Rennert — még a szövetségi gyűlés választotta. 1950-től már közvetlenül a nép adja sza­vazatát arra a férfiúra, akit a legalkalmasabbnak talál az államfői jogok és kötelességek gyakorlására. Moldovai összecsapások Éjszakai tűzharc Hat orosz vesztette éle­tét és további hat megse­besült csütörtökre virra­dóra Moldovában, a Dnyeszter Menti Köztársa­ságban a kormányerők és az orosz fegyveresek össze­tűzése során, közölte csü­törtökön a moldovai bel­ügyminisztérium szóvivő­je, akit a Reuter idézett. A szóvivő szerint a sze- paratisták által provokált összecsapások Dubosszári- ban kezdődtek, még szer­dán este, s a harcok egész éjjel nem szüneteltek. Mint a hírügynökség közölte, 12-re nőtt az április ele­jén született tűzszünet; megállapodás óta elhuny­lak száma. Az újabb harcokra ak­kor került sor, amikor már minden készen állt Den- deriben a moldovai kor­mány és a Dnyeszter men­tiek képviselőinek újabb tárgyalására. Az éjszakai tűzharc ide­jén sok lakóépületet dön­töttek romba a szovjet gyártmányú Alazan raké­ták — tette hozzá a szó­vivő. A Dnyeszter menti kor­mány sajtóirodája megerő­sítette a harcokról és az összecsapásokról szóló hí­reket, de kiemelték, hogy a moldovaiak lőttek elő­ször — jelentette csütör­tökön az AP hírügynök­ség. Iraki támadás kurdok elllen Az iraki hadsereg nehéz­tüzérséggel lőtte az ország északi, kurdok lakta terü­leteit — jelentette csütör­tökön az ÍRNA iráni hír- ügynökség, egy iraki ellen­zéki kurd rádióadásra hi­vatkozva. A jelentés hírül adta, hogy a Kifri és Nojol kör­zetében végrehajtott ágyú­zásnak áldozatai is voltak, és jelentős anyagi károkat okozott. Kurd fegyveresek megtorlásként a szomszé­dos körzetekben iraki egy­ségeket vettek tűz alá. MMaMMIMMaaMl iw*- ■ Külföldi események egy mondatban _í LORD CARRINGTON, az EK jugoszláviai békeközvetí­tője Szarajevóba érkezett, hogy felvegye a kapcsolatot a Bosznia-Hercegovinában élő szerbek, horvátok, moha­medánok vezetőivel. ANDREJ KOZIREV orosz külügyminiszter a Perzsa (Arab)-öböl országait keresi fel az úgynevezett jószom­szédi és együttműködési övezet megteremtésének céljá­val. JANEZ DRNOVSEK liberális demokrata párti politikus lett Szlovénia új miniszterelnöke. PÁRIZS ÉS BONN ideiglenes német—francia haditen­gerészeti erő létesítéséről kötött megállapodást, s május közepén közös hadgyakorlatot tartanak a Földközi-ten­geren. NÉMETORSZÁG ÉS HOLLANDIA kérni akarja az ENSZ BT ülésének sürgős összehívását Bosznia-Herce­govina ügyében. HOLLANDIÁBÓL négy orosz kémet utasítottak ki. A FÁK öt közép-ázsiai köztársaságának kétnapos ta­nácskozása zárt ajtók mögött, záróokmány aláírásával ért véget a kirgiz fővárosban. HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ \ AMIKOR AZ EK, még hónapokkal ezelőtt, időt akart nyerni, kiküldte a Badinter-bizottságot, hogy eldöntse: a szuverenitás is­mérvei alapján mely ju­goszláv tagköztársaságok érdemlik ki az önálló ál­lamként való elismerést. A jelentés akkor két tagálla­mot, a hat közül, javasolt erre a diplomáciai aktusra az Európai Közösségnek: Szlovéniát és Macedóniát. A jogi formulák keresése és a valóságos helyzet azon­ban nem mindig esik egy­be: így az EK januárban már Szlovénia mellett Hor­vátországot is önálló ju­goszláv utódállamnak is­merte el, majd később az Egyesült Államokkal és számos más országgal együtt Bosznia-Hercegovi­nát is, a kifejezett nép­akarat alapján, független, nemzetközi jogi alanynak jelentette ki. Ezt az állás­pontját annak ellenére is fenntartja, hogy Horvátor­szág szerblakta részeibe 14 ezer főnyi ENSZ-békefenn­2 ^Z£Man tartót kell küldeni a továb­bi vérontás megakadályo­zására, és hogy Szarajevó­ban jelenleg annyira heve­sek a harcok, hogy a köz­vetítők biztonságát csupán a repülőtéren folytatott tárgyalásokra ígérik garan­tálni a harcoló felek. Ami Macedóniát illeti, bár területén egyelőre nem folynak véres harcok, sem a Üzenhettek, sem pedig a nemzetközi diplomácia más meghatározói nem ismer­ték el. Történt ez annak ellenére, hogy a Badinter- jelentés már januárban al­kalmasnak tartotta ezt a volt tagországot az önálló­ságra és hogy ez volt az egyetlen olyan jugoszláv utódállam, amelynek terü­letéről Belgrad már feb­ruárban megkezdte csapa­tainak kivonását. Az EK- elismerést Görögország akadályozta meg, amely at­tól tartott, hogy Skopjé­ban (a volt jugoszláv tag­állam fővárosában) elisme­rés esetén felújítják a Nagy-Macedónia megte­remtéséről szóló régi tö­rekvéseket, s így igényt for­málnak Hellász egyik ma­cedónok által lakott ha­sonló nevű tartományára. Ezért azt javasolták, hogy Skopje függetlensége ese­tén a Skopjéi Köztársaság, vagy a Szláv Macedónia nevet vegye fel, s mondja ki: nincsenek területi igé­nyei. Ez, már ami az eset­leges későbbi „határmódo­sításokat” illeti, meg is tör­tént, de Athént ez nem elégítette ki. Ami Belgrádot illeti, csa­patkivonását az magyaráz­za egyrészt, hogy Macedó­nia a legelmaradottabb tag- köztársasága volt Jugo­szláviának és területén mindössze 2,2 százalék a szerbek aránya az ottani kétmilliós lakosságból. A kicsiny, 27 713 négyzetkilo­méternyi országban vi­szonylag nagy, 21 száza­lékos az albán, és ötszázalékos a török nem­zetiség. Másrészt érthető, hogy Belgrád, amelynek erőit döntően lekötötte a horvátországi, majd most a Bosznia-Hercegovina terü­letén folytatott belháború, nem kívánt „harmadik frontot” nyitni Macedóniá­ban, inkább egyelőre ki­vonta onnan csapatait. A jövő hónapban esedé­kes EK-ülésen minden jel szerint készek elismerni Macedóniát is szuverén ál­lamnak. Ezt Athénban is tudják, s ezért Micotakisz görög miniszterelnök a na­pokban menesztette kül­ügyminiszterét Szamaraszt, aki kilátásba helyezte, azt is, hogy Hellász, ha kell, vétója alkalmazásával áll útjába a tizenkettek e ha­tározatának. KITŰNT AZONBAN, hogy a volt külügyminiszter mö­gött befolyásos athéni kö­rök állnak, ezért a kor­mányfő jobbnak látta, ha tovább ragaszkodik a fel­tételhez: a független Mace­dónia nevének megváltoz­tatásához. A macedóniai játszma tehát folytatódik. Árkus István Kinek adtak igazat? A Munkástanácsok Orszá­gos Szövetsége szerint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége úgy próbálja beállítani az Al­kotmánybíróság döntését, mintha neki adna igazat, holott egyértelműen bebi­zonyosodott: a szakszerve­zeti vagyon elszámolására kötelező törvény nem al­kotmányellenes. Az MSZOSZ ellen bírósági el­járás is folyik a vagyonel­számolás törvényes kötele­zettségének megtagadása miatt, s ennek során sem hozható fel a továbbiakban érvként a törvény alkot­mányellenessége. így tehát a bíróság már akár a szak- szervezetek közötti válasz­tásokig meghozhatja az MSZOSZ-t elmarasztaló, és a törvény végrehajtására felszólító határozatát, hang­zott el a Munkástanácsok Országos Szövetségének csütörtöki sajtótájékoztató­ján. A munkástanácsok úgy értelmezik az alkotmány­bíróság döntését, hogy az megerősítette a MOSZ és a LIGA képviselőinek rész­vételével működő Szak- szervezeti Vagyont Ideigle­nesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) döntéseit. Azaz azt, hogy a Tárogató út 160. szám alatti volt SZOT iskola, kollégium, valamint a Gorkij fasor 45. szám alatti egykori Magyar Szov-. jet Baráti Társaság szék­ház tulajdonjogát a VIKSZ kezdeményezésére a Mun­ka Világa Alapítvány ja­vára jegyezzék be. Továb­bi szakszervezeti ingatla­nok bérbeadási bevételei­vel is gazdálkodni kíván a VIKSZ, ezért kezdemé­nyezték a székesfehérvári és a szolnoki szakszerveze­ti székházak tulajdonvál­tozásának bejegyzését. A hasznosítási bevételekből a jelenleg vagyon nélküli szakszervezetek szakértői­nek tevékenységét kívánják finanszírozni, illetve esély- egyenlőséget biztosítani a választási kampányban. Kongresszus eiéít Egyetlen jelölt Horn Gyula egyelőre az egyetlen jelölt az MSZP május 16—17-ei harmadik kongresszusa előtt a párt­elnöki tisztségre — mon­dotta Szekeres Imre, az MSZP alelnöke a párt csü­törtöki sajtótájékoztatóján, amelyen az országos elnök­ség kongresszust előkészítő üléséről számoltak be. El­mondták, hogy a párt veze­tőinek teljes körű újravá­lasztása mellett két évre szóló és konkrét feladato­kat megfogalmazó politilcai program kidolgozása szere­pel a kongresszus napirend­jén. Az elnökség foglalkozott a Torgyán József által áp­rilis 25-re meghirdetett po­litikai demonstrációval is, és azt úgy értékelte, hogy nem segíti az ország prob­lémáinak a megoldását. Á sajtótájékoztatón részt vett Keleti György, a Hon­védelmi Minisztérium egy­kori szóvivője is, aki az MSZP helyi szervezetének jelöltjeként indul a június 7-i oroszlányi időközi par­lamenti • képviselő-válasz­táson. Nem fukarkodtak a bírálattal Szokásos hétköznapi saj- tetve — elsősorban politi- tótájékoztatóján ezúttal kajának koncepciótlansága sem fukarkodott a kor- miatt korholta a kormányt. mány bírálatával a Mun- Kifejtette még, hogy az káspárt (MSZMP). országszerte — de különösen Az igencsak mérsékelt Nógrád, Békés és Szabolcs újságírói érdeklődés mel- megyékben — aggasztó mé- lett megtartott tájékoztatón reteket öltő munkanélküli- Virág Ferenc, a Munkás- ség hatására egyre többen párt elnökségi tagja — fordulnak a Munkáspárt pártja álláspontját ismer- felé. ROMIÍ PRRLRMENT Foglalkoztatási munkacsoport Soha ilyen kitaszított, védtelen helyzetben nem volt a magyarországi ci­gányság, mint éppen ez időben — jelentette ki Ra- duly József, a Magyaror­szági Roma Parlament al­elnöke csütörtökön a salgó­tarjáni rom a talál,koz ón. Véleményét elsősorban az­zal támasztotta alá, hogy a munkanélküliek mintegy háromnegyed része a ci­gányság köréből kerül ki, jóllehet eleve igen rossz szociális körülmények közt élnek. Mint az alelnök hangsúlyozta: a kettős identitású cigányság egyen­lő jogú és egyenlő rangú állampolgárként szeretne élni hazájában, s nem éri be a demokratikus jogrend kialakulásának passzív szemlélője szerepkörével, hanem partnerül ajánlko­zik ehhez. A romák a kisebbségi törvénytervezet előkészíté­sét csak tárgyalások útján, szakértők bevonásával tudják elképzelni, hogy az Országgyűlés elé olyan tör­vény kerüljön, amely egyetlen kisebbséggel szemben sem alkalmaz diszkriminációt. Tudatták a romatalál­kozó résztvevőivel azt is, hogy foglalkoztatási mun­kacsoportot hozott létre a Roma Parlament, azzal a céllal, hogy a világkiállítás kapcsán kínálkozó foglal­koztatási alkalmakat — egy alapos, már megkezdő­dött vállalkozásfelmérés segítségével — vállalkozási projektek kidolgozásával ragadhassák meg. NEM CSUPÁN A NÉV KÉRDÉSES

Next

/
Oldalképek
Tartalom