Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

A Tritonnál már döntöttek! ? Panaszos péceliek ... közben azért termelnek A Budaörsi reptéren nem értik Tiltakozik a lakosság Elkeseredett hangulatban érkezett a hét elején szer­kesztőségünkbe két péceli asszony, akik közül Berkes Mihályné már nyugdíjas, míg a társa, Kovács Sán- dorné, a helyi szociális ott­hon gondnoka. Ami közös bennük, hogy mindketten a négy évtizedes múltra visszatekintő Triton Számí­tástechnikai és Távközlési Ipari Kisszövetkezet dolgo­zói voltak, s több mint száz, zömükben nyugdíjas munkatársuk panaszát tol­mácsolták. Nem kevesebb­ről van szó, mondták, mint arról, hogy a Triton­nál megfeledkeztek róluk, még pontosabban elestek a vagyonnevesítés biztosítot­ta anyagi előnyöktől! Későn ébredtek Berkesné nem tagadta, hogy „elaludtak”. Vagyis későn adták be vagyonne- vesítési igényeiket, de sze­rintük a cégnek kellett volna kiértesíteni őket ar­ról, hogy az 1992. január 20-án hatályba lépő új szö­vetkezeti, illetve átalaku­lási törvény hatvannapos határidőt jelöl meg a va- gyonnevesítési igény beje­lentésére. E határidő el­mulasztása ugyanis jog­vesztéssel jár. Amikor erről értesültek, mégis megpró­bálták. Hátha az egykori munkaadó méltányolni fogja mulasztásukat, s a határidőn túl érkezett igé­nyeket elfogadja Egy szó, mint száz, 1992. március 31-én délután" ajánlottan feladták a leve­let, s erre április 3-án írás­ban meg is kapták a vá­laszt. Mégpedig a szövet­kezet elnökének, Hódosi Jánosnak az aláírásával. A magukkal hozott levélből kitűnt, hogy a Tritonnál is jól ismerik az új szö­vetkezeti és átalakulási tör­vényben foglaltakat. Sajná­lattal közölték, hogy bizony elkéstek. Vagyis nem része­sülhetnek a vagyonnevesí­tésben! Annak ellenére sem, hogy' több mint öt évet dolgoztak a cégnél, il­letve annak 1985. decem­berében három részre sza­kadt egységeinél. Mind Berkesné, mind pe­dig Kovács Sándorné el­mondta, hogy számukra felfoghatatlan, miként ír­hatta alá Hódosi úr azt a válaszlevelet, amit április 3-án kézhez kaptak, ami­kor április 2-án, illetve 3-án külföldön, még pon­tosabban Hollandiában tar­Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán jen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) tózkodott. A panaszt tevők nem is rejtették véka alá abbeli sejtésüket, hogy ne­tán egy előre elkészített le­velet kaptak kézhez, ame­lyet még a Triton elnöke esetleg az elutazása előtt írhatott alá. Magukkal hozták azt a listát is, amelyben a péceli panaszo­sokon kívül harminc Nóg- rád megyei és 60 Adácson élő is felhatalmazta őket sérelmük, csalódottságuk közreadására. Ami még tetézte elképe­désüket, az az volt, hogy a Triton vezetőjének egyik beosztottja értesülve pana­szukról, mindössze annyit mondott: a tv, a napisaj­tó is sokat foglalkozott a kárpótlással, a vagyonne­vesítésekkel, tehát nem ár­tott volna, ha odaülnek a készülék elé, vagy esetleg újságot is olvasnak!? Meg­fordultak a szövetkezet jo­gászánál is, aki úgyszintén elutasítóan viselkedett, s csak a törvényt fújta. A másik fél Miként az a római jog­ban is benne foglaltatik, panasz esetén hallgattas­sák meg a másik fél is. Te­lefonon felhívtuk Hódosi Jánost, aki elmondta, hogy ezren is dolgoznak a Tri­tonnál, illetve a már em­lített egységeinél, vagyis az Aranyolló nevű konfekció- ipari, valamint a Rekord nevű kisszövetkezeteknél. Nem a cég a hibás! — je­lentette ki kategorikusan az elnök, majd hozzátette: valószínűleg ő is hasonlóan próbálkozna, ha a saját ér­dekéről lenne szó, de a tör­vényt be kell tartaniuk. Elmondta továbbá, hogy 1992. március 27-én tartot­ták meg azt a közgyűlést, amelyen döntés született a vagyonnevesítés mértéké­ről. Hangoztatta azt a vé­139,76 142,56 60.77 62,01 231,84 236,50 12,32 12,58 17,50 17,90 14,12 14,40 40.18 41,02 42,38 43,24 127,47 130,07 59,30 60,50 67,44 68,84 269,21 274,71 47,70 48,66 12,21 12,45 63,53 64,81 677,31 690,91 55,88 56,98 76,23 77,75 51,51 52,59 13,21 13,47 79,61 81,17 97,86 99,82 leményét is, hogy szerény becslése szerint legalább kétmillió magyar állampol­gár jár majd a péceli pa­naszosokhoz hasonló cipő­ben. Esély és remény Arra a kérdésre, hogy vajon nem kellett volna valamennyi volt nyugdíjast, vagy a cégtől más munka­helyre került egykori dol­gozójukat kiértesíteni, ezt a választ adta, hogy nem várhatja el tőle senki, hogy valamennyi dolgozóját név szerint ismerje. Másrészt problémás lett volna cí­mek, nevek után kutat­niuk, hiszen az évek, évti­zedek során sokan mentek férjhez, költöztek más la­kásba, stb. Azért azt is megtudtuk, hogy mintegy 120 fő részesül a vagyon­nevesítés révén adandó összegből, üzletrészből. Mi tagadás, az érvek és ellenérvek számos ponton is vitára ösztökélnek. Ép­pen ezért kikértük a vé­leményét egy ismert, a kárrendezésben, kárpótlás­ban, vagyonnevesítési ügyekben jártas szakem­bernek, aki szerint e hó­nap végéig még lehetőség van arra, hogy az utólago­san beérkezett vagyonne­vesítési igényeket elbírál­ják. Tehát egyáltalán nincs szó jogvesztésről! Kíváncsian várjuk a to­vábbi fejleményeket. Azt, hogy vajon valóban léte­zik-e ez a kiskapu, ame­lyen át még az említett tör­vények betartása jogsze­rűen végrehajtható, s a péceliek panasza jogilag orvosolható. Budaörs lakossága hetek óta nyugtalan, mivel kiszi­várgott: a repülőteret bőví­teni kívánják, hogy megfe­leljen a nemzetközi légi- forgalom leszállási szabá­lyainak. A reptér felszálló- sávja a város felett húzó­dik, ezért Budaörsön még építkezni sem lehet. Az em­berek attól félnek, hogy a pihenésüket fogja zavarni a repülőtér éjszakai forgalma. Mint Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere el­mondta: az önkormányzat ragaszkodik érdekeinek képviseletéhez, hiszen az objektum csak nevében bu­daörsi, közigazgatásilag a fővároshoz tartozik. Ameny- nyiben fejleszteni akarják, azt mindenképpen olyan irányban kell, amely nem zavarja a lakosok nyugal­mát, s nem befolyásolja ká­rosan az egészségüket. A repülőteret használó Air Service Repülőgépes Szolgálat repülési igazgató­Sokan nem titkoltan ide­genkednek attól, ha azt a kifejezést hallják, hogy ma­napság az elhelyezkedni akaróknak el kell tudniuk magukat adni a munkaerő- piacon. Azokban az orszá­gokban, ahol évtizedek óta együtt élnek á munkanél­küliséggel, már nem okoz meglepetést ez a tény. Nem véletlen, hogy az el­helyezkedési gondokkal birkózóknak úgynevezett munkaerőpiaci tréningeket is tartanak, ahol a résztve­vők elsajátíthatják, hogyan kell állást keresni, egy munkahelyen megjelenni, tárgyalni. Pest megyében — ahol szintén rohamoson nő a munkanélküliek száma — hamarosan megkezdi mű­ködését a job — magyarul álláskereső klub. Elindítá­sához pedig segítséget nyújt majd a május 4-én hazánk­ba érkező Robert Mils pszichiáter is. A kanadai szakember hazájában e té­ren elismert szaktekintély, ja, Túrái Imre nem érti, voltaképpen miért tiltakozik a helybeli és a fővárosi — reptérrel szomszédos — XI. kerületi önkormányzat. So­kan az Expóval hozzák összefüggésbe a fejlesztést, pedig az a Törökugrató­hegy közelsége miatt meg­lehetősen korlátozott. Az Air Service nemzetközi kap­csolatai nem új keletűek. Évek óta indítanak járato­kat például Korfu szigetére. A nemzetközi kifejezés szá­mos félreértést okozott — mondja Túrái Imre. Min­denki a nagyméretű gépma­darak le- és fölszállására gondol. Bármilyen változás a rep­tér bővítésében az illetékes szervezetek beleegyezésével történhet, hiszen a tulajdo­nos a magyar állam, a ke­zelői jog a honvédségé, az Air Service pedig évente 600 ezer forint leszállási illetéket fizet a használa­tért. aki sikereket ért el a mun­kanélküliek felkészítésé­ben. A megyei foglalkoztatási központ osztály vezető j e, Bozóné Máté Lia elmond­ta, hogy Mils úr ideutazá­sát az Országos Munkaerő­piaci Központ szervezte, s a Munkaügyi Minisztérium finanszírozta. Az egyhetes bemutató oktatáson azok a megyei szakemberek vesz­nek részt, akik az egyes ré­giókban az álláskereső klu­bokat fogják vezetni. Az előzetes terv az volt, hogy a kanadai pszichiáter elő­adásán már munkanélkü­liek is részt vesznek, de helyhiány miatt erről való? színűleg le kell mondani. Az osztályvezetőnő hoz­zátette, maga a job-klub helyigényes is, hiszen mű­ködtetéséhez három szoba szükséges. Az egyikben fo­lyik maga az elméleti kép­zés, tréning. A másikban pedig az úgynevezett tech­nikai eszközöket — tele­fonokat, videót, kamerát Vajon a repülőgépes nö­vényvédő szolgáltatás meg­marad a jövőben is? Ta­valy 600 millió forint bruttó árbevételre tettek szert, az idén ez az összeg csak 400 millió forint lesz. Ezt egy­értelműen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek re- cessziójának számlájára ír­ják a szakemberek. Ha igény lesz rá, ezen nem változtatnak. Május elsejétől újabb te­rülettel próbálkoznak, pon­tosabban a belföldi utas- szállítással. Elsősorban az üzletemberek érdeklődésére számítanak a hetente nyolc­szor, Nyíregyházáról, Pécs­ről és Szombathelyről in­duló járataikon. S mint a repülési igazgató leszögezi, ez semmiképpen sem járhat nagyobb zajjal az eddi­gieknél, hiszen kis, vagyis tizenkét utast befogadni tudó repülőgépekkel bonyo­lítják majd a forgalmat. I. M. — helyezik el. Ezeknek az oktatásban nagy szerepük van — a Karinthy Frigyes úti klubban például tíz te­lefonvonal lesz — hiszen a hallgatóknak ott a hely­színen kell majd telefonon állást keresniük. A video­kamera pedig arra szolgál, hogy mindent rögzíteni le­hessen, s mindenki vissza­nézhesse, milyen a mozgá­sa, fellépése. A harmadik szobában büfét rendeznek be, hiszen a tanfolyam na­pi nyolcórás időtartama alatt a hallgatók étkezteté­séről is gondoskodni kell. Mils úr bemutató tanfo­lyama után a megyéből ér­kező szakemberek úgyne­vezett kis házivizsgát tesz­nek, melyen ha sikeresen szerepelnek, már képesek lesznek arra, hogy szűkebb pátriájukban álláskereső klubokat vezessenek. Bozóné elmondta, hogy Pest megyében május vé­gén 10-15 fővel szeretnék elindítani a klubfoglalko­zásokat. Elsősorban olyan munkanélküliek között vá­logatnak, akiknek ha­marosan lejár a járadékuk. Nem törekednek úgyneve­zett homogén csoportok ki­alakítására, s a tanfolya­mon való részvétel önkén­tes, a jelöltekkel először egy pszichológusnő is elbe­szélget. A Pest megyei job- klubot Szenes Tamás, a Munkaügyi Központ mun­katársa fogja vezetni. Egy hallgató képzése — a tré­ning háromhetes, napi nyolcórás — 30—40 ezer fo­rintba kerül, melyet majd a decentralizált foglalkoz­tatási alapból kell kigaz­dálkodni. (A munkanélkü­lieknek a tréning természe­tesen ingyenes.) Bozóné elmondta, hogy a kanadai pszichiáter tapasz­talatai szerint a résztvevők helven-nyolcvan százaléka már a tanfolyam végére talál magának állást. Az osztályvezetönő hozzátette — figyelembe véve az elté­rő gazdasági viszonyokat — már azzal is elégedettek lehetnénk, ha nálunk ez az arány ötven-hatvan száza­lékos lenne. — hargitai — Gyócsi László TAPSIFÜLESEK A KOSÁRBAN. Ssää re, vásárolt állatok, kerültek a kosárba, hanem a kistenyésztők nevelte nyulakat vásárolta fel a Körmendi Állami Gazdaság felvásárlója. így azok, akik szeretnek a jószággal vesződni, főleg a nyugdí­jasok ezzel a bevétellel kiegészítették szerény jövedelmüket (Hancsovszki János felvétele) Érvényben: 1992. április 22. ¥ALUTAÄRf§LYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban Mágustól Pest megyében is Job-klub állástalanoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom