Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-22 / 95. szám
IPARI HULLADÉKOK, NEHÉZFÉMIONOK Algáktól duzzad a kanális EGY BELGA CÉG AKCIÓJA Uj munkahelyek Pilisszentivánon Környezetvédelem, egészséges életmód, szmogmentes levegő. Ismerős, mindennapi fogalmak, örömökkel, izgalmakkal és feszültséggel telített világunkban érthető igény, hogy az otthon és környéke, mint csipetnyi oázis szolgálja az önfeledt pihenést, a gondtalan ki- kapcsolódást. Egy virágoskert vagy fákkal, cserjékkel szegélyezett telek (netán), utca látványa szemnek kedves, tesíet-lelket frissítő és megnyugtató. Vélhetően osztoznának az említettekkel a gyáliak is, ha nem keserítené el őket a Határ út, vagy ahogy többen ismerik, a régi Temető utca közelében sokasodó szemétkupacok látványa. A lakóházaktól 25-30 méterre tarkálló és jobbára ipari hulladékok jelzik, hogy erre, a Felsőbabáéi Állami Gazdaság tulajdonát képező földterületre, felelőtlen egyének hordják a szemétrengeteget. Pedig a járművek megszabadulhatnának terhűktől a Gyál és Felső- pakony között létesített szemétbányánál is, de úgy tűnik, hogy az egyszerűbb és olcsóbb megoldást választják, s nem hajlandóak megfizetni a hullaidékok utáni 160 forintot, köbméterenként. Guberálók A már említett szemétbánya azon gödrök helyére települt, amelyet egykoron a honvédség bérelt a II. világháború időszakából származó lövedékek, robbanószerkezetek, bombák megsemmisítésére. Ez a rendezett hulladéktemető Kovács Károly vállalkozó tulajdona. A bánya körüli bádog- és faviskókban meghúzódó nincstelenek, csövesek naponta guberálnak a szemétben. A kiválogatott fémekért kapott pénzen tengetik sivár életüket. Azonban nemcsak kohókba kerülő vas- és színesfém- hulladékok találhatók itt, hanem a közeli fenyvesre veszélyt jelentő ícivénhedt autógumik is, amelyeket felelőtlen suhancok már nem egy esetben meggyújtottak, s a tűznek eleddig is számos fa esett martalékául. A helyi önkormányzat nincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen a 30 ezer lakosú nagyközség kommunális hulladékáról kell egyebeit között gondoskodnia. Mind több helyütt találni szintén felelőtlenül elszórt, használaton kívüli akkumulátorokat, rádiókba, magnókba való, már kimerült elemeket, amelyek szintén elérik a víznyelő réteget, s ezek szennyezik a talajt. Mérgező toxinok A nehézfém-szennyeződések a helyi kutak ivóvizére is káros hatással vannak. És sajnos, ahogy mondani szokás, a felsoroltak csak az érem egyik oldalát jelentik. Ugyanis a környezetre, az itt élők egészségére más veszélyforrások is leselkednek. Közöttük is a foszfátnitráttal szennyezett kanális, amelynek vizében az utóbbi időben feltűnően növekvő az algásodás. Ez utóbbi olyannyira jelen van, hogy lelassította a kanális vízfolyását. Az iszaprétegben kimutathatóak a mérgező toxinok, nehézfémionok, mintegy jelezve azt, hogy számos iparihul- ladék-anyag is szennyezi a kanális vizét. Lelkes helyi környezetvédők szerint egy hulladékégető vagy szenyvíztisztító mű sok mindent megoldana, de ők is tisztában vannak azzal, hogy létesítésükhöz pénz kellene, méghozzá nagyon sok! Talán, ha a környező községek összefognának, egyszer az ötletből valóság lenne, s ez a fővároshoz közeli térség Az április sem hozott feltámadást a hányatott sorsú Csepel Autógyár életében, változatlanul nem lehet tudni, mi lesz a sziget- szentmiklósi gyáróriás sorsa. Ügy is mondhatnánk, az ott dolgozók helyzete se jobbra, se rosszabbra nem fordult, maradt a gyötrő bizonytalanság. A külföld; vevő továbbra sem jelentkezett, s az alkatrészgyártás, no meg az úgynevezett speciális járművek készítése sem ad elegendő munkát az embereknek. Az irodai alkalmazottak a vállalatról nem egy ajánló anyagot is készítettek, amelyek nem szenvedne annyit a környezetet károsító szeméttől és szennyvíztől. Talán az 1996-os világkiállításra történő felkészülés során ez a fővároshoz közeli térség is részesülhet az agglomerációs fejlesztésekre szánt keretből. Rontja Gyál áldatlan környezetszennyezési állapotát a lengyel piac hulladéka is. Száz- és ezerszámra hevernek az üres vod- kás- és konyakosüvegek. A helyiek ügyesebbjei a fák, bokrok közé hajított üvegeket összegyűjtik, megoldva ezzel a nyári paradiesom- eltevési szezon gondjait. Döbbenetes veit A település térségében az alföldi füves pusztákra jellemző növény- és állatvilág honos. Védelmük, fennmaradásuk nemcsak helyi érdek, hiszen természeti kincseink nemzeti értékeink közé sorolandók. Egy bizonyos, a környezetvédelem ügyében mihamarabb lépni kell! Erre figyelmeztettek az elmúlt évben a helyi könyvtárban megtartott fotókiállítás döbbenetes képei is, amelyek dr. Lugosfalvy Ervin Köjál-főorvos jóvoltából megismertették a gyá- liakkal azokat a környezeti ártalmakat, amelyek naponta leselkednek rájuk. Gyócsi László azonban eddig még a jelek szerint nem találtak célba. Az ötven híján még kétezer embert foglalkoztató gyárban az utóbbi hetekben az okozott izgalmat, hogy a cég vezetése újabb három-négyszáz ember elbocsátását helyezte kilátásba. Ezt azonban a vállalat szakszervezeti bizottsága nem fogadta el, mondván, még mindig nem látják tisztán, mivel foglalkozik majd a gyár, s a jövőbeni termelési feladatok hány dolgozónak biztosítanak munkát. A szakszervezeti állásfoglalást különbözőképpen kommentálták a gyár dolgozói. A nemet mondó érdekvédelmi szerFüggőben maradt elbocsátások Vétót emelt a szakszerve Ma, amikor egyre többször hallunk arról a gazdasági jelenségről, miszerint a rosszul működő cégek öncsődöt jelentve becsukják kapuikat, csodálkozunk azon, ha új munkahelyeket teremtő cégekkel találkozunk. Ilyen a csaknem tíz éve létrejött belga—magyar vegyes vállalat, a Tungsram—Schréder Világítási Berendezések Részvénytársasága. A kapcsolata Pilisszentivánnal nem új keletű, négy éve kezdődött. A piliscsabai háziipari szövetkezettől béreltek helyiséget, mintegy 600 négyzetméteren, de ez korántsem volt elegendő a Schré- der-lámpatestek gyártásához. A vállalat létszáma nagyon kicsi, mindössze tizenkét fő, pilisszentiváni lakosok. Nekik is köszönhető, hogy a cég nyolc év alatt 250 ezer lámpatestet adott el Magyarországon. Ez nemcsak eladási rekordot jelent, hanem a megbízható minőséget is — állítja Horváth József elnökvezérigazgató. Tavaly nettó 21 millió forintos nyereséggel zárták az esztendőt, az alaptőke összege 51,5 millió forint. Vajon miként mertek hozzáfogni az összesen 100 millió forintos összköltséggel épülő új beruházásukhoz? Mint kiderült, ezt a Még csak a buldózerek szántják a földet, de rövid idő múlva harminc helybeli embernek ad munkát a Tungsram—Schréder belga—magyar vegyes vállalat (Vimola Károly felvétele) vezetet a dicséret mellett elmarasztalás is érte. Elsősorban azok részéről, akik elbocsátás esetén tisztes végkielégítésre számíthatnának, s úgy érzik, esélyük lenne az elhelyezkedésre is. Tagadhatatlan azonban, hogy ők vannak kevesebben, a többség ugyanis inkább az egzisztenciális gondoktól fél. A tapasztalat ugyanis az, hogy a már utcára került munkásak nehezen találnak maguknak állást. Hogy a Csepel Autógyárban lesz-e további elbocsátás, az attól is függ, miként alakul a vállalati biztos sorsa. Dr. Kosaras Csaba féléves megbízatása ugyanis április 23-án jár le, a továbbiakról majd a napokban az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban döntenek. A vállalat szak- szervezeti bizottsága egyébként levélben fordult az IKM illetékeseihez, szeretnék tudni, a minisztérium milyen sorsot szán az autógyárnak, H. É. lépést már azóta fontolgatták, amióta a cég a községben rendezte be műhelyét, Itt 30 embernek tudnának munkát adni. A jelenlegi üzemcsarnok még épülőben van, s csak a vasbetoncölöpök állnak ki a földből. A makett, a készülő telephelyről parkot mutat, amelynek a legszélén ott található a földszintes üzemcsarnok. A 12 000 négyzetméterű telken 2400 négyzetmétert foglalna el a gyártórészleg. Aki ma Pilisszentiván határában jár, buldózereket lát, amint gyúrják a völgyet. Látni, hogy nem művelték itt a domboldalt. Sajnos, a községben mégis akadtak ellenzői a beruházásnak. Nem tudni miért, a kimért cölöpöket gyakran eltávolították a földből, amíg az építkezést el nem kezdték. Voltaképpen örülni kell a mostani építkezésnek, hiszen jó pár pilisszentiváni családnak adna megélhetést, ha felépül a Tungsram—Schréder gyára. Mint az elnök-vezérigazgató mondja, ha a kooperációs partnereiknek kiadott munkákat ide tudják majd koncentrálni, maga a cég is kiköltözik a községbe, s a fővárosban csak képviseletük marad. Sajnos, az üzletek mindig a fővárosban köttetnek, az üzleti élet Budapest-centríkus. Vajon miből telik arra, hogy a községnek térítés- mentesen adtak közvilágítási lámpatesteket az utcai közvilágítás javítására? Azt a választ kaptuk, hogy ilyen reklámfogást kevesen hagynának ki. Kevés hazai falu mondhatja el magáról, hogy világszínvonalú a világítása. A belga Schréder-ház a világ hetven országába szállít a termékeiből, a termékbemutató-katalógusba a község is bekerül. Nemrégiben létrehoztak egy alapítványt, a község fejlesztéséhez a Tungsram— Schréder is adott ötvenezer forintot. A Pilisszent- ivánért Alapítványt azért tekintik szívügy üknek, mert ha már munkahelyteremtő építkezésbe fogtak, úgy gondolják, ennek kell hogy folytatása legyen a mindennapokban — érvel Horváth József. Az optimizmussal kísért magatartás ritka az üzleti életben, ha csak szinten tudják tartani az eredményeiket, már az is ad okot a jó hangulatra. Ha elkészül az új üzem, erről lesz nevezetes a község, s talán máshol is követni fogják a példát. Ilonka Mária Jól járt a falu Sikerrelpályázott az önkormányzat AGROKER NYÍREGYHÁZA Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók! A nyíregyházi Agroker Vállalat mezőgazdasági termelőeszközök, kemikáliák, növényvédő szerek értékesítésére ügynököket Feltétel: magánszemélyek esetében vállalkozói igazolvány. Felvilágosítás: Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. Tel.: (42)-10-9ó9. Érvényben 1992. április 21. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font ' 139,04 141,84 Ausztrál dollár 60,97 62,21 Belga frank (100) 232,06 236,72 Dán korona 12,32 12,58 Finn márka 17,50 17,90 Francia frank 14,12 14,40 Görög drachma (100) 40,28 41,12 Holland forint 42,39 43,25 ír font 127.19 129,79 Japán jen (100) 59,16 60,36 Kanadai dollár 67,47 68,87 Kuvaiti dinár 269,47 274,97 Német márka 47,75 48,71 Norvég korona 12,20 12,44 Olasz líra (1000) 63,53 64,81 Osztrák schilling (100) 678,49 692,09 Portugál escudo (100) 55,88 56,98 Spanyol peseta (100) 76,07 77,59 Svájci frank 51,64 52,72 Svéd korona 13,21 13,47 USA-dollár 79,58 81,14 ECU (Közös Piac) 97,90 99,86 Nem túlzás azt állítani, hogy a mai magyar társadalom legégetőbb gondja a munkanélküliség. Ez a kór már Pest megyét is elérte, s nincs olyan községe, városa, ahol ne tartanának nyilván jó néhány állástalant. Az ezerhétszáz lelket számláló Délegyházán például százötvenen vannak munka nélkül. Ezért az ön- kormányzat pályázatot küldött be a megyei foglalkoztatási központba, amelyet elfogadtak, s annak eredményeképpen április elsejétől hat embernek — egy falugondnoknak, egy közterület-fejlesztőnek és négy közterület-felügyelőnek — tudnak állást biztosítani. Munkabérük hetven százalékát ugyanis a Foglalkoztatási Alapból fedezik. Az új munkahelyek létesítésével a falu is jól jár — szépül környezete —, s az sem közömbös, hogy hat családnak is megoldódnak az egzisztenciális gondjai. II. E. VÁLLALKOZÓK I Kartól Nagyközség Önkormányzata meghirdeti a község központjában lévő, mintegy 764 nm területét, különféle profilú üzletsorok építésére Érdeklődni lehet, a megjelenéstől számított egy hónapig, a polgármesteri hivatalban, e;m: Kartól, Felszabadulás u. 93. 2173 Telefon: Aszód, 305.
