Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-21 / 94. szám
Lassan a szeme színe is fontos A többség tragédiaként éli meg Kellemes társalgó, számítógépek, diszkréció. Ha nem tudnánk, hogy a halk- szavú felek itt sorskérdésekről beszélnek, akár vendé gmar asztalónak is érez- hetnénk a környezetet. Pedig innen jobbára kifelé igyekeznek az emberek. — Két hete kaptuk meg az egész épületet — mutat körbe Fábián Józsefné, a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda sziget- szentmiklósi kirendeltségének vezetője — ugyanis az ügyfélforgalom erősödésével kinőttük a régi, húsz négyzetméteres helyiségünket. Sajnos még csak remény sincs a kedvezőtlen tendenciák megtorpanására: nap mint nap emelkedik az elbocsátottak száma. Három héttel ezelőtt ezernyolcszáz, ma kétezer-hét- száz körül van a regisztrált munkanélküliek száma, s persze a forgalom is erőteljesebbé vált. Nem beszélve arról, hogy a közeljövőben úgy a Csepel Autóból, mint a Pestvidéki Gépgyárból még háromszáz ember jelentkezését várjuk. Szünet nélkül érkeznek az ügyfelek, Pál fi Kálmán előadó épp egy kétgyermekes fiatalasszonnyal foglalkozik: a kicsik megszeppenve hallgatják a bácsit, aki számukra érthetetlen dolgokat kérdez a mamától. Az asszonyka is bizonytalan, de hogyne lenne az„ amikor a jövőjükről van szó. Mechanikai műszerészre nincs kereslet, ámbátor — a hölgy betegsége miatt — eddig sem sokat dolgozott szakmájában. Hogyan tovább? Szeretne elvégezni egy virágkötő tanfolyamot, s talán vállalkozással próbálkozik. A következő ügyfél, egy huszonkét éves fiatalember már jobb kilátásokról hallhat, tetőfedőre — úgy látszik — most szükség van. — Tagadhatatlanul megjelentek olyanok is — magyarázza a vezetőnő — akik nem is akarnak dolgozni. Számtalan esetben a malterosvödör mellől érkezik a jelentkező, akiről tudjuk: rendszeresen feketén dolgozik. Ezt a réteget azonban ki lehet szűrni, s szerencsére nem is ez az általános. Az emberek többsége tragédiaként éli meg munkahelye elveszítését. hiszen egy életen át tisztességesen dolgozott. Őket azzal biztatjuk, nem reménytelen állást találni. S tényleg nem az. A ki- rendeltség számítógéppel regisztrálja a kínálatot, s jól együttműködik az újonnan létrejövő vállalkozásokkal. Ugyanakkor vannak átképző tanfolyamok is, amelyek ugyancsak némi kilátást adnak, jóllehet sokszor tanulás után 'is itt kopogtatnak az emberek. Az a baj, hogy jelen pillanatban senki sem tudja, mit hoz a holnap, milyen szakmák lesznek keresettek. És hiába biztosít anyagi támogatást a munkaügyi központ, ezeket félnek kihasználni a cégek, mert nincs garancia, hogy holnap is élnek. FIZET A KISEMBER Utaznak a bankók Manapság mindenki vállalkozik, befektet, számol, oszt és szoroz, hát még a kisvállalkozó, aki hitelekkel boldogul és a fennálló tartozása után negyedévenként rendszeresen fizeti a kamatot. Ez pedig magas, 35 százalék, ehhez jön még az egy százalék kezelési költség, mely összesen 36 százalék. Ahogy csökken a hiteltartozás összege, úgy csökken a fizetendő kamatteher is, vagy mégsem egészen? Az APEH az új vállalkozókat modern pénztárgéppel látta el, amely nemcsak a napi bevételt mutatja az adóhivatalnak fizetendő forgalmi adóval, de rajta ellenőrizhető a fennálló hiteltartozás után kivetendő kamat összege is. És lám, az évi 36 százalékos kamatteher egy negyedévre vetített hányada 8 százalék, amit a hitelt nyújtó pénzintézet — esetünkben az Országos Takarékpénztár — a hitelt felvevő kisembernek ösz- szegszerűen jelez. Ha viszont a vállalkozó kisember számológépén a negyedévenként esedékes kamatösszeget tartozása alapján kiszámolja, meglepetéssel tapasztalja, hogy az kevesebb, mint aminek a befizetésére az OTP kötelezi. Vajon miért? Ennek néztünk utána az OTP dunakeszi fiókjánál. A fiókvezető — Kárpáti Istvánná — lapunk érdeklődésére meglepő információkat adott. Kiderült, hogy a probléma nem egyedi. A legtöbb ember — azaz, az adósaik — postán, csekkes befizetéssel teljesítik a kötelezettségeiket. Igen ám, de a postai átfutás időtartama két-há- rom hét. Az ügyfél tartozását pedig csak attól a naptól csökkenthetik a hitelszámla vezetésénél, amikor a postán feladott ősz- szeg a pénzintézethez beérkezik. Tehát a tartozás törlesztésére feladott ösz- szeg után is kénytelen a kedves ügyfél — nem csekély — kamatot fizetni, mert a feladott összeg lassan jut el a címzetthez. Hol a megoldás? A fiókvezető asszony legcélravezetőbbnek azt jelölte meg, ha az adósok a befizetendő összegeket annál a takarékpénztári fióknál fizetik be, ahol a kölcsönt felvették, de lehet az bármelyik fióknál is az ország területén. Vagy nyissanak a pénzintézetnél átutalási betétszámlát. Mindkét esetben kiküszöbölődik a törlesztést késleltető átfutási idő, és ezáltal kisebb lesz a hitelt igénybe vevő kisember kamatterhe is. Tehát mit tegyen az a vállalkozó, aki olyan településen él, ahol nincs a takarékpénztárnak fiókja? A befizetés miatt sok időt kénytelen utazással eltölteni. Nem lehetne talán a pénzbefizetés postai átfutási idejét radikálisan csökkenteni? Erre a választ a közeljövőben a Postai Csekkleszámoló Hivatalnál próbáljuk megszerezni. Boronkay Péter Fábiánná és kollégái azonban más megszívlelendő tanáccsal is szolgálnak. Az emberek például képtelenek önmagukat menedzselni, nem tudják milyen fontos a megjelenés, miként kell megírni egy önéletrajzot, hogyan kell megszólalni, s előadni a múltat. Ez pedig a felvételek elbírálásakor mind fontos szempont. Bizonyos munkahelyeken lassan nemcsak azt kötik ki, hogy a hölgy fiatal és csinos, de azt is, hogy a szeme kék legyen ... A túlzásokat leszámítva egy azonban bizonyos: a munkaadók épp úgy tartanak a begyepesedett, egy helyen évtizedeket eltöltött dolgozóktól, mint a vándormadaraktól. Szívesen veszik viszont az ötévenként változtatókat, úgy tartják, ők képesek a megújulásra. Talán igazuk van. Vasvári Éva Vízválasztó maga a gyakorlat ffla*$Y a tét Az utóbbi hetekben nemcsak a honatyák vitáznak az új munka törvénykönyvéről, hanem az érintettek, maguk a munkavállalók is folyamatosan figyelemmel kísérték a felszólalásokat. A tét nem kicsi, hiszen arról van szó, hogy a gazdasági rendszerváltozás közben már nem felelnek meg az évtizedekkel ezelőtti gyakorlatot tükröző rendeletek. Mivel még nem látott napvilágot a Magyar Közlönyben az új törvény, az érdekeltek ezért elsősorban a szakszervezeti fórumokon értesülnek a részletekről. A Kiskunlacházi Építő- és Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat szb-titkára, Csiszér Zoltán nem látja tisztán a törvény ismeretében, milyen jogok illetik meg az érdekvédelmi szervezetek képviselőit. Az ÉGSZÖV-nek majdnem annyi a kintlevősége, mint az adóssága. Gond csak azokkal a kollégákkal lesz, akik külföldön tartózkodnak. A csehszlovák építkezéseken jelenleg negyvenen dolgoznak, ha lejár a munkaszerződés, akkor tizenkét Jól vizsgázott az üzem Messziről elárulja illata Mint a patika — világos és tiszta. Hogy itt mégsem gyógyító szerekkel foglalkoznak, azt elárulja az illat. Már messziről tudni, hogy itt kenyérgyár van. — Csak üzem — igazít ki Laczkó Lajosné, a Dunake- nyér Sütőipari és Kereskedelmi Rt. döinsödi egységének vezetője —, viszont finom kenyeret sütünk. Különösen, amióta az új olasz kemencét megkaptuk: azóta úgy a minőség, mint a választék javult. Ennek -immár jó fél éve, úgyhogy a tapasztalatok is összegződtek. Mint az üzemvezető mondja, lényegesen többféle termékkel látják el az ittlakókat. Az erzsébeti és a junior kenyeret. a haraszti veknit — mint új termékeket — hamar megkedvelték az emberek, de hasonlóan a kifliféléket is. Naponta tíz-ti- zenkét mázsa az igény, hétvégeken azonban negyven. S várhatóan ez csak a kezdet, hiszen az üdülőszezon indulásával megugranak az igények. Egyelőre kilencen dolgoznak az üzemben, többen, mint régen. Az újak fiatalok, s igen rövid idő alatt megtanulták kezelni a gépet. Azt mondják, öröm vele dolgozni, szépen süt. s nem kell a hagyományos, régi módszereket alkalmazni. Mindebből persze a fogyasztót csak az érdekli, jobb lett-e a kenyerük. Dömsödön jól vizsgázott az üzem, a korszerűsítést követően ízesebbet, sültebbet, szebbet vehetnek." Va. É. Huszonhárom kéretem Felszabdalt frekvenciák Ha eddig volt kalózrádió a megyében, akkor ezután nem lesz hallgatósága — állítják az illetékesek. Rövidesen felosztják a frekvenciákat. A közeljövőben ,új törvény elfogadásáról döntenek majd a parlamentben. Meghatározzák a frekvenciagazdálkodás mikéntjét. A törvény hatálya kitérjed majd a rádió és televízió távközléssel kapcsolatos valamennyi tevékenységére. Miért csak most gondoltak arra, hogy paragrafusokkal tesznek rendet a témában? A Frekvenciagazdálkodási Intézetben megtudtuk: korlátozott a műsorszórásra alkalmas frekvencia meny- nyisége. Közkincs, amely állami tulajdonnak minősül. A műsorszóráson kívül több mint 40 féle rádiószolgálat használja a rádió- frekvenciákat. Hogy minél többen juthassanak szabad hullámsávokhoz, ezért kell gazdálkodni. A még csak tervezetben létező törvény megszületése után számíthatunk-e a főváros vonzáskörzetében, illetve Pest megye egyes területein új televízió- és rádióállomások működésére? Eddig kilenc kérelem érkezett a megyéből, hogy televízióállomást hoznának létre. öt Budapesten sugározná a műsorait, a többi amolyan regionális központként Budaörsöt, Vácot és környékét, valamint Ráckevét és környező falvait szórakoztatná a tv-csatornán vetített filmjeivel. Ezenkívül nyolc új rádió- állomás születne: négy helyi, azaz budapesti központtal, négy Főt, illetve Göd környékén. Huszonhárom Pest megyei kérelem érkezett, hogy regionális adókörzetet hoznának létre. A frekvenciák központi elosztásával kiküszöbölhetők lennének a sávzavarok, és kevesebb kalózadó működne. A sávlekötési, illetve használati díjat a törvény elfogadása után alakítják ki a Frekvenciagazdálkodási Intézetben, és jogszabályban rögzítik. I. M. ember itthoni elhelyezését nem tudják megoldani. Könnyebb a helyzet az Ausztriában és Németországban munkát vállalókkal. Külföldön több a lehetőség, sokan kint maradnak majd. A munka törvénykönyve lényegesen leegyszerűsíti a munkáltató és a dolgozó kapcsolatát — foglalja össze Pádár Sándor, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója. A munkáltatók mozgástere szűkül is, meg bővül is. Könnyebb a munkaviszony felmondása, nincs fegyelmi tárgyalás. A rendelkezések követelményt támasztok. Az üzemi tanács, a szakszervezeti bizottság és a gyárvezetés a jövőben is közösen egyeztetik a gazdasági tervet, de felmerülhetnek véleménykülönbségek js. Az igazgató úgy gondolja, a gyakorlatban dől el, hogyan lehet az ellentmondásokat kiküszöbölni. A VOLÁNBUSZ szigethalmi üzemigazgatója, Ku- rali István mondja: a buszvezetők örülnek a szabadságidő bővülésének. Több lehet a rendkívüli szabadságnapok száma. Sajnálatos azonban, hogy fegyelmi vétségnél az MT szerint nem lehet mérlegelni, hogy felmondjanak-e vagy sem. Mi lesz, ha sztrájkolnak? Az nem történik meg, mivel a szervezett dolgozók is a munkából élnek, s át- lakosan 260 órát teljesítenek havonta. Ezt csak akkor lehet jól és hatékonyan elérni, ha a dolgozó tisztában van azzal, hogy számítanak a tevékenységére. Sztrájk Szigethalmon nem lesz. Ök az utasokért vannak. Ilonka Mária Kiszűrni a „szürke” piacot Jobb kondícióban a Puma A sportruházati termékeiről ’ ismert Puma-cég összevonja termékeinek magyarországi árusítását, így ezentúl egyidejűleg lehet cipőket és ruhaneműt kapni a Puma-cikkeket árusító boltokban. A német Puma-központtal számító- gépes összeköttetésben lévő kereskedésekben gy„a- korlatilag a teljes nemzetközi választék a vásárlók rendelkezésére áll. Az úgynevezett „szürke” piacot — a valódi Puma-termékek ellenőrizhetetlen eladását — akarja kiszűrni a cég ezzel a módosítással. A magyarországi változtatással egyidejűleg a németországi cég felépítése is megváltozik, az eddigi ágazati elkülönülés helyett területi megosztottság lesz jellemző. Ebben — hasonlóan a Puma Hungaryhoz — a Puma-vállalatok valamennyi tevékenységgel foglalkoznak majd. A cégek struktúrájának megváltozása nem jár tőkeátcsoportosítással. A Puma Hungary jelenleg még jogi személyiség nélküli társulás, amelyben saját kockázatra jelen van a Marie-Modell and Contact magyar—amerikai vegyes vállalat, PEMÜ és a Puma International. Hazánkban jelenleg 500 üzletben és 25 márkaboltban lehet Pumatermékeket kapni. A magyarországi forgalomra jellemző, hogy fele-fele arányban fogy cipő és ruházati termék,- míg külföldön a forgalom 75 százalékát a cipő teszi ki. Az egyik zsebből áttették a másikba? Pénz az ablakban Bár a mezőgazdasági üzemeknek nagy szükségük lenne a munkájukat és a termelést segítő hitelekre, ezekhez mégsem juthatnak hozzá, mivel egy március 4-én hozott kormányrendelet hatására nem folyósítják számukra a pénzt a, bankok — jelenti az MTI. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének illetékes tanácsosa, Józsa István a következőket mondta: a szövetkezeteknek mintegy 10 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitel áll rendelkezésére. Emellett a gazdaságoknak még lehetőségük van 70 százalékos állami garanciavállalás mellett hitelt igénybe venni a búza és a kukorica termelési költségeinek megelőlegezéseként, ha erre értékesítési szerződésük van. Ez a kitétel viszont vonatkozik az előző esetre is. Azonban a hitelfedezeteket az agrárintervenciós keretből vették el, azaz csak pénzügyi átcsoportosítás történt. Emellett mintegy 3-4 milliárd forintos adósságállomány átütemezésére is lehetőségük van a gazdaságoknak. Boda Tamás, az FM illetékes főosztályvezetője súlyosnak ítéli a mezőgazdaság hitelhelyzetét, okául több tényező együttes jelenlétét jelölte meg: például a jelenleg folyó kárpótlás, a tsz-ek átalakulása és a csődeljárások tömeges beindítása. Véleménye szerint az a. helyzet egyszeri és egyedi. Megismétlődésére belátható időn belül nem kell számítani. Mintegy 400 mezőgazdasági üzemet fenyeget csőd, s esetenként egy-egy érintettnek több száz hitelezővel kellene megegyezni a csődeljárás során. A tapasztalatok azt mutatják: olykor a kisebb hitelezők engedékenyebbek és nagyobb a kompromisz- szumkészségük, mint a nagyobb hitelezőké, például a társadalombiztosításé, a vámhatóságé vagy az APEH-é. Néhány konkrét megyegyezési folyamat éppen ez utóbbi állami érdekeltségű szervezetek miatt futott zátonyra. A bankok kintlévőségeiről a főosztály- vezető még becslésekbe sem bocsátkozott. VÁLLALKOZÓK I Karfái Nagyközség Önkormányzata meghirdeti a község központjában levő, mintegy 764 nm területet különféle profilú üzletsorok építésére. Érdeklődni lehet a megjelenéstől számított egy hónapig, a polgármesteri hivatalban, cím: Kartól, Felszabadulás u. 93. 2173 Telefon: Aszód, 305