Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám
Ax olaszok es teg főbb nyúfvásáriók Tapsifülesek Egyiptomba Közel másfél évtizede annak, hogy a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben megindult az üzemszerű nyúltcnyésztés. Kaliforniai, új-zélandi és buszkáti fajtákkal töltötték fel a szendvicspanelekből álló, modernnek egyáltalán nem nevezhető törzstenyészeti telepeket. Ezek génállománya hazánkban a legjelentősebb. Nyuszi ül a b/iszterben Megyei lakosokat is foglalkoztatnak zetet Székely Péter ügyvezető igazgató. Mint mondja, az idén már februárban eladták a húsvéti figurákat: többek között a 7 és a 15 grammos nyuszikat, meg az úgynevezett blisztert, ahol négy nyuszi ül a fészekben egymás mellett — a dobozban. A lapos, más néven tömör tojások is kedveltek, ám ha még a trüfíelkrémmel töltött tojást is hozzáképzeljük, igazán ingerenciánk támad a kóstolóra. Aki variálni akarja, a bliszterbe apró tojásokat is tehet a nyulak alá otthon, mert. ilyeneket is gyártanak a kőbányai gyárban. 1990-hez viszonyítva tavaly 10 százalékkal kevesebb megrendelés érkezett. Ezt a jelenséget az életszínvonal romlásának számlájára írja Székely Péter. A gyár életében jelentős a németországi, a skandináv, ezen belül a svédországi export. Mindkét országba nyulat és tojást visznek. A hazai üzletekben 12 forintért adják a 7 grammos tojást, a gyár saját üzletben csak 7,50-ért árusítják. Nem csoda, hogy a Pest megyei kereskedők innen vásároltak nagy tételben, így nagyobb árrést számíthatnak fel, amely jelentős pluszhasznot hozhat a konyhára. Ilonka Mária Többet keresnek a férfiak Némi előny a „kicsiknél" Az ország különböző megyéiben 4-5 ezer nyulász- kodó partnerük található. Egy-egy anya évente átlagosan 50 utódot ellik. Ez a minimális szaporulati határ, amely mellett még kifizetődő a telep fenntartása. A hazai exportra termelő vágóhidak a Terim- pex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével jóformán az olasz piacra dolgoznak. Az olasz partnerek számottevő tőkebefektetésük révén lényegében kizárólagos kedvezményeket élveznek. AKÁR A MAFFIA Miként azt Alpár Balázs, a dunavarsányi téesz nyúl- tenyésztési rendszervezetője indulatosan közölte, az említett külkereskedelmi vállalat vezérletével az exportra termelő vágóhidak, miként a maffia, ka- nyarítanak maguknak ex- raprofitot a nyúlexporton. Alpár úr szerint ezek az üzemek, illetve közvetítők átlagosan 15-25 forintot zsebelnék be az exportra kerülő áru minden kilója után. Ezzel szemben a kistermelőknek, vagy éppenséggel a szövetkezetnek minimális haszna származik az üzletből. Két éve még 4,4 millió, tavaly pedig már csak 1 millió forintnyi nyereséget hoztak a téesznek a nyulak, 1990- ben 170, az elmúlt évben pedig mindössze 110 forintot kaptak a tapsik kilójáért. Idén Dunavarsányból, mintegy 1200-1300 tonnányi nyúl kerül a vágóhidakra. Ebből előreláthatóan 200 tonna az, amit a szövetkezet termel, a többit a kistermelőktől átvettek biztosítják. A belföldi fogyasztók a hazai nyúltermelésből jó, ha egyszázaléknyi mennyiséghez juthatnak. A negatív, kísérő- jelenségek késztetik arra a szövetkezetét, hogy önálló vágóhíd létesítésének beruházási munkálataihoz lásson hozzá. Annál is inkább szükség van a nagyobb haszon elérésére, mert a téesszel partneri viszonyban levő helyi és az ország északkeleti részében található kistermelők is zúgolódnak, s mind többen fontolgatják a tenyésztés leállítását. AZ ARAB KAPCSOLAT A dunavarsányiaknak kiterjedt kapcsolataik vannak egyiptomi partnerekkel. Az arab országban három jelentős nyúltenyészeti telep épült fel a Petőfi Tsz közreműködésével. Idén eddig már nyolcezer növendék nyulat „repíthettek” légi úton a Nílus partjára. A legutóbbi szállítmánnyal sikerült feltölteni a harmadik egyiptomi telepet. Dunavarsányban pillanatnyilag 5 ezer tenyész- anya és közel 70 ezer szopós nyuszi található. A rendszervezető elmondása szerint, éppen a már említett, számukra kedvezőtlen külpiaci forgalmazás ellenére az utóbbi két évben már-már ráfizetésessé vált ez a hajdan jobb napokat látott telep. KATI NYÚLÁS Húsvét -közeledtén egykoron a Csepeli Centrum, valamint az Erzsébeti Áruházakban, a Nagyvásárcsarnokban, néhány élelmiszerüzletben élő nyuszikhoz is hozzájuthattak a vásái'lók. Jobbára a 4—6 hetes, vagy még inkább a 2 kilón felüli állatok azok, melyeket most is a piacra dobnak. Ezek kilójáért 150 forintot fizetnek a fogyasztók. Egyik népszerű vásárlójuk az ismert „Kati és a Kerek Perec” nevű együttes szólóénekesnője. Katinak jól menő üzlete van, ahova 300 húsvéti nyuszikát szállítanak a gyerekek nagy örömére. Gyócsi László Húsvétkor nemcsak a gyermekek, de a felnőttek is szíves-örömest fogyasztják a csokoládéból készült figurákat. Ugyan az abo- nyi Űj Világ Termelőszövetkezet nem gyárt húsvéti figurális termékeket, a Négercsók mégis jobban fogy az átlagosnál. Ezt hatféle ízben állítják elő. A fogyókúrázók gyakran keresik az Abonett kenyeret. Kecskeméti István, cukrász-gyártmányfejlesztőtől még hallani is öröm, amint sorolja a cég finomabbnál finomabb készítményeit. Az Abonetti drazsécsalád, a Gofri, a Negrojli, á Venetti, a Gréta és a Bíbor desszert kedvelt a Pest megyei lakosság körében. Űjabb finomsággal is kirukkolnak az idén, már nevet is találtak az „édes gyermeknek”. A Rocco extrudált táblásáruk ét- és tejcsokoládés mogyorós bevonattal készülnek, már az idén piacra dobják. A szójás drazsét a diétázók is fogyaszthatják majd. A hatvan embert foglalkoztató ágazat egymagában 170 millió forintos adózatlan árbevételt produkált tavaly. Noha a kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva 10 százalékkal csökkent, mégis jó eredménynek számít. Hogy a dolgozók kapnak-e húsvéti ajándékot? A másodosztályú árut a bolti áraknál 30 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg a cég házi büféjében. Ez is ajándék manapság. Pesten, a Budapesti Édesipari Vállalat részeként működő Duna Édesipari Vállalathoz huszonhat Pest megyei községből járnak fel vonattal és különautóbusz- szal a dolgozók, 119-en vannak, ami a gyári össz- létszám 20 százalékát teszi ki. A gyárnak évente 3,6 millió, havi bontásban 300 ezer forintjába kerül a dolgozók utaztatása Vecsés- ről, Örkényből, Üllőről, Mo- nori-erdőről, Űriből, Isa- szegről. Pilisről, Ócsárol, stb. A Pest megyei dolgozók bérletárainak kétharmadát kifizeti a vállalat. Ez nagy előny az alkalmazottaknak, de még éppen nem ráfizetéses a Duna Csokoládégyárnak — foglalja I össze a foglalkoztatási helyA tavalyinál sokkal rosz- szabb volt a hazai vállalatok gazdasági mutatója — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal felmérése. Az ország 50 főt foglalkoztató vállalatainál, szövetkezeteinél, társasvállalkozásainál és költségvetési intézményeinél a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 63 százaléka volt fizikai dolgozó. A szakmunkások aránya 52,8 százalék, a száz százalékos arányhoz viszonyítva a szellemi dolgozók egyti- zede vállalt vezetői beosztást. Megfigyelhető a szellemi és a fizikai állományúak keresetkülönbsége — a szellemiek javára. A szakmunkások átlagosan 16 250 forintot kerestek havonta, míg az „irodisták” bruttó 23 700 forintot vittek haza a fizetési napon. Érdekes tendencia figyelhető meg azoknál a vállalatoknál, ahol munkaidőcsökkentést alkalmaztak a rendeléshiány miatt. Az adósságukkal küszködő, egymásnak tartozó cégeknél a foglalkoztatottak 34 százaléka volt hosszabb-rövi- debb ideig távol a munkahelyétől, s az érintett munkavállalók többsége a le nem dolgozott időre — a korábbi átlagkereset — 70- 80 százalékát kapta meg. A kisvállalkozások — különösen az 50 fő alatti létszámmal működők — némi kereseti előnyhöz jutottak. Igaz, a teljesített órák száma is magasabb volt. Ezen a területen tehát nincs olyan mértékű bérkülönbség, mint az állami vállalatoknál. A statisztikusok kimutatása szerint azonban a „teremtés koronái”, a férfiak többet keresnek, a nőknél, vagyis a „második nemnél”. I. M. Évente mintegy 20—22 ezer darab anyanyulat helyeznek ki a kistermelőkhöz, (Hancsovszki János felvétele) A Hungária Biztosító Bt. Vest Megyei Igazgatósága pátyáxafef hirdet pénzügyiosztályvezetői állás betöltésére Pályázati feltételek: — felsőfokú szakirányú iskolai végzettség — vezetői gyakorlat — erkölcsi bizonyítvány — esetleg a biztosítási területen szerzett szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet kézzel írt szakmai önéletrajzzal a Hungária Biztosító Rt. Pest Megyei Igazgatóságán, cím: Budapest, Haller u. 32. 109Ő. Telefon: 134-0349. Érvényben: 1992. április 17. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 139,13 141,93 Ausztrál dollár 60,97 62,21 Belga frank (100) 231,92 236,58 Dán korona 12,31 12,57 Finn márka 17,58 17,98 Francia frank 14,12 14,40 Görög drachma (100) 40,22 41,06 Holland forint 42,35 43,21 Ír font 127,25 129,85 Japán jen (100) 59,41 60,61 Kanadai dollár 67,31 68,71 Kuvaiti dinár 269,60 275,10 Német márka 47,73 48,69 Norvég korona 12,25 12,49 Olasz líra (1000) 63,48 64,76 Osztrák schilling (100) 678.51 692,11 Portugál escudo (100) 55,60 56,70 Spanyol peseta (100) 76,08 77,60 Svájci frank 51,56 52,64 Svéd korona 13,19 13,45 USA-doiiár 79,59 81,15 ECU (Közös Piac) 97,88 99,84 A tavalyinál csekélyebb Drágán A fogyasztói árak márciusban, az előző hónaphoz képest, 1,9 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a múlt esztendő márciusához képest az áremelkedés éves szintje 24,7 százalékos volt — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első három hónapjában az áremelkedés együttes mértéke 7,9 százalékot ért el, mely kisebb mint a fele az 1991 első negyedévében kialakult 16,9 százalékos inflációs szintnek. Márciusban, hosszabb idő óta először, az élelmiszerek áremelkedése meghaladta az átlagot, 3,7 százalékos volt. Mindez azzal magyarázható, hogy a sertéshúsok, felvágottak árai 6,9 százaeszünk lékkai növekedtek, folytatódott a tejárak emelkedése is. Drágult a kenyér, mégpedig átlagosan 13,19 százalékkal. Csökkent viszont — a decemberi csúcs után — márciusban a tojás ára, változatlan volt a burgonya, a zöldség és a gyümölcs ára. Márciusban a ruházati cikkek 2,2 százalékkal növekedtek. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek a szeszesitalok, dohányáruk, tartós fogyasztási cikkek, üzemanyagok, szolgáltatások árai. A háztartási energiaár-színvonal márciusban nem változott.
