Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-13 / 88. szám
D Mit ígérnek a csillagok erre a hétre? © Kos ^ mórc. 21. - ópr. 20. Személyes ügyek: barátkozzon meg a gondolattal, hogy céljaihoz kényelmetlen kompromisszumokat kell kötnie. A hajthatat- 1 ans ág jól hangzik, de sokba kerül önnek. Érzelmek: meg kellene szabadulnia a korábban tett ígéretétől, s ez ügyben legyen határozott. Egészség: kimerültség jelei. Szerencsés napja: szombat. Q Bika © Rák t jún, 22. - júl. 22. Személyes ügyek: nehezen fog viselni minden kötöttséget, az időt, a fegyelmet, az együttélés szabályait és azokat is, akik erre emlékeztetik. Türtőztesse magát, tartsa korában az indulatait. Érzelmek: ártatlannak tűnő vitából bonyodalmak a partnerrel. Egészség: átmeneti pszichés zavarok. Szerencsés napja: kedd. Oroszlán júl. 23, - aug. 22. Személyes ügyek: megsokasodnak a teendői, ez jól hat a közérzetére, de igénybe veszi az erőtartalékait. Jól tenné, ha a hét elejétől beosztaná az energiáját. Érzelmek: nagyon csendes, sima hét — látszólag. Vegye úgy, hogy ez csak előjátéka egy feszültségterhes időszaknak. Egészség: változóban. Szerencsés nápja: szerda. Szűz re, a lustaságra. Ebből eredően nem úgy alakul a hét, ahogy kellene. Jól felfogott érdeke, hogy ne en- kedjen ki teljesen. Érzelmek: hűtlenségével veszélybe sodorja tartósnak ígérkező kapcsolatát. Legyen tárgyilagos a mérlegelésnél, de ha dönt, tegye határozottan. Egészség: jó. Szerencsés napja: péntek. azonban nem mondhat le. Érzelmek: az elkövetkező napokat két esemény befolyásolja döntő módon. Egy kiadós veszekedés, majd a kibékülés. A gyanakvás azonban megmarad. Egészség: indokolatlan fáradékonyság. Szerencsés napja: szombat. © Bal< ^ ópr. 21. ~ rinój. 22. j Személyes ügyek: az egész hót során igyekezzék előtérbe jutni, éreztesse a szerepét. Csak így ellensúlyozhatja azokat a körülményeket, amelyek a háttérbe szorították. Érzelmek: nagyon szép és tartalmas események érlelődnek, sikeres napok elé néz. Egészség: mértéktartóbb életmódot. Szerencsés napja: hétfő. Ikrek szept. 23. - okt. 22. Személyes ügyek: minden körülmény ellenére szálljon szembe a javaslattal, amely arra irányul, hogy kivegyék a megszokott környezetéből. Ingatag helyzetének tudatában szervezze a jövőjét. Érzelmek: gondjait nyugodtan megoszthatja azzal, aki a legközelebb áll a szívéhez. Egészség: panaszmentes. Szerencsés napja: vasárnap. máj. 23. - jún. 21. Személyes ügyek: a közeli napok eseménytelennek ígérkeznek, legalábbis a foglalkozásában. Éljen a lehetőséggel, hozza rendbe meglazult baráti kapcsolatait. Szövetségesekre hamarosan szüksége lesz. Érzelmek: mélyen érintő élmény a hét második felében, ám a folytatás nem úgy alakul, ahogy szeretné. Egészség: változatlan. Szerencsés napja: vasárnap. Személyes ügyek: idegesítő napok, események, főleg a hét első felében. Ne hagyja kizökkenteni magát, még ha a kritikák megalapozottnak is látszanak. Érzelmek: a szerelmet és a foglalkozás előnyeit válasz- sza külön. Egészség: fizikai és szellemi fáradtság. Szerencsés napja: kedd. dec. 23. - jan, 20, Személyes ügyek: bárhová hívják, bárkivel kerül kapcsolatba, törekedjen hasznot húzni. A tágabb horizontra a jövőben igen nagy szüksége lesz. A hét kínálja a lehetőségeket. Érzelmek: felesleges féltékenységet kelt meggondolatlanságával. Egészség: ételre-italra ügyeljen. Szerencsés napja: csütörtök. Vízöntő jan. 21. - febr. 19. Személyes ügyek: mintha csak kárpótolni akarná valamiért az élet, a sikerek hete következik. De éppen emiatt az irigyel is színre lépnek. Elővigyázatosságot az örömben is. Érzelmek: a sikerélményt boldogságtudat teszi teljessé. Tehát a csillagok szerint jó hete lesz. Egészség: változás nem várható. Szerencsés napja: péntek. AZ EXPO ES AZ ÉPÍTŐIPAR Országra szóló vizsgabelépő Bár még nem fűti teljes hevével az országot az Expo láza, az 1996-os nemzetközi „randevútól” és az azt megelőző négy esztendőtől sokat vár a magyar gazdaság szinte minden szereplője. Az építőipar pedig különösen, hiszen alig képzelhető el az Expóval összefüggésben olyan vállalkozás, amelynek ne lenne valamilyen építési vonzata. És nemcsak Budapesten, hanem szerte az országban. © Nyila :1S nov. 22. - dec. 22, Személyes ügyek: a változó körülményei hatására úgy érzi, hogy az eddigiektől eltérő módon kell cselekednie. Az óvatosságról febr. 20. - mórc. 20, Személyes ügyek: feszültséggel terhes napok, s ezt nehezebbé teszi a családi légkör várható romlása is. Ha teheti, vonja ki magát minden olyan helyzetből, amely súrlódásra, vitára ad alkalmat. Érzelmek: szokványosnak induló találkozás, majd 180 fokos fordulat. Kezdeményezzen bátran. Egészség: levertség. Szerencsés napja: szerda. aug. 23. - szept. 22. Személyes ügyek: folyamatos kísértés a lezserségValhttak a Titanic roncsai Megkésett rehabilitáció Csaknem pontosan 80 esztendővel a „Titanic” brit luxusgőzös elsüllyedése után részben rehabilitálták azt a hajóskapitányt, akit eddig a segítségnyújtás elmulasztásával vádoltak. A brit közlekedési minisztérium által közzétett vizsgálati eredmény alapján ugyan fenntartják az 1912 júliusi ítéletet, amely szerint Stanley Lord, a „Californian” kapitánya figyelmen kívül hagyta a jéghegynek ütközött és gyorsan süllyedő „Titanic” segélyüzeneteit, de megállapítják, Lord kapitány hajója olyan messze volt a szerencsétlenség színhelyétől, hogy az 1490 utas halálát képtelen lett volna megakadályozni. Lord kapitány, aki 1962- ben hunyt el, egész életében harcolt rehabilitálásáért — hasztalan. Különösen azt követően kért újabb vizsgálatot, miután az ötvenes években egy film megismételte ezt a vádat. Arra hivatkozott, hogy hajója 20 tengeri mérföldre volt a szerencsétlenség színhelyétől, és nem nyolcra, mint azt az első eljárás során állították. Halála után Lord kapitány családja folytatta a harcot a rehabilitálásért. Végül is az új vizsgálatra az adott okot, hogy 1985- ben Üj-Fundlandtól kereken 600 kilométerre délkeletre pontosan lokalizálni tudták a „Titanic” roncsait a tengerfenéken. Ekkor derült ki, hogy a roncsok éppen 13 tengeri mérföldre fekszenek az 1912-ben feltételezett helytől. Ezért a vizsgálat most megállapította, hogy Lord kapitánynak igaza volt, amikor 20 tengeri mérföldben adta meg a két hajó közti távolságot. A „Titanic” 1912. április 14-én 23.40 órakor jéghegy nek ütközött, és nem egészen három órán belül elsüllyedt. A luxusgőzös első útján volt az angliai Sou- thamptonból New Yorkba, s versenyben volt a híres „Kék szalag” elnyeréséért. Jogos-e ez a felfokozott várakozás? Ha igen, akkor mit kell tenni, milyen gondolkodásmódnak kell érvényesülnie ahhoz, hogy a majdani mérleg megvonásakor ne a hiú ábrándok, hanem a megvalósult tervek serpenyője süllyedjen mélyebbre? Kérdéseinkkel Karikás Györgyöt, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium építőipari főosztályának vezetőjét kerestük fel. TÚLLÉPNI A FŐVÁROSON — A világkiállítás megrendezésének alapelvei között döntő elemnek tartom azt, hogy a tervek, elképzelések már csírájukban is túllépjenek a főváros határával megszabható korlátokon. Azaz: a kezdet kezdetétől országos léptekben kell gondolkodnia mindenkinek, aki részt kíván vállalni az előkészítés és a megrendezés menetéből. Természetesen minisztériumunk feladatait is így fogalmazhatjuk meg, tudván, hogy amennyiben az Expo nem válik az ország gazdasági fellendülésének gerjesztőjévé és szerves részévé, akkor komoly veszélyekkel kell majd szembenézni — mondja elöljáróban Karikás György, és nyomban hozzáteszi —: Én azonban ilyenektől nem tartok, hiszen velünk együtt mások is azon az elven van- vannak: e nagy rendezvénynek országos hatásaiban kell érvényesülnie! így elvárható, hogy az állami kezdeményezés akár a törvény állal biztosított tőkével, akár más — a világkiállításhoz köthető — szabályozók révén kínáljon gazdag lehetőségeket a vidék vállalkozói részére is a bekapcsolódáshoz. — Ügy vélem, ehhez a réteg jelenlegi tőkeerejét jócskán növeli kellene... — Valóban, s ez fölveti annak az igényét. hogy a bankok, pénzintézetek máris vizsgálják felül hitelpolitikájukat. Éppen az Expo által nyilvánvalóan megélénkülő kereslet hatása, a befektetett tőke biztos és gyors megtérülésének garan tálhatósága függvényében. De ide kell belépnie a privatizációnak is, amelynek bevételeiből új hitelek forrásaira, illetve a meglevő hitelfajták alapjainak feltöltésére kellene az eddiginél jóval több pénzt felhasználni. — Csakhogy ez a felismerés az Expótól függetlenül is bekövetkezett, viszont a pénz túlnyomó részét mégis a költségvetés nyeli el. — Igaz, de a pénzügyi politikában is szemlélet- változást kell hoznia a világkiállításnak. hiszen nem szűk lobbyk, hanem az ország érdeke függ attól, hogy az elkövetkező években és végül 1996- ban sikerrel fogunk-e vizsgázni. ALKALMAS A FELADATRA — Az építőiparnak van reménye a „jeles" osztályzatra? — Minden okom megvan arra. hogy ebben bízzak! Már ma is igen pozitívan értékelhető folyamat jellemzi az ágazatot: a szervezeti átalakulás egyre gyorsuló tempóban és mind növekvőbb számban hoz létre olyan szervezeteket, amelyek egyértelműen alkalmasak a tőkét célszerűen mozgásba hozni és jövedelmezően forgatni. Az állami mamutvállalatok társasággá való szerveződésével, a tulajdonváltás stratégiájával egy jelentős vállalati kör már alkalmas arra, hogy a tőke legkülönbözőbb fajtáit — honi, külföldi, állami és magántőkét egyaránt — igénybe véve jó pozícióban vegyen részt az Expóval összefüggő vállalkozások egész sorában. És a nagyvállalatok mellett az országban máris számos olyan magánvállalat működik az építőiparban, méghozzá igen jól. amelyet mérnöki, menedzseri tulajdonságai kezdeményező szerepre is feljogosítanak. E magánkezdeményezéseket én az állami szerep- vállalással egyenrangúnak tartom, az állam hasonló törekvéseitől pedig azt remélem. hogy azok olyan irányban hatnak, amelyben a törvény által garantált pénz. vagyon és a vállalatokban megtestesült tulajdon a legnagyobb idegen tőkét képes vonzani. Ez azzal is járhat, hogy az állam kritériumokat határoz meg például ahhoz, hogy a projeetben a vállalkozóknak bizonyos tőkearánynyal kell részt venniük. SEGÍTENI A VERSENYBEN — Sokszor hangoztatják: világos feltételekkel és teljes nyíltsággal kívánják versenyeztetni a vállalkozókat. Nem szorulnak háttérbe e verseny hazai résztvevői a tőkeerős külföldiek mögött? — Ennek a veszélynek van reális alapja, de észszerű és a világ más tájain is elfogadott módszerekkel a belföldi vállalkozó is versenyhelyzetbe hozható. Hiszen — miközben az európai normákhoz való igazodást természetesen követelménynek tartjuk — nem mondhatunk le a magyar vállalkozók érdekeinek érvényesítéséről ! A tenderek kiírásához például el tudnék képzelni egy olyan kódexet a vállalkozások rendjéről, amely éppen azokat a megoldásokat részesítené előnyben, amelyek a jelenleg még tőkeszegény hazai vállalkozók esélyeit növelnék. Például oly módon, hogy a külföldi érdeklődőnek előírnák: olyan ajánlatot adjon, amely minél nagyobb arányban él a magyar beszállítók és más közreműködők részvételével. Az egyenlő értékű pályázatok elbírálásában ez lehetne a döntő szempont. Az idei sevillai Expo megrendezésekor ez természetes volt. — A tervezett jelentős külföldi részvétel talán indokolttá tehet egy kérdést: helyes-e az Expo kapcsán a megszokott szó- összetételt — magyar építőipar — használni? — Tulajdonképpen „magyarországi” jelzőt kellene az „építőipar” szó elé illeszteni, hiszen ilyen rendezvények a világon mindenütt nemzetközi összefogást igényelnek, s az iparágak nemzeti jellegének hangsúlyozása nem szokás. Az építés produktumai persze valóban nemzeti értékűek lesznek. A világkiállítás hatása a magyar építőiparra valóban hatalmas súlyú, de semmiképpen sem azt ösztönzi, hogy az állam továbbra is fenntartsa — akár mesterségesen is — a magyar építőipar már túlhaladott szerkezetét. Inkább azt, hogy nyisson teret az átalakulás további gyorsításához, integrálva a külföldi tőkét is. konzorciumokkal, koncessziókkal és tucatnyi más módon, akár a világkiállítástól függetlenül is. Ebből megint az egész ország profitál, gondoljunk csak egy koncessziós útépítésre. amely regionális értelemben is milyen vállalkozásélénkítő hatású lehet ! TÉR NYÍLIK MÁSRA — Milyen garanciát lát arra, hogy e logikus és valóban ígéretes elvek meg is valósuljanak? — Mindenekelőtt építőiparunk jelenlegi állapotát. amely a gondok ellenére is azzal biztat, hogy a szükséges gazdálkodási, szervezeti váltásra, a piacnak megfelelő működésre fogadókész. Az igaz: várhatóan fölerősödik a szelekció, s vele nőnek a feszültségek is egy-egy régióban. De ez együtt jár az egész magyar gazdaság szükséges gyógymódjával”, s — az orvosi hasonlatnál maradva — éppen az Expo töltheti be a fájdalomcsillapító szerepét azáltal, hogy a versenyképtelen szervezetektől fölszabaduló munkaerőt az általa keltett új kereslettel fölszívja. Meg azzal is, hogy aktivizálja az embereket, élénkíti a vállalkozásokat. Azok pedig többnyire építési igényeket támasztanak, tehát ki fogják zökkenteni az építőipart a dekonjunktúra állapotából. Énnek jótékony hatását pedig megint csak az egész ország fogja érezni. mert ha szaporodnak az építkezések, azok új vállalkozásokhoz is megteremtik a teret. Képletesen szólva: így épül ki az az út, amelyen a fejlett Európa Bécs felől eljut Budapestre és az ország többi vidékére. Schöffer Jenő
